Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-12 / 61. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. március 12., hétfő FgKP választási nagygyűlése Gyöngyösön „Vannak hamis pr-fc A tsz-szervezés mintegy 6000 ember halálával járt Ma­gyarországon — mondta a Füg­getlen Kisgazda,- Földmunkás és Polgári Párt tegnap délutáni gyöngyösi nagygyűlésén Román István megyei elnök, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy egy perces néma felállással tiszteleg­jenek az áldozatok emlékének. A gyűlés levezető elnöke ezután a kisgazdák múltjáról szólt, majd átadta a szót Böröcz István or­szágos alelnöknek. Beszédében Böröcz István a párt programjának azon kérdé­seiről is szólni kívánt, melyek ke­vésbé ismertek a tömegtájékoz­tatásból. Felhívta a figyelmet, hogy agrárprogramjuk és a föld- tulajdon kérdésében elfoglalt ál­láspontjuk kiemelt jelentőségű, de ezen túl az élet minden terüle­tére kidolgozták elképzeléseiket. A szociálpolitika, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a nem­zetiségek ügyének rendezése, mind helyet kapott a koncepció­jukban. Jelenleg egy rövidtávú tervcsomagon dolgoznak, amely az új kormány első száznapos te­vékenységének tennivalóit ösz- szegzi. A gazdaság átalakításáról elmondta, hogy a magángazda­ságok túlsúlyára épülő piacgaz­daságot kívánnak létrehozni. A jelenlévőket mégis az agrár- programjuk érdekli leginkább, — tért ki e témakörre az országos alelnök. Felhívta a figyelmet, hogy komoly szakemberek, konkrétan a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem tanárai is megvalósíthatónak tartják a földtulajdon rendezésének álta­luk javasolt módját. Nem az ál­modozók megvalósíthatatlan tervezgetései ezek. Kettős oka van — hangsúlyoz­ta —, hogy az 1947-es tulajdonjo­gi állapotokat kívánják visszaál­lítani. Az egyik, hogy a paraszt­ság történelmi igazságtételt kap­jon, a másik pedig, hogy bebizo­nyosodott a kollektív gazdálko­dási forma életképtelensége. A magántulajdon szentségének új­rafogalmazására és annak tuda­tosítására van szükség — Ez nem pusztán gazdasági kérdés, ha­nem erkölcsi is. Vádolnak bennünket, hogy programunk szétveri a nagyüze­mi gazdálkodást — mondta Bö­röcz István. Mi senkit nem kény­szerítünk önálló gazdálkodásra, de nem ismerjük el a szocialista szövetkezeti tulajdont. A föld tu­lajdonjogának rendezését rugal­masan kívánjuk végrehajtani, nem akarjuk kisemmizni azokat sem, akik nincstelenségük miatt nem vittek birtokot a termelő- szövetkezetbe. A tsz-ek vagyo­nának egyrészéből a ledolgozott éveik alapján ők is részesülni fognak. A szónok ezután arra emlé­keztetett, hogy 1945 és 1947 kö­zött a kommunisták azzal ope­ráltak: átvették mások program­ját, amit aztán nem valósítottak meg. Vannak hamis próféták — mondta. Jelenleg különböző ál­nevek alatt négy kommunista, szocialista színezetű párt van Magyarországon: az MSZMP, az MSZP, az Agrárszövetség, és a Hazafias Választási Koalíció. Maga a csoda lesz, ha 13 nap múlva valódi szabad választást tartunk. A szavazófülkében mindenkinek bátornak kell len­nie, amikor majd egyedül lesz a lelkiismeretével. Mitől hiteles a kisgazdapárt? — fejtette ki ezután véleményét a párt országos alelnöke. Indokai között szerepelt az FgKP morális politikai tradíciója, mely nem változott az elmúlt hatvan év so­rán. A hitelesség zálogaként em­lítette a párt közelmúltját is. Hi­vatkozott arra, hogy mintegy 60 ezer taggal bírnak, és reményei szerint jó eredménnyel fognak szerepelni a választásokon. — A győzelem felé menetelünk — szólt. Az ország egyik meghatá­rozó ereje leszünk. Héczey Imre a Független Kis­gazdapárt kampányfőnöke ka­pott ezután szót, aki kiemelte, hogy nem csupán pontos elkép­zelésekkel, tervekkel bírnak, ha­nem azok megvalósítását már el is kezdték. Példaként emh'tette a meginduló Hangya-mozgalmat, mely árcsökkentést akar elérni. Ezzel iktatnák ki az élősködőket, akik a termelők és fogyasztók közé állva mindkettőt megkáro­sítják. A kisgazdák választási nagy­gyűlésének következő részében az egyéni választókerületek kép­viselőjelöltjei mutatkoztak be. Dr. Bánhidy Péter (Eger), Pető Imre (Gyöngyös), Pifkó András (Pétervására) és Hídvégi Györgyné füzesabonyi jelölt vá­zolta röviden programját, mely- lyel a párt színeiben indul. (pala) Kabaréműsort rendez az SZDSZ egri szervezete ma dél­után 6 órától. A Márka presszó­ban Ne (plakát)háborúzz, in­kább nevess! címmel kerül sor erre a programra. A műsorban fellép Borbély László, a József Attila Színház színművésze. A belépés díjtalan. * A Magyarországi Szövetkeze­ti és Agrárpárt képviselőjelöltjei, Párthírek az alábbi helyeken és időpontok­ban várják a választópolgárokat gyűléseiken, ma Csepregi Béla 18 órakor a verpeléti művelődési házban, és Vágó József, 18.30- kor a Szűcsi művelődési házban. Kedden, március 13-án Harmati László 18 órakor, Kálban a mű­velődési házban, és Csepregi Bé­la 18 órakor Sírokban, a tanács­házán. * A Berva kultúrházában dr. Varga László New York-i ügy­véd és színháztulajdonos a jó­zsefvárosi Munkásművelődés Egyesület volt elnöke beszélge­tésre várja a Finomszerelvény- gyár dolgozóit március 13-án, 14 órára. Véglegesen távoznak az ideiglenesek Búcsú a katonáktól és a fegyverektől Az ideiglenesek véglegesen távoznak. Március 12-én, hétfőn a hajmáskéri harckocsizó alaku­latok útnak indulásával megkez­dődik az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport katonáinak, polgá­ri alkalmazottainak, fegyverei­nek, harci technikai eszközeinek, anyagainak kivonulása, amely­nek 1991. június 30-ig be kell fe­jeződnie. Erről szombaton írta alá a két évi kormányközi tárgya­lások eredményeként létrejött egyezményt Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A magyar miniszter sajtóérte­kezletén a II. világháború ma­radványait felszámoló, s az igazi szuverenitást erősítő lépésnek nevezte a megállapodást, Se­vardnadze magyar újságíróknak pedig olyan törvényszerű lépés­ről beszélt, amely a kétoldalú kapcsolatokat a múlt fölös terhe­itől szabadítja meg. Látszólag sima hétvége várt tehát a pénteken még egy utolsó tárgyalásra leülő szakértőkre (magyar részről Somogyi Ferenc külügyi államtitkárra és Borsits László vezérkari főnökre), pe­dig, mint utóbb az államtitkár el­mondta, csak pénteken sikerült elfogadtatni a magyar kormány álláspontját a végső határidő te­kintetében. Az utolsó alku tárgya két hó­nap volt, amelynek lefaragása a magyar fél készségétől függött. Magyarország késznek mutatko­zott megvásárolni a szovjet had­sereg hatalmas üzem- és kenő­anyagkészletét, de a tartályokra nemet mondott. Itt az áttörést annak engedélyezése hozta meg, hogy ha tudják, a szovjetek elad­hatják a megürült tartályokat akár magánszemélyeknek is. Ezáltal 260 szerelvénnyel ke­vesebbnek kell Magyarországról távoznia. Ennek jelentősége az összesen 2029 szerelvénnyel ösz- szevetve mérhető fel igazán. A végső dátum után magyar földön nem marad egyetlen szovjet ka­tona, egyetlen szovjet katonai tárgy sem. Nem lengte be semmiféle ti­tokzatosság az aláírás előtti utol­só tárgyalásokat, majd a külügy­miniszterek szombati eszmecse­réjét, mind a diplomaták, mind a katonák készséggel válaszoltak az őket faggató újságíróknak. Talán a legnehezebb a megfi­gyelőként a tárgyalásokon jelen lévő magyar ellenzéki személyi­ségeket volt szóra bírni. Nem any- nyira a közlendők hiánya, mint az a vállalás fogta vissza őket, hogy ők most nem saját pártjaik, hanem az országos listát állító, nézeteiben, politikájában ugyan­csak eltérő 12 párt megbízásából voltak Moszkvában. Demszky Gábor (SZDSZ), Kosa Lajos (Fidesz) és Raffay Ernő (MDF) egyfelől elismerte, hogy a magyar küldöttség tagjai következetesen képviselték a magyar érdekeket, másfelől azonban úgy vélték, hogy késői a jövő június végi időpont. Ők iga­zán ideálisnak azt tartanák, ha a kivonás jövő március 15-ig befe­jeződne. Elhangzott részükről olyan megjegyzés is, hogy a választá­sok előtt a szovjetek az MSZP-t segítették az aláírással. Derűs epizódja volt a szombat délelőtt- nek, amikor az amúgy is jókedvű szovjet külügyminiszter az ezzel kapcsolatos kérdést feltevő új­ságírókat megkérte, hozzák ösz- sze őt a magyar ellenzékiekkel. Nekik válaszolva fejtette ki, hogy ők senkit sem akarnak támogatni a csapatkivonással sem Mongó­lia, sem Csehszlovákia, sem Ma­gyarország esetében. Ők azt a céljukat akarják elérni, hogy minden külföldön lévő szovjet katonát hazavigyenek. Elhangzott az is, hogy a vá­lasztások után hivatalba lépő kormánynak újra kellene tár­gyalnia a határidőt. Somogyi Fe­renc a további „srófolást” már a mielőbbi és rendezett-kivonulás egyensúlyát fölborító cseleke­detnek nevezte. Végső állásfoglalást az ellen­zékiek Moszkvában nem alakí­tottak ki, hiszen mandátumuk arra szólt, hogy a megfigyelőként szerzett tapasztalatokat osszák meg az őket delegáló többi párt­tal. Ha ezután sikerül valamilyen egységes véleményt kialakítani, akkor elképzelhető, hogy a ti- zenkettek közös nyilatkozatban mondanak véleményt az egyez­ményről. Annak kapcsán, hogy hosszú tárgyalások eredménye a szom­baton aláírt egyezmény (amelyet a szovjet miniszter nem az asztal­ra kikészített „protokolltollal” írt alá, hanem szokásához híven sa­ját tollával), Sevardnadze nevet­ve mondta: sokkal könnyebb és gyorsabb a csapatok bevetéséről meghozni a döntést, mint kivo­násukról. Később, már kérdésekre vála­szolva érzékeltette, hogy a mai szovjet politika egyebek között éppen azon munkálkodik, hogy a szovjet vezetés sose küldje és küldhesse fiait felelőtlenül sem­milyen „segítségnyújtás” jegyé­ben sem idegen földre. E szándékában a Szovjetunió — s ebben a Moszkvában járt magyar kormánytisztviselők és a velük lévő ellenzékiek teljesen egyetértettek — maga mellett tudhatja a szuverenitásában most megerősödött magyar nép támogatását. Szántó András A tanácsülés nem lehet a személyeskedés fóruma (Folytatás az 1. oldalról) ni értékké átváltatni szociális alapon igazságtalan. A tanácsi bérlakásban lakó nincs abban a kényszerhelyzet­ben, mint a lakással nem rendel­kező. Akinek nincs lakása, an­nak bármely súlyosak is a feltéte­lek, építenie, vennie kell. A taná­csi bérlakásban lakónak van la­kása, nincs vételi kényszerhely­zetben. Szabadon dönthet, ha megéri és van pénze megveszi a lakást. Itt most az adás-vétel szempont­jából nagyon leegyszerűsítettem a bérlakásban lakók körülmé­nyeit. A helyzet ettől bonyolul­tabb. El kell ismerni, hogy laká­suk ugyan van, de több vonatko­zásban kiszolgáltatottságuk is van. Ezek azonban a vételár megítélését nem befolyásolhat­ják. Azzal viszont egyetértek, hogy a forgalmi értéket igen. Ta­lán tisztázni kellene azt is, hogy hány tanácsi bérlakásban lakó család van abban a helyzetben, hogy lakását megvegye. A több­ségüknek nem ez a fő gondja. In­kább az, hogy miből éljenek meg. Akik pedig potenciálisan vásárlók, azok szociális helyzete nem azonos az előbbiekével. Ne­hogy félreértsenek, nem ellensé­geskedem, csak az érdektagolt­ságot elemezgetem. Miért? Mert a vitatott tanácsrendelet bizony ilyen érdekközegben született, Ön pedig ez ellen harcol. Ön arra hivatkozik, hogy 1945-1978 kö­zött végig a közigazgatásban dol­gozott. Ön csak tudja, hogy ezen időszak alatt mit jelentett a de­mokrácia: miután vezető volt! Van összehasonlítási lehetősége a mai „botladozó”, „igyekvő” demokratikus törekvések- kel.Feltette a kérdést: „Vajon hogyan tanulja Eger Város Ta­nácsa a demokráciát?” Vála­szom: helyenként félelmetesen nagy teher a múlt. Sajnos ilyen a jelenkor öröksége. A tanácsta­gok Önnek megadták a felszóla­lási jogot, a kapott 5 perc helyett 10 percig beszélt. A tanácstagok a saját hozzászólásaikat az egész ülésre 8 percre korlátozták. Amikor Ön szólt, akkor már az ötödik órájában tartott a tanács­ülés. A tanácstagok reggel 8 órá­tól tárgyaltak, ön 10.15-kor jött a terembe. Csodálkozik azon, hogy a 25 oldalas anyagát nem voltak hajlandók végighallgatni? A felhasznált 10 percből; majd­nem 5 percet felesleges, nem lé­nyeges dolgokra használt fel. Szerintem a februrár 13-i cikké­ből a tanácstagok megértették mondandójának lényegét. A ta­nácsülésen már 5 perc is elég lett volna a lényeg elmondásához. A lényeghez még hozzátarto­zik az is, hogy a megyei és városi tanácson mindenki készségesen a segítségére volt. Még az admi­nisztráció is. Ennek eredménye­ként kaptunk is az említett 25 ol­dalon túl legalább még ennyi gé­pelt beadványt. Nem vádolhatja azzal a tanácsi dolgozókat, hogy akadályoznák a „közérdekű” ál­lampolgári tevékenységet. A tanácsülés viszont nem a személyeskedések vitafóruma. Ehhez tényleg nem adhat enge­délyt. El kell választani egymás­tól a személyes és közérdekű ügyeket. A tanácsülésnek nem hatásköre a személyi sérelmek megvitatása, eldöntése. Az ülést levezető általános el­nökhelyettes valóban nem rea­gált arra, amit ott szóban elmon­dott. Viszont elhangzott a részéről e témával kapcsolatosan egy ösz- szefoglaló, összegző vélemény, amely a hangszalagról bárki szá­mára felidézhető. Ez volt a vála­szom Önnek is. Ott volt, hallotta. Végül ön ismeri, hogy törvény szabályozza a tanácsülést leveze­tő elnökének jogkörét. Ezt be­tartottam. Úgy vélem, Ön nem volt tekintettel a konkrét helyzet konkrét körülményeire. Békési József * * * A vitát nem tekintjük lezárt­nak. A bérlők által felvetett kér­désekre, felvetésekre inteijú for­májában kérünk választ az illeté­kesektől. Tüntetés Kijevben és Tbilisziben Ötvenezres ellenzéki választá­si nagygyűlést tartottak szomba­ton az ukrán fővárosban, Kijev­ben. A megmozdulást az ellen­zéki ukrán népfront, a RUH szervezte. A nagygyűlés szóno­kai — köztük Szergej Odarics, a RUH titkára — választási csalás­sal vádolták az SZKP ukrajnai képviselőjelöltjeit. A RUH veze­tői közölték, hogy az ellenzéki jelöltek „a kommunisták válasz­tási fondorlatai ellenére” már a múltheti első fordulóban meg­szereztek 33 parlamenti mandá­tumot az ukrán köztársasági vá­lasztásokon, 120 ellenzéki jelölt pedig továbbjutott a második fordulóba. A szónokok felemelték szavu­kat a szovjet elnöki hatalom be­vezetése, az államfői hatalom ki- terjesztése ellen. A tömeg „Le a szovjet biroda­lommal!” feliratú transzparense­ket hordozott. A lengyel Szoli­daritás egyik vezetője, Zbigniew Buják kijelentette a nagygyűlés részvevői előtt: pártfogolja az ukrán függetlenség eszméjét. Szombaton kisebb ellenzéki megmozdulás volt Tbilisziben, a grúz fővárosban is: a rendőrség szerint mintegy 1200, ellenzéki­ek szerint körülbelül háromezer ember követelte a Marxizmus- Leninizmus Múzeuma előtti té­ren, hogy a hatóságok adjanak irodahelyiségeket az ellenzéki szervezeteknek. A tüntető tö­meg szétszéledt, mihelyt ígéretet kapott illetékesektől követelése­inek teljesítésére. Fennakadások a szabadkai határátkelőhelyeken A Jugoszláviába beutazó külföldi turisták úti okmányainak, poggyászainak, csomagjainak fokozott ellenőrzése nagy torlódáso­kat idéz elő és pánikhangulatot kelt a horgosi és kelebiai határátkelő- helyeken, valamint a szabadkai vasútállomáson — jelentette vasár­nap délután a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Közlése szerint a vámosok a lengyel, csehszlovák, szovjet, bol­gár és román turistáktól több tonna viszonteladásra szánt árut koboz­tak el, Horgosnál pedig szombaton mintegy 1800 szovjet és román személygépkocsit nem engedtek belépni az országba, mert tulajdo­nosaik nem rendelkeztek a szükséges zöld kártyával. Egy belgrádi hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy a kelet­európai országokból Jugoszláviába érkező turisták a határon kötele­sek bejelenteni a náluk lévő valutaösszeget, mert kilépésükkor csak ugyanennyi pénzt vihetnek ki magukkal. Ezzel a valuta-kiáramlást akarják megakadályozni. A MÁV Hídépítési Főnökség Szerelő Építésvezetősége változó munkahelyre felvételt hirdet: — lakatos, — hegesztő, — kovács, — mázoló, — szigetelő munkakörökbe. Juttatásaink: ingyenes utazási igazolvány az ország területére a dolgozóknak és családtagjaiknak, ingyenes munkásszállás, — különélési díj térítés. Jelentkezés: MÁV Hídépítési Főnökség Szerelő Építésvezetősége, Budapest XIV., Mexikói út 71. sz. ^ Telefon: 184-0148/154. J J— ... v. K ötőelemek akkumulátorok gumiköpenyek szaküzletünkben állandóan, nagy választékban kaphatók! Eger, Sertekapu u. 26. sz. Telefon: 10-005 AKKUVILL Kisszövetkezet Nyíregyháza, Moszkva út 7-9. Telefon: (42) 11-643. Lemondott Haiti elnöke Több napon át tartó véres tün­tetések nyomán szombaton le­mondott Prosper Avril tábornok, Haiti katonai elnöke. A szigetország irányítását hét­főtől polgári kormány veszi át. Ennek élére ideiglenes megbíza­tással Gilbert Austint, a Legfelső Bíróság jelenlegi elnökét állítot­ták a diktátor távozását kicsikaró pártok. Az Avrillal kötött komp­romisszumhoz tartozik, hogy a közbeeső két napra szükségálla­potot rendeltek el, amely alatt Herard Abraham tábornok, ve­zérkari főnök viszi az ügyeket. A haladék egyebek között arra szolgál, hogy a bukott elnök el­hagyhassa az országot és számű­zetésbe menjen, mint 1986 óta már öt elődje. A VOSZK Verpeléti Kirendeltsége felvételt hirdet autószerelő állás betöltésére. Érdeklődni lehet: 36/59-143 telefonon, vagy személyesen Verpelét, Dózsa u. 3. alatt. / ANYAGBÖRZE! A KAEV 10. Sz. Gyára 1990. március 22-én csütörtökön 9-15 óra között anyagbörzét rendez Eger, Kistályai u. 6. telephelyén. Várjuk az érdeklődőket!

Next

/
Thumbnails
Contents