Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-12 / 61. szám
HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1990. március 12., hétfő 4,30 FORINT ZÁRT OSZTÁLY? „A gyárakban munkaidő után sem engedik be a képviselőjelölteket...” (3.oldal) „PÁSZKA MIKLÓST HALÁLRA KERESTÉK” Erdély: bizonytalan télutó Il.rész... (4.oldal) NYÍLT LEVÉL AZ EGERVIN VEZÉRIGAZGATÓJÁNAK „Elkeseredve kérdezzük Öntől vezérigazgató tír, hogy volt képes ezt a nagyhírű vállalatot rövid három év alatt a tönk szélére sodorni...” (5.oldal) „MEGFÚJTÁK” AZ ÉGI JELEKET „... a Grónay tít 9.sz. ház tetejéről egész egyszerűen ellopták a Hirchmann műholdvevő beltéri egységet ... „ (8.oldal) A sort a veszprémi gépesített iövészegység egyik zászlóalja kezdi — A leszerelők helyére lényegesen kevesebben érkeznek június közepéig Ma kezdődnek a szovjet csapatkivonások különböző harc- és gépjárművek A tanácsülés nem lehet a személyeskedés fóruma! Ma megkezdődik a szovjet csapatok kivonása: a sort a Déli Hadseregcsoport veszprémi gépesített lövészegységének egyik zászlóalja nyitja meg. A közelben lévő hajmáskéri vasútállomáson rakodnak be az alegység páncélozott szállító harcjárművei, s mintegy 300 katonával együtt indulnak el az első szerelvények a Szovjetunióba. Erről Keleti Györgyezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát. Azzal kapcsolatban, hogy máris olyan hírek teijengenek, miszerint a jövő év június végéig újabb szovjet katonák érkeznek Magyarországra, elmondta: a kiképzési terveiknek megfelelően május végéig leszerelnek és visz- szatérnek hazájukba a szolgálati idejüket Magyarországon letöltött szovjet sorkatonák. Helyettük június közepéig mintegy 10 ezer szovjet katona érkezik, a le- szerelőknél jóval kevesebb. Csak azokhoz az alakulatokhoz jönnek, amelyek 1990 júniusánál később hagyják el hazánkat. A leszerelők helyére elsősorban a A mátraderecskei termelőszövetkezet üzemében készülnek Gyakori hiánycikkeknek számító termékeket állítanak elő a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet fémtömegcikkgyártó üzemében. A gazdasági egységben 28-an dolgoznak, túlnyomó részben a gyengébb nem képviselői. Kezük alól olyan fontos elemek kerülnek ki, mint kempingnyugágyakhoz-, hintákhoz-, asztalokhoz szükséges alkatrészek, valamint az irodákban, de ma már magánvállalkozók számára is nélkülözhetetlen különféle iratrögzítők. vezetői, illetve fontosabb harci, technikai eszközök kezelői érkeznek, akik nélkül a kivonás további tervszerű végrehajtása elképzelhetetlen lenne. Tehát nem létszámnövekedésről, hanem a szükséges állományváltásról van szó. A szóvivő elmondta azt is, hogy a szovjet fél kezdeményezése alapján a Magyar-Szovjet Vegyes Bizottság, amely a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával összefüggő, elsősorban a lakosságot és a polgári szerveket érintő vitás kérdések kivizsgálásának és megoldásának szerve, felhívást adott ki. Ebben értesíti az érdekelt magyar kereskedelmi és más gazdálkodó szervezeteket, hogy a Déli Hadseregcsoportnál érvényes rendszabályok szerint a hazánkban ideiglenesen tarózkodó szovjet csapatok árut — ideértve az építőanyagokat is — csak készpénzfizetéssel, vagy az árucikk ellenértékének előzetes átutalásával vásárolhatnak. Munkatársunk ebédszünetben beszélgetett a lányokkal-asz- szonyokkal, akik elmondták: a nehéz fizikai munkájukkal talán nagyobb anyagi megbecsülésben is részesülhetnének, hiszen átlagban 5 ezer forint a keresetük. Joggal sérelmezik, hogy a napi ebédhozzájárulás, amit kapnak, Páneurópai kongresszus Budapesten Mayer Mihály pécsi püspök több nyelven celebrált szentmiséjével kezdődött a páneurópai kongresszusi program zárónapja vasárnap az Egyetemi templomban, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Magyar Demokrata Fórum, a Keresztény- demokrata Néppárt és a Kisgazdapárt vitafórumával folytatódott, amelyen dr. Habsburg Ottó elnökölt. Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy szervezetüket olyan hazafiak alkotják, akik a szentistváni gondolat jegyében képzelik el a népek, nemzetiségek együttélését. Kitért arra, hogy a demokrata fórum megalakulásától kezdve a magyar ellenzék gyűjtőhelye volt. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében kiemelte az európai keresz- ténydemokra pártok második világháború utáni újjáépítő tevékenységét. Vörös Vince, a Kisgazdapárt elnöke elmondta, hogy 60 éves múltra visszatekintő pártjuknak sok üldözésben volt része, mert a nyilasmozgalommal éppúgy szemben álltak, mint a kommunizmussal. Most lehetőség nyílik a régi rendszer leváltására. Dr. Habsburg Ottó zárszavában kijelentette: óriási felelősség hárul a választások után hatalomra jutó pártokra, mivel ők vezetik vissza Európába Magyar- országot. Reményét fejezte ki, hogy még az idén tagjai lehetünk az Európa Tanácsnak. mindössze 5 forint. A panaszok mellett azért azt is bizonyították fotóriporterünknek, hogy képesek jól, gyorsan végezni ennek ellenére munkájukat. Erről készültek felvételeink. (Fotó: Perl Márton) Tisztelt id. dr. Rózsa Sándor! Az Ön módszere miatt kényszerülök arra, hogy nyűt levélben reagáljak a feburár 22-i tanácsülést írt és a Népújság március 2-i számában megjelent cikkére. Ön bizonyára jószándékkal jött a tanácsülésre, de félre nem érthető hangnemben írt véleményt e testületről a február 13-i cikkében. Nem csodálom, hogy az írásban közreadott gondolatait vették komolyabban, mint az utóbbi kinyilvánított szándékát. Ha még emlékszik rá: személyesen mondtam Önnek véleményt a február 13-i cikkéről. Ebben a tanácsi bérlakás megvásárlásában érdekeltek nevében — nem tudom, hogy megbízásukból, vagy önkéntes szószólóként — törvényességi alapon megtámadta a helyi tanácsrendelet egyik paragrafusát, amely a vételárra vonatkozik. Nem ez ellen volt észrevételem, hiszen immár egy hónapja személyesen is győzködjük egymást, hogy a lakosság kisebbik része által szigorúnak tartott vételár helyett liberálisabb megoldást találjunk. Azt is tudja, mert az újságban megjelent, hogy még decemberben állást foglalt a tanácstestület a helyi tanácsrendelet felülvizsgálatáról. Keményen kifogásoltam viszont a február 13-i cikkének hangnemét, indulatos kirohanásait, igaztalan rágalmazásait. (Nem mondjuk azt, hogy „Állítsátok meg...”) Sajnos az indulatai miatt a hangulatkeltés demagógiáját nem tudta a racionalitás kontrolljával ellensúlyozni. Az önkormányzatokról szóló törvény előkészítésén dolgozó törvényelőkészítő bizottság vasárnap a Belügyminisztériumban többórás vitát folytatott az önkormányzati képviselő testületek választásának módjára vonatkozó koncepció tervezetéről. A szabályozás nagy figyelmet szentel az eltérő helyi viszonyoknak. A nagyvárosokban ugyanis a pártoknak már kialakult szervezeti rendszere és jelentős taglétszáma van. A kistelepüléseken azonban elsősorban nem pártpolitikai szervezetek működnek, hanem a helyi társadalom újonnan alakuló, különböző jellegű érdekképviseletei, ön- kormányzati egyesületei. Ennek megfelelően lényeges eleme a tervezetnek, hogy a törvény ne A nyilvánosságra, a tisztelt olvasóra bízom, hogy ki-kit, kik- kiket rágalmaztak meg, mikor és hol? Ami a törvényességi kérdést illeti, arra választ kapott a megyei tanács vb. titkárától. Ide kívánkozik az is, hogy az Ön egyik jogász barátja a témával kapcsolatos központi jogszabályokat szkizofrénnek minősítette. Ezt Ön mondta nekem! Talán ezt érzékelve akart a helyi tanács egy „normális” jogszabályt alkotni. Azzal tisztában vagyunk, hogy a helyi tanácsrendelet túl szigorúan kezeli a kisebbségi érdekeket. Az említett megyei egyeztetésről írt cikkben olvastam, hogy az egri bérlakás értékesítési tanács- rendelet etikátlan és végrehajthatatlan. A február 22-i tanácsülésen Ön számokat hallott, hogy eddig hány lakást adtak el. Tehát végrehajtható. Az etikai kérdés már bonyolultabb ügy. Ebben én is bizonytalan vagyok, mert az eladónak etikus, ami a vevőnek etikátlan; a bérlakásban lakónak etikátlan, de aki saját nyomorúságával oldotta meg lakásügyét, annak etikus. Mi is tulajdonképpen az etikai ügy? Mennyi legyen a tanácsi bérlakás vételára! Itt érdekeltségről, érdekellentétről van szó. Valójában adás-vétel ez az ügylet. Egy konkrét lakást a köztulajdon kezelője el kell, hogy adjon és aki benne lakik meg akaija venni. Helytelen lenne, ha a köztulajdonos a magántulajdonoshoz hasonlóan „irreális” árat határozna meg. Ez ugye nem lehet teremtsen lehetőséget mesterségesen túlpolitizált választásokra. A vitában felszólaló, különböző pártokat képviselő szakértők a szabályozás lényeges kérdésének tartották, hogy a helyi akarat maximálisan érvényesüljön, s olyan nyitott koncepció készüljön, amely nem akar semmit ráerőszakolni a településekre és a pártokra. Az önkormányzati választási törvény koncepciója egyébként a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglaltakra épült. így a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos. A helyi képviseleti testületek létszámát, a hatékony és demokratikus döntéshozatalt szem előtt tartva, településtípusoktól magánügy. De az ár meghatározása — közös tulajdonról lévén szó — közügy! A közérdeknek — mondjuk egy helyi tanácsrendeletben a településen élőknek az akarata — érvényesülnie kell. A jelenleg érvényes tanácsrendelet előkészítése a nyilvánosság bevonásával történt. A tanácstagok nem a bérlakásban élőkkel szembeni ellenszenvből döntöttek a forgalmi értékkel azonos vételár mellett. A vételár megfizetésének módjában van különbség a köztulajdonos és a magántulajdonos eladói feltételeiben. Az állam, vagyis a tanács a vételár 10 %-át kéri készpénzben és a fennmaradó összeget 35 év alatt évi 3 %-os kamat mellett részletekben kéri a lakásban bentlakó bérlőtől, ha vásárlóvá válik. Egy másik érvelés is van a helyi tanácsrendelet központi szabályozásánál igazságosabb megítélése mellett. A jelenlegi tanácsi bérlakásban lakók szociális alapon, vagy egyéb törvényes módon jutottak bérlakáshoz, ezáltal a társadalmi közfogyasztásból anyagi kedvezményhez. Az értékesítésre vonatkozó központijogszabályok a forgalmi érték igen alacsony százalékában határozzák meg a vételárat, tehát ismételten társadalmi juttatásként kedvezményben részesítik a bérlőket. Szerintem, és ezt nagyon sokan hasonlóan gondolják, a köztulajdonú lakást személyi tulajdonná, egyéni vagyofüggően 9-67 személyben határozza meg a javaslat. A bizottság tagjai lényeges elemnek tartották, hogy a törvény intézkedik a nemzetiségi, etnikai és más kisebbségek jogainak védelméről is. Az elképzelések szerint a választásokon jelöltként indulhat mindenki, akit az adott kerület választópolgárainak egy meghatározott része (1-5 százalék) ajánl. A vitában felszólalók szerint a mai helyzetben az önkormányzatokkal összefüggő kérdésekre egy’ alkalomra szóló átmeneti szabályokat kellene külön törvényben rögzíteni. Elhangzott, hogy esetleg a március 14-én összeülő Parlament is dönthetne erről. (MTI) (MTI) (Folytatás a 2. oldalon) Vita az önkormányzati választásokról Készülnek a szavazólapok Megkezdődött a március 25-i választásokra a szavazólapok nyomtatása. Először azokat készítik el; amelyeken az egyéni képviselőjelöltek szerepelnek a 176 választókerületben. A pártlistákat tartalmazó szavazólapok nyomtatása csak március 18-án kezdődhet, mivel március 17-ig van lehetőségük a pártoknak, hogy a listáikon változtatásokat hajtsanak végre, illetve listakapcsolást jelentsenek be — közölte az MTI kérdésére Mácsay József, a BM választási irodájának munkatársa. Elmondta, hogy azok a pártok, amelyek a szavazást megelőzően legalább 8 nappal közük listájuk kapcsolását, a listájukra leadott összesített szavazatok arányában szereznek mandátumot. A bejelentéssel egyidejűleg azonban közölni kell a választási bizottsággal, hogy az egyes jelöltek milyen sorrendben jutnak mandátumhoz. Az esetleges listakapcsolások tényét az adott területi választási bizottságok nyilvánosságra hozzák. Mácsay József szólt arról is, hogy március 19-én technikai főpróbát tartanak. A 176 egyéni, illetve a 20 területi választókerületbe telepített számítógépeket bekapcsolják az országos rendszerbe. A szavazatszámláló bizottságok ezen a napon „vizsgáznak,, a jegyzőkönyvek kitöltéséből is, ugyanis ezek adatait beviszik a számítógépekbe. A választási iroda munkatársa hangsúlyozta, hogy azok is választhatnak, akik esetleg elvesztették kopogtató cédulájukat, hiszen a cédula csupán értesítés arról, hogy az illetőt felvették a választók névjegyzékébe. A személyi igazolvány felmutatása azonban mindenképpen szükséges a szavazáskor. Azoknak a választópolgároknak viszont, akik 1989. december 31. óta megváltoztatták állandó lakóhelyüket, a korábbi lakcímük szerinti illetékes tanácstól kell igazolást kérniük arról, hogy törölték őket a választók névjegyzékéből. Ezt az igazolást március 25-én már az új állandó lakóhelyen történő szavazásnál kell bemutatni a szavazatszámláló bizottságnak.
