Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-11 / 60. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. március 11., vasárnap VÁLASZTÁSI FÓRUM 3. A Heves megyei 1. számú választókerület (Eger) független kép­viselőjelöltje: Szabó Péter Nem ígérni, // 1 ** T • orkodni, cselekedni akarok Egerben születtem, pedagó­gus feleségemmel és két gyerme­künkkel most is itt élünk. A tech­nikumi évek után fizikai mun­kásként kezdtem dolgozni, majd később villamos üzemmérnöki és középiskolai tanári végzettsé­get szereztem. 1971-től az egri Gép- és Műszeripari Szakközép- iskola tanára, 1982-től igazgató­ja vagyok. Hátam mögött 40 év, amely magában foglalja fiatalságom éveit,' a munka melletti tanulás időszakát, a családalapítás gond­jait, a munkás- és értelmiségi lét küzdelmeit. A múlt tapasztalata s a jövő ígérete sarkall arra, hogy minél cselekvőbben kapcsolódjak be az átalakítás folyamatába. Még­pedig egy olyan színtéren, ahol a valódi értékek a meghatározóak, a hibák, a hiányosságok nyíltan bírálhatók, ahol a politika az emberhez méltó élet feltételeinek alakítója, s nem a hatalomért fo­lyó harc eszköze. Egy megújuló szakszervezeti mozgalom célkitűzéseit is vállal­va szeretnék az új parlamentben egy józan, realitásokban gondol­kodó és dolgozó független kép­viselőcsoport tagjaként őrködni az ország függetlenségén; csele­kedni gazdasági egyensúlyunk, társadalmi tartásunk, erkölcsi tőkénk, hitelünk megteremté­sén, megőrzésén, gyarapításán; egyengetni a demokratikus jog­államba való átmenet békés út­ját. Ezt tartom ma a független képviselői munka központi fel­adatának. A fentieken túl a tör­vényhozásban mindig szem előtt kell tartani a személyi önrendel­kezés jogát, a közösségi lét erejé­nek, biztonságának nélkülözhe­tetlenségét és a demokratizmus működési gyakorlatának kiala­kítását, melyben érvényesül a szolidaritás, a humanitás. A mindennapjainkat közvet­lenül érintő kérdéseket fontos­nak tartom nemzeti felemelke­désünk érdekében: a tulajdonre­formot, az infláció megfékezé­sét, a munkanélküliség kezelhe­tőségét, a vállalkozást segítő adórendszert, bérreformot, az oktatásügy, egészségügy gyöke­res átalakítását, szociális bizton­ságot, a családok, a fiatalok és az idősek támogatását, védelmét. A választókörzetemben élő embe­rek érdekében tenni kívánok azért, hogy Eger nyerje vissza is­kola- és fürdővárosi rangját. Va­lamennyi településen megvaló­suljanak a lakossági életfeltétele­ket javító közműfejlesztések (Eger, Felsőtárkány, Noszvaj, Szarvaskő és Felnémet), s épül­jenek iskolák. Azoknak a választópolgároknak a bizalmát és támogatását szeret­ném megnyerni, akik mindenkor igyekeztek, illetve igyekeznek fel­adataikban helytállni, s joggal igénylik emberi méltóságuk fenn­tartását, munkájuk megbecsülé­sét és anyagi elismerését. Fő cél­kitűzésem érdekeik képviselete és védelme. Szabó Péter Válaszoltak a képviselőjelöltek Politikai fórum — hívőknek — Tisztelt választópolgárok! — köszöntötte Czakó István ka­nonok a Megyei Művelődési Köz­pont dísztermében február 7-én délután összegyűlt hallgatóságot. — Egy paptól talán szokatlan ez a megszólítás, de e fórumon he­lyénvaló — mondotta. A katoli­kus püspöki kar körlevele szerint ugyanis az egyház nem kötelezi el magát egyetlen párt mellett sem, és azt kívánja híveitől, hogy ve­gyenek részt a választásokon. A fórumot olyan alkalomnak szán­ták, ahol a hívők megismerhetik a képviselőjelölteket és programju­kat, hogy aztán felelősséggel dönthessenek, ki mellett voksol­nak. A nagyobb pártok színeiben indulók, illetve a független jelöl­tek három kérdésre válaszoltak, tíz-tíz percben. Vázolták gazda­sági elképzeléseiket, az erkölcsi kérdésekről (az abortuszról, az euthanáziáról, az ifjúság nevelé­séről, a pornóról) alkotott véle­ményüket, és szóltak arról, mi­lyen kapcsolatban állnak az egy­házzal. Néhány az elhangzott vé­leményekből. Szarvas Béla, MDF: — Keresz­tény orientációjú párt vagyunk, mely az egyházak egymásmellet- tiségét vallja és hirdeti. Népi­nemzeti koncepciónkhoz a ke­resztény erkölcsiség elvei járul­nak, gazdasági programunkat pe­dig a liberalizmus határozza meg. Az abortuszról elmondta, hogy nem kívánják hatóságilag tiltani. A családok és a nők védelmével kell elérni, ho'gy ne kerüljön rá sor. Somogyi Márton, független je­lölt: — Az ország gazdasági és er­kölcsi értelemben is rosszabb helyzetben van, mint a háború után. Az emberi sorsok jobbra fordításával kezdődhet csak a ki­út a válságból. Ehhez a keresz­ténység örök eszméit és értékeit vissza kell állítani. Az erkölcs vo­natkozásában is „környezetvéde­lemre” volna szükség. Novák Rudolf, SZDSZ: — Az elesettek védelme alapvetően ál­lami feladat, nem szabad az egy­házra mutogatni, hogy oldja meg az. Az abortusz vallásos ember számára nem lehet kérdés. A tár­sadalmi viszonyok azonban olya­nok, hogy sokan nem merik vál­lalni az utódot. A mai nehéz idők­ben nem könnyű dönteni: melyik a felelősségteljesebb lépés. Lukács Tamás, KDNP: — Az egyháznak közéletinek kell len­nie, de politikájában nem jelen­het meg a hatalmi elem. Világné­zeti párt vagyunk, feladatunk, hogy ne csak címerünkben, ha­nem tetteinkben is hordjuk a ke­reszt nevét. Az abortusz, az ön- gyilkosság, az önkizsákmányolás — mind a családi és emberi kap­csolatok válságát mutatják, és a társadalmi környezet megváltoz­tatását sürgetik. Bánhidy Péter, FKgP: — Pár­tom a keresztény eszmerendszer alapján áll, a keresztény értékek visszaállítását kívánjuk. Az egy­házak társadalomformáló erejét nem hagyhatjuk figyelmen kívül, és támogatjuk, hogy kapják vissza javaikat, infrastruktúrájukat. A kereszt nem a halál árnyéka, ha­nem a haladás jele. Korompai János, MSZDP: — Visszautasítom azok véleményét, akik az MSZDP-t, mint „csak” marxista pártot emlegetik. Petra­sovits Anna elnöknőnk megvá­lasztásának másnapján az eszter­gomi bíboros érseknél, majd a fő­rabbinál járt látogatóban. Rólam pedig tudják az egriek, hogy a nagytemplom jobb első sora ha­todik padjában ülök. Mikor a börtönben a kivégzések zaját hallgattam, kihez fordulhattam volna? Kádár Zsolt református lel­kész, független jelölt: — Ha lehet, ne politizáljunk, mondja az egy­házam. De küldetésünk van, mint lelkipásztornak és mint politikus­nak is. E világ a csőd szélén áll, mint Jézus korában. Isten igéjével kell buzdítani és feddeni. Krisztu­si elvek szerint cselekszünk — mondja most sok párt. Meg kell majd vizsgálni, valóban azt te- szik-e? A fórumon résztvevő képvise­lőjelöltek programjuk ismerteté­se után a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. (P-t) Párthírek A Független Kisgazdapárt 6-os számú választókerüle­tének képviselőjelöltje, Hídvégi Györgyné az alábbi he­lyeken és időpontokban tart választási gyűlést: március 11- én, Kompolt, 14 óra, könyvtár; március 12-én, Eger- farmos, 18 óra, művelődési ház, március 13-án, Kápolna, 17.30, könyvtár, március 14-én, Kál, 18 óra, művelődési ház, március 16-án, Füzesabony, művelődési ház, 18 óra. * Technikai okokból március 13-án 17 órakor tart az egri 9-es iskolában dr. Nagy Imre, Heves megye 1. számú vá­lasztókerületének független képviselőjelöltje választói gyűlést. * Az egri városi tanács dísztermében március 13-én 16.30-tól dr. Somogyi Márton független képviselőjelölt tart választói gyűlést. * A Szocialista Párt képviselőjelöltjei az alábbi helyeken és időpontokban tartanak választási gyűléseket, ahol is­mertetik programjukat és válaszolnak a kérdésekre. 1. sz. választókerület: Bársony Dénes és Szántai Sárközi Amb­rus március 12-én, 17 órakor Eger, Széchenyi u. 23. 2. sz. választókerület: Szántó Márton, március 12-én 17 órakor Pétervására, városi tanács. 3. sz. választókerület: Rajki Sándomé március 12-én, 17 órakor, Nagyréde, művelő­dési ház. 4. sz. választókerület: Kisterenyei Ervin március 12- én, 18.30-kor, Szűcsi, kultúrház. 5. sz. választókerü­let: Szőke Emil március 12-én 18 óra, Kömlő, művelődési ház. Március 12-én, 18 óra, Tarnaörs, ÁMK. 6. sz. válasz­tókerület: Tóth Tibor március 12-én, 18 óra, Szihalom. * A Nemzeti Kisgazdapárt képviselőjelöltje a 3. számú választókörzetben (Gyöngyös) Balázs Gyula, aki a kö­vetkező helyeken és időpontokban tart választási gyűlést: március 12-én Atkár, 18 óra, kultúrház. Március 13-án Visonta 18 óra, könyvtár. Március 14-én Gyöngyössoly- mos, pártház, 18 óra. Március 16-án Márkáz, 18 óra, is­kola. * Kármán Csaba, a 3. számú választókerület független képviselőjelöltje március 12-én, hétfőn, 18 órakor válasz­tási gyűlést tart Gyöngyösön, a Róbert Károly úti Le­pényházban. * A Hazafias Választási Koalíció jelöltje az 1. számú vá­lasztókerületben és a megyei lista vezetője, Kádár Zsolt, március 12-én 17.30-kor a Hatvani Galériában, március 13-án, 17.30-kor a felsőtárkányi általános iskolában, március 14-én 17.30-kor a szilvásváradi községi tanács­nál, a 2. számú választókerület jelöltje, a megyei lista résztvevője, Szakács György március 12-én, 18 órakor az egerszalóki pártházban, a 6-os számú választókerület je­löltje, a megyei lista résztvevője Berényi László, március 12-én a feldebrői pártházban, március 13-án 18 órakor a makiári általános iskolában, március 14-én, 17.30-kor a szihalmi pártházban, március 16-án, 17 órakor a káli mű­velődési házban, március 16-án, 19 órakor a kompolti ál­talános iskolában, és március 18-án, 18 órakor Dormán- don tart választógyűlést. Önkormányzat, nevelés, szociálpolitika! Három témakör; két hatvani képviselőjelölt A pártok hatvani vitafórumán három fontos témakör szerepelt e hét derekán. így a képviselőjelöl­tek kifejthették véleményüket, elveiket az önkormányzat, az ok­tatás, valamint a szociálpolitika jelenével, jövőjével kapcsolat­ban, s ezek természetes módon sokszor ellenkezésre, más eset­ben tetszésre, kedvező benyo­másra leltek a hallgatóság köré­ben. Ami az önkormányzati jog­kört, vele összefüggésben az em­berformálás, a nevelés ügyét ille­ti, dr. Molnár Lajos állatorvost, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőjelöltjét kértük meg, hogy foglalja össze maga, illetve pártja nézeteit. — Véleményem szerint a ke­resztény népakarat megkívánja, miszerint az állam jogrendszeré­nek alapja az erkölcsi törvény le­gyen, s ennek nyomán lehetővé váljék, hogy minden probléma ott oldódjon meg, ahol ez legered­ményesebben és leghatékonyab­ban vihető keresztül... Elveten- dőnek tartom tehát a felsőbb szervek felesleges, indokolatlan beavatkozását egy-egy közigaz­gatási terület ügyvitelébe, s elve­tem az utasításos gyakorlatot, ami a pártállam létét jellemezte. A jö­vendő iskolapolitikát illetően jó­magam fontosnak vélem a min­den szintre kiterjedő állami, felekezeti és magánoktatás meg­gyökereztetését. Továbbá a fel­nőttoktatás kapcsán arra kívánok hangsúlyt helyezni, hogy ez min­dig annak az érdekét szolgálja, aki a munkát vállalja! Ez biztosí­taná ugyanis a korábbi negatív szelekció biztos megszűnését... Feltétlen híve vagyok a nyolcosz­tályos gimnáziumok visszaállítá­sának, a szakmunkásképzés fej­lesztésének, támogatom a hajdan virágzó népfőiskolái mozgalom felélesztését, s végül, de nem utolsósorban égető szükségét ér­zem, hogy a pedagógusok súlyá­nak, tekintélyének növelését kö­vesse jobb anyagi megbecsülésük is..! « Érsek Zsolt, a HDDSZ függet­len országgyűlési képviselőjelölt­je vitaköri nyilatkozatát a szociál­politikára építette, mint amely az életszínvonal-politika szerves ré­sze, s a következők szerint fogal­mazott: — Képviselőjelöltként legfőbb feladatomnak tekintem a társa­dalombiztosítási ellátások érték- állandóságának a megteremtését, valamint az egyes speciálisan hát­rányos helyzetű korosztályok, ré­tegek, etnikai csoportok életkö­rülményeinek javítását... S azt is kimondom, hogy a. szociálpoliti­ka manapság egy átfogó koncepció nélküli tűzoltás csak..! El kell végre felejteni az egyedi el­bírálásokon alapuló juttatásokat, ezeket váltsák fel az alanyi jogon járó minimumellátások, hiszen nem mindig azok a legrászorul­tabbak, akik a legtöbbet „sírnak”. Nagyon fontosnak tartom továb­bá, hogy a gyest fokozatosan vált­sa fel a gyed, valamint ki kell munkálni a pályakezdők és fiata­lok elhelyezkedésének valami­lyen garanciarendszerét... Egyébként azt sem hallgathatom el, hogy a szociálpolitika napjain­kig csak az elosztásra korlátozó­dik, s hitem szerint a változás csak akkor következik be, ha az igé­nyek már túllépnek a fogyasztó ember szükségletein, és figyelem­be veszik a termelő ember igénye­it is. Ilyen módon a források el­osztása helyett már a források lét­rehozása kerülne előtérbe, ami a szociálpolitika megelőző szerepét hangsúlyozhatja... A hatvani művelődési központ kezdeményezte vitafórum ilyes­fajta számvetését ezzel nem fejez­tük be. A Népújságnak legalábbis feltett szándéka, hogy a kopogta­tócédulák begyűjtése nyomán je­löltállítási jogot szerzett MSZMP és MSZP megnyilatkozását is közreadjuk valamely lapszá­munkban. Moldvay Győző ÁLLÁSPONT A nőnap margójára Az elmúlt napokban kicsit ál- mélkodva figyeltem a sajtót, amelyben a pártok és képviselő- jelöltek egymással versengve kö­szöntik a nőket nőnap alkalmá­ból. A nők ügyének ilyen kurtán- furcsán történő elintézése gon­dolatokra sarkall, még akkor is, ha egyikét párt, demagógiájától sem visszarettenve, az „anyaság intézményének” visszaállítását hirdeti, követeli. A tévedés ott van, hogy az „anyaság intézmé­nyét” soha senki nem vette el a nőktől, hiszen a férfiak sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben nem szülnek, szültek gyermeket. A nők és a férfiak természet adta különbségeihez pedig alkalmazkodnunk kell. Az elmúlt negyven év alatt a nők helyzetét két egymással el­lentétes gondolat határozta meg hazánkban: a nők egyenjogúsá­ga összefügg a munkavállalásuk­kal, másrészt a nők társadalmilag fontos munkája a gyermekek el­látása, bizonyos életkorig. Az 1950-es évektől a gazdaság ru­galmas munkaerő-tartalékként kezelte a nőket. Ha a gazdaság­nak szüksége volt rájuk, anyagi és szimbolikus eszközökkel kényszerítette őket a munkavál­lalásra. Ha nem volt szükség rá­juk, akkor ugyanilyen eszközök­kel kiszorította őket a munkahe­lyekről (gyes, gyed intézménye). A gazdaság ráadásul a nőket csökkent értékűnek is tartja. A nők a férfiak átlagkeresetének 1977-ben 71 százalékát érték el, és ez az arány azóta nem válto­zott. Éppen ezért az ünnep és az „anyaság intézménye” visszaállí­tásának demagógiája helyett sokkal hatékonyabb lenne a nők helyzetének felelősségteljes elemzése, átgondolása. Ezzel le­hetővé kellene tenni a nők szá­mára (is) a választás szabadsá­gát, a választhatóság feltételei­nek megteremtésével. Magyarországon az aktív dol­gozók 48 százaléka nő, a munka­képes korú nők közel 70 százalé­ka dolgozik. (Az Európai Gaz­dasági Közösség országaiban az aktív keresőkön belül a nők ará­nya 36 százalék körül van. Vi­szont Finnországban, Svédor­szágban, Ausztriában a miénk­hez hasonlóak, sőt magasabbak az arányok!. Tehát az elkövetke­zendő időkben nem mindegy, hogyan közelítjük meg a női munkavállalás és anyaság prob­lémakörét. A választás szabad­sága és a választhatóság azt je­lenti, hogy szélesebb körben és általános jelleggel meg kell te­remteni a részmunkaidőben (na­pi "2, 4, 6 óra) és a bedolgozói munkában történő foglalkozta­tás feltételeit. Meg kell szüntetni a férfi és női munkák közötti bér­differenciákat az egyenlő mun­káért egyenlő bért elve alapján. A női lelkiismereti problémák csökkentése érdekében a gyer­mekintézmények túlzsúfoltságát csökkenteni kell, a gyermekellá­tás színvonalát javítani szüksé­ges. Az általános iskolás gyerme­kek napközbeni ellátását sokszí­nűvé kell tenni. Ki kell építeni a félnapos bölcsődei, óvodai háló­zatot, a szakosított óvodákat (pl. idegen nyelvek tanulását, a gyer­mekmegőrzést, a szolgáltató in­tézményeket, a klubnapköziket. A házimunkát könnyítő felté­telek kialakulatlansága miatt a nőkre közismerten nagy terhek hárulnak. A nőknek napi 2 és fél órával rövidebb a napi szabadi­deje, mint a férfiaké. A háztartá­si munkát könnyítő „gépek” és szolgáltatások árai rohamosan növekednek. A szolgáltatások színvonalai csökkentek, elérhe­tőségük számtalan akadályba üt­közik. Mindezért a „mindenna­pokat megkönnyítő” szolgálta­tások szervezetét újra kell gon­dolni. A háztartási munkát ki­váltó (pl. Patyolat) szolgáltatá­sokat a szociálpolitika adóked­vezményes-adómentes szférájá­ba kellene utalni, illetve nyitva tartásukat a nők napi munkaide­jéhez igazítani. Mindezeket a fa­lusi viszonyok csak súlyosbítják. Kedves férfiak! A nők számá­ra átadott virág csak egy pillanat­ra feledtetheti a gondokat. Sok­kal megnyugtatóbb lenne, ha végre közösen beszélnénk meg közös problémáinkat, annak ér­dekében, hogy mi, nők is részesei lehessünk sorsunk alakításának. Farkas Zsuzsanna Fidesz-kép viselő jelölt Szabotázs? Előzetes egyeztetés alap­ján az áfész keretein belül működő hevesi Márka ven­déglőben szerettem volna képviselőjelölti fogadóórá­mat megtartani, mely keddre, 17-18 óráig volt meghirdetve. Barátaimmal pontban 17 órára érkez­tünk a helyszínre. Körülbe­lül 17.15-kor azonban az üzletvezető — legnagyobb megdöbbenésünkre — kö­zölte, hqgy ők bezárnak (ami gyakorlatilag ekkorra már megtörtént), de ha úgy gondoljuk, még maradha­tunk egy kicsikét. Kérdé­semre azt felelte, hogy boj­lerjavítás miatt nem tudnak tovább nyitva lenni, és kü­lönben is, nyitvatartási idő ide vagy oda, vegyük tudo­másul, hogy ő akkor zár be, amikor neki tetszik. (Ami a kérdéses vendéglátóegység nyitvatartási idejét illeti, megjegyzem, hogy az egyik felirat szerint 18 óráig, a másik, szintén kifüggesz­tett tájékoztató szerint vi­szont 22 óráig tart. Javas­lok egy harmadik feliratot is: tetszés szerint.) Az üzletvezető továbbá felhívta a figyelmünket ar­ra, hogy ott nem lehet „po­litizálni”, mivel ezt egy áfész-körlevél megtiltotta. E minősíthetetlen kijelen­tés megítélését az olvasók­ra bízom. A magam és vá­lasztóim nevében azonban a leghatározottabban tilta­kozom az üzletvezető eljá­rása ellen, amely egyértel­műen arra irányult, hogy megakadályozza a válasz­tópolgárokkal való szemé­lyes találkozásomat. Fel­merül a kérdés: netán vala­ki áll az „akció” mögött? Ezennel felhívom az áfész illetékes vezetőit, hogy haladéktalanul vizs­gálják ki a fenti incidens körülményeit, és tegyék meg a szükségs felelősség- revonást. Lehet, hogy szük­ség volna egy újabb körle­vélre — Hevesen és környé­kén —, miszerint: „Zár­óráig nyitva kell lenni — politizálás esetén is!” Dr. Gulyás Ferenc független képviselőjelölt

Next

/
Thumbnails
Contents