Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-11 / 60. szám

HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 60. szám ÁRA: 1990. március 11., vasárnap 4,30 FORINT SZABOTÁZS? „Zárórái)» nyitva kell lenni - politizálás esetén is!" (3. oldal) ERDÉLY: BIZONYTALAN TÉLUTÓ „Jól oda kell nyomni a talpat az anyaföldhöz, akkor nem csúszik." (4. oldal) A KOKAIN KARRIERJE „... a szuperkoncerteken kellemesen ellágyult tízezrek szív­ják a „Colombian golden” vagy a „punto rojo” jobb-rosz- szabb kivitelezésben készült példányait.” (5. oldal) HÁT ODAVIZE LTETE K, FIÚK? „Ott állt a hét ifjú, szép sorban egymás mellett, félreérthe­tetlen testhelyzetben...” (8. oldal) Moszkvában a külügyminiszterek írták alá a megállapo­dást a magyarországi szovjet csapatkivonásról 1991. június 30-án vége az „ideiglenes” állomásoztatásnak Szombaton délben Moszkvá­ban Horn Gyula magyar és Edu­ard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter aláírta a Magyarorszá­gon tartózkodó szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló megálla­podást. Az alig több mint négy gépelt oldalas egyezmény értelmében a csapatkivonás 1990. március 12-én kezdődik, s 1991. június 30-ig befejeződik. Kivonják a teljes személyi állományt, bele­értve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint a fegyverzetet, harci technikát és az anyagi eszközöket. A kivonás ütemtervét az egyezmény mel­léklete tartalmazza. A magyar kormány közreműködik az egyezmény végrehajtási feltéte­leinek megteremtésében. Ezen időszak alatt a szovjet csapatok kiképzési-harci tevékenységével kapcsolatos mozgásokat, bele­értve a repüléseket, korlátozzák. A szovjet csapatok jogi státusát az egyezmény értelmében az 1957 májusában kötött megálla­podás és más érvényben lévő egyezmények szabályozzák. A most aláírt egyezmény szól arról is, hogy a vitás kérdéseket mi­ként rendezi a két fél. Az egyez­mény nem érinti a Varsói Szer­ződésben, valamint más két- és többoldalú megállapodásban vállalt kötelezettségeket. — Teljesen törvényszerű, de lehet, hogy kissé késedelmesen hozott döntés volt—jelentette ki az aláírás után magyar újságírók­nak Eduard Sevardnadze. — Azt hiszem, jobb lett volna, ha ko­rábban meg tudtuk volna kötni ezt az egyezményt. A mai tárgya­láson kifejtettem, hogy az egyez­mény aláírása a szovjet csapatok magyarországi kivonásáról megszabadítja kapcsolatainkat a múlt terheitől. A szovjetunióbeli demokratizálás és a Magyaror­szágon zajló folyamatok feltéte­lei között új szakasz nyílik előt­tünk, minőségileg új kapcsolatok alakulnak ki a két szomszédos ál­lam között. Ezek a kapcsolatok a teljes bizalom, a jószomszédság, Lefaragás, demonstrálás (is) A tárgyalások utolsó szakaszában sikerült két hónapot lealkudni, hiszen a szovjetek 1991. augusztus 31-ét jelölték meg végső határidőnek. Ezt úgy sike­rült lefaragni, hogy Ma­gyarország megvásárol mintegy 260 szerelvényt kitevő üzem- és kenőanya­got, s hozzájárult, hogy az ezek tárolására használt tartályokat a szovjetek ha­zánkban értékesítsék. Az országos listát állító 12 magyar párt képvisele­tében megfigyelőként részt vett három ellenzéki sze­mélyiség — Demszky Gá­bor, Kosa Lajos, Raffay Er­nő — a jövő június 30-i csa­patkivonási határidő miatti elégedetlenségük de­monstrálására az aláíráson nem vett részt. a szövetségi kötelezettségek el­veire épülnek — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze teljesen helyén­valónak nevezte, hogy az orszá­gos listát állító 12 magyar párt képviseletében megfigyelőként részt vett a tárgyaláson három magyar ellenzéki személyiség is. Sevardnadze úgy vélekedett, hogy a kivonásról szóló döntést nemcsak kormányok, hanem társadalmak hozzák. Mind a ma­gyar, mind a szovjet társadalom­ban vannak olyanok, akik támo­gatják, s olyanok is, akik vitatják a döntést. Amikor a szovjet külügymi­niszter figyelmét a magyar újság­írók felhívták arra, hogy az ellen­zékiek a határidő miatt bírálják a kormány álláspontját, továbbá úgy vélik, hogy a megállapodás mostani aláírásával a szovjet ve­zetés a választási küzdelem haj­rájában a Magyar Szocialista Pártot támogatja, a miniszter kérte, hadd ismerkedjen meg a három megfigyelővel. Elmondta nekik, hogy a mongóliai csapat- kivonáskor, a közép-európai haderőcsökkentéskor és egyéb leszerelési intézkedésekkor sem az volt a cél, hogy a Szovjetunió bárkit is támogasson. Ezek a lé­pések a szovjet politika általános vonalába illeszkednek, céljuk pedig olyan hely (Folytatás a 2. oldalon) Holnaptól kezdve hazafelé masíroznak... (Archív felv.: Szántó György) Ki hogyan éli meg, miként védekezik a sajnos egyre terebélyesedő infláció ellen? Sajnos, minden­napi beszédtémává vált. Hol vannak már azok a fel­hőtlen időszakok, amikor a munkahelyeken az je­lentette a legnagyobb vitát a kollégák között, hogy nyer-e a Fradi, vagy kimenjenek-e az Eger, a Gyöngyös, a Hatvan, a Bélapátfalva — s lehetne so­rolni — mérkőzéseire a hét végén? A munkapadok­nál, a kijelölt dohányzóhelyeken, vagy éppen a ká­vézóban arról folyik a diskurzus, hogy ki miként jön ki a fizetésnek egyáltalán nem nevezhető, hó eleji kapott pénzből. Pedig sokan állították: fújta már a szél a magyar utcákon a bankjegyeket. Még egyszer nem élhetjük át az akkori időket, olyan hibák, mint akkor fordul­tak elő, nem ismétlődhetnek meg. Most mégis egy­re nő az infláció, bár mértéke még közel sem akko­ra, mint példánkban. Hol a határ? Van-e egyáltalán ilyen? Meddig húzzuk meg azt a bizonyos nadrág- szíjat? (Már egyébként is elfogyott rajtuk a lyuk...) Az egyik legnépszerűbb megyeszékhelyi húsbolt vezetője keserű tapasztalatokról számolt be. Mint mondta, hozzávetőlegesen harminc százalékkal esett vissza a húseladás forgalma. Megnőtt viszont a kereslet az olcsóbb áruféleségeik iránt. Ilyen a hú­sos csont — ez valami új fogalom, előtte nem na­gyon ismertük —, a fej, a belsőségek, a köröm. Meglepő, de szégyen a szegénység Magyarorszá­gon. Beszéltem a három korosztályt alkotó embe­rekkel. Nevüket egyiken sem adták mondandójuk­hoz. Úgy vélekedtek, nem akarnak nyilatkozni, mert eddig senki nem volt kíváncsi véleményükre. Ma meg már őket nem érdekli semmi! Számukra nincs kiút — úgy tartják. Csak tengődnek, még ha a látszatra vigyáznak is. Sorsuk ilyen alakulásáról nem tehetnek, mégsem vállalják a nyilvánosságot. Élnek egyik napról a másikra, és kész. Időnként jól berúgnak, hogy legalább addig ne tűnődjenek jövő­nélküliségükről. A politikára egyáltalán nem fi­gyelnek. Mint mondják, megutáltatták velük. Az eltelt negyedévben ugyanúgy, mint napjainkban. A fiatal valamikor még arról álmodott, hogy csa­ládot alapít, s sok gyereke lesz. Ma egyért sem vál­lalhat felelősséget. A középkorú arról mesél, hogy lecsúszott, mint gyermek a játszótéri csúszdán. A nyugdíjas pedig soha nem gondolta volna, hogy még egyszer életében emlékeztetni fogják a nélkü­lözésre, a szegénységre. A meglepő az egészben csupán csak annyi: azok szégyellik sorsuk alakulását, akiknek nincs miért szemlesütve járniuk-kelniük. Akiknek pedig erre okuk lenne...? Kis Szabó Ervin Kulcsár Kálmán kitüntetése Vacsoraestek, fotókiállítás, utazási aján­latok, szakmai tárgyalások Eger hemutat Isztambulban Nemcsak a kereskedésben — felvételünkön az isztambuli bazársor szelete —, de a termelési együttműködésben is fantáziát látnak Frankfurt, Arezzo, Graz után ezúttal Törökország leg­nagyobb városában, Isztam­bulban rendeznek magyar na­pokat. A megyénk és Eger tu­risztikai, gasztronómiai érté­keit propagáló rendezvényso­rozatot ezúttal is a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya szervezte meg, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az IBUSZ, a Malév és a Coop- tourist jelentős anyagi támo­gatásával. Március 14 — 21. között Isz­tambul egyik legelőkelőbb szál­lodájában, a belvárosban talál­ható Hotel Marmarában lesznek a programok. A rendezvényso­rozatot dr. Gellai Imre kereske­delmi miniszterhelyettes nyitja meg, ezt követően a török házi­(Fotó: Gál Gábor) gazdák fogadást adnak a több mint háromszáz meghívott ven­dégnek, köztük újságíróknak, gazdasági és kereskedelmi szak­embereknek, vállalkozóknak, akik érdekeltek lehetnek a ha­zánkkal való kapcsolatok kiépí­tésében. Hiszen ezúttal sem pusztán a protokolláris bemutat­kozás a cél, hanem mindkét fél számára előnyös idegenforgalmi és gazdasági együttműködés megteremtése. A választás azért esett Török­országra, mert a felmérések sze­rint egyre erősödik az ottani vál­lalkozók érdeklődése a magyar piac iránt. Nemcsak a kereske­désben, de a termelési együttmű­ködésben is fantáziát látnak, és egy ilyen rendezvénysorozat sok információval szolgálhat szá- (Folytatás a 2. oldalon) A magyar demokratikus Ma­gyarország kialakításában vég­zett munkásságát elismerő ki­tüntetést vett át Kulcsár Kálmán az NSZK-ban, aki tegnap érke­zett haza. A Thomas Dehler a- ranyérmet a bajor Szabaddemok­rata Párt adományozta a magyar igazságügy-miniszternek. Az emlékérem a bajor liberálisok legmagasabb kitüntetése, s olyan politikusok kapták meg, mint például Ottó Lambsdorff SZDP-elnök, Hans-Dietrich Gensc/terkülügyminiszter, Mar­tin Bangemann, az Európai Kö­zösségek Bizottságának alelnöke és Simone Veil, az Európai Par­lament korábbi elnöknője. Ausztria felé Újabb átkelőhelyek Molnár Endre, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancs­noka az elmúlt napokban meg­beszéléseket folytatott osztrák partnerével, Otto Gratschmayer vámigazgatóval. A tárgyalópart­nerek megbeszéléseik során át­tekintették annak lehetőségét, hogy az osztrák — magyar határ- szakaszon hol nyithatnának új határátkelőhelyeket. Magyar, illetve osztrák részről magas szintű megállapodások, illetve helyi és regionális kezde­ményezések alapján tárgyaltak arról, hogy a nemzetközi sze­mélyforgalom számára Fertőd — Pamhagen (Pomogy), valamint Pinkamindszent — Güssingnél (Németújvár) új határátkelőhe­lyeket nyitnának meg. Emellett a magyar és osztrák személyforga­lom lebonyolítására további ki­lenc határátkelőhely létesítésé­nek lehetőségéről folytattak megbeszéléseket. A Fertőd-Pamhagennél ter­vezett közös határátkelőhely megnyitásának konkrét feltéte­leit is vizsgálják. (MTI) Nyitány a nyitottban... Előny a visszavágóra Nagyszerűen sikerült a nemrégiben Egerbe igazolt szovjet válogatott, Alexandr Klejmjonov (5-ös sapkában) bemutatkozása a vízilabda Magyar Kupa negyeddöntőjében. Az irányító játékos szellemes megoldásaival vétette magát észre, és biztos kézzel ötször is megzörrentette a szentesiek hálóját. Nem kis része van abban, hogy az ESE vízilabdázói ma kétgólos előnnyel (14-12) utazhatnak SzentesreT" visszavágóra. (Fotó: Szántó György) Tk M * • 7 * 7 * Q j y Ja %/m 9í%j w s a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents