Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 3., szombat 5. Nem Bükkábrány, hanem Thorez-fejlesztés Nekünk a „sok” is kevés Amióta létezik a Gagarin- erőmű, azóta állandóan foglalkoznak vele az emberek Gyöngyösön is, de a környéken is. Újabban megint arról lehet hallani, hogy összevonják a Thorez- bányával. De — egyáltalán — az is kérdés, hogyan élnek és dolgoznak az erőműviek, akik mindig egy kicsit irigyelt embereknek számítottak, mert azt mondták rájuk: jól megy a soruk. — Kezdjük az elején: hol tart a rekonstrukció? — A kép pozitív — válaszolta Hódi Béla vezérigazgató. — Folyó áron 9,5 milliárdot terveztünk erre, ami várhatóan 10,5 milliárd lesz, ha készen lesz a 600 megawatt. Eddig 8 milliárdot építettünk be. — Mi lesz a fennmaradó 200 megawattal? — A kétszer százas blokkot nem újítjuk fel, mert nincs rá fedezet. Nemrég végezték el azok nagyjavítását, tehát jó állapotban vannak. A téli csúcsban üzemeltethetjük őket. — Ismerve energiahelyzetünket: nincs szó arról, hogy ezt az erőművet bővítsék? — A vita már két éve folyik: kell-e az ezredfordulóig egy alaperőművet építeni. Különböző koncepciók kidolgozása van napirenden. Az egyik fő kérdés: a meglévő szénhidrogén-bázisú erőművek bővítése, vagy újak építése? — De a földgáz önmagában is kérdéses. Nem? — Az tény, hogy a magyar energiarendszer teljesen ki van szolgáltatva az importnak. Magyarország a Szovjetuniótól 1850 megawattot igényel. Hosz- szú távra csak 1100 megawatt várható. De az sem biztos, hogy az import a jövőben gazdaságos lesz-e? — Hogyan lehet gyors megoldást találni, ha a változó gazdasági helyzetben arra lenne szükségünk? — A leggyorsabb megoldás a lignitbázisra épülő erőmű. Ez nyilván Bükkábrány lehet. — A Gagarin jelenleg szénellátási gondokkal küzd? — Méghozzá jelentős mértékben. Az idén mintegy húsz százalékkal kevesebb villamos energiát tudunk megtermelni, éppen a lignithiány miatt. Jövőre a helyzetünk még rosszabb lesz. — Miért nincs elegendő lignitjük? — Mert a bánya fejlesztése elmaradt az erőmű szénigényétől, pénzügyi okok miatt. ■ — És Bükkábrány? Az nem tudja pótolni? — Bükkábrány 1,5 millió tonnát tud adni. — Ezért a bányát kell elmarasztalni? — Nekem ennek megítéléséhez nincs jogom. Azt tudom, hogy a villamos iparág következetesen hangoztatta: nem Bükkábrány kell, hanem a Thorez fejlesztése. Hogy mi miért történt úgy, ahogy történt, azt innen én nem tudom megítélni. — Gondolom, a Gagarin és a Thorez között van valami együttműködés. Igen? — Hogyne. Nemrég írtuk alá az idei megállapodást. Ennek értelmében Visontáról 4,3 millió, és minden eddigit meghaladóan Bükkábrányból egymillió tonna lignitet kapunk. Mi vasúton 800 ezer tonnát tudunk fogadni a kapacitásunk miatt. A többit közúton szállítja a bánya, aminek költségét vasúti szállítás gyanánt számoljuk el. — Még így is a ligniterőmű az olcsóbb? — Szinte hihetetlen, de a tüzelőanyag más erőművekben olcsóbb. — Ez magyar gyakorlat: minden költséget beépítünk az eladási árba. Ha a másfajta tüzelő olcsóbb, nem lehet akkor a lignitet pótolni? — De, lehet, barnaszénnel. Csak... vagy barnaszénnel kell tüzelni, vagy lignittel. De most barnaszén sincs elegendő. — Gazdaságilag tehát romlott az erőmű helyzete? — Válaszként egy adatot: tavaly az eredményünk 650 millió forint körül volt. — Hogyan érzik meg ezt a jelentős mennyiségű nyereséget a dolgozók? — Tavaly 14 százalékos bér- fejlesztést valósítottunk meg, az idén 15 százalékot tervezünk. De esetleg még ennél is többet tudunk elérni, ha az évközi eredményeink úgy alakulnak. Decemberben kifizettünk hatheti bérnek megfelelő osztalékot. Márciusban még 3 heti bérnek megfelelőt tudunk fizetni. — Jó a kereset, tehát van elég munkásuk? — Egyes üzemekben akad gondunk. Bár a szállítóüzemnél például tavaly kiemelt bérfejlesztést hajtottunk végre, mégis vagy húsz személy hiányzik onnan. — Ügy látszik, még mindig nincsenek jól megfizetve. Nem? — Van itt más is. Ha havi 5 ezerért van lehetőség egy íróasztal mögé leülni, arra öt jelentkező is akad. De ugyanez a személy havi 10 ezerért váltóműszakba már nem megy el. — Valamikor erőműben dolgozni főnyeremény volt. Például Lőrinciben. Külön iskola, külön sportpálya, külön lakótelep, külön kultúrház és minden. És ma? — A szociális ellátási színvonal ma is magas nálunk. Az idei terv 510 milliót tartalmaz szociális célokra. Ez majdnem annyi, mint az éves bérköltség. — Térjünk vissza a termeléshez. Valamikor sokat hangoztatták, hogy a bányát és az erőművet össze kell vonni. Mi van ezzel a szándékkal? — Van ilyen koncepció. Vannak, akik azt hangoztatják, hogy a villamosenergia-trösztnek a hozzá tartozó bányákat át kéll vennie. Ez képtelenség. — Miért? — Mert nem tudja egyedül rendezni azt a csődtömeget, ami a bányászatban felhalmozódott. De a céljellegű kapcsolat kialakítása lehetséges. Mint amilyen a Thorez és a Gagarin esetében. — Szimpatikus ez az elképzelés önnek? — Én a kombinátelvet képviselem ebben az ügyben. A lignit komplex hasznosítása mellett vagyok. Alapanyagnak kell tekinteni a lignitet, és sokoldalúan kell feldolgozni. Például: dúsítani, brikettálni, villamos energiát fejleszteni belőle, és a pernyét is értékesíteni. — Ez csak rózsaszínű álom ma még? — Nem. Mi már tettünk néhány lépést ebben az ügyben. Ha a felső vezetés elfogadja a koncepciónkat, akkor szinte azonnal á megvalósításhoz kezdhetünk. — Mennyire látja biztosnak a jövőjüket? — Abból induljunk ki, hogy a lignit stratégiai tényező Magyar- országon. Művelésre alkalmas lignit 4 — 5 milliárd tonna található. Egy tonna kőolaj hőértéke azonos hat tonna lignitével. A lignit, mint nemzeti kincs, 700 millió tonna kőolajnak felel meg. Ma évente 10 millió tonna kőolajat fogyasztunk. — Tehát a jövő? — Számoljunk egy kicsit. A Thorez és a Gagarin aktív dolgozóinak a száma 5 ezer. A családtagokkal együtt 15 — 20 ezer. A kapcsolt üzemekkel, termelő- szövetkezetekkel együtt mintegy 30 ezerre tehető azoknak a száma, akik jövedelmükkel ide tartoznak. A Mátraaljai Szénbányák évente egymilliárd forint bért fizet ki. A Gagarin mintegy 300 milliót. Ezek az összegek egyben vásárlóerőt is jeleznek. Ha ez mind nem lenne, az mivel járna együtt? — Hogyan érzi magát a vezér- igazgató ilyen körülmények között? — Én? Jól. Mindig szerettem a nehéz helyzeteket, azért, mert az emberek az arcukat igazán olyankor mutatják meg. Persze, a kaotikus állapotokat nem szeretem. Ez itt termelőhely. Nagyon bonyolult technikával működik ez a hely. Itt fegyelemnek kell lenni. Itt zaklatott állapotban nem lehet dolgozni. A magánügy is más, akár politizálásról van szó, akár egyébről. Nekünk a nyugati technológiával együtt át kell vennünk a nyugati intelligenciát isi Nem imádni kell a Nyugatot, hanem a jó módszereit meg kell honosítani. Mindezért érzem tehát jól magam, és remélem, az erőmű dolgozói is így érzik magukat — fejezte be válaszát Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója. G. Molnár Ferenc A szervezett bűnözés elleni harc Szovjetunióban folyó peresztrojka, a szocialista társadalom megújulásának folyamata számos olyan negatív jelenséget tárt fel, mely korábban rejtett formában létezett. Ez érvényes a bűnözésre is. Az ezzel kapcsolatos adatok, melyeket csak a közelmúltban kezdtek nyilvánosan kezelni, komoly mértékben nyugtalanítják a szovjet közvéleményt. Az év eleje óta a belügyi szervek és ügyészségek egymillió 988 ezer jogsértést regisztráltak, vagyis 34,1 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Egymillió 13 ezer 509 főről derült ki, hogy bűncselekményt követett el. Az 1989 májusában-júniusá- ban ülésező Népi Küldöttek I. kongresszusa arra a következtetésre jutott, hogy fokozni kell a szervezett bűnözés, a korrupció és a megvesztegetés elleni harcot, meg kell szilárdítani az állampolgárok biztonságának reális garanciáit, az életük, egészségük, becsületük és vagyonuk ellen irányuló bűntettekkel szemben. Ezt követően a Legfelsőbb Tanács ülésszakán Mihail Gorbacsov kezdeményezésére különleges rendeletet fogadtak el a bűnözés elleni harc fokozásáról. A dokumentumnak megfelelően országos ideiglenes bűnüldöző bizottságot hoztak létre, és hasonló ideiglenes bizottságokat szerveztek országszerte. A bizottságok tagjai a népi küldöttekből és a jogvédő szervek munkatársaiból kerülnek ki. Feladatuk a társadalom bűnüldöző tevékenységének összehangolása, az erők egyesítése. Az ideiglenes bizottságok a tanácsoknak tartoznak beszámolással. A jogvédő szervek a társadalom erőfeszítéseit hangolják össze, ugyanakkor nem avatkoznak be a rendőrség, a nyomozó szervek, az ügyészség és bíróság konkrét tevékenységébe. A bizottságok tevékenysége teljes társadalmi nyilvánosság mellett folyik. Az ideiglenes országos bűnüldözési bizottság legutóbbi ülésén a bizottság tagjai komoly aggodalmukat fejezték ki a szervezett bűnözés növekedése, a jogsértők fokozódó szervezettsége miatt. Számos súlyos bűntényt jól szervezett, műszakilag nagyszerűen felszerelt csoportok követnek el, több esetben a katonai egységektől vagy más állami intézményektől zsákmányolt fegyverekkel. Előfordul, hogy a bűnöző elemek és bizonyos felelős beosztású személyek között összefonódás van. Aktívabbá váltak a különböző nemzeti és más szélsőséges csoportok, melyek tevékenysége több esetben tömeges zavargásokban nyilvánul meg, mint az például nyáron Fergáná- ban történt. El kell ismernünk, hogy a társadalomnak és az egyes állampolgároknak is hatalmas károkat okoz a szervezett bűnözés. Sajnos, a bűnüldözésnek a Szovjetunióban nincs meg a kellő tapasztalata, mivel a jogvédő szervek csupán a közelmúltban kezdtek megfelelően foglalkozni ejelenséggel. A Belügyminisztériumban, a KGB-nél és az ügyészségen az utóbbi időkben a szervezett bűnözéssel foglalkozó különleges csoportokat hoztak létre. 1989 első fél évében ezek az alakulatok közel 500 szervezett csoportot lepleztek le, amelyek több mint kétezer bűncselekményt követtek el. A szervezett bűnözést egy csapásra természetesen nem lehet felszámolni. Rendet kell teremteni a gazdasági életben, ki kell dolgozni a bűnözés elleni küzdelem hatékony módszereit és fogásait, különleges technikai eszközöket kell alkalmazni. E kérdéseket vizsgálva, az országos ideiglenes bűnüldözési bizottság azt javasolta a jogvédő szerveknek, hogy alkalmazzák szélesebb körűen a pozitív külföldi tapasztalatokat. Tervezik az Interpool- lal való együttműködést is. A bizottság több olyan dokumentumot hagyott jóvá, mely a jogrend megerősítését célzó erőteljesebb intézkedéseket szorgalmaz. A szervezett bűnözéssel a Szovjetunió Népi Küldötteinek II. kongresszusa is foglalkozott. A számok racionális, egyben varázslatos világa — Magyarországon az elsők között alakultak — A külföldi tőke betörése hívta életre — Két „sakklépéssel” előre gondolkodni — Ma még kevés a könyvvizsgáló Mit„ tu” az Egyenleg Tanácsadó Kft? Beszélgetőtársam Vámos Mária okleveles közgazdász, könyvvizsgáló, az Egyenleg Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A budapesti cég az elsők között alakult meg hazánkban, ám, hogyan született, s milyen céllal, arról így szól az ügyvezetőnő: — „Elődünk” a Microsystem • Számítástechnikai Kisszövetkezet, amely három évvel ezelőtti megalakulása óta rugalmasan bővítette tevékenységi körét. Széles skálán próbáltuk meg erőinket: magánszemélyeknek, vállalatoknak végeztünk adóügyi, számviteli, pénzügyi tanácsadást. Mikor a kisszövetkezet létrehozta irodáját, engem, mint szakképzett könyvvizsgálót bízott meg a vezetéssel. Hazánkban ugyanis e szakmában ez a legmagasabb képesítés. Mindig is a vállalati szférához vonzódtam, mivel korábban a Pénzintézeti Központ ellenőrzési osztály- vezetője voltam. Majd mikor a külföldi tőke betört Magyarországra, a társasági törvény előírta: minden részvénytársaságnak vagy egyszemélyes kft.-nek, melynek 50 millió forintnál magasabb a tőkéje, könyvvizsgálót kell megbíznia. — Mit is jelent pontosan e meghatározás? — Nyugaton a könyvvizsgálói rendszer úgy működik, hogy a vállalatoknak el kell végeznie a mérleget, amely a vagyonából és az eredményéből áll. Mi két lépéssel előre gondolkodtunk, amikor megalakítottuk az Egyenleg Tanácsadó Kft.-t. Hiszen az átalakulási törvény előírta: az átalakuló szervezetek vagyonmérlegüket könyvvizsgálóval kell, hogy hitelesítsék. E szakembernek a dolga a tulajdonosok egymással szembeni érdekvédelme, méghozzá úgy, hogy az adóhatóságnak is garanciával szolgáljon. — Most, hogy egyre-másra alakulnak meg a részvénytársaságok, a vegyes vállalatok, cégük bizonyára sok megbízatást kap... — Valóban, nagy a piaci kereslet, nem kell kliensek után szaladgálnunk. Munkánk egy része a folyamatos tanácsadás, ehhez betekintést kell, hogy adjanak a gazdasági társaságok az ár- kalkulációba, a pénztárba, minden gazdálkodással összefüggő dologba. Az újonnan alakuló társaságoktól a cégbíróság már kéri a könyvvizsgálói nyilatkozatot. Több Volán-vállalatnak dolgozunk, sok külföldi részvételű cégnek, legyen az termelő vagy szolgáltató. Mi több, lapértékelésben is közreműködtünk. Gondunk, hogy több megrendelést vissza kell utasítanunk. — Vajon miért? — Elöregedett a szakma. A könyvvizsgálói képzés 1948 előt- tig volt, s most az egyetemi végzettség után minimum hat év szakmai gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki elvégezhesse a hároméves tanfolyamot. Magyarul harminc évnél fiatalabb ember nem lehet könyvvizsgáló, s pontosan a harminc-ötven évesek között ritka e képesítés, mint a fehér holló. — Ön, mint ügyvezető, győzi idővel, energiával? — Amilyen racionális a számok világa, éppoly izgalmas, varázslatos is. Aki ilyen munkát vállal, a számok „szolgája”. Sokszor nehéz, hiszen a nagy összefüggések meglátása a fontos, ugyanakkor a legaprólékosabb részletekbe is bele kell kukkantani. Elmondhatom, hogy érdekes a munkám, nem egysíkú, hanem sokszínű... Mikes Márta Mini szövegszerkesztő Gyöngyösről A Rolitron Rt. gyöngyösi elektronikai gyártórészlegében elkészült a „Rosytext mini” táska kivitelű szövegszerkesztő berendezés. A „magyarul is beszélő” kis készülék több célra is alkalmas: szöveget szerkeszthet, egy lemeze 200 gépelt oldalt tárolhat, nyomtatója sokszorosíthat. Az alaptípust tovább bővítve lehetőség nyílik arra, hogy telefonnal, nagy számítógéppel is össze lehessen kötni. A Rolitron új típusával — ára és mérete miatt — az újságírókat és a tőzsdeügynököket próbálja megnyerni. Borbás Attila a Discilloscope-pai beállítást végez (Szabó Sándor felvételei — MTI)
