Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 24., szombat 5. „ Erősnek kell Cserey Erzsi a színházról, New Yorkról és Egerről Rekonstrukció és környezetvédelem a Gagarin Hőerőműben Az elmúlt napokban Eger több színpadán is sikerrel játszották Varga László New York-i szerző 1848 Kossuth vagy Széchenyi? című drámáját. Az előadás női főszereplője Cserey Erzsi volt, aki hosszabb idő óta New Yorkban él, és az ottani magyar színház társulatának is tagja. Még március tizenötödike előtt beszélgettünk vele, az utcákat éppen lobogózták, és a művésznő felszabadult örömmel sétálgatott a tavaszi belvárosban, majd válaszolt munkatársunk kérdéseire a Dobos cukrászdában. — A színdarab plakátjairól azt tudjuk Önről, hogy az off- Broadway-róljött. Nyilván kevesen sejtik, hogy ez mit is jelent. — Jó hogy ezt kérdezi, mert én is érzem, hogy aki olvassa a plakátot az nem tudja biztosan, hogy én honnan jöttem. Azzal tisztában van mindenki, hogy a Broadway azt a New York-i részt jelenti, ahol ezer személyes színházak vannak, szinte csak musicalt játszanak, és hatalmas a bevétel. Az off-Broadway-on a művészet a fontos, itt kevesebb fizetést kapnak a színészek, de igen jó a szervezés, így itt is sikeresen futnak a darabok. — Hogyan juthat be oda egy magyar színésznő? — Igen nehéz ez, s nem csak a magyaroknak, hanem az amerikaiaknak is. Egyetlen lehetőség van: hogy pont rád legyen szükség. Nincsenek biztos státuszok, minden szerep előtt meghallgatják az embert. Én sok mai szerző darabjában szerepelek ott, és a klasszikusok közül játszottam Csehovot, Strindberget, Shawt valamint angol nyelven szerepeltem Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című drámájában. — Mit jelent Önnek az, hogy magyarul is játszik? — Konkrét példát mondok, Varga László drámáját. így március tizenötödike előtt még a színpadon is megrendülök, amikor hallom Kossuth és Széchenyi szavait. Valahol a magyarságom mélyen bennem van, és a honi közönség előtt azért játszom nagyon szívesen, mert ügy érzem, hogy ők másképpen tapsolnak; szenvedélyesebben, lelkesebben. — Hogyan tudott együtt dolgozni a magyar színészekkel? — Sajnos keveset működöm velük együtt, de most Egerben nagyon szerettem őket. Azt hiszem, hogy Amerikában is megállnák a helyüket. De azt hiszem, hogy van egy alapvető különbség: az amerikaiak jobban törekvőek, természetesebbek, pátosz nélküliek. Magyarországon jobban hódít a klasszikus színjátszás. — Először jár Egerben. Milyen benyomásai vannak a városról? — Néhány napra el kellett utaznom Budapestre, de alig vártam, hogy visszajöjjek. Any- nyira történelmi itt a levegő és békés a táj, amennyire én még ezt sehol nem tapasztaltam. — Ennek ellenére tudom, hogy New York a kedvenc városa. Miért? — New York nagyon nyitott város. Mindenkit befogad, de nagyon erősnek kell lenni ahhoz, hogy valaki gyökeret is verhessen ott. Éjjel-nappal mozog, és ráadásul az egész világ színházi központja. A küzdelem a létért hasznosítható a művészi munkában is. A kritikusok ott megvesztegethetetlenek és olyannyira hitelesek, hogy megbuktathatnak írásaikkal egy darabot. — Önnek milyen a kritikája? — Nem akarok szerénytelennek tűnni... — Én kérdeztem. — Jó kritikám van, de ez nem csoda, mert Strasberg-tanítvány vagyok. A pályámat igazából nekik köszönhetem, sokat buzdítottak és különösen sokat jelentett az, hogy azt írták, nincsen akcentusom. Állandóan van munkám, s nem csak színpadon, hanem filmekben is, igaz ott kisebb szerepeket játszom. Meg vagyok elégedve az életszínvonalammal is, bár remélem lesz még jobb is. — Ha hazamegy, lesz munkája? — Igen, amerikai és magyar színházban is van szerepem. Utóbbiban játszani fogok a Csárdáskirálynőben és a magyar színház tavaszi kabaréjában, amelyben egri színész — Sziki Károly — is fog szerepelni. Kovács Attila A 800 megawatt teljesítményű visontai Gagarin Hőerőmű az ország jelentős lignitbázisú erőműve. A hazai villamosenergia-termelés 16-17 százalékát, a szénbázisú erőműi termelés mintegy 40 százalékát biztosítja. A lignit energiatermelésre történő felhasználása, komplex hasznosítása népgazdasági érdek. Az alacsony fűtőértékű, magas nedvesség- és hamutartalmú tüzelőanyag felhasználása környezetvédelmi szempontból kedvező, mert a lignittüzelés más szenek elégetéséhez képest kevesebb kén- és nitrogéngázt bocsát ki. A környezetszennyező hatások minimális szintre csökkentése érdekében megvalósult beruházásokról, a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciójának környezetvédelmi vonatkozásairól azonban keveset tud a közvélemény, pedig a vállalat tervszerű környezetvédelmi tevékenységet folytat, az utóbbi években milliárdos nagyságrendű anyagi áldozattal. Melyek ezek? Elektrofiltercsereprogram A Gagarin Hőerőmű a porkibocsátás jelentős csökkentését érte el az 1985-86. években végrehajtott 100 megawattos blokkok generálfelújításai és az 1987-91. évekre tervezett — többségében már megvalósított — 200 megawattos blokkal rekonstrukciói során. Az elektro- filtercsere-program szerepel az Ipari Minisztérium ágazatközi levegőtisztaságvédelmi akció- programjában. A 100 megawattos blokkoknál NDK HEG, míg a 200 megawattos blokkoknál NSZK LURGI gyártmányú filtereket építettek be. Az új elekt- rofilterek a legszigorúbb levegőtisztaságvédelmi előírásoknak is megfelelnek. A tisztított füstgáz portartalma az NDK filternél 150 milligramm/normálköbmé- ter, az NSZK LURGI filternél 80 milligramm/ normálköbméter alatti. Ezzel szemben a számított technológiai norma 320 milligramm/ normálköbméter. Az 1985-87. években 4 darab új elektrofilter (I-II-V. blokki) építése és üzembevétele történt meg, 612,2 millió forint ráfordítással. Az új porleválasztók működése révén a Gagarin Hőerőmű 1988. évi fajlagos porkibocsátása az 1985 évhez képest harmadrészre csökkent, az abszolút kibocsátás éves átlaga pedig a hatóságok által engedélyezett norma fele. Az 1988-89. években a III. blokki elektrofilterek cseréje és üzembevétele valósult meg, 304 millió forint költséggel. Mindezeknek és az 1990-91. években megépülő V. blokki LURGI filtereknek az üzeme révén az erőmű fajlagos porkibocsátása tovább csökken. A 200 megawattos blokkok rekonstrukciójának igen jelentős részét képezi az új, korszerű membránfalas kazánok beépítése, melyek üzembelépésével a mikrokörnyezet porterhelése is tovább csökken. ÄIV. és III. számú új kazán beépítése, üzembevétele 1987-89. években megvalósult, mindössze az V. számú kazán építése van hátra, amely 1990-91. években elkészül. Emissziómérő rendszer A beépített új elektrofilterek üzemének ellenőrzésére, a por- és a légszennyező gázok kibocsátásának tüzeléstechnikai úton történő csökkentésére a Gagarin Hőerőmű folyamatos emissziómérő rendszer létesítésének előmunkálatait kezdte meg. Az erőmű célja az, hogy a környezetvédelmi mérő- és adatrendszer az üzemviteli adatbázis részét képezze, így az üzemviteli paraméterek környezetvédelmi szempontból is optimális értékben szabályozhatók. A porkoncentráció mérése módot nyújt az elektrofilterek üzemi hibáinak kiszűrésére, a porleválasztók gazdaságos üzemeltetésére. A rendszer korrekt adatszolgáltatást tesz lehetővé a levegőtisztaságvédelmi rendelet által előírt önbevalláshoz. A füstgázban lévő koncentrációk ismerete egyébként is feltétlenül szükséges a várhatóan érvénybe lépő technológiai normák betartásához. A folyamatos emissziómérőrendszer az egész erőműre kiterjedő egységes beruházási koncepció alapján, világbanki hitellel a Környezetvédelmi Alap pályázata útján tervezi megvalósítani. Az erőmű jelentős kéndioxid emittáló, de a 200 m-es kéményen kiáramló füstgáz oly mértékben felhígul, hogy a környezet levegőjében csak minimális kéndioxid-koncentráció mérhető. A Heves megyei Köjál mérési eredményei alapján a levegő kéndioxid-tartalma tartósan és jelentősen a norma alatt van. A GHV foglalkozik a füstgázkéntelenítő berendezés telepítésének előkészítésével, megteremtve a csatlakozási és elhelyezési lehetőségeket. Azonban a berendezések igen nagy költsége, a technológiák bonyolultsága miatt a döntés és a finanszírozás túlnő a vállalat hatáskörén. A költség biztosítása csak úgy lehetséges, ha beépül a villamos energia árába, amely jelentősen növelné azt. Zagyterek porzásmentesítése A Gagarin Hőerőmű környezetvédelmi tevékenységének kiemelt része a távozó füstgáz portalanításán túl, a leválasztott pernye légszennyezésmentes szállítása, elhelyezése és tárolása. Az üzemelő zagyterek porzásának mérséklésére az erőmű új zagyelhelyezési koncepciót és ütemtervet dolgozott ki. E koncepció kialakításánál fontos szempont volt, a Gagarin Hőerőműhöz közeli Visonta és térségének védelme. Indokolta mindezt az 1989 májusában két alkalommal előfordult rendkívüli nagy erősségű szél okozta „porvihar” is, igaz, ilyen esetben igen nehéz teljes védelmet biztosítani. Ilyenkor a földterületek, utak is erőteljesebb porforrások. A GHV a két zagyteres üzemmódról az egy zagyteres üzemeltetési módra tért át. Visonta közelsége miatt a bányagödörbeli zagytér elsődleges feltöltését, felhagyását és földborítását valósítja meg. Ennek a pernyetárolónak a település közelébe eső északi részét 1990-ben a művelésből kivonja az erőmű, és a felületét porzásmentesíti. Az üzemelő zagytéren ugyancsak a kiporzások csökkentését célozza a növelt tófelület, a gátak belső zagyién oldalának öntöző- rendszerrel történő nedvesítése. Ide tartozik még a zagyterek körüli zöldvédősáv — fásítás, bok- rosítás — további építése, az új, fejlesztés alatt álló, ún. sűrű- szuszpenziós zagyelhelyezési eljárás nagyüzemi bevezetése. Korcsog Béla gyógyszertár Tarrtamérán A megyei gyógyszertári központ 12 millió forint költséggel 220 négyzetméter alapterületű gyógyszertárat építtetett Tarnamérán, amely hat település jobb gyógyszerellátását segíti elő. Az egészségügyi intézményhez officinarész, laboratórium, raktárak, mosogató, gyógyszerátvevő, szociális helyiségek és szolgálati lakás is tartozik. (Szabó Sándor felvételei — MTI)
