Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-22 / 68. szám
POLITIKAI NAPILAP A „HÁBORÚNAKw TALÁN VÉGE LESZ „...a nyugdíjasok feje felől ugyanis nem lehet eladni a lakást.” (4. oldal) A ZÖLD KASTÉLYBAN - MÁSHOGYAN „Mert ha próbáltunk is igazodni a múlthoz, nyilvánvalóan a korszerűsítésre is törekedtünk.” (5. oldal) SZEMKÖZT AZ IGAZSÁGGAL «... mi magyarok, valamennyi barátságos mérkőzést halálosan komolyan vettünk...” (6. oldal) RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS! „... toxikus csávázószerrel kezelt kukorica- és napraforgóvetőmagot vittek el.” (8. oldal) Összeköttetés a megyei településekkel és a Parlamenttel Vibráló képernyőkön a „légből kapott” választási adatok Titkos jelszóval indult a számítógépes főpróba — Mentesítés 43 féle programfertőző vírus ellen — A pártok lemezen kapják meg a kért adatokat Gerhát András ellenőrzi a hálózat működőképességét (Fotó: Perl Márton) Szerda, déli 12 óra. Országosan is megkezdődött a választási számítógépes rendszer főpróbája. Igaz, a vibráló képernyők kezelői már jó két hete azon dolgoznak, hogy a kellő időben meg is elevenedjenek a kisméretű „ablakok”. Az apróbb-nagyobb települések és a Parlament között összeköttetést teremtő egri — megyei — központban is sürgölődnek a szakemberek. Oda- vissza „élnek” a vonalak, a hétfelé ágazó erek rezdüléseit figyeli az apró készüléknél Gerhát András számítástechnikai szakértő. Pontosan délután két órakor megkezdődik a beérkező adatok rögzítése, feldolgozása, majd 15 és 16 óra között az eredmények továbbítása a Parlamentbe. Ott is hasonló számítógépek várják a megyék „nyersanyagait”, köztük a hevesi adatokat is. A késő délután már az igazihoz hasonló — munka! Ami eltér a március 25-i, „éles” feladat- végzéstől, az csupán annyi, hogy a gépekbe táplált adatok „légből kapottak”, tehát semmi közük a valóságos választási számokhoz... — Amikor belépünk a hálózatba, az úgynevezett „vírus- mentesítéssel” kezdjük a munkát: a program 43 féle számítógépes vírust figyel és semmisít meg, ha felfedezi. Vagyis, a jelenlegi műszaki lehetőségekhez képest biztosított, hogy ne lehessen beavatkozni az adatszolgáltatási és -feldolgozási munkába — mondja Lóska György, a Heves Megyei Területi Választási Bizottság informatikai munkacsoportjának vezetője, akivel együtt szű- kebb hazánkban több mint százan vesznek részt az akcióban ezen a napon, s a szavazás vasárnapjától az eredményhirdetésig. — Most is két titkos jelszóval indul a munka, az egyiket a számítástechnikai szakértő, a másikat az illetékes választási bizottsági elnök ismeri. A vasárnapi, igazi jelszókat majd az Állami Népesség-nyilvántartási Hivatal instruktora hozza majd. A választási adatokat a helyi tanácsoknál számítógéppel dolgozzák fel, a hat városban az egyéni választókerületi, a megyei tanácson pedig a területi, listás eredményeket rögzítik, összesítik, s jelentik tovább, majd juttatják el a parlamenti számítógépes központba. Itt készítik majd az országos összesítést, több mint 17 ezer jegyzőkönyvi adat végeredményét, hogy kiderüljön: mely pártok érik el a négy százalékos „küszöböt”. A parlamenti visz- szajelzés után válik véglegessé a megyei lista is... — A főpróba a hálózat teherbíró képességét is ellenőrzi. Mégis előfordulhat meghibásodás... — A három technikai gárda, a Kontrol, a Professional és a Műszertechnika szakcsoportja felkészült minden hibaelhárításra, maximum egy óra alatt a legsúlyosabb hiányosságot is pótolni tudják. De még a szakemberekből is vannak tartalékaink. — Egy-egy párt képviselői most is jelen vannak a próbán, milyen szerepet kapnak a vasárnapi feldolgozási folyamatokban? — Bármelyik munkafázist ellenőrizhetik a megbízott számítástechnikai szakembereik. Minden részletkérdésre azonnal választ kaphatnak, s ha a pártok óhajtják — saját feldolgozásra, későbbi ellenőrzésre —, megkaphatják mágneslemezen a választások összes helyi adatait... — hangzik a válasz, miközben a „gyors eszű” gépek már javában pergetik, szortírozzák a betáplált adatokat. Szilvás István Ülésezik Eger Város Tanácsa Ma reggel 8 órától ülést tart Eger Város Tanácsa. A plénumon több, a lakosságot közvetlenül érintő témával is foglalkoznak, így várhatóan döntenek az 1903-ban engedélyezett és 1974-ig hatályban volt városi címer visszaállításáról. Értékelik emellett a tanács múlt évi gazdálkodását, valamint az IKLV tevékenységét, épületfelűjítási és -fenntartási feladatainak ellátását. Szóba kerül a lakás- és telekgazdálkodásról szóló helyi tanácsrendelet sokat vitatott 39/Bparagrafusának a lakottsági értékre vonatkozó kiegészítése is, s az ülést 14 órától sajtótájékoztató követi. Feszült a helyzet Maros megyében — Nagyobb károkról nem érkeztek jelentések — Szükségállapotot vezettek be — Háromszáz sebesült — Sztrájkolnak a pékségek Eddig hat halottja van a romániai pogromoknak A román kormány továbbra is tétova, s engedi, hogy manipulálják A hírközlő szervek meghamisítják a tényeket Több tízezren vettek részt azon a megmozduláson, amelyet tegnapelőtt este tartottak Budapesten, a Hősök terén, s a televízió jóvoltából ennél sokkal többen követhették nyomon az eseményeket. A tiltakozó tömeg az ellen emelte fel a szavát, hogy Marosvásárhelyen szinte irtják a magyar ajkú lakosokat, és a csőcselék nem kímélte Sütő András írót sem. „Soha többé kommunizmust és fasizmust!” A dúló pártviszályok ellenére most sok mindenben egyetértettek hazánk két legnagyobb politikai szervezetének képviselői, az MDF-es Csurka István és az SZDSZ-es Tamás Gáspár Miklós. Beszédükben mindketten kifejtették, hogy a mostani események méltatlanok a decemberi romániai forradalomhoz, és ami jelenleg történik, az nem más, mint fasizmus. — A magyarellenesség egyenlő a demokráciaellenességgel és a fasizmussal — jelentette ki Csurka, TGM pedig így fogalmazott: — Nemrégiben kiadtuk a jelszót: Soha többé kommunizmust, és most hozzá kell tennünk: Soha többé fasizmust. Az egybegyűltek általában nagy tetszéssel fogadták a szónokok szavait — a legnagyobb ováció azt a bejelentést kísérte, amikor Keleti György ezredestől megtudtuk, hogy Sütő Budapesten van —, de nem mindenki nyerte el a közönség szimpátiáját. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselője például kénytelen volt elhagyni a pulpitust, mivel többen erre biztatták azután, hogy választási beszédet kezdett el mondani. Akadozó hangon szavalta el versét Kányá- di Sándor is, hiszen korábban szinte kifütyülték, amikor arra kérte a tömeget, hogy ne vonuljanak a román követség elé. — Vigyázz magadra, Sanyi!— kiáltotta felé valaki, nyilván a Vatra Romaneasca magyar tagozatáról. A fővárosi tüntetés néhány résztvevője „Jogot a magyarságnak!” Az igazi, a román Vatra ellen jelmezben tiltakozott az egyik tüntető: katonaruhában, halálfejjel próbálta megismertetni a körülötte állókkal e szervezet lényegét. Volt aztán Székely Himnusz, szövegét nyomtatásban osztogatták mindenkinek, valószínűleg arra készülve, hogy Le- zsák Sándor végre kiadja a jelszót: Szólítsuk meg Csaba királyfit! Megszólítottuk néhány tízezren, aztán Kányádi szavai és annak ellenére, hogy a megmozdulás szervezői bejelentették, vége a tüntetésnek, egy kisebb csoport mégis elindult a budapesti román nagykövetség elé, fáklyákkal, nemzetiszín zászlókkal felszerelkezve. „Gyertek ki!” A román követségnél körülbelül ötven rendőr és kétszer any- nyi tüntető nézettTarkasszemet egymással. Előbbiek arra szólítottak fel többször is, hogy menjünk arrébb, mert jön a villamos, utóbbiak a követség munkatársait szerették volna látni. „ Gyertek ki!”— skandálták, majd Sütő Andrást és Tőkés Lászlót éltették jó néhányan. Egy-két elhaladó személyautóból is megerősítették ezt, kis idő múlva azonban — szerencsére kerülve mindenféle összetűzést, inzultust akár a rendőrökkel, akár mással — fokozatosan feloszlott a tömeg. Kovács Attila Rénes Marcell • A katonai beavatkozás jelei látszanak kibontakozni Maros megyében, ahol rendkívül feszült a helyzet. Az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt el, csak egy-két kisebb csoport járta a várost. Néhány ház ablakát beverték, de nagyobb károkról nem érkeztek jelentések. A halottak száma hatra emelkedett, a sebesülteké pedig meghaladja a háromszázat — ez a szerda déli összesítés a keddi összecsapásokról. Screciu vezérőrnagy, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Maros megyei tanácsának elnökhelyettese rádiónyilatkozatban jelentette be, hogy Maros megyében szükségállapotot vezettek be. Katonai erősítések, elsősorban ejtőernyősök érkeztek Olteniá- ból. Besztercéről rendőri alakulatokat vezényeltek Marosvásárhelyre. A városban kenyérhiány van — a pékségek sztrájkba léptek, mert az RMDSZ megyei szervezetének követeléseit nem teljesítik. A kormány továbbra is tétova, és engedi, hogy manipulálják. A román tájékoztató szervek meghamisítják: a tényeket, elferdítik a kialakult helyzetet, azt állítják, hogy a romániai magyarság robbantotta ki a válságot túlzott követeléseivel. A Nemzeti Parasztpárt, amely a legerősebb nacionalista vonalat képviseli, még ezen a vádaskodáson is túlmegy: kedden éjszaka megszakíttatta a tv előadását, és képviselői olyan nyilatkozatot olvastak fel, amely Magyarországot teszi felelőssé a fejleményekért. Azzal vádaskodtak, hogy Magyarországról érkezettek bujtogatják a lakosságot, élezik az ellentéteket a románok és magyarok között. A párt követelései között szerepel az is, (Folytatás a 2. oldalon) Immár oltalmazó karokban Sütő András Marosvásárhely, 1990. március 19.: román megmozdulás a városháza előtt (Fotó: Molnár Zsolt, Sziki Károly)
