Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. március 22., csütörtök A nap kérdése: Ledöntik-e az egri Lenin-szobrot? „Ivánt" még sikerült meg­óvni (Fotó: Gál Gá- , bor) g» Németh Miklós fogadta Sztyepan Szitarjant Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán délelőtt a Parla­mentben fogadta Sztyepan Szitarjan szovjet miniszterelnök-helyet­test, aki gazdasági küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A tárgyaláson részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök-helyet­tes. Jelen volt Györke Sándor, hazánk moszkvai, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Távolítsák el az idegen jelképeket! Heves Város Tanácsa, Tárgy: Kérés idegen Kontra Gyula Elnök Úr részére jelképek eltávolítására Tisztelt Elnök Úr! A Szabad Demokraták Szövetségének hevesi szervezete felkéri Heves Város Tanácsának elnökét, hogy a városunkban található idegen hatalom szimbólumait, jelképeit, tárgyi emlékeit — tekin­tettel városunk jóérzésű polgáraira — 1990. április 4-ig szívesked­jék eltávolíttatni! E tárgykörben gondolunk a „szovjet hősi emlék­műre”, a Malinovszkij-emléktáblára. Az eltávolítás megtörténtéig szervezetünk eme jelképeket védő­borítással látta el. Heves, 1990. március 20. Tisztelettel: SZDSZ Hevesi Szervezete Az egri Népkert közepén im­máron nem áll az ismeretlen szovjet katona szobra. Tegnap reggel az egri városi tanács meg­bízásából daruval kiemelték az építményt, és elszállították. Az üresen maradt helyen a tervek szerint szökőkút lesz majd. Az események azonban to­vábbra is zajlanak, hiszen a má­sik vitatott alkotás, Vlagyimir II- jics Lenin emlékműve még ere­deti helyén van. Tegnap kora délután a városi tanács elnöke ta­lálkozóra hívta a pártokat, hogy mindenki kifejthesse ezzel kap­csolatos nézeteit. Mindenekelőtt ismertette azt az üzenetet, ame­lyet a jelen nem lévő Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt egri szervezete juttatott el hozzá, s amelyben a tudomására hozzák, hogy amennyiben ma délután négy óráig nem kezd hozzá a ta­nács az elszállításhoz, úgy ők ál­lampolgári segítséggel megteszik Minden olyan szép volt három héttel ezelőtt: csodálatos előadá­sok, találkozások a Székelyföld közönségével. Joggal remélhet­tük hát, hogy a mostani is ilyen lesz. Március 16. S valóban minden újra szép, mígnem megérkezünk Marosvá­sárhelyre, a színház elé. Kárp Gyuri vásárhelyi színészkollé­gám próbálja kocsimról levakar­ni a Let the Hungarian minority live! feliratot. Kokárdámat leve­szi kabátomról. Nem értek sem­mit. Este tízkor sötét dzsekis fiata­lok gyülekeznek Avranm láncú lovasszobra előtt, lehetnek vagy kétszázan. Valaki felragasztotta a szobor talapzatára: LE VED. Bizonyára Le veled vagy Vedd le — ezt akarta írni valamelyik ro­mán akarnok, provokációkép­pen. Kérve kértek, ne menjek ki a szállodából éjszakára. Fél óra múlva megszegtem ígéretemet, s elindultam a térre. Pár perc múl­va óriási üvöltözés. A Vatra- székházból sötét küllemű gyer­mekek hazafelé tartanak, többen kocsijukba szállnak... Március 17. Reggel a szobor körül ismét gyülekeznek, többségükben fér­fiak, bőrdzsekis, lapátkezű em­berek. Kísérőm szerint valameny- nyien volt szekusok. Betérünk a szálloda éttermé­be, ahol asztalunkhoz ül három PNT-s ^nemzeti parasztpártos). Működésükről gyermekkorom­ban olvastam először: 1944-ben Szárazajtán huszonhét magyar ember fejét vágták le fejszével. Magyarremetén tizenhét embert lőttek agyon. Most egy asztalnál ülünk a fiúkkal, Doina Cornea embereivel. Kilépünk. Egy régi barátunk­kal folytatjuk az utat, ő is a fe­szültségekről beszél: — Tőkés azt. Ezt követően a tanácskozás jórészt egyetértett abban, hogy a szobrot épsége megóvásának ér­dekében mihamarabb el kell vin­ni, mindössze a Magyar Szocia­lista Munkáspárt jelenlévő kép­viselője, dr. Vasas Joachim véle­kedett úgy, hogy célszerűbb len­ne a választások után megtenni ezt, ugyanis addig ez a kampány egyik fogásának is felfogható. Hosszú vita után végül Békési József azt javasolta, hogy a mai tanácsülés első napirendként foglalkozzon a kérdéssel, s az el­nök előteljesztése alapján ők döntsenek a kérdésben. Farkas Imre, a műszaki osztály vezetője elmondta, hogy huszonnégy óra leforgása alatt képesek a műve­letre, s megfelelő helyre is el tud­ják vinni Lenint addig, amíg nem döntenek arról, hogy hová kerül. Szóba került még a felszabadulá­si emlékmű is, ám a megállapo­dást későbbre halasztották, mi­Andrást és Farkas Ernő tanfel­ügyelőt feljelentették a miniszté­riumban, hogy hatáskörüket túl­lépik. Tőkés András képét már­cius 15-én madzagon lógatva vit­ték a tüntetők, s üvöltötték: lóg­ni fogsz te is, minta bátyád! Majd jelszavaikat reppentették fel az égre: „Zárjátok le a határt!” „Meghalunk, harcolunk, de Erdélyt nem adjuk!” „A magyarok most szálltak le a fáról. A másik szőrös majom Kincses Előd. ” 17-én már súlyos provokáció történt a Petőfi téren. A tegnap­előtti csőcselék a Teleki-ház elé rohant. — Hazátlanok — ordítot­ták. — Vegyétek le a koszorút az erkélyről! (Bem emléktáblájáról van szó, ahová a magyar nagykö­vet tette a virágokat.) Beszakították az ajtót, Birta- lan Judit karnagyot megverték. Felmásztak az erkélyre, leszakí­tották a nemzetiszínű szalagot. Judea urat (elvtársat?) hiába hív­ták, hogy küldjön rendőri segít­séget. Nem tette. (Judea katona­tiszt volt, ezredes, aki most ma­gához ragadta a hatalmat, a me­gye vezetését.) Később megtudtuk, hogy ez a tömeg 9 órakor gyülekezett az orvostudományi egyetem udva­rán, ahol ülősztrájkot folytatnak a magyarok. Nagy a valószínűsége annak, hogy Szatmárból érkeztek a pro­vokátorok. Buszukat lefényké­pezték a főtéren. Március 18. Az említett gyógyszertár fö­lött lakók közül többet megver­tek. Betörtek a házukba. Fiatal gyermekek is majdnem áldozatul estek. Egy katonatiszt kidobálta az egyik ember könyveit az útra, melyeket a lenn állók felgyújtot­tak. A rendőrség és a katonaság változatlanul tétlenkedett. vei még nem mérte fel senki, hogy miképpen lehetne elszállí­tani. A tanácskozás után hívtuk fel irodájában Boda Csabát, az MSZDP egri szervezetének kép­viselőjét, aki elmondta, hogy azért nem vettek részt az esemé­nyen, mert a választási kampány lefoglalja őket, és nincs idejük még erről is tárgyalni. Hozzátet­te, hogy ha a tanácsülés a ma dél­utáninál későbbi időpontot jelöl meg a bontás kezdésére, akkor is megkezdik azt 16 órakor, akár a szobor állagát sem kímélve. Az akció befejezését követően az al­kotást elszállítják, de azt nem árulta el, hogy hová. Úgy vélte, hogy ez nem része a kampány­nak, a párt csak kezdeményezi, de számít mások segítségére is. Természetesen ma bármi is történik az egri Lenin téren, la­punk holnapi számában beszá­mol arról. Kovács Attila Március 19. Jól átgondolt, katonaság és rendőrség által támogatott, terv­szerű akciókkal állunk szemben. A Vatra-szervezet ténykedésé­nek mélyebb tartalma van: ma­gyarirtás, fasiszta módra. Ott voltam a tömegben, sok­szor kellett menekülnöm a verés elől, mert magnófelvételeket ké­szítettem. Felkentek a falra, s or­dították: — Meghalunk, harcolunk, de Erdélyt nem adjuk! A Vatra ki­vezet benneteket az útra. Szemünk láttára verték szét a magyarul is megjelölt'kirakato­kat, a színház tábláit. Az üvegfa­lak mögül letépték a színészek fotóit, a plakátokat összeszag­gatták és felgyújtották. Láttam a „vasgárdistákat”, amint tehén­szaros dömperekkel érkeztek Ré­gen felől. Fogatlan szájjal ordít­va, kapákkal, kaszákkal, kam- pós szerszámokkal robogtak a főtérre. A taknyos fasiszták abban a cipőben és ruhában szakították be a kirakatokat, melyet valami­kor könnyes szemmel a magyar segélycsomagokból vettek fel. Ha a rendőrség és a katonaság itt közbelép, még minden megállít­ható lett volna. Mindenki kérte őket, segítsenek. Mi még a délutáni előadást meg mertük tartani, majdnem telt ház előtt, míg háromszáz mé­terrel arrébb tombolt a fasizmus. Könyörögve kértük a fegyveres szerveket: biztosítsanak embere­ket az esti összejövetel védelmé­re. — Nem áll módunkban — mondták. Haza kellett hát kül­deni mindenkit. A térre mentünk, hogy lássuk, milyen is az a hórát táncoló tö­meg. Mindegyik részeg volt, tán­torogtak. Aztán egy sziréna! Tűzoltók robogtak az RMDSZ székháza felé. Mindenki arrafelé rohant. Eddig hat halottja van a romániai pogro­moknak (Folytatás az 1. oldalról) hogy ne engedjenek be Románi­ába több magyar turistát. A tv színházi közvetítésének megsza­kítása példa nélküli esemény volt. Az RMDSZ képviselőit egyáltalán nem engedik a képer­nyő elé, hogy a valós helyzetet tükröző tájékoztatást adjanak román nyelven az ország lakos­sága részére. Bukarestben is mozgolódás jelei tapasztalhatók. Kora reggel egy Marosvásárhelyről érkezett 50 fős csoport a Victoria téren tüntetett, és kérte a kormány azonnali segítségét ezzel a jelszó­val: „Ölik a románokat Maros- vásárhelyen!”. A déli órákban a bukaresti egyetemisták vonultak a város utcáin úgy, hogy közben a bukaresti magyar nagykövetség épülete előtt is elhaladtak, töb­bek között ezzel a felirattal: „Nem adjuk Erdélyt!”. Kovászna megyében is feszült a hangulat. Felháborítja a töme­geket, hogy a román tömegtájé­koztatás a történtekért a magyar kisebbségre hárítja a felelőssé­get. A tények meghamisítása azt a célt szolgálja — állapítja meg az RMDSZ megyei szervezetének a kormányhoz eljuttatott távirata —, hogy szembeállítsák a romá­nokat és a magyarokat. A me­gyében szerdán általános sztráj­kot hirdettek meg, s azt mindad­dig folytatják, amíg a kormány nem ad hiteles tájékoztatást a te­levízióban és a rádióban a kiala­kult helyzetről, s nem határolja el magát a Vatra Romaneasca szer­vezet tevékenységétől. Ekkor láttam először a bunkók áradatát. Kegyetlen kép volt. S most, hogy tudom: Sütőt is ilye­nek terítették le, súlyos káromko­dásba kezdenék. A Bolyai téren, az összetört székház előtt kiskatonákat bán­talmaznak furkósbotos furkók. A rendőrök dohányoznak, be­szélgetnek. A kiskatonák elvo­nulnak. Lassan elszállingózik a tömeg is. Belenyugszanak abba, hogy a padláson rekedt huszon­hét embert nem tudták kiránci- gálni. A teret több ezer égett-té- pett könyv borítja. Két óra múlva bejutunk a székházba. A pusztí­tás itt is rettenetes. Megérkezik a rendőrkapitány-helyettes, sablo­nos válaszokat ad kérdéseinkre. Hazudik, és a képünkbe moso­lyog. Szalagon őrizzük szavait. Neve Buta Ferenc. A klinikára rohanunk, a sür­gősségi osztályra. A fiatal ma­gyar orvosok mindent elmonda­nak magnóra: „Teherautóval hozták be Sütőt a katonák, pszi­chésen sokkos állapotban. And­rás a következőket mondta, szaggatva, alig hallhatóan: a sze­mem, a szemem... Vigyetek ki a városból, nem érzem biztonság­ban magam... Ki van még itt...? Jönnek mindjárt... Vigyázza­tok!... Megszabadítanak a bará­taim... Judea barátom megígérte, nem ér bántódás... Nem éreztem biztonságban magam. A klinika után félve, reszketve indultam volna a határ felé, azonnal. Barátaim könyö­rögtek: hajnali négy előtt ne menj ki a városból, és ne állj meg sehol. Reggel hatkor mellékutcákon bujkálva menekülünk. Most itt vagyok. Ott szeretnék lenni megint, a beszorítottak kö­zött. Sziki Károly a Gárdonyi Géza Színház művésze Dr. Lukács Tamás, a Keresz­ténydemokrata Néppárt egri képviselőjelöltje ma este 6 óra­kor a felsőtárkányi iskolában, holnap este 6 órakor pedig az egri városi tanács dísztermében tart nagygyűlést. Dr. Molnár Lajos hatvani kép­viselőjelölt ma este 6 órakor a herédi, holnap este 6 órakor pe­dig az ecsédi kultúrházban tart választói gyűlést. * Kovácsixé Nagy Magdolna, az SZDSZ képviselőjelöltje zenés kampánykörutat szervezett a Heves vonzáskörzetéhez tartozó falvakban. Tegnap Tarnaörsön, Ludason, Karácsondon és Nagyfiigeden járt, ma Adácsra, Vámosgyörkre és Visznekre lá­togat el, holnap pedig Pélyre, Hevesvezekénybe és Hevesre. Vágó József, a Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt 4-es számú választókerületének kép­viselőjelöltje ma délután 5 óra­kor a petőfibányai művelődési házban, holnap este fél 6-kor pe­dig Hatvanban, a helyi galéria előadótermében tart választási gyűlést. * Kedden este választási gyű­lést tartott Hevesen a Magyar Demokrata Fórum. Ezen bemutatkoztak a megye MDF-es képviselőjelöltjei, köz­tük Bánffy György színművész, Gyarmati Dezső olimpiai baj­nok, valamint Pongrác; József, hevesi képviselőjelölt. A gyűlésen vendégként fel­szólalt Anthony Simson, az Eu­rópa Parlament tagja is. Koszorúzott az MSZMP Értesüléseink szerint tegnap délután fél háromkor kezdődött vol­na a megyeszékhelyen az MSZMP egri szervezetének a Tanácsköz­társaság kikiáltásának évfordulója alkalmából tartandó megemléke­zése. Végül jó félórás késéssel, három órakor koszorúzták meg a párt- aktivisták a volt városi MSZMP-bizottság épülete melletti 1919-es emlékművet, ahol két egykori munkásmozgalmi élharcos sírja is ta­lálható. Az eseményen öten vettek részt. // Termelőszövetkezetünk pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére. Felsőfokú számviteli végzettség, közgazdasági tudományi egyetem, vagy számviteli főiskola, 5 éves mezőgazdaságban eltöltött gyakorlat szükséges. Szolgálati lakást biztosítunk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Tiszamenti Mgtsz, elnökénél Sarud, Kossuth u. 150. \ / (MTI) A csőcselék véres bálján Sziki Károly marosvásárhelyi beszámolója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents