Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. március 21., szerda VÁLASZTÁSI FÓRUM 3, Szarvas Béla (1. sz. vk., Eger) Egerben születtem 1959-ben, ré­gi, szőlőtermelő polgárcsaládban. Tősgyökeres egrive nevelődtem, a család belém oltotta a környék, a vá­ros szeretetét. A kötődés olvan erős bennem, hogy nem is tudnék másutt otthon lenni. Ezt az Egerhez tarto­zást szeretném továbbadni gyerme­keimnek is. Érettségi után Salgótarjánba ke­rültem, a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskolára, ahol diákrektor, majd kol­légiumi titkár voltam. Szakdolgoza­tomban a nemzetiségi kérdéssel fog­lalkoztam, az itt leírt nézeteim akkor nem vívtak ki hivatalos elismerést. Tanulmányaim befejezése után szü­lővárosom vérpezsdítő, semmivel sem pótolható történelmi levegője annyira hiányzott, hogy hazaköltöz­tem. Itthon á munkahelyemen szá­mítástechnikával foglalkozom. Feleségemmel három gyermeket nevelünk, most, a választások utánra várjuk a negyediket. Az ő születése hírét — vágyaim szerint — már a Parlamentben szeretném megkapni. Kelemen József (2. sz. vk., Pé- tervására) Heves megye Kömlő községében születtem, öt nőid föld negyedik örö­köseként. Szüleim földművesek vol­tak. Két gyermekem van. Szakmai képzettségem mezőgazdász és álta­lános iskólai tanár. Munkahelyem a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat Eger — Füzesabonyi Állomása, ahol megszakítás nélküli huszonöt éves munkaviszonyom van. Pártnak so­hasem voltam tagja. A Magyar De­mokrata Fórumnak egy éve vagyok tagja. Az új. demokratikus Parlament­ben nem pártérdekeket kell képvi­selni, hanem legjobb tudásom sze­rint a népet és a nemzetet akarom szolgálni. Egyértelműen politikai el­lenfelnek tekintem a volt Kommunis­ta uralkodó párt utódait, az MSZMP, az MSZP és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek jelöltjeit, el­zárkózom a velük és pártjaikkal való bárminemű politikai együttműkö­déstől, a választások előtt és után is. Pokorny Endre (3. sz. vk., Gyöngyös) 1939-ben születtem Hatvanban. Szüleim és lelki atyáim — az újhat­vani ferences szerzetesek — a katoli­kus hit jegyében neveltek, két öcsémmel együtt. Hatásukat máig érzem. Általános és középiskoláimat Hatvanban végeztem, majd 1965- ben szereztem gyógyszerészi diplo­mát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Dolgoztam kutatóinté­zetben, falusi gyógyszertárban, és immár húsz éve Mátraházán, az Ál­lami Gyógyintézetben főgyógysze­részként. Féleségein a munkatársam is — munkában, politizálásban egy a­ránt. Egy felnőtt leány om és egy kis­korú fiam van. 1956-ban diákként — megváltó forradalmunk idején — tagja voltam a Nemzetőrségnek. Egyetemi éveim alatt voltain inuszáj-KlSZ-tag, a kommunista pártba való belépésnek azonban még a gondolata is taszított. Aktívan csak a Magyar Demokra­ta Fórum megalakulása óta politizá­lok. Alapító tagja vagyok az MDF gyöngyösi szervezetének, az MDF I. országos gyűlése az országos választ­mány tagjai sorába választott. Az MDF-ben — barátaimmal — valódi emberi közösségek létrehozá­sán és e közösségek önzetlen szolgá­latán munkálkodunk. „Hátországom" biztosítja, hogy zavarodott világunkban nem kell te­Magyarországon Demokráciát Felelősséggel Tisztelt Polgártársunk! Nemzetünk sorsfordító lehetőség előtt áll: 1990. március 25-én, 43 év után először választhatunk magunknak szabad parlamentet. Fennáll azonban annak a valós veszélye, hogy népünk ismét nem tud élni a történelmi lehetőséggel, és elszalasztja az utolsó esélyt Európához való fel­zárkózásunkhoz, azt, hogy polgáraink működőképes demokráciában, jó­létben élhessenek. Ismét kísért bennünket a régi magyar átok: a SZÉTHÚZÁS, amikor pártok és „függetlenek ” tucatjai sokszor elvtelenül, saját érdekeiket előtérbe helyezve tolonganak a HATALOMÉRT! Éz nem más, minta nemzet érdekeinek sárba tiprása, a koncért való mara­kodás. Ezért a Magyar Demokrata Fórum megyei szervezetei NEMZETI ÖSSZEFOGÁSRA hívják a VÁLASZTÓPOLGÁROKAT! A Magyar Demokrata Fórum elsőnek az országban, már megalakulása­kor a NEMZET LEGJOBB ERŐIT szólította egybe, KÖZÖS CSELEK­VÉSRE. E közös cselekvés első eredménye, hogy sikerült békés eszközökkel lebontani a diktatúra alapkövét, az egypártot, az MSZMP-t. Eltemethettük tisztességgel az 1956-os forradalom és nemzeti szabadságharc hősi halottait. Tárgyalások eredményeként kikiáltották a köztársaságot, feloszlatták a Munkásőrséget, szabadon megünnepelhettük március 15-ét és október 23- át, kiírták a szabad választásokat. A Magyar Demokrata Fórum nem egyes rétegek, csoportok, hanem a NEMZET ÉRDEKEIT, MINDEN EGYES EMBER ÉRDEKEIT kíván­ja SZOLGÁLNI! A Magyar Demokrata Fórum „keresztény, keresztyén párt”, mertakétezer éves keresztény kultúra és erkölcs értékeit hirdeti, az egyházak jogaikba való visszahelyezését tűzte zászlajára. A Magyar Demokrata Fórum a „ kisgazdák, parasztok pártja ”, mert a pa­rasztság jogos igényeinek a szószólója megalakulásától kezdve, és részletes programja van ezen igények megvalósítására. A földtulajdon visszaszolgál­tatása jogos tulajdonosaik kezébe, első pillanattól programjában szerepel. A Magyar Demokrata Fórum „a vállalkozók, kisiparosok, kiskereskedők pártja ”, mert a vállalkozások támogatásában látja a magyar gazdaság talp- raállításának egyetlen lehetőségét. Az MDF támogatja a független, önálló ipartestületeket, gazdaköröket. A Magyar Demokrata Fórum a „munkások pártja”, mert azt akarja, hogy a munkások valódi tulajdonosai legyenek az üzemeknek, hogy valóban munkájuk értékét tükrözze jövedelmük. Az MDF támogatja a munkástaná­csokat, mint a dolgozói érdekvédelem valódi formáját. A Magyar Demokrata Fórum az „ idősek pártja ”, mert eltökélt szándéka, hogy megváltoztassa, biztosítási alapra helyezze a nyugdíjrendszert, fel­emelje az alacsony nyugdíjakat, megszüntesse a nyugdíjakban is meglévő ki­váltságokat. A Magyar Demokrata Fórum a „fiatalok pártja ”, mert biztosítani kívánja számukra a tanulás, a munka, valamint az önálló életkezdés lehetőségeit, anyagi feltételeit. A Magyar Demokrata Fórum az „értelmiség pártja”, mert felismerte és hirdeti, hogy a szellemi munka elismerése nélkül a nemzet nem emelkedhet fel, ezért vallja, hogy a tudást erkölcsileg és anyagilag is el kell ismerni. A Magyar Demokrata Fórum a „nemzetiségekpártja”. Minden, hazánk­ban élő nemzetiségnek megadja az őket megilletőjogokat, de ezeket megkö­veteli a kisebbségi sorban, a határokon kívül élő magyarság számára is az adott országok kormányaitól, népeitől. A Magyar Demokrata Fórum „ a vidék pártja ”, mert valódi önkormányza­tot akar minden településnek. A Magyar Demokrata Fórum a „nemzet pártja”, mert minden réteg, min­den csoport, és így az egész nemzet minden problémájára, az inflációtól a gyermeknevelésig, az oktatástól a környezetvédelemig konkrét megoldási elképzelése, programja van, melyet, ha bizalmat kap a néptől, a Parlament­ben és az új kormányban következetesen végrehajt. Az MDF az a párt, amely mindezen gondok megoldására rendelkezik a megfelelő felkészültséggel és a megfelelő szakemberekkel. A Magyar Demokrata Fórum „ európai párt”, mert programja a biztosíték ahhoz, hogy megvalósítása esetén Magyarország piacgazdaságon alapuló, jólétben élő, szabad, idegen csapatoktól mentes, független és demokratikus jogállam legyen. Mindezen célok azonban csak úgy valósíthatók meg, ha NEM APRÓZ­ZUK FEL ERŐINKET! Ezért felhívunk minden saját magáért, családjáért, nemzetéért felelősen gondolkodó VÁLASZTÓPÖLGÁRT, hogy FOGJUNK ÖSSZE! E nép a szabad választásokon eddig mindig tudta, ki mellé álljon... ! Az országjövője, gyermekeink, unokáink jövője most az ÖN KEZÉBEN VAN! Ma az MDF a holnap! Szavazzon a holnapra, a Magyar Demokrata Fórumra! Magyar Demokrata Fórum Heves megyei képviselőjelöltjei tovább, pedig beteg gazdaságunkat csak ép testű, ép lelkű emberek ké­pesek felvirágoztatni. Értük vállal­tam jelöltetésemet a választásokon abban a reményben, hogy orvosnak maradva egy egész ország gyógyulá­sát segíthetem. Pongrácz József (5. sz. vk.. Heves) 1944. augusztus 28-án születtem a Pozsony melletti Éberhardon, egy katolikiis család ötödik gyermeke­ként. Édesapám hivatalnok volt. Születésemet nem sokkal élte túl, november 4-én a Margit híd felrob­bantásakor meghalt. Iskoláimat Po­zsonyban és Budapesten végeztem. Gyógyszerészi diplomát Pesten sze­reztem 1970-ben. 1969-ben megnő­sültem, feleségem is gyógyszerész. Két gyermekünk van. 1977 óta élünk Hevesen. Az MSZMP-be — politi­kai nézeteim miatt — nem léptem be. 1988 decemberében lettem a Magyar Demokrata Fórum tagja. A Választókban tudatosítanikívá- nom, hogy jelenlegi anyagi, erkölcsi helyzetükért, félelmeikért a magát szocialistának nevező állami éspart- diktatúra vezetői felelősek. Az MDF programja jelenti a biztosítékot egy békés, demokratikus politikai és gazdasági átmenethez, amely rövid távon további lemondásokat, áldo­zatokat is kíván. Hatékony szociál­politikával megőrizhető az ország velyegnem. Szüleim emléke, hitem, a felesegem, gyermekeim, testvéreim iránti szeretet, a Himnusz és a Szózat pontosan kijelölik járandó utamat. Dr. Baranyai Miklós (4. sz. vk.. Hatvan) Ötvenhat éve lélegzem. harminc éve gyógy ítok. Dolgoztain alföldi fa­luban, tejillatú bölcsődében, cukor- és konzervgyárban, szociális otthon­ban és zsúfolt szakrendelésen. Ti­zenöt éve intenzív osztály szívdob­banásai között élek egy ütt egy nagy­beteg ország gyógyulást sóvárgó re­ménykedőivel. Félelemre, nikotinra és alkoholra kapatott nemzedékek szeméből százszor kiolvashattam a vágyat, amit József Attila ki is mondott: „Fel kéne szabadulni már!" Felszabadul­ni a szenvedélybetegségek béklyójá­ból, a magány markából, az önki- zsákmányolás taposómalmából az egyéneknek, a családoknak — egy egész népnek. Gyógyítással elköte­lezett pártonkívülibol azért lettem a Magyar Demokrata Fórum tagja, hogy' programjának megvalósítasá- vafa betegágy mellett a közéletben is segítsem megállítani a lakosság fo­gyatkozását, az ország romlását. Társadalmunk egészsége testi be­tegségeink legjobb megelőzése. Megfertőzött közéletünk fekélyei ma az egyes emberek életében be­tegségként fakadnak fel, s fertőznek MDF belső békéje, és a határozott, átgon­dolt gazdasági intézkedések a nem távoli jövőben meghozzák felemel­kedésünket. Képviselővé választá­som esetén elsődlegesen az ország érdekeit kívánom szolgálni, mert az­zal képviselem legjobban választóim hosszú távú érdekeit is. Választókör­zetem falusi, kisvárosi lakóinak lelki felszabadítását tartom fontosnak, hogy megfelelően tudjanak élni az önkormányzat, az öntevékeny bol­dogulás lehetőségével. Szakmái am­bíciómmal részt szeretnék venni egy emberközpontú, de gazdaságilag ra­cionális egészségügy — ezen belül gyógvszerugy és gyógyszerellátás — kialakításában. Elek István (6. sz. vk., Füzesabony) A nyolcvanas évek elejétől az írói ellenzek ismert tagja. 1988-ban megjelent könyve a Kádár-korszak átfogó bírálata. A Magyar Demok­rata Fórum alapítói közé tartozik. 1955-ben született Nagykállóban. A debreceni egyetemen szerzett tanári diplomát, majd Csoóri Sándor Her- der-ösztöndijasként politikatudo­mányt tanult Bécsben. A Magyar Napló című hetilap szerkesztője. Ke- recsenden él. Felesége középiskolai tanár. Három kisgyermekük van. Mit akarok? 1. Gyors, de békés rendszerváltást. 2. Az állampárt és a pártállam romjainak eltakarítását, becsületes elszámoltatást, a törvény- sértések áldozatainak rehabilitálá­sát. 3. Független, semleges, demok­ratikus Magyarországot. 4. Ember- központú piácgazdasagot. Magántu­lajdont minél több embernek. Rész­vényt a munkásságnak és az alkal­mazottaknak. földet a parasztság­nak, hogy ne kirívóan gazdag keve­sek és az elszegényedett milliók, ha­nem a jómódú, öntudatos polgárok társadalma legy ünk. 5. A korszerűt­len ipar átalakítását, leértékelt me­zőgazdaság, gyarmatosított falu he­lyett virágzó vidéket. 6. A ránk erő­szakolt tanácsrendszer helyett valódi önkormányzatot. 7. Az infláció meg­fékezését és vállalkozást serkentő adópolitikát. 8. Igazságos nyugdíj­rendszert. 9. A nő-, gyermek- és ifjú­ságpolitika szólamai'helyett család­védelmet, az any aság hivatásként va­ló elismerését. 10. A lakáspolitika, az egészségügyi és az oktatási rend­szer gyökeres reformját. 11. A hazai kisebbségek jogainak biztosítását, érvényesülésük segítését, és rend­szeres' törődést a határainkon kívül élő magyar kisebbségek sorsával. 12. Nemzeti hagyományaink megbecsü­lését és a keresztény alapú erkölcsi értékek védelmét. Bánffy György (megyei listavezető) Budapesten születtem 1927. júni­us 19-en. Édesapám jogász volt, Egerben közigazgatási területen dol­gozott. 1940-től országgyűlési kép­viselő volt Teleki Pál partjának kép­viseletében. Iskoláimat az egri Cisz- ter Gimnáziumban, majd a budapes­ti Érseki Katolikus Gimnáziumnál! végeztem. Diplomát szereztem a Színművészeti Főiskolán. Első szerződésem 1950-től a Nemzeti Színházhoz kötött. 1955- ben kötöttem házasságot, feleségem gyógypedagógus. Két gyermekünk van, leányom régész, fiain állatorvos. Négy unokám tolt be életemben egy­re nagyobb szerepet. A közéletbe fokozatosan kapcso­lódtam be lakóterületemen, a II. ke­rületben. 1985-ben mint pártonkí- vüli, templomba járó, vallásos em­ber, nagy népszerűségre tettem szert, és igen liagv szavazati arámival meg­választottak országgyűlési képvise­lőnek. Utam szükségszerűen veze­tett a Magyar Demokrata Fórum so­raiba. Tagja voltam annak a 19 fős képviselői csoportnak, amely az első lehetőség alkalmával tiltakozott a nagy marosi vízi erőmű építése ellen. A jövő parlamenti munkája meg­ítélésem szerint — ha lelkiismerete­sen akar valaki megfelelni a válasz­tók bizalmának — teljes embert kí­ván, ezért megválasztásom esetén színházi szerződésemet megszünte­tem, és csak esetenként vállalnék egy-egy pődiumi vagy rádiószerepet. Álláspont __________________ A történelem ma kezdődik Ez a hangulat — szinte eufóri- ás állapot — volt a levegőben; amikor a közgazdasági egyete­men egymás után emelkedtek szólásra a Páneurópai Unió kül­döttei, Lord Henry Plumb, az Európa Parlament volt elnöke, Sigbert Albert társelnök és nem utolsósorban dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió nemzetközi elnöke. Az előadásokat többször taps szakította félbe, de mennyi­vel más ez a taps, mint a félelem szülte ütemre, szolgalelkű ma- melukok kórusának produkció­ja. A címben idézett kijelentés Lord Plumbtól származik, aki Chestertont idézte: „A történe­lem olyan, mintha egy hegy tete­jén állunk, hátratekintünk, hogy honnan jöttünk, mielőtt tovább­megyünk. Hátam mögött Marx Károly — mutatott a szoborra —, Európa pedig előttem. A törté­nelem ma kezdődik. Sigbert Albert kijelentése pe­dig visszaadhatja a nemzeti ön­becsülésünket, hiszen nemcsak az udvariasság mondatta vele, hogy Európába az út Magyaror­szágon keresztül vezet, és a válto­zást mi indítottuk el. Rendkívül szellemes volt az a hasonlat, ami­vel a sokat forgolódó politikuso­kat piruettező korcsolyaművé­szetéhez hasonlította azzal, hogy ha így folytatják, akár dugóhú­zóvá is válhat a nyakunk. Természetesen felforrósodott a levegő, amikor Habsburg Ottó emelkedett szólásra. Az egyetem aulájában nem fért el a tömeg, az előadókba is kivetítették az elő­adást, és úgy éreztük, valóban történelmet írunk. Annyi min­dent átértékeltünk az utóbbi év­ben, és ez az átértékelés — úgy gondolom — még nem fejező­dött be. Egy biztos, egy karizma­tikus személyiség egy történelmi névvel olyan energiával dolgozik az egységes Európán, ahol az embernek az a sejtése: ez az energia már nem is emberi. Persze, nehéz visszaadni egy egész előadást, különösen a han­gulatát. Azért egy-két gondolat ízelítőnek álljon itt: különösen mert már bizonyos, nemsoká vá­rosunkban is találkozhatunk az egység apostolával. — Mi ennek az egységnek a feltétele? — Az, hogy ne nacionalisták, hanem patrióták legyünk. De mindenekelőtt egy igazi kibékü­lést keressünk. 1956-ban a rádió utolsó S.O.S. üzenete az volt: „Hívjuk Európát!” Csak tankok jöttek, de máshonnan. Európa viszont most itt van. Nézzük az európai egyesítés útját pontokba szedve: — közös kisebbségi és nemzetiségi törvény; — födera­lizmus, és ne a centralizmus ural­kodjon; — a természetrombolás közveszély Európa számára, ezért közös természetvédelmi hatóság szükséges; — vízum- kényszer megszüntetése; — kö­zös jogalkotás, bűnmegelőzés, a terrorizmus, a kábítószer elleni küzdelemben; — közös külkép­viselet, és az iskolai programok egyesítése. A végén felhangzottak a him­nuszok, és éreztük, tudtuk, hogy nemcsak a dallam, de lelkünk is szárnyal, mert már hisszük való­ban: „Testvér lészen minden em­ber” — hiszen Európa szabaddá vált. Mindenki szíve vágya, hogy európaivá váljunk. Ennek útjai különbözőek, de közérdeklő­désre tarthat számot az egyik le­hetséges és támogatott megol­dás. Korunk új sebeket gyógyító karizmája: az egység. Lukács Tamás Ki ne öntsük a gyereket is...! Avagy: önkormányzat és az MSZMP hatvani képviselőjelöltje „Pártvitáink” címmel több es­tén át találkoztak Hatvan és kör­nyéke országgyűlési képviselője­löltjei, hogy hazánk legkülönbö­zőbb problémái kapcsán kifejt­sék véleményüket. A sok-sok té­mát számtalan módon igyekez­tek megközelíteni a jelöltek, s ezekben természetesen tükröző­dött pártjuk állásfoglalása, prog­ramja is. A Népújság kérésére, mintegy a vitafórum utolsó előtti felvonásaként most dr. Nagy Bé­lát, az MSZMP jelöltjét szólal­tatjuk meg. S miután köztisztvi­selőről van szó, nyilván joggal ér­dekelt bennünket, hogy az új ön- kormányzati rendszer kialakulá­sa nyomán mit vár, mire számít a közelgő választásokat követő­en? — Semmi esetre sem számítok arra, hogy egyik napról a másik­ra olyan kedvezően alakúi az or­szág gazdasági helyzete, hogy a várospolitikában mindmáig föl­lelhető nagy eltérés kiegyensú­lyozódjék. Vagyis a kisebb tele­pülések a nagyobbakkal együtt arányosan fejlődjenek, s volta­képpen a falusi polgár ugyan­olyan elbírálásban részesüljön, mint mondjuk az egri vagy a bu­dapesti. Én konkrétan azt tud­nám képviselni választóim érde­keinek megfelelően, hogy elő­ször is sürgősen változzon meg a döntési mechanizmus, s nagyobb esélyük legyen a vidéknek a fel­zárkózáshoz az élet megannyi te­rületén, legyen az kulturális, egészségügyi szolgáltatás, a munkaerőhelyzet rendeződése, vagy éppen az életszínvonal érezhető javulása. — Miként képzeli el e folya­matban a pillanatnyilag meglévő önkormányzati rendszert? To- vábbmenthetőnek, feljavítható- nak véli? — Szerintem ez az önkor­mányzati rendszer, s amely mos­tanra kialakult, de maga a terve­zett törvény sem tudja szavatolni a vidék gondjainak a megoldá­sát! Mert attól még, hogy váro­son, falun önkormányzat lesz, a különböző rendű-rangú telepü­lések fejlesztési gondjai nem ol­dódnak meg. Elsősorban is azért, mert saját bevételből nem valószínű, hogy az önkormány­zatok jelentős hányada az eddi­ginél több pénzhez jut a helyi ba­jok, gondok orvoslásara. — Milyen kiutat lát személy szerint, illetve mit tart fontosnak maga az MSZMP avégett, hogy ne néptelenedjenek el a kisebb te­lepülések? Továbbá e tárgyban mit érvényesítsen a központi aka­rat? — Ahhoz, hogy a vidék meg­tartóereje érvényesüljön, óhatat­lanul arra van szükség, hogy a központi szervek az eddiginél jó­val komolyabban, s határozot­tan, gyorsan gondolják át a helyi fejlesztési programokat. Mert ilyen szempontból máris nagy a lemaradás! Persze, nemcsak mint Hatvanban élő, dolgozó köztisztviselő mondom ezt, ha­nem mint az az ember, aki egy közeli faluban született, s komo­lyan tiszteli a községekben élő­ket szorgalmuk, igazságérzetük tisztasága okán. Ugyanezért tud­nám őszintén, lelkesen képvisel­ni érdekeiket, akár a Parlament­ben is, ahol persze az eddiginél lényegesen nagyobb súlyú ügyekről esik szó, de ezzel pár­huzamban jómagam is nagyobb súllyal szolgálhatnám a választó- polgárok azon érdekeit, amelyek az önkormányzatok létével áll­nak szoros összefüggésben... — Tapasztalni mostanság, hogy a politizálás gyakran téved ingoványos területekre. Ez alól nem kivétel az MSZMP sem, amely az ellenzéki pártok össztü­zében áll. Hogyan érinti Önt ez a földrengésszerű változás? — Ami bekövetkezett, azt az előzmények nyomán természe­tesnek vélem. De ugyanakkor eszembe jut Tőkés László egye­sült államokbeli útján tett egyik kijelentése, amelyet valami ha­sonló kérdés kapcsán tett, csak éppen a romániai állapotokra utalással. Egy nem mai keletű közmondást idézett a tiszteletes mondandójának érzékletesebbé tétele végett, valahogy így: vi­gyáznunk kell nagyon, hogy a társadalmi forrongás közepette ki ne öntsük a gyereket a fürdő­vízzel együtt...! Köszönet a megkésett rande­vúért dr. Nagy Bélának, s most már csak azt várjuk sorozatunk teljessége végett, hogy a Fidesz hatvani képviselőjelöltje is meg­nyilatkozzék a város és környéke nyilvánossága előtt. Van még er­re pár napunk a választásokig. Moldvav Győző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents