Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-19 / 65. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 19., hétfő VÁLASZTÁSI FÓRUM 3. Isten — Haza — Család Bemutatkoznak a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt Heves megyei képviselőjelöltjei Dr. Bánhidy Péter Építész, jogtanácsos, mezőgazda- sági szakjogász. Két gyermek apja, 42 éves. Öt évig termelőszövetkezeti jogtanácsos volt. A Kisgazda- párthoz családi tradíciók fűzik. V Dr. Somodi Miklós Heves-Pusztacsászi lakos, 62 éves. Agrármérnök-tanár. A mezőgazdasági termelés-szervezés, az agrárökonómia kérdéseivel foglalkozott. Jelenleg nyugdíjas egyéni gazdálkodó. Hídvégi Györgyné sz. Farkas Margit Felsőfokú tanítóképzőt végzett, tanulmányai befejezése óta Kálban tanít, a Művelődési Központ igazgatóhelyettese. VITA A hatalom kiszolgáltatottjai voltunk és vagyunk Válasz Elek István képviselőjelölt nyílt levelére A Független Kisgazdapárt olyan történelmi, nemzeti párt, mely a nemzeti sajátosságok, a nemzeti kultúra és a nemzeti függetlenség értékeit, valamint az emberi- és polgári szabadságjogok teljeskörű érvényesülését, a polgári demokrácia értékeit, az Európához való felzárkózást, a polgárosodás felgyorsulását egyaránt fontosnak tartja. A Független Kisgazdapárt a keresztény értékrend alapján álló párt, s mint ilyen, nem áll messze a kereszténydemokrácia eszmeiségétől. A Független Kisgazda- párt a magántulajdon elsődlegességén alapuló szociális piac- gazdaság, továbbá a vállalkozói szabadság talaján áll. Pártja a vállalkozóknak, de pártja a piac- gazdaság szociális veszteseinek, a társadalom elesettjeinek is. A Független Kisgazdapárt egyúttal — hűen tradícióihoz, történelmi gyökereihez — a magyar vidék, a magyar falu, a magántulajdonra épülő magyar mezőgazdaság, a magyar parasztság pártja. A Független Kisgazdapárt mindazonáltal nem osztálypárt, hanem — mint polgári középpárt — az egész nemzet pártja. EZ A PÁRT MÁR BIZONYÍTOTT! Minden történelemhamisítási kísérlet ellenére, megmásíthatatlan tény, hogy az 1945-ben romokban heverő ország egy független kisgazdapárti köztársasági elnök, miniszterelnök és olyan nemzetgyűlés vezetése alatt épült újjá, amelynek abszolút többségét pártunk tagjai adták, a magyar nép akaratából és bizalmát bírva. A Független Kisgazdapárt a jelenlegi központi irányítású gazdaság felcserélését szorgalmazza egy valódi piacgazdaságra. Ehhez meg kell teremteni a javak, a termelési eszközök és a munkaerőpiac megfelelő funkcionálását. Olyan gazdasági rendszerré van szükség, ahol alapvető és döntő tulajdonforma a magántulajdon. Ä magánvállalkozások létszám- gazdasági korlátozásának feloldását a teljes vállalkozói szabadságban kell biztosítani. Megfelelő adó- és hitelpolitikával a beruházások támogatása az új munkahelyteremtés, a műszaki fejlesztés és a környezetvédelem. Az állam gazdasági szabályozó szerepét alapvetően meg kell változtatni. Az állam nem avatkozhat be közvetlenül a gazdaságba, nem szabhatja meg az árakat, béreket, a termelés szintjét, stb. Az állami szabályozásnak két fő területre kell kiterjednie, a monetáris szabályozásra és a költségvetésre. A költség- vetés kiadási oldalán domináns tényezőnek a klasszikus állami funkcióból következő elemeknek kell lenniük, mint az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociálpolitika finanszírozása. Fel kell számolni az állam külkereskedelmi monopóliumát, minden vállalkozónak alanyi joga legyen az export és import tevékenység folytatása. Új, ösztönző hatású adórendszer szükséges. A személyi jövedelemadó legfeljebb 35 %-os felső határú lehet. Az általános forgalmi adó legfeljebb 20 %-os felső határral. A vállalkozói nyereségadó legfeljebb 30 %-os felső határral. A társadalombiztosítási járulék mértékét a bruttó jövedelem legfeljebb 20 %-ban kell meghatározni. A befizetett jövedelem- adót teljes egészében a helyi ön- kormányzatok használnák fel saját körzetükön belül. A nyugdíj- járulék mértéke maradjon a jelenlegi 10 %-on. Az agrárprogram legfontosabb eleme: a parasztoktól elvett földet nekik, illetve törvénynes örököseiknek — amennyiben ezt igénylik — vissza kell adni. A Független Kisgazdapárt három tulajdonformát ismer el: magántulajdon, közösségi tulajdon, állami tulajdon. A közösségi tulajdon jogi formája a közösségi földbirtokosság. Ä falusi, illetve a városi közösségek váljanak gazdájává a falut, illetve a várost övező határnak. A közbirtokosság vagyona a tsz-ek és az állami gazdaságok felosztásra nem került földjeiből keletkezik. Az állami gazdaságok feladata a növénynemesítés-, szaporítás-, kutatás, valamint az állategészségügyi szolgálat ellátása. Legfontosabb nemzeti vagyonunk a föld. Az össznemzeti vagyon 20 %-át, természeti erőforrásaink 40 %-át képezi. El kell ismerni, hogy a föld termelőeszköz, a föld értékének az alapja az aranykorona. Létre kell hozni egy agrárbankrendszert, amely tőkéjével a mezőgazdaságot szolgálja. Nem a termékeket, hanem a termelőket kell támogatni. A gazdabankok mellett olyan agrárbiztosító részvénytársaságot kell létrehozni, amelynek feladata a termelés biztonságának szavatolása a termelő érdekeinek figyelembevételével. A feldolgozóipar monopóliumát meg kell szüntetni, a termelőknek törekedniük kell jól feldolgozott és piacképes áruk előállítására. A jövő mezőgazdaságának átalakítója és letéteményese a magyar falu. Vissza kell adni rangját, biztosítani kell a megélhetést, az oktatást, a művelődést, hagyományainak őrzését, a szórakozást. A védelem elsősorban önkormányzati és gazdasági eszközökkel valósítható meg: Helyre kell állítani minden faluban a helyi önkormányzatot és az erre épülő közigazgatást. Minden falu szabadon rendelkezzék birtokain belül. A bevételi források jelentős hányada maradjon a megtermelés helyén. A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja a nyugdíjasok helyzetének rendezését, a nyugdijak értékállóságának megőrzését. Új társadalombiztosítási formát kell kidolgozni és megvalósítani. A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja az emberi körPifkó András Parádi lakos, őseihez hasonlóan építőiparos, 66 éves. A politikával 1947 óta foglalkozik, a hadifoglyok szövetségének egyik alapító tagja. Pető Imre Középiskolai tanár, 47 éves. Gyöngyösön él családjával, két középiskolás gyermeke van. Származása a parasztság, a falu és a vidék sorsához fűzi. Alapítótagja a Nyilvánosság Klubnak és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének. A Független Kisgazdapártgyöngyösi szervezetének ügyvezető elnöke, megyei alelnök. nyezet védelmét. Szinte minden ország számára központi probléma lett a levegő, a víz és a talaj szennyezése, a termőföldek csökkenése, a sugárveszély, az állatvilág pusztulása. Környezetünk védelmében feltétlen szükséges a védelmet szolgáló tevékenység adómentességgel segítése, a környezetkárosítók szigorú büntetése. A Független Kisgazdapárt azt a nézetet vallja, hogy a nevelés szellemét az európai humanizmus és a hazafias érzés, a teljeskörű gondolat-, szólás- és vallás- szabadság határozza meg. A Független Kisgazdapárt hűen tradíciójához, történelmi gyökereihez küzd az Európhoz való felzárkózásért. Küzd a magyar falu, a magyar parasztság, a magyar polgárság felemelkedéséért. Negyven évi egypárti uralom után a FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT volt az első, mely mint politikai párt újra- kezdte működését. HATVAN ÉVE ÁLLUNK AZ ELNYOMOTTAK OLDALÁN! Ezért támadtak és támadnak. Dé mi ismét MERJÜK, mert már TUDTUK és TETTÜK! A Független Kisgazdapárt Heves megyei területi listáján az alább felsorolt képviselőjelöltek indulnak: 1. Dr. Bánhidy Péter Eger 2. Dr. Somodi Miklós Heves 3. Pifkó András Párád 4. Hídvégi Györgyné Kál 5. Pető Imre Gyöngyös 6. Hegedűs Ferenc Márkáz 7. Román István Kerecsend 8. Bakos János Gyöngyös HEVES MEGYEI VÁLASZTÓPOLGÁROK! Kérjük, szavazzatok a Független Kisgazdapárt egyéni jelöltjeire és pártunk 11-es számú területi listájára! Aki a FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRTRA szavaz, az ország felemelkedésére adja szavazatát! Tisztelt Uram! Levelét megkaptuk, bár zavarossága miatt nem is igen tudjuk, hogy pontosan kinek szánta. Pártunk vezetőinek? így címezte. A „zöld báróknak”? Nem tudjuk pontosan mit is ért ezen. A volt MSZMP tagoknak? Akkor bizonyára tévesen címzett. Nevezhet bennünket alakulatnak, csoportnak, attól mi még egy párt tagjai maradunk, és becsüljük a többi pártot és tagjait, vezetőit. A „zöld bárózást” mégis azért kell határozottan visszautasítanunk, mert ez az egész szervezetet sérti, s itt már nem egyszerű lekezelésről van szó, hanem alapvető tájékozottsági hiányosságról is. Éppen arra döbbent rá ez a szövetkezeti, agrárágazati réteg és a kisközségek, a vidék lakossága, hogy nem jelent meg a politikai palettán olyan párt 1989. szeptember 29-ig — amikor szándéknyilatkozatot tettünk pártalakításra, még az akkori MSZMP megszűnése előtt —, amely fő programjában vállalta volna e réteg politikai érdekképviseletét. Az MDF sem. Tagjaink többségében nem „zöld bárók”, hanem szövetkezeti dolgozók, bolti eladók, a pénzügyi szövetkezetek alkalmazottai, a vidék, a falu értelmisége és lakói. Ne tévesz- sze meg, ezért elmondjuk, hogy képviselőjelöltjeink közül sem mindenki tagja pártunknak. Való igaz, pártvezetőink és a „zöld bárók” között is többen tagjai voltunk az MSZMP-nek. És ha úgy tetszik, ki is szolgáltuk a pártot. De gondolja csak át, a pártonkívüliek százezrei, milliói is tehettek-e mást? Bizony, Tisztelt Uram, ez volt a pártállam. Mi, azon jelenlegi „zöld bárók”, akik tagjai voltak a régi MSZMP-nek, s most esetleg az Agrárpártnak, egy kisebb-nagyobb szövetkezeti közösség választott vezetői vagyunk. Tehát nem odahelyezettek, hanem választottak, akik napról-napra, évről-évre megmérettetünk. Nagy többségünk ma is egyenes tekintettel mer és tud e nagyszerű emberek szemébe nézni. Nincs miért szemünket lesütnünk, mert akiket Ön „zöld báróknak” nevez, azok ezeket a közösségeket is szolgálták. És itt megjegyezzük, hogy azok a szakemberek, akiit szakmai tudásuk alapján szerettek volna érvényesülni, azok meg is találták számításaikat, helyüket a szövetkezetekben, és ma is megbecsült tagjai a kollektíváknak. Mi az a súlyos felelősség, amivel Ön bennünket vádol? Az, hogy megpróbáltunk a törvényi és megszámlálhatatlan jogszabályi keretek között tenni a dolgunkat? Tisztelt Uram! A tagsággal együtt a hatalom kiszolgáltatottjai voltunk és vagyunk ma is. Pontosan azért alakítottunk pártot, hogy ne legyünk azok a jövőben! A Népújság március 8-i számában Valóban gazdák legyenek címmel Szurovecz János MSZP-tag válaszolt a Kié legyen a föld és a téesz című írásomra. Ebben azzal vádol, hogy én „tájékozatlanságból” félrevezetem, „dezinformálom” az olvasókat. E súlyos vádra kénytelen vagyok újabb írással válaszolni, döntse el az olvasó, hogy kinek van igaza. Szurovecz úr azt állítja, hogy én „félreértelmeztem” az MSZP programját, ezzel szemben az az igazság, hogy éppen ő „értelmezi félre” az általam leírtakat. Én ugyanis nem az MSZP programját bírálom — ami egyébként nem is érdekel —, hanem az MSZP politikáját, tudniillik ebből kell kiindulni, mert ez a valóság. Az MSZP ma egy olyan hatalmi konglomerátum, — amely — az MSZMP-hez hasonlóan — nem a dolgozó tömegekre, hanem egy oligarchikus gazdasági-állami elitre és bürokráciára épül, ez képezi a bázisát. Ezt az elitet hosszú idő óta már jobbára csak az érdekli, hogy meglévő hatalmát hogyan tudná átmenteni a következő időszakra. Az is köztudott, hogy a jelenlegi MSZP-kormány ezzel a parlamenttel sok mindent el tudott fogadtatni, még ugyanannak a döntésnek az ellenkezőjét is. Az sem véletlen, hogy a hatalmi ágak tényleges megosztása nélkül, a kiszolgáltatott és esetleg hozzá nem értő képviselőkre nyomást lehet gyakorolni. Ezért többek közt mind az átalakulási törvény, mind a vagyonjegy jogintézményének bevezetése magán viseli az uralkodó párt bábáskodásának nyomait. Én nem általában a vagyonjegy ellen vagyok — lásd a Népszabadság 1990. január 18-i számában e témáról általam elmondottakat —, hanem a vagyonjegy jelenlegi formája ellen, amely — példával is illusztrálva — alkalmas arra, •hogy a szövetkezeti parasztságot ki- semmizzék. Ez a fajta vagyonjegy a Szerencsére azok a kétkezi emberek fogják megmondani, hogy ellentétes- e érdekünk az övékével, akikkel mi most is együtt dolgozunk és élünk. Amit Ön az ő érdeküknek vél, kívülről manipulálva, azt mi programunkban meg is fogalmaztuk. Benne van az is — mindjárt az elején —, hogy önálló politikai érdekképviseletre vágyunk. Nem titkoljuk. Csak nem azért, amire Ön gondol. De ezt csak az láthatja helyesen, aki belülről ismeri mindennapos küzdelmünket nemcsak a természet erőivel, hanem a paragrafusok béklyóival szemben is. Ha szándékaink szerint nem is sikerült minden a legjobban, de tettük a dolgunkat. Eredménye, hogy mező- gazdaságunk világszínvonalon termel, hogy évtizedek óta olyan húzóágazat voltunk és vagyunk, amely egyrészt aktívumot termelt a külpiacon, és ugyanakkor a kistermelőkkel együtt biztosította a lakosság tartósan kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátását is. Támogattuk és integráltuk a háztáji kistermelést (hol jobban, hol kevésbé), pénzügyileg támogattuk az iskolákat, a tűzoltó egyesületeket, a községi tanácsokat, az ifjúsági klubokat, az öregek napközi otthonait, az egészségügyi intézményeket, a falusi sportköröket, a népi hagyományokat ápoló együtteseket. Minden önteltség nélkül állíthatjuk, hogy egyetlen ágazat, vagy szektor sem gondoskodott úgy a nyugdíjasokról, mint a szövetkezeti mozgalom. A sort még folytathatnánk. Ezek után kész csoda, hogy ebben a szorító közgazdasági helyzetben, az elvonásra épülő pénzügyi politikai környezetben, az agrárolló évről évre növekvő nyitottsága, a kamatterhek elviselhetetlen nagysága közepette a termelőszövetkezeteknek csak egyharmada került eddig a padlóra. De minekünk — úgy gondoljuk — nincs szükségünk arra, hogy magyarázzuk, mit tettünk le az asztalra az elmúlt évtizedekben. Ebben a szakmában képzett emberek vagyunk, és azokra a régi báróknak is szükségük volt. Pártunk pénzügyeiről biztosíthatjuk Önt, hogy mi az ide vonatkozó törvény szerint járunk el, és azt a meghatározott időben az ország nyilvánossága elé is fogjuk tárni. Ajánlja nekünk, hogy talán inkább kamarát szerveznénk, mint pártot! A kamara és a párt közé egyenlőségjelet tenni, vagy legalábbis funkcióit megközelítően egyezőnek vélni nos, ez alapvető tájékozatlanság. A Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt vezetői nevében maradok tisztelettel: Dr. Nyilas János tsz-elnök, az Agrárpárt elnöke földkérdés megkerülésére jött létre. Véleményem szerint a mezőgazdaság tulajdoni reformját egyfajta földreformmal kell elkezdeni, a föld az alap, ebből kell kiindulni. A vagyonjegy — jelenlegi formájában — teljesen bizonytalan értékű, és senkit sem tesz tulajdonossá. Spekulációs célokra azonban kiválóan megfelel. A cikk szerzője „naív elképzelésnek” tartja azt, hogy idővel ezek a fiktív értékpapírok egyesek kezén felhalmozódjanak, mégpedig fillérekért. Dehát ennek a lehetősége ma is adva van, mégpedig azért, mert ezen értékpapírok névleges értékét ma senki nem garantálja, másrészt pedig azért, mert a vagyonjegygyei rendelkezők nincsenek tulajdonosi helyzetben, még e vagyonrészükkel sem rendelkezhetnek szabadon. Az osztalékérdekeltség az adott szituációban elhanyagolható jelentőségű, az osztalékra jogosultság önmagában senkit nem tesz gazdává. A szerző szerint: „...a vagyonjegy az egyetlen eszköz a tulajdonreform manipulációtól mentes, nyilvános megvalósításához.” Álláspontom szerint: ez a valódi félrevezetés! Valójában: a jelenlegi vagyonjegy utolsó mentsvár és egyetlen eszköz, de nem a dolgozó tagság, hanem a zöld báróknak nevezett gazdasági elit számára. A tsz-dolgozóknak földet kell adni — amellyel szabadon rendelkezhetnek —, mégpedig ingyen, hiszen megdolgoztak érte! Csak ekkor lesznek valóban gazdák, addig — vagyonjeggyel vagy anélkül — alávetett bérmunkások maradnak. A feladat nem a tsz-ek szétverése, hanem a kolhoz mintára létrejött gazdaságok igazi szövetkezetekké való átszervezése, a tagság cselekvő részvételével. Dr. Gulyás Ferenc független képviselőjelölt BORT! BÚZÁT!BÉKESSÉGET! Ki vezet félre kit?
