Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. március 19., hétfő Németh Miklós látogatása Egerben (Folytatás az 1. oldalról) rencesek használta, majd az egy évszázaddal később átépített templomot, amely a közelmúlt­ban — egy felújítás kapcsán vég­zett ásatáskor — értékes résszel, a feltehetően honfoglaláskori al­templommal gazdagodott. Itt ál­lították ki, a történelmi falak és relikviák között Prokop Péterka- locsai származású, római papfes­tő képeit, valamint azt a — felte­hetően hazánkban egyedülálló — török lepénysütő kemencét, amelyet az ásatások során talál­tak. Az emlékkönyv is előkerült, a látogatók beírták azt a néhány sort, amely a tiszteletüket és ér­deklődésüket fejezte ki az egy­ház értékei iránt. A templom plébánosa az altemplom e kis he­lyiségében kínálta — ferencesek­hez méltó szerénységgel — üdí­tővel és pogácsával a vendége­ket. Németh Miklósné a lelkész mellett termett, s azt mondta: — Majd én felszolgálok úgy,mint otthon... A meglepett plébános végül .ráállt: — Nem bánom, engem még úgysem szolgált ki miniszterel­nök-feleség... A templommal való ismerke­dést követően a kormányfő jókí­vánságait fejezte ki a plébános­nak, majd ígéretet tett arra, hogy a vendéglátás viszonzásául el- j küldi azt a színes fotót, amely .Casareli bíborossal örökítette meg a vatikáni egyezmény alá­írásának pillanatában. A miniszterelnök azután sétá­ra indult. Az időközben összese- reglett egriek és a turisták gyűrű­jében nem jutott messzire, már a Dobo-téreri;1 majd' a Széchenyi utcában körbe-körbe fogták,és J?88$$£rgr terveiről, sorsáról, munkájáról érdeklődtek. Hon- üáflTt’Oíwan .„nem,,..virágszálak kerülték elő, tollakat, apró pa­pírdarabokét nyújtottak felé egy-egy autogrammért. S a kor­mányfő türelmes volt, ráért a párbeszédre, a válaszadásra, s a kíváncsiskodó apróságok sem kerülték el a figyelmét, amikor odaszóltak neki, hogy ”szerbusz, Miklós bácsi”... A HBH Sörház előtt „kapta” kameravégre a miniszterelnököt az Egri Városi Televízió stábja. Jónás Zoltán szerkesztő-riporter kérdésére — természetesen jóko­ra embergyűrű közepén — egy rövid időre „munkához látott” az országot irányító kabinet vezető­je. Többek közt ezt mondta: — Úgy látom, hogy azt a két fő célt, amit a kormány és személy szerint én magam elé tűztem, sok nehézség árán, sok idegeskedés közepette, mégis csak teljesíteni tudom. Elvisszük az országot a választásokig, és nekem nagyon szép ajándék volt március 14-én, amikor a Valutaalap aláírta ve­lünk a szerződést. Tehát mozgás­teret biztosítva, működőképesen tudom átadni a gazdaságot... Na­gyon sok mindent sikerült meg­valósítani: kezdve a művelődés- politika új alapokra helyezésétől az egyházpolitika gyökeres, radi­kális megformálása, új reform- koncepciójának kidolgozásán át egészen a külpolitikai lépések­ig... Számos kérdésről szó esett még, ami a körben állókat érde­kelte, s foglalkoztatja ma is. Ám, mégis csak pihenésről, kirándu­lásról „álmodozott” mindenki, amikor Egerbe érkezett, délelőt­ti sétára indult, nem tartották fel sokáig a Németh-családot sem. Épp ezért keltett derültséget a tévériporter utolsó mondata, maga mögé intve a mikrofonnal: — Miniszterelnök úr! Szabad szombat van, megengedi, hogy meghívjuk egy pohár sörre...? — Ha, Ön fizeti... — hangzott a válasz. S valóban jött a „sörözés”. A sorházban kedvesen fogadták a kormányfőt, aki miután kezet fo­gott a közeli asztaloknál fildögé- lőkkel, maga is letelepedett,és elfogyasztotta a pohár Carlsten- berg sört, amelyet — mint ké­sőbb „hátul” megtudta Király János serfőzőtői — helyben ké­szítenek naponta nyolc hektóval. Németh Miklós nem az az em­ber, aki „három lépés távolsá­got” tart az újságírókkal, most azonban „rászólt” a fotósokra: ha lehet, ne fényképezzék akkor, amikor rágyújt, mondta. „Tud­ják, mesélte, Kohl nyugatnémet kancellár felesége figyelmezte­tett, amikor itt járt nálunk, hogy nekünk példát kell mutatnunk... De hát, itt, az Egri Dohánygyár közelében, ez nehéz dolog.” — Én már annyiszor megfo­gadtam, kétszer le is szoktam, egyszer másfél évig, egyszer meg három hónapig. Lehet, hogy ha kevesebb feszültség lesz, akkor majd más lesz, de most nem gyö­törtem magam sok más mellett még ezzel is... — vallotta be gyen­géjét, mielőtt vendéglátóival fel- keresedett volna. Nem titok ugyanis, hogy Németh Miklós Egerben találkozni óhajtott né­hány percre a Magyar Szocialista Párt megyei aktíváival és képvi­selőjelöltjeivel. Éppúgy, mint néhány órával késeibb Gyöngyö­sön is megállt egy rövid időre, hogy ismerkedjen pártja helybeli vezetőivel, tagjaival. — A legfontosabb azonban mégiscsak az volt, hogy egy kicsit kikapcsolódjam, erőt gyűjtsék, hiszen sok-sok teendő vár még— mondta búcsúzóul. Lehetett is benne valami, mert azok közül, akikkel ezen a délelőttön talál­kozott, megjegyezte valaki: — Én nem is a kormányfővel találkoztam itt, hanem az ember­rel... Szilvás István Párthírek A füzesabonyi városi könyvtár Vélemények, vi­ták című politikai rendez­vénysorozatában március 19-én 17 órától a 6-os szá­mú választókerület kilenc képviselőjelöltje mutatko­zik be, és vázolja program­ját. A Magyarországi Szövet­kezeti és Agrárpárt képvise­lőjelöltjei az alábbi helyeken várják választóikat a válasz­tási gyűléseken: március 19- én, hétfőn Vágó József 13 órakor a herédi tanácshá­zán, 17 órakor a lőrinci nagyközségi kultúrház mo­zihelyiségében, Csepregi Béla 18 órakor Istenmeze­jén, a művelődési házban és március 20-án, kedden Mát- raballán, a művelődési ház­ban. A Magyar Szocialista Párt képviselőjelöltje, Szántó Márton március 19- én 17 órakor, Bélapátfalván a Pártok házában, március 20-án Ivádon 17 órakor, a művelődési házban és már­cius 22-én Verpeléten 17 órakor a Pártok házában várja a választópolgárokat. Emléktábla-avatás Vasárnap Békéscsabán Gyöngyösi János egykori kis­gazda külügyminiszter lakóhá­zán emléktáblát avatott fel a Független Kisgazdapárt. A sportcsarnokban megtartott naggyűlés után a mintegy három­ezer résztvevő zászlók és transz­parensek alatt vonult fel a város központjába, a földek eladása és a „vörös bárók” ellen tüntetve. A Gyöngyösi János hajdani lakó­háza előtt Zsíros Géza, a párt megyei elnöke, Mázán Mátyás polgármester és a korábbi csabai vezető, Szentesi András mondott beszédet. Megelnlé­kezések nemzeti .ünnepün­kön (Folytatás az 1. oldlról) A független rendezőbizottság el­nökeként Moldvay Győzőüdvö- liölte ezután az egybegyűlteket, hogy rögtön át is adja a szót Né­meth Géza református esperes- iiek, a Tőkgs László Mozgalom élhökségi tagjának. Az ünnepség szónoka beszéde elején utalt 1848-49 történelmi jelentőségé­re, méltatta az elbukottan is mindmáig lelkesítő szabadság- harc példáját, majd az utolsó négy évtized politikai harcairól, a bekövetkezett struktúraváltás­ról szólva leszögezte: nem sza­Kiscserkész és koszorúk Gyöngyösön, a Mátra Múzeumban elhelyezett emléktáblánál (Fotó: Perl Márton, Gál Gábor) 48-as huszárok felvonulása Szilvásváradon bad eluralkodnia népünkön a le­számolás alantas indulatának. Szólt az erdélyi magyarság sorsa iránt fogékony milliók aggodal­máról is, s kijelentette, nem lehet szándékunk a trianoni határvo­nalak átrajzolása. A beszédet követően a pedagógus vegyeskar és Bessenyei Ferenc színművész műsorát hallgatták meg az ün­neplők, felhangzott a Szózat és a székely himnusz, ezután a helyi intézmények, iskolák, pártok küldöttségei helyezték el koszo­rúikat a 48-as emlékműnél. Dél­után két órától a HKVSZ nép­kerti futballpályáján március 15-e alkalmából labdarúgó-ku­f 5 éves gyakorlattal rendelkező: építésvezetőt okleveles mérnök képesítéssel művezetőt — technikusi képesítéssel belsőellenőrt — mérlegképes könyvelői képesítéssel rendészt alkalmazunk. Jelentkezni lehet írásos önéletrajzzal a Városgondozási Üzem Eger, Bródy Sándor L u. 4. március 26-ig. pút rendeztek, a győztesnek kijá­ró serleget a Selypi Kinizsi csa­patának kapitánya vehette át. Gyöngyösön A nemzeti ünnep gyöngyösi programját közös megegyezés alapján együtt alakították ki a város állami, politikai, társadal­mi szervezetei és intézményei. Bár eredetileg „pártsemleges” nap lett volna március 15-e, Gyöngyösön csakúgy, mint Hat­vanban, mégis majdnem min­denki kapott — például — a Fi­desz alkalmi választási kiadvá­nyából, a „Márczius”-ból. Visz- szatérve magához az ünnepség­hez: délelőtt tíz órától a Szabad­téri Színpadon népes közönség előtt léptek fel a Berze Nagy Já­nos Gimnázium tanulói, a Csa­ládi Intézet, a Mátra Művelődési Központ amatőr csoportjai. E rendezvény után következett a koszorúzás a Mátra Múzeum be­járatánál elhelyezett emléktáblá­nál. „Nem valaki ellen, hanem az ország felemelkedéséért küzdünk” A Magyar Demokrata Fórum választási gyűlése Egerben Megtelt március 16-án, délután a Megyei Művelődési Központ nagy­terme a Magyar Demokrata Fórum megyei választási gyűlésére. Az ünne­pi hangulatot fokozta az Egri Állami Zeneiskola Kamarazenekarának nagy tetszéssel fogadott műsora. Ezután az MDF megyei kampány- főnöke, dr. Farkas Gabriella köszön­tötte a megjelenteket, továbbá a Recski Szövetség elnökét, Kéri Kál­mánt, valamint a párt területi listájá­nak képviselőjelöltjeit: Bánffy Györ- györ(Budapest), Elek /stvanf (Füzes­abony), Szarvas Bélát (Eger), dr. Ba­ranyai Miklóst (Hatvan), dr. Czegka Miklóst (Hatvan), Pongrácz Józsefet (Heves) és Szabó Pált (Eger). Rokonokként, barátokként üdvö­zölte Eger és a megye lakosságát az összejövetel első szónoka, Bánffy György színművész. Édesapja egykor a vármegye vezetője, országgyűlési képviselője volt, s ő maga is e város­ban folytatta tanulmányait. Ezért is vállalta szívesen az MDF Heves me­gyei képviselőjelöltségét. S máris választási beszédének lé­nyeges pontjára tért rá, amikor han­goztatta: ne engedjék, hogy negyven év maradékaként ránk üljön a közöny, a fásultság! El kell mennie mindenki­nek szavazni, mert a választási ellen­felek ott lesznek. Ki azért, hogy négy évtized uralma után csipetnyit meg­őrizzen hatalmából, ki azért, mert mindenáron magához akarja ragadni a hatalmat. A mai történelmi helyze­tet nem kihasználni — vétek. Hozzá­tette azt is: az MDF nem valaki(k) el­len, hanem az ország felemelkedéséért tartotta mindenütt választási gyűlése­it. A józanságot, a bölcsességet jelölte meg a válságból kivezető út fő mo­mentumaként, szembe helyezkedve az anarchiába hajló szélsőségekkel. Arra is feleletet adott a szónok, hogy miért érdemes az MDF-re vok­solni. Mint elmondta, a párt határo­zott programmal rendelkezik. Szor­galmazza az önkormányzati törvény mielőbbi bevezetését. A gazdaságban való rendteremtés keretében az inflá­ció megállítása, visszaszorítása, az ál­lami dotációból élő vállalatok számá­nak csökkentése, a magángazdálko­dás biztosítása, az ösztönző adórend­szer kialakítása a feladat, együtt a tu­lajdonreformmal. Az agrárkérdés megoldásában a cél: kapjon földet az, aki meg kívánja művelni. A korszerű oktatás az MDF stratégiai célkitűzé­se, elképzelés többek között a felvéte­li rendszer eltörlése. Ezen ágazat jó színvonalú anyagi ellátása az állam kötelessége. Szenvedélyes hangon szólt Bánffy György a nyugdíjasok helyzetéről, mondván, a magát szo­cialistának deklaráló ország legna­gyobb szégyene, hogy két és félmillió, egész életén át dolgozott ember ilyen körülmények közepette kénytelen él­ni, mint ma. Hangsúlyozta, a nyugdíj — megszolgált járandóság, amit egy életen át vontak, nem pedig valamifé­le kegy díj! Hazánk ezer éve Európa része — említette a felszólaló. — Abban, hogy negyven esztendőn át nem egészen így volt, a nyugat-európai államok­nak is van lelkiismereti hátraléka. Épp ezért, amikor Magyarország újra európai módon akar létezni, elsősor­ban kopogtatásának elfogadását kéri, nem pedigajándékok osztogatását. A Szovjetunióhoz fűződő viszonyhoz így szólt: tiszteletben tartjuk nagysá­gát, de ingyen nem szállítunk többé neki. Elengedhetetlen ebben is a két­oldalú kereskedelem kialakítása. A külpolitikai teendők sorában említet­te, hogy itthonról a legteljesebb támo­gatást kell megadni a határainkon túl élő magyarságnak. A március 25-e utáni időre egyelő­re nem érdemes jósolni — mondta a szónok —, az azonban bizonyos, az MDF sem az MSZMP-vel, sem az MSZP-vel, illetve azok bármelyik utódpártjával nem akar koalícióra lépni! Hatalmas taps fogadta a beje­lentést, csakúgy, mint azt, hogy Bánffy György — hivatását sem feled­ve — Veress Péter: Én nem mehetek el innen című versével zárta beszédét. Meghívott előadóként emelkedett ezt követően szólásra Kéri Kálmán, a Recski Szövetség elnöke. Miután fel­idézte hazánk e századi történelmé­nek főbb állomásait — amelyeket ma­ga is átélt —, s felhívta a figyelmet a magyarság fogyásának veszélyeire, szervezete álláspontját tolmácsolta ekképpen: Szövetségünk úgy véli, az MDF az a politikai párt, amely az egykor szen­vedettek, üldözöttek gondjait való­ban átérzi, azok megoldását segíti. Épp ezért számunkra a választási küz­delem legmagyarabb pártja! A gyűlés további részében a területi listán szereplő képviselőjelöltek mondták el, miként képzelik el sző­kébb környezetük helyzetének jobbí­tását. (-lay) A Független Kisgazdapárt választási gyűlése Egerben Legyen gazdája a földnek...” Választási gyűlést tartott tegnap Egerben, a városi tanács nagyter­mében a Független Kisgazda, Föld­munkás- és Polgári Párt. A mintegy 200 jelenlévő a Himnusz eléneklése után egyperces néma felállással adózott a kommunista rendszer alatt meghurcolt régi kisgazdák emléké­nek, majd Rónaháti István, a párt belpolitikai titkára emelkedett szó­lásra. Mint elmondta, most három témával kíván foglalkozni, ezek kö­zül az első és legfontosabb a földkér­dés, annak is egy kiragadott részle­te, a földosztás — amely miatt a po­litikai ellenfelek s az ellenzéki pár­tok egy része is támadja az FKgP-t. — A kisgazdapárt nem rombolni kíván, hanem tulajdonjog-rende­zést szeretne. Agrárprogramja már tavaly ősszel ki volt dolgozva. Per­sze itt a legnagyobb gond a tsz-tag- ság tulajdonának felosztása. A tsz- tagság 20 százaléka rendelkezik be­vitt vagyonnal, a fennmaradó 80 százalék lenne az az osztható érték, amit a tagok mint tsz-bérmunkások kapnának. A legfontosabb az, hogy legyen gazdája a földnek és minden munkaeszköznek, hiszen csak ettől várhatjuk felvirágzásunkat. 1200 termelőszövetkezet van az ország­ban, ebből 630 veszteséges. Hogyan lehet ez? — kérdezik sokan, és csak azt tudjuk válaszolni: az állami el­vonás az oka. Mert a magyar paraszt mindig tudott bánni a földdel, az ál­latokkal. .. Ezért az új parlamentben olyan törvények meghozatalára tö­rekszünk, amelyek alapján a tsz- tagság megszabadulhat a feje fölé állított, hozzá nem értő funkcioná­riusoktól — hangsúlyozta Rónaháti István. Majd így folytatta: — Mindenkiben felmerül az esélylatolgatások, a lehetséges koa­líciók kérdése. A kisgazdapárt el­nöksége úgy döntött, a választások első fordulójáig nem nyilatkozik er­ről, s nem is lép pártunk koalícióra senkivel. — A harmadik, amiről szólni kí­vánok, az önkormányzat kérdése. Az új országgyűlés, az új kormány létrejötte után megkezdjük a hely- hatósági választások szervezését, s e választások remélhetőleg fél éven belül le is zajlanak. Elképzelhető, hogy az ország egyes helyein nem kisgazdapárti vezetés lesz, de legyen akár kommunista polgármester is valahol, el kell fogadnunk az adott közösség döntését, választását. Az a fontos, hogy „menedzserek”, vagyis jó gazdasági vezetők legyenek az önkormányzatok élén, hogy kezel­ni, jövedelmeztetni tudják a közös vagyont— fejezte be végül az FKgP belpolitikai titkára. A beszédet követően bemutatko­zott a párt káli kisgyermekcsoport­ja, ezután Dr. Bánhidy Péter egri képviselőjelölt szólt arról, hogy a kisgazdapárt politikája 60 éve töret­len, egyenes. Harcolt a fasiszta és a kommunista diktatúra ellen is, s ez a párt nem a nevével és félrevezető módszereivel ért el sikereket, hanem tetteivel. A kisgazdáknak nincs kül­földi „segítőpártja”, mint egyesek­nek, az FKgP csak a magyar népben bízik, a magyar nép felé fordul. Ezt a népet hagyni kell, hogy dolgozhas­son a saját földjén, tulajdonával, ezért fontos a földosztás, amelynek egyébként jogi (az 1945-ös földosz­tásról szóló törvény a mai napig ha­tályban van) és erkölcsi alapja is van. Ahhoz, hogy a magyar mező- gazdaság betölthesse nemzeti hiva­tását, a parasztot vissza kell helyezni jogaiba. Dr. Bánhidy Péter megem­lített egy, a Népszabadságban már­cius 16-án „Kié legyen a föld?” cí­men megjelent cikket is, amely a kis­gazdapártot támadja. A képviselő- jelölt azt állította, e cikkből — az FKgP programjából vett idézeteket kivéve — egy szó sem igaz, s szerinte „Rákosi szellemi utódai visszanyúl­tak tanítómesterük módszeréhez”. A gyűlésen ezt követően a kis­gazdapárt megyei képviselőjelöltjei mutatkoztak be a megjelentek előtt. (rénes)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents