Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. március 13., kedd VÁLASZTÁSI FÓRUM 3. „Istennel a hazáért és szabadságért!” 10-es listán a Kereszténydemokrata Néppárt Óvakodj azoktól, akik ma másképp beszélnek, mint tegnap cselekedtek! A fenti hirdetést történelmi elődünk, a Demokrata Néppárt használta az 1947-es választási hadjá­ratában olyan sikerrel, hogy a legnagyobb ellenzéki párttá vált. Azért vettük elő, hogy igazoljuk azt a feltevésünket, hogy az a párt, amely a történelem által kiérlelt értékekre épít, semmit sem ve­szít aktualitásából. Más kérdés az, hogy több mint negyven év pusztítása után, az egypártrendsze- rű ideológiai monopólium kalodájából kikelve, épp a történelmi pártok nehézsége, hogy egy újabb nemzedéket szükséges felnevelni ahhoz, hogy lendülettel folytathassák megkezdett munká­jukat. Kisebb a taktikai és manőverezési képessége olyan embernek és pártnak, aki cselekedeteit elvekhez igazítja. De ugyanakkor hosszútávű gondolkodásban megbízhatóbb is, márpedig jövőn­ket biztos alapra és nem futóhomokra kívánjuk építeni. Azt hiszem, eléggé közismert az evangéli­umi példa. Pártunk történelmi Történelmi párt vagyunk. De történelmiségünk hangsúlyozása nem felsőbbrendűségi érzést ta­kar, hanem azoknak az elődök­nek a vállalását, akik a legnehe­zebb időben is helytálltak. Min­ket nem lehetett beolvasztani, képviselőink vállalták a börtönt, az emigrációt, de árulónk egy sem volt. Németh László írja egy helyütt: aki őseit nem vállalja, nem fogja vállalni a jövőt sem. Sajnos jóslata a mai társadalom­ban beigazolódott. Mi vállalni kívánjuk őseinket, történelmisé- günket, és ezen az erkölcsi ala­pon a jövőt is. Végezetül történelmi értéke­ink igazolására álljon itt egy- 1945-ös program bevezető ré­sze: ”Az örök kereszténység ma időszerűbb és erősebb, mint va­laha, éppen ezért lendületes oda­adással részt akar venni az össze­omlott magyar haza romjainak eltakarításában és az új ország felépítésének művében. Ezt a küzdelmes munkát mindenek­előtt az emberek belső lelkivilá­gának megújításával szolgálja, de ki akar állni a közélet síkjára is, hogy ott a demokratikus pár­tokkal vállvetve harcoljon min­den politikai rémuralom és az osztályelnyomás teljes letörésé­ért. Tétovázni, várakozni nem szabad. Az indulást sürgeti az új idők parancsszava. „ Európai párt vagyunk Európaiságunk adódik a ke­reszténységünkből, mert az eu­rópai értékek keresztényi erede­tűek. Közös múltunkban és tör­ténelmünkben minden megúju­lás ezen az értékrenden történt, mint Szent Benedek, Szent Fe­renc forradalma vagy a reformá­ció. Erről a kérdésről szól Bibó István egy kitűnő tanulmánya. Európaiságunk tudata és gya­korlata azt is jelenti, hogy törté­nelmiségünk megszakítottsága ellenére képesek vagyunk, hogy a modernizáció vezetői legyünk. Egyben programjaink garanciá­ját is jelenti, hiszen a háború romjaiból a kereszténydemokrá­cia eszméjén a Lajtán túl sikerrel építettek fel országokat. Negyven év állóháborúja után most erre készülünk. Ez részünkről nem vágyálom. 1950-ben alakult meg a UC- DEC, a kelet-európai, emigráci­óban élő kereszténydemokrata politikusok szervezete, amely­nek első elnöke Közi-Horváth József \olt, majd őt követte Ba- rankovics István. Az a megtiszteltetés érte szer­vezetünket, hogy nem oly rég, március 2-4-e között Budapes­ten tartotta konferenciáját az UCDEC, mely kongresszus nemcsak abban állt, hogy 14 or­szág 98 küldötte jelent meg, to­vábbá megtisztelte a kongresz- szust dr.Bohumil Bonza, az UC­DEC elnöke és Thomas Jansen úr, az Európai néppártok főtit­kára is, hanem a megváltozott történelmi körülmények adták meg igazi jelentőségét. Külön öröm volt találkozni a litván, észt, ukrán kereszténydemokra­ta politikusokkal. A közös sors átérzése határozta meg a szerve­zet további életét, amikor meg­szűnt mint emigráns szervezet, és újjáalakult a közös integráció elősegítése céljából, ezzel utat nyitva pártunknak is arra, hogy az Európa Parlamentbe bekerül­jön. Pártunknak nem kell bizonyt'- • tania európai mivoltát, és azt sem, hogy — ha valaki ért a poli­tikához —- Európa térképén nincs olyan ország, ahol jelentős erőként kereszténydemokrata pártok ne lennének jelen. Pártunk világnézeti párt Ebben a tekintetben enged­tessék meg, hogy Barankovics Istvánt idézzük: „Senki nem emelhet jogos kifogást az ellen, hogy a mi programunkat és egész közéleti tevékenységünket a ke­resztény világnézet alapjára he­lyezzük. A kereszténység nem­csak dogmahitet jelent, hanem világnézetet, részleteiben kidol­gozott kulturális szemléletet és társadalomtudományt is, amely a maga sajátosságainak gyakor­lati érvényesítését kívánja. A ke­reszténység mint vallás a világ­ban a túlvilágra vezérlő kalauz­ként működik, de vallási és világ­nézeti mivoltában a legmaga­sabb kultúra sugallója és építő­kőművese is volt, sőt az ma is. Nem él a földön olyan nem ke­resztény nép sem, amely a ke­reszténység által megteremtett kultúrértékekről igen súlyos kö­vetkezmények nélkül lemond­hatna. Nem is egyéb felületes­ségnél azt állítani, hogy aki a ke­resztény világnézet állameszmé­jéről szól, az a vallást behurcolja a politikába. Viszont csak a tu­datlanság tagadhatja, hogy vég­sősoron minden nagyobb vona­lú, teljesebb és jól átgondolt poli­tikai program valaminő világné­zet közéleti következményeinek levonását jelenti.” Világnézeti gondolkodásunk azt jelenti, hogy a humanizmus meghatározott értékrendje alap­ján mindenekelőtt a szeretet, az igazság, méltóság, szabadság, szolidaritás, béke értékeire épít­jük alapelveinket, doktrínánkat, ebből vezetjük le programjainkat és az ez alapján kialakítandó jö­vőképhez kívánjuk igazítani cse­lekvéseinket. Ezek az értékek különösen jelentősek lehetnek egy erkölcsi válsággal is küszkö­dő országban, és ezek az értékek nemzetközileg is felértékelőd­tek, amikor a térség az egységes Európa megteremtésén fárado­zik. Munkatársai kívánunk lenni ennek az elvnek Krisztus vég­akarata szerint: „Legyetek mindnyájan egy!” Jelöltjeink Az egyéni választókörzetek­ben: 1. sz.körzet (Eger, Felsőtár- kány, Szarvaskő, Noszvaj) Dr. Lukács Tamás, az Ügyvédi Kamara titkára, 40 éves, négy gyermek apja, aki eddig is részt- vett a város közéletében és szlo­genje: A szeretet hatalma nem a hatalom szeretete. Ebben a szel­lemben kívánja képviselni Eger és környéke érdekeit. 2. sz.körzet (központja Péter- vására) Dr.Chikán Zoltán, nyugdíjas ügyvéd, aki eredetileg is közéleti pályára készült és az Újjáépítési Minisztérumban Nagy Ferenc, majd Antal József alatt teljesített szolgálatot, melynek az 1949-es ,;őrségváltás” vetett végett. Je­lenleg is aktívan dolgozik, jogta­nácsos, és megfogalmazása sze­rint úgy kíván politizálni, hogy a néppel a népért! ne csak jelszó, de a megbecsült munka becsületes végrehajtása legyen. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjelöltjei (balról jobbra): Dr. Lukács Tamás, Jeszenszky Ist­ván, Pásztor József, Homor László, Burusné Czank Ágnes, Bárdos Rezső, dr. Hegedűs Erzsébet, Tót­falusi Emil, dr. Chikán Zoltán, Németh Sándor és Bossányi László. (A képről hiányzik dr. Molnár La­jos, Reisz István és Keresztesi György.) 3. sz.körzet (Gyöngyös) Reisz István Gyöngyös város­ban közismert családból szárma­zik, hiszen édesapja iskolaigaz­gató volt, aki nehéz körülmé­nyek között nevelt fel hat gyer­meket. Jelöltünk két diplomával rendelkező közgazdász, a Nagy- családos Egyesület városi elnö­ke, aki nemcsak emberi kvalitá­sa, tisztességes politikai és magánélete miatt méltó a biza­lomra. 4. sz.körzet (Hatvan) Dr.Molnár Lajos, körzeti ál­latorvos, a környék megbecsült és tisztelt polgára, aki célját ak­ként fogalmazta meg, hogy mun­kálkodni szeretne a keresztény erkölcsi alapon álló, független, demokratikus, becsületes mun­kára épülő Magyarország létre­hozásán. Két gyermek apja, fe­lesége nehezebb időkben is hely­tállt a pedagógusi pályán 5. sz.körzet (Heves) Bossányi László. Reméljük, hogy jelöltünk a jövő ígérete, hi­szen 1960-ban született Kálban, és az esztergomi ferences gimná­zium elvégzése után közgazdasá­gi diplomát szerzett. Rendkívül energikus fiatalember. Gyökere­itől el nem szakadva kívánja kép­viselni azt az eszményt, amelyet a gimnáziumban plántáltak bele, nem feledve és el nem szakadva a falu problémáitól. ű.sz.körzet (Füzesabony) Dr. Pásztor József. Füzesabo­nyi csoportvezető főorvos, 36 éves, nős, három gyermek apja. A felvidéki Lukanényéből szár­mazik. Politikai hitvallása a min­den ember iránti szolidaritás, a család, az erkölcs visszaállítása, bátor vállalkozások támogatása. Pártunk teljes támogatásával szeretné megszerezni választó- körzete polgárainak bizalmát, szeretné megoldani az egészség­ügyet érintő problémákat. Kérjük szíves támogatását egyéni jelöltjeinknek, és szavaz­zon — ha elveinkkel egyetért — a tízes listára. Tehát a listás szava­zólapon, kérjük, a 10-est jelölje meg. 1. Dr. Lukacs Tamas (Eger) 2. Reisz István (Gyöngyös) 3. Keresztes György (Gyön­gyös) 4. Dr.Bárdos Rezső (Eger) 5. Tófalusi Emil (Eger) 6. Dr. Hegedűs Erzsébet (Bükkszenterzsébet) 7. Bürüs Jánosne (Lőrinci) 8. Jeszenszky István (Füzes­abony) 9. Hofnor László (Heréd) 10. Németh Sándor (Pétervá- sára) Mi valódi választási lehetősé­get kínálunk Önöknek, mert Magyarországon a válság csak akkor küzdhető le, ha a gazdasá­gi, politikai és-erkölcsi válságot együttesen kezeljük. Ezért olyan jelölteket állítottunk, akiknek nemcsak politikai múltjuk tiszta, de családi életük is rendezett. Ne feledjék, a rendszerváltás­hoz rátermett, szakképzett, de nem utolsósorban tisztességes emberek kellenek! Mi programjainkban nem fo­gadunk el olyan megoldást, amely csak egy kisebbség gazda­sági felemelkedését szolgálja, és egy lassabb, de megalapozot­tabb, biztosabb és főleg a több­ségnek is elérhető fejlődési utat ajánlunk. A biztosíték erre Nyu- gat-Európa, ahol ez a rendszer kiválóan működik. Utunk Euró­pába vezet! Kereszténydemokrata Néppárt Vita Nem sértődöttség, hanem... demagógia! Amikor megírtam válaszomat egy gondolkodó kisgazda felve­téseire, azt hittem, hogy a válasz­tási időszakban nem kell ismét a Független Kisgazdapárt bel- ügyeivel foglalkozni, Hhnem ajánlatomnak megfelelően nyílt vitára állhatunk ki a Nemzeti Kisgazdapárt képviselőivel. A Szőllőssy úr által aláírt cikk meglehetősen pontatlan, és tel­jes egészében a csoportja által képviselt demagóg szólamokat hangoztatja, melyek mögött konkrétumok nincsenek, és csakis a megosztás céljait szpl- gálják. Ezen állításomat bizo­nyítja az a tény is, hogy a nyom­tatott sajtót is elferdítve idézi, amikor is a Vida István által írt könyvre hivatkozik. A válaszle­velemben szó szerint ezt írtam: „A magam részéről nem kívánok semmit idézni Vida István A Független Kisgazdapárt politi­kája 1944-47 című könyvében foglaltakból, mert az sem a teljes é? pontos valóságot tartalmaz­za.” Szíveskedjen az újságot is­mét elolvasni! Én nem gyanúsí­tom Önt kommunista szószá- tyársággal, és nem kívánok di­csekedni azzal, hogy mióta va­gyok a párt tagja, és mit tettem a pártért. Nos, véleményem szerint helyesebb lett volna az Ön részé­ről, ha a feltett kérdéseimre vála­szol, de nem olyan kijelentéssel, hogy mit lehet egy kérdésre vála­szolni. Ön azt írja, hogy csakis az igazat! Úgy, mint a megjelent írásban a kinyomtatott idézet sem hiteles! Önök nem akarnak egyebet, mint demagóg szólamokkal és a kisgazda szó használatával meg­téveszteni az embereket, azonban ez a mesterkedésük már erősen csődöt mondott, és ezért igye­keznek a sajtóban cikkeket elhe­lyezni, hogy ingyen reklámként magukat bemutassák. En nem vádolnék senkit ad­dig, amíg .nincsenek bizonyíté­kok arra, amit mondok. Vonat­kozik ez Dobi István és társai szereplésére is. Ön talán ott dol­gozott mellettük? Valós és hite­les az információja? Miért nem ezt fejtegeti és tárja a nyilvános­ság elé? A Független Kisgazda­pártjelenlegi vezetése és tagsága ismeri Dobi István és társai sze­repét, azzal nem ért egyet, de ezért nem alapít egy új pártot! Hozzá kell szokni ahhoz, hogy a politikai életben mindenütt vol­tak és lesznek a sorból kilógók, de az sohasem lesz az egész párt­ra jellemző. Végezetül meg kell állapítani azt, hogy míg Önök nem hagyták el a Független Kisgazdapártot, addig beszélgetéseink nem jut­hattak közös nevezőre, mert ép­pen Önök voltak azok, akik hó­napokon keresztül csakis egy kérdés körül rágódtak, és ezzel igenis bomlasztották és akadá­lyozták az egységes pártépítést! Tisztelt Uram! Ön is, én is csak egy tagja vagyunk a pártunknak. Sem az Ön volt kérésére, sem az én kérésemre nem hívják össze a Nagyválasztmányt: annak meg­vannak a jogi szabályai. Éppen ezért hivatkoznak mindig erre, mert tisztán tudták azt, hogy az összehívásnak nincsenek meg a szükséges feltételei. Tehát ez csak egy a sok demagóg szóla­maik közül. Végezetül Ön kommunista beszivárgásra hivatkozik. Kik azok? Kiket vádol ezzel? Ma már meg lehet nevezni a személyeket minden félelem nélkül! Miért nem ezt teszi? Megint csak álta­lánosítás. , Szeretném Önnek és a Nem­zeti Kisgazdáknak tudomására hozni, hogy nem a tiszta kisgazda többség fog Önök felé menni, és elképzelése szerint bocsánatot kérni. Ezt soha nem várják, mert a tiszta kisgazdák Önöket bom­lasztó elemeknek tartják, akik­nek jobb kívül! Ha már a sző nál^m van: a megmérettetés icfeje már nincs messze! A választások méltó vá­laszt, fognak adni minden kér­désre. Tisztelettel: Már Gábor A cigányság önmagán belül is rétegezett...! Szocialista képviselőjelölt a hatvani vitafórumon Ahogy teltek az esték, úgy csökkent az érdeklődés a „Párt­vitáink” címmel kezdeménye­zett, igen hasznos találkozók iránt, amelyeken a helybéli pol­gárok és a különböző pártok képviselőjelöltjei jobban megis­merhették egymást. Persze, ez természetes dolog, természetes jelenség, hiszen a felfokozott po­litikai érdeklődést — még oly fel­készült vitapartnerek mérkőzze­nek is egymással — mihamar fel­oldja a túltelítettség érzése. így aztán, bár a hatvani jelöltek kö­zül hárman voltak még válasz­adósaink a Népújság egy-egy föl­tett kérdésére, közülük ezúttal csak a Szociálist Párt jelöltjét tudtuk szóra bírni, aminek vi­szont Hatvan szempontjából kü­lönösen fontos az aktualitása. Nevezetesen hazánk nemzetiségi kérdéseivel együtt napirendre került a vitafórumon az antisze­mitizmus, főként pedig a cigány­ság problémaköre, melynek kap­csán Kisterenyei Ervin, a Szocia­lista Párt képviselőjelöltje a kö­vetkezőkben foglalta össze néze­tét: — Hangsúlyozottan a cigány­ság problémaköréről a többek által is megfogalmazott adatok ismeretében — választókörze­tünkben is vannak falvak, ahöl már a gyerekek 40-50 százaléka cigány! — a mi nemzedékünk e gondnak csak az indulását re­gisztrálhatja, a probléma egészét nem ez a generáció fogja megol­dani. Én mindenesetre azt val­lom, hogy társadalmunknak el­sősorban a cigányok másságát kell elfogadnia! Más etnikum, tehát más az életmódjuk, ugyan­így a munkához való állásuk, de bizonyos törvényeinkhez való vi­szonyulásuk is eltérő... Kulturá­lis értékeik azonban elvitathatat- lanok, noha ebben is döntő érték a másság, a különbözőség a mi európai kultúránktól. De miért is akarnánk a mi képünkre, hason­latosságunkra formálni őket? — tette föl magának, közönségének rögtön a kérdést Kisterenyei Er­vin, majd így folytatta: — Teremtsük meg a társadal­mi együttélés szilárd kereteit, s bízzuk rájuk, hogy miként sze­retnék berendezni az ő más éle­tüket...! Annál inkább fontos ezt hangoztatni, mivel a cigányság önmagán belül is rétegezett. Gondoljunk például világjáró ci­gányzenészeink és a még ma is faluszéli putrikban, a társadalom perifériáján élők közötti, egyelő­re áthidalhatatlannak tűnő távol­ságra. Ahogyan, gazdaságunk, társadalmunk átalakítása ke­mény menetelés lesz hegynek fölfelé, úgy az országunkban ve­lünk 'együttélő cigányság fel- emelkedése sem lesz könnyű sé­ta... Velük kapcsolatban tehát alapvetően át kell értékelni okta­táspolitikánkat, szociálpoliti­kánkat. És itt ne csak a szociális segélyek különböző formáira gondoljunk, mert ahogyan a bib­liai példázat is tanít: az éhezőnek nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani halászni, persze kul­turális értelemben is! Egyébként a Szocialista Párt egy magyar párt, amelynek utat nyitott min­denki, és minden más párt előtt, ezért következnek alapelvünk­ből törvényszerűen, természetes módon a fent vázoltak...! E héten különben befejezésé­hez közeleg ez a sajátos politikai vitafórum. De magunk részéről bí­zunk abban, hogy mind a Fidesz, mind az MSZMP igényli még la­punk ilyetén nyilvánosságát, s je­löltjük valamely téma kapcsán ki­fejezésre juttatja maga, illetve pártja sajátos álláspontját a Népúj­ság oldalain. Moldvay Győző

Next

/
Thumbnails
Contents