Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 13., kedd VÁLASZTÁSI FÓRUM 3. „Istennel a hazáért és szabadságért!” 10-es listán a Kereszténydemokrata Néppárt Óvakodj azoktól, akik ma másképp beszélnek, mint tegnap cselekedtek! A fenti hirdetést történelmi elődünk, a Demokrata Néppárt használta az 1947-es választási hadjáratában olyan sikerrel, hogy a legnagyobb ellenzéki párttá vált. Azért vettük elő, hogy igazoljuk azt a feltevésünket, hogy az a párt, amely a történelem által kiérlelt értékekre épít, semmit sem veszít aktualitásából. Más kérdés az, hogy több mint negyven év pusztítása után, az egypártrendsze- rű ideológiai monopólium kalodájából kikelve, épp a történelmi pártok nehézsége, hogy egy újabb nemzedéket szükséges felnevelni ahhoz, hogy lendülettel folytathassák megkezdett munkájukat. Kisebb a taktikai és manőverezési képessége olyan embernek és pártnak, aki cselekedeteit elvekhez igazítja. De ugyanakkor hosszútávű gondolkodásban megbízhatóbb is, márpedig jövőnket biztos alapra és nem futóhomokra kívánjuk építeni. Azt hiszem, eléggé közismert az evangéliumi példa. Pártunk történelmi Történelmi párt vagyunk. De történelmiségünk hangsúlyozása nem felsőbbrendűségi érzést takar, hanem azoknak az elődöknek a vállalását, akik a legnehezebb időben is helytálltak. Minket nem lehetett beolvasztani, képviselőink vállalták a börtönt, az emigrációt, de árulónk egy sem volt. Németh László írja egy helyütt: aki őseit nem vállalja, nem fogja vállalni a jövőt sem. Sajnos jóslata a mai társadalomban beigazolódott. Mi vállalni kívánjuk őseinket, történelmisé- günket, és ezen az erkölcsi alapon a jövőt is. Végezetül történelmi értékeink igazolására álljon itt egy- 1945-ös program bevezető része: ”Az örök kereszténység ma időszerűbb és erősebb, mint valaha, éppen ezért lendületes odaadással részt akar venni az összeomlott magyar haza romjainak eltakarításában és az új ország felépítésének művében. Ezt a küzdelmes munkát mindenekelőtt az emberek belső lelkivilágának megújításával szolgálja, de ki akar állni a közélet síkjára is, hogy ott a demokratikus pártokkal vállvetve harcoljon minden politikai rémuralom és az osztályelnyomás teljes letöréséért. Tétovázni, várakozni nem szabad. Az indulást sürgeti az új idők parancsszava. „ Európai párt vagyunk Európaiságunk adódik a kereszténységünkből, mert az európai értékek keresztényi eredetűek. Közös múltunkban és történelmünkben minden megújulás ezen az értékrenden történt, mint Szent Benedek, Szent Ferenc forradalma vagy a reformáció. Erről a kérdésről szól Bibó István egy kitűnő tanulmánya. Európaiságunk tudata és gyakorlata azt is jelenti, hogy történelmiségünk megszakítottsága ellenére képesek vagyunk, hogy a modernizáció vezetői legyünk. Egyben programjaink garanciáját is jelenti, hiszen a háború romjaiból a kereszténydemokrácia eszméjén a Lajtán túl sikerrel építettek fel országokat. Negyven év állóháborúja után most erre készülünk. Ez részünkről nem vágyálom. 1950-ben alakult meg a UC- DEC, a kelet-európai, emigrációban élő kereszténydemokrata politikusok szervezete, amelynek első elnöke Közi-Horváth József \olt, majd őt követte Ba- rankovics István. Az a megtiszteltetés érte szervezetünket, hogy nem oly rég, március 2-4-e között Budapesten tartotta konferenciáját az UCDEC, mely kongresszus nemcsak abban állt, hogy 14 ország 98 küldötte jelent meg, továbbá megtisztelte a kongresz- szust dr.Bohumil Bonza, az UCDEC elnöke és Thomas Jansen úr, az Európai néppártok főtitkára is, hanem a megváltozott történelmi körülmények adták meg igazi jelentőségét. Külön öröm volt találkozni a litván, észt, ukrán kereszténydemokrata politikusokkal. A közös sors átérzése határozta meg a szervezet további életét, amikor megszűnt mint emigráns szervezet, és újjáalakult a közös integráció elősegítése céljából, ezzel utat nyitva pártunknak is arra, hogy az Európa Parlamentbe bekerüljön. Pártunknak nem kell bizonyt'- • tania európai mivoltát, és azt sem, hogy — ha valaki ért a politikához —- Európa térképén nincs olyan ország, ahol jelentős erőként kereszténydemokrata pártok ne lennének jelen. Pártunk világnézeti párt Ebben a tekintetben engedtessék meg, hogy Barankovics Istvánt idézzük: „Senki nem emelhet jogos kifogást az ellen, hogy a mi programunkat és egész közéleti tevékenységünket a keresztény világnézet alapjára helyezzük. A kereszténység nemcsak dogmahitet jelent, hanem világnézetet, részleteiben kidolgozott kulturális szemléletet és társadalomtudományt is, amely a maga sajátosságainak gyakorlati érvényesítését kívánja. A kereszténység mint vallás a világban a túlvilágra vezérlő kalauzként működik, de vallási és világnézeti mivoltában a legmagasabb kultúra sugallója és építőkőművese is volt, sőt az ma is. Nem él a földön olyan nem keresztény nép sem, amely a kereszténység által megteremtett kultúrértékekről igen súlyos következmények nélkül lemondhatna. Nem is egyéb felületességnél azt állítani, hogy aki a keresztény világnézet állameszméjéről szól, az a vallást behurcolja a politikába. Viszont csak a tudatlanság tagadhatja, hogy végsősoron minden nagyobb vonalú, teljesebb és jól átgondolt politikai program valaminő világnézet közéleti következményeinek levonását jelenti.” Világnézeti gondolkodásunk azt jelenti, hogy a humanizmus meghatározott értékrendje alapján mindenekelőtt a szeretet, az igazság, méltóság, szabadság, szolidaritás, béke értékeire építjük alapelveinket, doktrínánkat, ebből vezetjük le programjainkat és az ez alapján kialakítandó jövőképhez kívánjuk igazítani cselekvéseinket. Ezek az értékek különösen jelentősek lehetnek egy erkölcsi válsággal is küszködő országban, és ezek az értékek nemzetközileg is felértékelődtek, amikor a térség az egységes Európa megteremtésén fáradozik. Munkatársai kívánunk lenni ennek az elvnek Krisztus végakarata szerint: „Legyetek mindnyájan egy!” Jelöltjeink Az egyéni választókörzetekben: 1. sz.körzet (Eger, Felsőtár- kány, Szarvaskő, Noszvaj) Dr. Lukács Tamás, az Ügyvédi Kamara titkára, 40 éves, négy gyermek apja, aki eddig is részt- vett a város közéletében és szlogenje: A szeretet hatalma nem a hatalom szeretete. Ebben a szellemben kívánja képviselni Eger és környéke érdekeit. 2. sz.körzet (központja Péter- vására) Dr.Chikán Zoltán, nyugdíjas ügyvéd, aki eredetileg is közéleti pályára készült és az Újjáépítési Minisztérumban Nagy Ferenc, majd Antal József alatt teljesített szolgálatot, melynek az 1949-es ,;őrségváltás” vetett végett. Jelenleg is aktívan dolgozik, jogtanácsos, és megfogalmazása szerint úgy kíván politizálni, hogy a néppel a népért! ne csak jelszó, de a megbecsült munka becsületes végrehajtása legyen. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjelöltjei (balról jobbra): Dr. Lukács Tamás, Jeszenszky István, Pásztor József, Homor László, Burusné Czank Ágnes, Bárdos Rezső, dr. Hegedűs Erzsébet, Tótfalusi Emil, dr. Chikán Zoltán, Németh Sándor és Bossányi László. (A képről hiányzik dr. Molnár Lajos, Reisz István és Keresztesi György.) 3. sz.körzet (Gyöngyös) Reisz István Gyöngyös városban közismert családból származik, hiszen édesapja iskolaigazgató volt, aki nehéz körülmények között nevelt fel hat gyermeket. Jelöltünk két diplomával rendelkező közgazdász, a Nagy- családos Egyesület városi elnöke, aki nemcsak emberi kvalitása, tisztességes politikai és magánélete miatt méltó a bizalomra. 4. sz.körzet (Hatvan) Dr.Molnár Lajos, körzeti állatorvos, a környék megbecsült és tisztelt polgára, aki célját akként fogalmazta meg, hogy munkálkodni szeretne a keresztény erkölcsi alapon álló, független, demokratikus, becsületes munkára épülő Magyarország létrehozásán. Két gyermek apja, felesége nehezebb időkben is helytállt a pedagógusi pályán 5. sz.körzet (Heves) Bossányi László. Reméljük, hogy jelöltünk a jövő ígérete, hiszen 1960-ban született Kálban, és az esztergomi ferences gimnázium elvégzése után közgazdasági diplomát szerzett. Rendkívül energikus fiatalember. Gyökereitől el nem szakadva kívánja képviselni azt az eszményt, amelyet a gimnáziumban plántáltak bele, nem feledve és el nem szakadva a falu problémáitól. ű.sz.körzet (Füzesabony) Dr. Pásztor József. Füzesabonyi csoportvezető főorvos, 36 éves, nős, három gyermek apja. A felvidéki Lukanényéből származik. Politikai hitvallása a minden ember iránti szolidaritás, a család, az erkölcs visszaállítása, bátor vállalkozások támogatása. Pártunk teljes támogatásával szeretné megszerezni választó- körzete polgárainak bizalmát, szeretné megoldani az egészségügyet érintő problémákat. Kérjük szíves támogatását egyéni jelöltjeinknek, és szavazzon — ha elveinkkel egyetért — a tízes listára. Tehát a listás szavazólapon, kérjük, a 10-est jelölje meg. 1. Dr. Lukacs Tamas (Eger) 2. Reisz István (Gyöngyös) 3. Keresztes György (Gyöngyös) 4. Dr.Bárdos Rezső (Eger) 5. Tófalusi Emil (Eger) 6. Dr. Hegedűs Erzsébet (Bükkszenterzsébet) 7. Bürüs Jánosne (Lőrinci) 8. Jeszenszky István (Füzesabony) 9. Hofnor László (Heréd) 10. Németh Sándor (Pétervá- sára) Mi valódi választási lehetőséget kínálunk Önöknek, mert Magyarországon a válság csak akkor küzdhető le, ha a gazdasági, politikai és-erkölcsi válságot együttesen kezeljük. Ezért olyan jelölteket állítottunk, akiknek nemcsak politikai múltjuk tiszta, de családi életük is rendezett. Ne feledjék, a rendszerváltáshoz rátermett, szakképzett, de nem utolsósorban tisztességes emberek kellenek! Mi programjainkban nem fogadunk el olyan megoldást, amely csak egy kisebbség gazdasági felemelkedését szolgálja, és egy lassabb, de megalapozottabb, biztosabb és főleg a többségnek is elérhető fejlődési utat ajánlunk. A biztosíték erre Nyu- gat-Európa, ahol ez a rendszer kiválóan működik. Utunk Európába vezet! Kereszténydemokrata Néppárt Vita Nem sértődöttség, hanem... demagógia! Amikor megírtam válaszomat egy gondolkodó kisgazda felvetéseire, azt hittem, hogy a választási időszakban nem kell ismét a Független Kisgazdapárt bel- ügyeivel foglalkozni, Hhnem ajánlatomnak megfelelően nyílt vitára állhatunk ki a Nemzeti Kisgazdapárt képviselőivel. A Szőllőssy úr által aláírt cikk meglehetősen pontatlan, és teljes egészében a csoportja által képviselt demagóg szólamokat hangoztatja, melyek mögött konkrétumok nincsenek, és csakis a megosztás céljait szpl- gálják. Ezen állításomat bizonyítja az a tény is, hogy a nyomtatott sajtót is elferdítve idézi, amikor is a Vida István által írt könyvre hivatkozik. A válaszlevelemben szó szerint ezt írtam: „A magam részéről nem kívánok semmit idézni Vida István A Független Kisgazdapárt politikája 1944-47 című könyvében foglaltakból, mert az sem a teljes é? pontos valóságot tartalmazza.” Szíveskedjen az újságot ismét elolvasni! Én nem gyanúsítom Önt kommunista szószá- tyársággal, és nem kívánok dicsekedni azzal, hogy mióta vagyok a párt tagja, és mit tettem a pártért. Nos, véleményem szerint helyesebb lett volna az Ön részéről, ha a feltett kérdéseimre válaszol, de nem olyan kijelentéssel, hogy mit lehet egy kérdésre válaszolni. Ön azt írja, hogy csakis az igazat! Úgy, mint a megjelent írásban a kinyomtatott idézet sem hiteles! Önök nem akarnak egyebet, mint demagóg szólamokkal és a kisgazda szó használatával megtéveszteni az embereket, azonban ez a mesterkedésük már erősen csődöt mondott, és ezért igyekeznek a sajtóban cikkeket elhelyezni, hogy ingyen reklámként magukat bemutassák. En nem vádolnék senkit addig, amíg .nincsenek bizonyítékok arra, amit mondok. Vonatkozik ez Dobi István és társai szereplésére is. Ön talán ott dolgozott mellettük? Valós és hiteles az információja? Miért nem ezt fejtegeti és tárja a nyilvánosság elé? A Független Kisgazdapártjelenlegi vezetése és tagsága ismeri Dobi István és társai szerepét, azzal nem ért egyet, de ezért nem alapít egy új pártot! Hozzá kell szokni ahhoz, hogy a politikai életben mindenütt voltak és lesznek a sorból kilógók, de az sohasem lesz az egész pártra jellemző. Végezetül meg kell állapítani azt, hogy míg Önök nem hagyták el a Független Kisgazdapártot, addig beszélgetéseink nem juthattak közös nevezőre, mert éppen Önök voltak azok, akik hónapokon keresztül csakis egy kérdés körül rágódtak, és ezzel igenis bomlasztották és akadályozták az egységes pártépítést! Tisztelt Uram! Ön is, én is csak egy tagja vagyunk a pártunknak. Sem az Ön volt kérésére, sem az én kérésemre nem hívják össze a Nagyválasztmányt: annak megvannak a jogi szabályai. Éppen ezért hivatkoznak mindig erre, mert tisztán tudták azt, hogy az összehívásnak nincsenek meg a szükséges feltételei. Tehát ez csak egy a sok demagóg szólamaik közül. Végezetül Ön kommunista beszivárgásra hivatkozik. Kik azok? Kiket vádol ezzel? Ma már meg lehet nevezni a személyeket minden félelem nélkül! Miért nem ezt teszi? Megint csak általánosítás. , Szeretném Önnek és a Nemzeti Kisgazdáknak tudomására hozni, hogy nem a tiszta kisgazda többség fog Önök felé menni, és elképzelése szerint bocsánatot kérni. Ezt soha nem várják, mert a tiszta kisgazdák Önöket bomlasztó elemeknek tartják, akiknek jobb kívül! Ha már a sző nál^m van: a megmérettetés icfeje már nincs messze! A választások méltó választ, fognak adni minden kérdésre. Tisztelettel: Már Gábor A cigányság önmagán belül is rétegezett...! Szocialista képviselőjelölt a hatvani vitafórumon Ahogy teltek az esték, úgy csökkent az érdeklődés a „Pártvitáink” címmel kezdeményezett, igen hasznos találkozók iránt, amelyeken a helybéli polgárok és a különböző pártok képviselőjelöltjei jobban megismerhették egymást. Persze, ez természetes dolog, természetes jelenség, hiszen a felfokozott politikai érdeklődést — még oly felkészült vitapartnerek mérkőzzenek is egymással — mihamar feloldja a túltelítettség érzése. így aztán, bár a hatvani jelöltek közül hárman voltak még válaszadósaink a Népújság egy-egy föltett kérdésére, közülük ezúttal csak a Szociálist Párt jelöltjét tudtuk szóra bírni, aminek viszont Hatvan szempontjából különösen fontos az aktualitása. Nevezetesen hazánk nemzetiségi kérdéseivel együtt napirendre került a vitafórumon az antiszemitizmus, főként pedig a cigányság problémaköre, melynek kapcsán Kisterenyei Ervin, a Szocialista Párt képviselőjelöltje a következőkben foglalta össze nézetét: — Hangsúlyozottan a cigányság problémaköréről a többek által is megfogalmazott adatok ismeretében — választókörzetünkben is vannak falvak, ahöl már a gyerekek 40-50 százaléka cigány! — a mi nemzedékünk e gondnak csak az indulását regisztrálhatja, a probléma egészét nem ez a generáció fogja megoldani. Én mindenesetre azt vallom, hogy társadalmunknak elsősorban a cigányok másságát kell elfogadnia! Más etnikum, tehát más az életmódjuk, ugyanígy a munkához való állásuk, de bizonyos törvényeinkhez való viszonyulásuk is eltérő... Kulturális értékeik azonban elvitathatat- lanok, noha ebben is döntő érték a másság, a különbözőség a mi európai kultúránktól. De miért is akarnánk a mi képünkre, hasonlatosságunkra formálni őket? — tette föl magának, közönségének rögtön a kérdést Kisterenyei Ervin, majd így folytatta: — Teremtsük meg a társadalmi együttélés szilárd kereteit, s bízzuk rájuk, hogy miként szeretnék berendezni az ő más életüket...! Annál inkább fontos ezt hangoztatni, mivel a cigányság önmagán belül is rétegezett. Gondoljunk például világjáró cigányzenészeink és a még ma is faluszéli putrikban, a társadalom perifériáján élők közötti, egyelőre áthidalhatatlannak tűnő távolságra. Ahogyan, gazdaságunk, társadalmunk átalakítása kemény menetelés lesz hegynek fölfelé, úgy az országunkban velünk 'együttélő cigányság fel- emelkedése sem lesz könnyű séta... Velük kapcsolatban tehát alapvetően át kell értékelni oktatáspolitikánkat, szociálpolitikánkat. És itt ne csak a szociális segélyek különböző formáira gondoljunk, mert ahogyan a bibliai példázat is tanít: az éhezőnek nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani halászni, persze kulturális értelemben is! Egyébként a Szocialista Párt egy magyar párt, amelynek utat nyitott mindenki, és minden más párt előtt, ezért következnek alapelvünkből törvényszerűen, természetes módon a fent vázoltak...! E héten különben befejezéséhez közeleg ez a sajátos politikai vitafórum. De magunk részéről bízunk abban, hogy mind a Fidesz, mind az MSZMP igényli még lapunk ilyetén nyilvánosságát, s jelöltjük valamely téma kapcsán kifejezésre juttatja maga, illetve pártja sajátos álláspontját a Népújság oldalain. Moldvay Győző
