Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-12 / 36. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. február 12., hétfő „Az emberi lélek természeténél fogva Isten felé irányul...” A Hittudományi Főiskola kápolnájában tartott szentmisét Casaroli bíboros (Folytatás az 1. oldalról) A Szent Terézre hivatkozott, aki szerint egy tanult többet ér, mint egy szent. Hozzáfűzte: Ha némileg túlzó is ez a megállapítás, megkell fogadni lényegét. A sze- minaristák nagy örömmel köszönték meg a szellemes és lényeglátó tanácsokat. Végezetül Casaroli bíboros kifejezte azt a reményét, hogy a Szentatyával is lehetőségük nyílik a résztvevőknek találkozni jövőre. Délután a vatikáni küldöttség az egri székesegyházba látogatott, ahol imádkozott a bíboros és kísérete, s beszélgetett azokkal a hívőkkel, akikkel ott találkozott. Ezután a delegáció Gyöngyöspatára indult, ahol két pálos szerzetes, Imre János (páter Csanád), és Borsos János (páter József) fogadta a vendégeket. Átkísérték őket a híres műemléktemplomba. Útközben Casaroli bíboros megáldotta a gyermekeket, szót váltott a hívekkel, s a Szentatya képével ajándékozta meg őket. A templomban a fiatalokhoz és a „kevésbé fiatalokhoz” szólt. Ázért fogalmazott így, mert szerinte az „Égi Édesanya közelében a szív és lélek fiatal marad”. Külön szólt a gyermekekhez, hogy növekedjenek a hitben a Szűzanya felé, aki egyszerre az Istené és a miénk. Azzal a jókívánsággal áldotta meg őket, hogy ennek az egyháznak és az országnak jó fiai legyenek. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatásra készül, s szereti, tiszteli a magyar népet. Végül a gyöngyösi Szent Bertalan templomba látogatott, ahol a helybeli cserkészcsapat tagjai álltak díszsorfalat. A gyöngyösi felsővárosi Szent Bertalan plébánián találkozott dr. Nagy Lajos apátplébánossal, majd visszautazott Budapestre. Hálaadó istentisztelet Budapesten A szertartáson megjelent Németh Miklós és felesége is Agostino Casaroli bíboros, a Szentszék Magyarországon tartózkodó államtitkára vasárnap—hívők ezrei előtt — hálaadó szentmisét celebrált a budapesti Szent István-bazilikában. Vele együtt misézett Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, Francesco Coiasuonno, érsek, apostoli nuncius, Kada Lajos érsek, a Szentszéki Kongregáció titkára, Dankó László kalocsai érsek és Seregély István egri érsek. Casaroli bíboros a Magyarok Nagyasszonya és Szent István király oltalmába ajánlotta a Szentszék és Magyarország között helyreállt diplomáciai kapcsolatot. A szentmise alkalmából közszemlére helyezték a Szent Jobbot, a bazilika sekrestye melletti kápolnájában őrzött nemzeti ereklyét. A szertartáson megjelent Németh Miklós, a Miniszterkormány több tagja, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és képviselője. A magyar katolikus egyház életében új korszak kezdődik áöqcüq /mv. Paskaj László bíboros, prímás, esztergomi érsek nyilatkozata Asvijtilflánisliüldötteóg kíséretében Egerbe látogatott Paskai LávláMmgomi érsek, a magyar katolikus egyház feje is. Elve, ezzel a lehetőséggel, lapunk munkatársa nyilatkozatot kért tőle. — Bíboros Úr! Ezekben a napokban a közvélemény hírt kaphatott a vatikáni küldöttség látogatásáról, az esztergomi ünnepi rekviemről, s a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között. Hogyan értékeli ezeket a lépéseket? — Az elmúlt két napon Magyarország és a magyar katolikus egyház számára is nagyon kiemelkedő események történtek. Ma sokszor mondjuk azt, hogy történelmi időszakot élünk, történelmi események fordulnak elő. A tegnapelőtti és a tegnapi nap valóban ilyen jellegű volt. Csütörtökön ünnepélyes megemlékezés volt Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsekről: ünnepélyes rekviem az esztergomi bazilikában, majd téravatás az érseki palota előtt. A tér Mindszenty hercegprímás nevét kapta, s a felavató beszédet maga az államelnök úr mondta. Ha azt kérdezi tőlem, hogy ennek a lényegét miben látom, azt a szót használom: a magyar katolikus egyház történetében lezárult egy korszak. Másnap került sor a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételére. Ezt szándékosan így fejezem ki, mert Magyarországnak már megvolt a diplomáciai kapcsolata a Vatikánnal, csak a szövetséges ellenőrző csapatok utasították ki a háború után a pápai nunciust. Az újbóli kapcsolatfelvételre nagyon leegyszerűsítve azt mondanám, hogy egy új korszak kezdődött a magyar katolikus egyház életében. Természetesen itt egy folyamatról van szó. Casaroli bíboros úr programjának összeállításakor miért gondoltak Egerre, s mi a látogatás célja? — Természetes, hogy sokoldalú programot szerettünk volna összeállítani számára, s ebben helyet kellett, hogy kapjon a papnövendékekkel való találkozás. Ezért is esett a választás Egerre. Egyrészről azért, mert a bíboros úr már járt itt az első tárgyalásai idején, másrészről Eger patinás város, nincs túl messzi Budapesttől, ezért egy nap alatt meg lehetett járni az utat. Én magam is nagyon örülök annak, hogy éppen ide, az egri érsekségbe látogatott el. — A hívek közül többen elmondták, hogy szívesen részt vettek volna az egri székesegyházban egy olyan istentiszteleten, amelyen Casaroli bíboros úr mondja a szentbeszédet. Miért csak szűkebb kör találkozhatott a magas rangú vatikáni személyiségekkel? — A szombati napra egy inti- mebb, pihentetőbb programot szerveztünk. Ezért is beszélgetett a papnövendékekkel. S hogy miért az utolsó pillanatban alakult így? Mikor lehetett volna a programot megbeszélni? Amikor ő megérkezett. Azt nem tehettük, hogy kész forgatókönyvet teszünk elé, úgy alakítottuk, amit ő választott. Őbenne, a lelkében az volt, hogy papnövendékekkel találkozzon. Egyébként is fárasztó volt a csütörtöki és pénteki nap. — Ez a látogatás jelezheti-e azt, hogy Eger, ez a régi egyházi központ nagyobb szerepet kap a magyar katolikus egyház életében? — Erre így konkrétan nem tudok válaszolni. Ha megnézzük a katolikus egyház belső életét, most alapvető feladatainkhoz az tartozik, hogy újjá tudjuk szervezni a régi intézményeinket. Nagyon nehéz feladat. Ézért van jelentősége a gyöngyöspatai látogatásnak is, ahol már kialakult egy szerzetesi mag. Reméljük, ez a folyamat folytatódni fog. Jelenleg országos viszonylatban nem az a célunk, hogy egy érseki vagy püspöki székhely nagyobb szerepet kapjon, hanem magának a magyar katolikus egyháznak legyen nagyobb jelentősége. — Gondolom, annak is megvan a maga értelme, hogy Casaroli bíboros úr papnövendékekkel kívánt találkozni. Azt hiszem, ez a gesztus már a jövőnek szól. — Valóban ez a szándéka, örömmel fogadta ezt a lehetőséget. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ez a találkozás önmagában is lendületet tud adni a növendékeknek. Ilyen értelemben találkozik vasárnap az esztergomi papnövendékekkel, hétfőn pedig a központi szeminárium hallgatóival. Viszont ennek az egri látogatásnak van egy sajátos része is: úgynevezett levelező hallgatóként sok civil is jár ide a teológiára. Éppen a mai nap egy olyan, amikor előadásra jöttek össze, így a bíboros úr nemcsak a papnövendékekkel beszélgethet, hanem azokkal a világi hívekkel is, akik teológiát tanulnak, s akik — a köszöntőben és a szentbeszédben is elhangzott — Paskai László esztergomi érsek lapunknak nyilatkozik készülnek arra, hogy a papok mellett lelkipásztori segítséget nyújtsanak. — Úgy fogalmazott, hogy új korszak kezdődik a magyar katolikus egyház életében. Mi ennek a lényege, s hogyan illeszkedik ebbe ez a mostani látogatás? — Eddig az egyház működési lehetőségei korlátozva voltak. Addig, amíg más országokban az egyház intézményei, szervezetei megerősödtek, és tekintélyesebbek lettek, addig Magyarországon — elsősorban 1950-ben — tönkrementek. Az újrakezdéshez megfelelő lelkületű és tudású em - berekre is szükség van. Mi most kezdjük ennek a kiépítését. A magyar népnek szüksége van a katolikus egyház szolgálataira is. Most a lehetőség megnyílt, teljessé vált a lelkiismereti és vallás- szabadságról szóló törvény elfogadásával, illetve a diplomáciai kapcsolatok felvételével. Most kell gyűjteni az erőt a következő lépésekhez. — Gyöngyöspatán egy szerzetesi közösség két tagjával találkoznak. Hogyan választották ezt a programot? — Az egri érsek úr gondolata volt az, hogy hazafelé álljunk meg Gyöngöspatán. Ennek az indoka az, hogy itt az egri főegyházmegyében — tudomásom szerint — ez az egyetlen szerzetesi közösség tudott még eddig csak elindulni. — Egyben ez az egyetlen találkozás falusi emberekkel. Valószínűleg ennek is megvan a maga jelentősége... — Föltétlenül. Ez a gyöngyösi vidék megbecsülését is jelenti. Casaroli bíboros úr szándéka az volt, hogy elsősorban emberekkel találkozzon, ne tárgyakkal. Hívek nagy csoportjával találkozott az esztergomi bazilikában, illetve majd a budapestiben. A hivatalos személyekkel tárgyalt a Parlamentben. Papnövendékekkel találkozott itt Egerben, illetve még találkozik. A programhoz egy tárgy is tartozik: a Szent Korona megtekintése. Tudósítás: Gábor László Fotó: Szántó György Mandela szabad! Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus történelmi vezetője több mint 27 — börtönben eltöltött — év után visszanyerte szabadságát, ami új fejezetet nyithat a Dél-afrikai Köztársaság történetében. A 71 éves, őszbe csavarodott hajú férfi vasárnap délután feleségével kéz a kézben kisétált a Fokvárostól 60 kilométerre levő Victor Verster börtöngazdaság kapuján. Mandela a fokföldi szőlőültetvénak utolsó 14 hónapját. A kapunál híveinek ezrei várták órákon át a tűző napon, több mint száz újságíró, foto- és televíziós riporter társaságában, akik helikopteren érkeztek a helyszínre, hogy tanúi legyenek a legendás fogoly szabad emberként tett első lépeseinek. A dél-afrikai állami televízió egyenes adásban közvetítette az eseményt. A mosolygó, elegáns szürke öltönyében méltóságteljesen lépkedő Mandela az előre bejelentett időpontnál 75 perccel később hagyta el börtönét. A késedelem oka nem ismeretes. Mandela rövid séta után gépkocsiba szállt, amely négy motorkerékpáros fekete bőrű közlekedési rendőr kíséretében lassan elindult az ÁNC zöld-arany-fekete színű zászlóit lengető tömeg szorításában. Az utat Fokvárosig aknabiztos katonai járművek biztosították. Gorbacsov és Kohl egyetért (Folytatás az 1. oldalról) A német kérdést a jelenlegi szakaszban csak az összeurópai fejlődés összefüggéseiben, mind a szomszédos országok, mind Európa és a világ más országai biztonságának és érdekeinek figyelembevételével oldhatjuk meg — hangzik a közlemény. Gorbacsov fontosnak tartotta, hogy mind a kelet-, mind a nyugatnémet nép megismeije azt a szovjet álláspontot, amely a német nép kizárólagos ügyének tekinti az egység kérdésében meghozandó döntést. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy volt egy háború és egy háború utáni korszak, hátrahagyva a maga örökségét. Most ennek újragondolása folyik. Mint a szovjet vezető rámutatott, eltávolodva a konfrontációtól, kibontakozik az összeurópai folyamat. A német közeledés nem árthat a már elért pozitív eredményeknek. Az egységnek olyan módon kell megvalósulnia, hogy az gazdagítsa az európai fejlődést. — Ezért — mondta Gorbacsov — csak olyan politika fogadható el, amely számol minden realitással és minden lehetséges következménnyel: bel- és külpolitikailag, gazdaságilag, s természetesen lélektanilag, mind a németek körében, mind más országokban, különösen azokban, amelyek részt vettek a háborúban. A német kérdés megoldása elválaszthatatlan az európai leszerelési tárgyalások sikerétől, a két katonai-politikai tömb változó szerepétől, azoktól a kérdésektől, amelyek az európai államok területén állomásozó idegen csapatokkal függenek össze. Kohl azt a követelést, hogy német földről soha többé ne indulhasson ki háború, a következőkkel toldotta meg: — Német földről csak béke indulhat ki! A német egység építésekor állandóan figyelembe kell venni az új kor realitásait. Körültekintően kell cselekedni, tekintetbe kell venni a meglévő történelmi szempontokat. A két vezető politikus megállapodott, hogy a nyílt, gyümölcsöző négyszemközti megbeszélést folytatni fogják. Gorbacsov és Kohl a tárgyalás után csatlakozott a külön eszmecserét folytató Sevardnadze és Genscher külügyminiszterekhez. Négyük megbeszélésén közösen vonták meg a mostani szovjet-nyugatnémet találkozó mérlegét, úgy értékelve, hogy a látogatás időszerű és hasznos volt. — Fontos — hangoztatták —, hogy a Szovjetunió és az NSZK között teljesen világos legyen a német ügyek, az európai és a világpolitikai kérdések megközelítése. (MTI) Tüntettek a független kisgazdák (Folytatás az 1. oldalról) hogy olyan földek olcsó kiárusítása folyik, amelyeknek a tulajdonosait sem ismerik az eladók. A tüntetők a földek visszaadását, pontosabban szólva: a tulajdonnak az 1947-es állapotnak megfelelő tisztázását követelték. Hasonló módon igényelték a polgárok vagyontárgyait, ingóságát, ingatlanukat, üzleteiket, műhelyeiket. A tüntetők hangos, ám valóban békés menete — a rendőrség és a párt rendező gárdájának támogatásával — a Hősök teréről a Népköztársaság útján, a Bajcsy- Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán át dél körül ért a Parlamenthez. Amíg a Kossuth téri tüntetési ceremónia zajlott, a párt küldöttségének tagjai petíciót nyújtottak át Fodor Istvánnak, az Országgyűlés megbízott elnökének. Ébben követelik a földforgalom befagyasztását, az új országgyűlés által megalkotandó új földtörvény életbe lépéséig.- ATOMERŐMŰ-BALESET. Üzemi baleset történt szombaton kora reggel a Nagyszombattól nem messze levő, nyugat-szlovákiai jaslovske bobunkéi atomerőműben. Emberélet nem esett áldozatul, sebesülés sem történt. Környezetszennyeződés nem történt, nincs radioaktív veszély.- ESKÜVŐ. Pénteken Moszkvában az amerikai nagyköveti rezidencián összeházasodott Roald Szaggyejev neves szovjet űrkutató Susan Eisenho- werrel, a néhai amerikai elnök unokájával. Szaggyejev tagja a Népi Küldöttek Kongresszusának, közelállt a nemrég elhúnyt Andrej Szaharovhoz. Terveik szerint felváltva élnének a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban.- ÚJABB ÁLDOZATOK. Az NDK-beli Buna-művekben történt pénteki robbanás két sérültje szombaton életét vesztette a kórházban, s így a baleset áldozatainak száma ötre emelkedett. Az elavult vegyiüzemben történt katasztrófa pontos oka továbbra is ismeretlen. Munkanélküli-segélyek Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) É támogatási formára jogosultak 20 százaléka szakmunkás, 20 százaléka betanított munkás, 33 százaléka segédmunkás és 27 százaléka szellemi foglalkozású volt. Ebbe az utóbbi csoportba tartoznak a gimnáziumi végzettségűek, azaz szakképzetlenek is. Az év elején két megye, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg adta a segélyezettek 46 százalékát. Év végére már Baranya megyében is komoly foglalkoztatási gondok keletkeztek. (MTI)
