Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. február 12., hétfő „Az emberi lélek természeténél fogva Isten felé irányul...” A Hittudományi Főiskola kápolnájában tartott szentmisét Casaroli bíboros (Folytatás az 1. oldalról) A Szent Terézre hivatkozott, aki szerint egy tanult többet ér, mint egy szent. Hozzáfűzte: Ha némi­leg túlzó is ez a megállapítás, megkell fogadni lényegét. A sze- minaristák nagy örömmel kö­szönték meg a szellemes és lé­nyeglátó tanácsokat. Végezetül Casaroli bíboros kifejezte azt a reményét, hogy a Szentatyával is lehetőségük nyílik a résztvevők­nek találkozni jövőre. Délután a vatikáni küldöttség az egri székesegyházba látoga­tott, ahol imádkozott a bíboros és kísérete, s beszélgetett azok­kal a hívőkkel, akikkel ott talál­kozott. Ezután a delegáció Gyöngyöspatára indult, ahol két pálos szerzetes, Imre János (pá­ter Csanád), és Borsos János (páter József) fogadta a vendé­geket. Átkísérték őket a híres műemléktemplomba. Útközben Casaroli bíboros megáldotta a gyermekeket, szót váltott a hí­vekkel, s a Szentatya képével ajándékozta meg őket. A temp­lomban a fiatalokhoz és a „ke­vésbé fiatalokhoz” szólt. Ázért fogalmazott így, mert szerinte az „Égi Édesanya közelében a szív és lélek fiatal marad”. Külön szólt a gyermekekhez, hogy nö­vekedjenek a hitben a Szűzanya felé, aki egyszerre az Istené és a miénk. Azzal a jókívánsággal ál­dotta meg őket, hogy ennek az egyháznak és az országnak jó fiai legyenek. Külön felhívta a fi­gyelmet arra, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatásra készül, s szereti, tiszteli a magyar népet. Végül a gyöngyösi Szent Ber­talan templomba látogatott, ahol a helybeli cserkészcsapat tagjai álltak díszsorfalat. A gyöngyösi felsővárosi Szent Bertalan plébá­nián találkozott dr. Nagy Lajos apátplébánossal, majd vissza­utazott Budapestre. Hálaadó istentisztelet Budapesten A szertartáson megjelent Németh Miklós és felesége is Agostino Casaroli bíbo­ros, a Szentszék Magyaror­szágon tartózkodó államtit­kára vasárnap—hívők ezrei előtt — hálaadó szentmisét celebrált a budapesti Szent István-bazilikában. Vele együtt misézett Paskai László bíboros prímás, esz­tergomi érsek, Francesco Coiasuonno, érsek, aposto­li nuncius, Kada Lajos ér­sek, a Szentszéki Kongre­gáció titkára, Dankó László kalocsai érsek és Seregély István egri érsek. Casaroli bíboros a Ma­gyarok Nagyasszonya és Szent István király oltalmá­ba ajánlotta a Szentszék és Magyarország között hely­reállt diplomáciai kapcsola­tot. A szentmise alkalmából közszemlére helyezték a Szent Jobbot, a bazilika sekrestye melletti kápolná­jában őrzött nemzeti erek­lyét. A szertartáson megjelent Németh Miklós, a Miniszter­kormány több tagja, vala­mint a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és képviselője. A magyar katolikus egyház életében új korszak kezdődik áöqcüq /mv. Paskaj László bíboros, prímás, esztergomi érsek nyilatkozata Asvijtilflánisliüldötteóg kísére­tében Egerbe látogatott Paskai LávláMmgomi érsek, a ma­gyar katolikus egyház feje is. El­ve, ezzel a lehetőséggel, lapunk munkatársa nyilatkozatot kért tőle. — Bíboros Úr! Ezekben a na­pokban a közvélemény hírt kap­hatott a vatikáni küldöttség láto­gatásáról, az esztergomi ünnepi rekviemről, s a diplomáciai kap­csolatok helyreállításáról, a Ma­gyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között. Hogyan érté­keli ezeket a lépéseket? — Az elmúlt két napon Ma­gyarország és a magyar katolikus egyház számára is nagyon ki­emelkedő események történtek. Ma sokszor mondjuk azt, hogy történelmi időszakot élünk, tör­ténelmi események fordulnak elő. A tegnapelőtti és a tegnapi nap valóban ilyen jellegű volt. Csütörtökön ünnepélyes meg­emlékezés volt Mindszenty Jó­zsef bíboros, hercegprímás, esz­tergomi érsekről: ünnepélyes rekviem az esztergomi baziliká­ban, majd téravatás az érseki pa­lota előtt. A tér Mindszenty her­cegprímás nevét kapta, s a fel­avató beszédet maga az államel­nök úr mondta. Ha azt kérdezi tőlem, hogy ennek a lényegét mi­ben látom, azt a szót használom: a magyar katolikus egyház törté­netében lezárult egy korszak. Másnap került sor a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételére. Ezt szándékosan így fejezem ki, mert Magyaror­szágnak már megvolt a diplomá­ciai kapcsolata a Vatikánnal, csak a szövetséges ellenőrző csa­patok utasították ki a háború után a pápai nunciust. Az újbóli kapcsolatfelvételre nagyon le­egyszerűsítve azt mondanám, hogy egy új korszak kezdődött a magyar katolikus egyház életé­ben. Természetesen itt egy folya­matról van szó. Casaroli bíboros úr programjá­nak összeállításakor miért gon­doltak Egerre, s mi a látogatás célja? — Természetes, hogy sokol­dalú programot szerettünk volna összeállítani számára, s ebben helyet kellett, hogy kapjon a papnövendékekkel való találko­zás. Ezért is esett a választás Egerre. Egyrészről azért, mert a bíboros úr már járt itt az első tár­gyalásai idején, másrészről Eger patinás város, nincs túl messzi Budapesttől, ezért egy nap alatt meg lehetett járni az utat. Én ma­gam is nagyon örülök annak, hogy éppen ide, az egri érsekség­be látogatott el. — A hívek közül többen el­mondták, hogy szívesen részt vet­tek volna az egri székesegyház­ban egy olyan istentiszteleten, amelyen Casaroli bíboros úr mondja a szentbeszédet. Miért csak szűkebb kör találkozhatott a magas rangú vatikáni szemé­lyiségekkel? — A szombati napra egy inti- mebb, pihentetőbb programot szerveztünk. Ezért is beszélge­tett a papnövendékekkel. S hogy miért az utolsó pillanatban ala­kult így? Mikor lehetett volna a programot megbeszélni? Ami­kor ő megérkezett. Azt nem te­hettük, hogy kész forgatóköny­vet teszünk elé, úgy alakítottuk, amit ő választott. Őbenne, a lel­kében az volt, hogy papnöven­dékekkel találkozzon. Egyéb­ként is fárasztó volt a csütörtöki és pénteki nap. — Ez a látogatás jelezheti-e azt, hogy Eger, ez a régi egyházi központ nagyobb szerepet kap a magyar katolikus egyház életé­ben? — Erre így konkrétan nem tu­dok válaszolni. Ha megnézzük a katolikus egyház belső életét, most alapvető feladatainkhoz az tartozik, hogy újjá tudjuk szer­vezni a régi intézményeinket. Na­gyon nehéz feladat. Ézért van je­lentősége a gyöngyöspatai láto­gatásnak is, ahol már kialakult egy szerzetesi mag. Reméljük, ez a folyamat folytatódni fog. Je­lenleg országos viszonylatban nem az a célunk, hogy egy érseki vagy püspöki székhely nagyobb szerepet kapjon, hanem magá­nak a magyar katolikus egyház­nak legyen nagyobb jelentősége. — Gondolom, annak is meg­van a maga értelme, hogy Casa­roli bíboros úr papnövendékek­kel kívánt találkozni. Azt hi­szem, ez a gesztus már a jövőnek szól. — Valóban ez a szándéka, örömmel fogadta ezt a lehetősé­get. Nem kell külön hangsúlyoz­nom, hogy ez a találkozás önma­gában is lendületet tud adni a nö­vendékeknek. Ilyen értelemben találkozik vasárnap az esztergo­mi papnövendékekkel, hétfőn pedig a központi szeminárium hallgatóival. Viszont ennek az egri látogatásnak van egy sajátos része is: úgynevezett levelező hallgatóként sok civil is jár ide a teológiára. Éppen a mai nap egy olyan, amikor előadásra jöttek össze, így a bíboros úr nemcsak a papnövendékekkel beszélget­het, hanem azokkal a világi hí­vekkel is, akik teológiát tanul­nak, s akik — a köszöntőben és a szentbeszédben is elhangzott — Paskai László esztergomi érsek lapunknak nyilatkozik készülnek arra, hogy a papok mellett lelkipásztori segítséget nyújtsanak. — Úgy fogalmazott, hogy új korszak kezdődik a magyar ka­tolikus egyház életében. Mi en­nek a lényege, s hogyan illeszke­dik ebbe ez a mostani látogatás? — Eddig az egyház működési lehetőségei korlátozva voltak. Addig, amíg más országokban az egyház intézményei, szervezetei megerősödtek, és tekintélyeseb­bek lettek, addig Magyarorszá­gon — elsősorban 1950-ben — tönkrementek. Az újrakezdéshez megfelelő lelkületű és tudású em - berekre is szükség van. Mi most kezdjük ennek a kiépítését. A magyar népnek szüksége van a katolikus egyház szolgálataira is. Most a lehetőség megnyílt, tel­jessé vált a lelkiismereti és vallás- szabadságról szóló törvény elfo­gadásával, illetve a diplomáciai kapcsolatok felvételével. Most kell gyűjteni az erőt a következő lépésekhez. — Gyöngyöspatán egy szer­zetesi közösség két tagjával talál­koznak. Hogyan választották ezt a programot? — Az egri érsek úr gondolata volt az, hogy hazafelé álljunk meg Gyöngöspatán. Ennek az indoka az, hogy itt az egri főegy­házmegyében — tudomásom szerint — ez az egyetlen szerzete­si közösség tudott még eddig csak elindulni. — Egyben ez az egyetlen talál­kozás falusi emberekkel. Való­színűleg ennek is megvan a maga jelentősége... — Föltétlenül. Ez a gyöngyösi vidék megbecsülését is jelenti. Casaroli bíboros úr szándéka az volt, hogy elsősorban emberek­kel találkozzon, ne tárgyakkal. Hívek nagy csoportjával találko­zott az esztergomi bazilikában, illetve majd a budapestiben. A hivatalos személyekkel tárgyalt a Parlamentben. Papnövendékek­kel találkozott itt Egerben, illet­ve még találkozik. A program­hoz egy tárgy is tartozik: a Szent Korona megtekintése. Tudósítás: Gábor László Fotó: Szántó György Mandela szabad! Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus történelmi vezetője több mint 27 — börtönben eltöltött — év után visszanyerte szabadságát, ami új fejezetet nyithat a Dél-afrikai Köztársaság törté­netében. A 71 éves, őszbe csavarodott hajú férfi vasárnap délután felesé­gével kéz a kézben kisétált a Fokvárostól 60 kilométerre levő Victor Verster börtöngazdaság kapuján. Mandela a fokföldi szőlőültetvé­nak utolsó 14 hónapját. A kapunál híveinek ezrei várták órákon át a tűző napon, több mint száz újságíró, foto- és televíziós riporter társaságában, akik heli­kopteren érkeztek a helyszínre, hogy tanúi legyenek a legendás fo­goly szabad emberként tett első lépeseinek. A dél-afrikai állami tele­vízió egyenes adásban közvetítette az eseményt. A mosolygó, elegáns szürke öltönyében méltóságteljesen lépke­dő Mandela az előre bejelentett időpontnál 75 perccel később hagyta el börtönét. A késedelem oka nem ismeretes. Mandela rövid séta után gépkocsiba szállt, amely négy motorke­rékpáros fekete bőrű közlekedési rendőr kíséretében lassan elindult az ÁNC zöld-arany-fekete színű zászlóit lengető tömeg szorításában. Az utat Fokvárosig aknabiztos katonai járművek biztosították. Gorbacsov és Kohl egyetért (Folytatás az 1. oldalról) A német kérdést a jelenlegi szakaszban csak az összeurópai fejlődés összefüggéseiben, mind a szomszédos országok, mind Európa és a világ más országai biztonságának és érdekeinek fi­gyelembevételével oldhatjuk meg — hangzik a közlemény. Gorbacsov fontosnak tartotta, hogy mind a kelet-, mind a nyu­gatnémet nép megismeije azt a szovjet álláspontot, amely a né­met nép kizárólagos ügyének te­kinti az egység kérdésében meg­hozandó döntést. Mindez azon­ban nem feledtetheti, hogy volt egy háború és egy háború utáni korszak, hátrahagyva a maga örökségét. Most ennek újragon­dolása folyik. Mint a szovjet vezető rámuta­tott, eltávolodva a konfrontáció­tól, kibontakozik az összeurópai folyamat. A német közeledés nem árthat a már elért pozitív eredményeknek. Az egységnek olyan módon kell megvalósul­nia, hogy az gazdagítsa az euró­pai fejlődést. — Ezért — mondta Gorbacsov — csak olyan politika fogadható el, amely számol min­den realitással és minden lehet­séges következménnyel: bel- és külpolitikailag, gazdaságilag, s természetesen lélektanilag, mind a németek körében, mind más országokban, különösen azok­ban, amelyek részt vettek a há­borúban. A német kérdés megoldása el­választhatatlan az európai lesze­relési tárgyalások sikerétől, a két katonai-politikai tömb változó szerepétől, azoktól a kérdések­től, amelyek az európai államok területén állomásozó idegen csa­patokkal függenek össze. Kohl azt a követelést, hogy né­met földről soha többé ne indul­hasson ki háború, a következők­kel toldotta meg: — Német föld­ről csak béke indulhat ki! A német egység építésekor ál­landóan figyelembe kell venni az új kor realitásait. Körültekintően kell cselekedni, tekintetbe kell venni a meglévő történelmi szempontokat. A két vezető politikus megál­lapodott, hogy a nyílt, gyümöl­csöző négyszemközti megbeszé­lést folytatni fogják. Gorbacsov és Kohl a tárgyalás után csatlakozott a külön eszme­cserét folytató Sevardnadze és Genscher külügyminiszterek­hez. Négyük megbeszélésén kö­zösen vonták meg a mostani szovjet-nyugatnémet találkozó mérlegét, úgy értékelve, hogy a látogatás időszerű és hasznos volt. — Fontos — hangoztatták —, hogy a Szovjetunió és az NSZK között teljesen világos le­gyen a német ügyek, az európai és a világpolitikai kérdések meg­közelítése. (MTI) Tüntettek a független kisgazdák (Folytatás az 1. oldalról) hogy olyan földek olcsó kiárusí­tása folyik, amelyeknek a tulaj­donosait sem ismerik az eladók. A tüntetők a földek visszaadását, pontosabban szólva: a tulajdon­nak az 1947-es állapotnak meg­felelő tisztázását követelték. Ha­sonló módon igényelték a polgá­rok vagyontárgyait, ingóságát, ingatlanukat, üzleteiket, műhe­lyeiket. A tüntetők hangos, ám való­ban békés menete — a rendőrség és a párt rendező gárdájának tá­mogatásával — a Hősök teréről a Népköztársaság útján, a Bajcsy- Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán át dél körül ért a Parla­menthez. Amíg a Kossuth téri tüntetési ceremónia zajlott, a párt küldött­ségének tagjai petíciót nyújtot­tak át Fodor Istvánnak, az Or­szággyűlés megbízott elnöké­nek. Ébben követelik a földfor­galom befagyasztását, az új or­szággyűlés által megalkotandó új földtörvény életbe lépéséig.- ATOMERŐMŰ-BAL­ESET. Üzemi baleset történt szombaton kora reggel a Nagy­szombattól nem messze levő, nyugat-szlovákiai jaslovske bo­bunkéi atomerőműben. Em­berélet nem esett áldozatul, se­besülés sem történt. Környezet­szennyeződés nem történt, nincs radioaktív veszély.- ESKÜVŐ. Pénteken Moszkvában az amerikai nagy­követi rezidencián összeházaso­dott Roald Szaggyejev neves szovjet űrkutató Susan Eisenho- werrel, a néhai amerikai elnök unokájával. Szaggyejev tagja a Népi Küldöttek Kongresszusá­nak, közelállt a nemrég elhúnyt Andrej Szaharovhoz. Terveik szerint felváltva élnének a Szov­jetunióban és az Egyesült Álla­mokban.- ÚJABB ÁLDOZATOK. Az NDK-beli Buna-művekben történt pénteki robbanás két sé­rültje szombaton életét vesztette a kórházban, s így a baleset áldo­zatainak száma ötre emelkedett. Az elavult vegyiüzemben történt katasztrófa pontos oka továbbra is ismeretlen. Munkanélküli-segélyek Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) É támogatási formára jogosul­tak 20 százaléka szakmunkás, 20 százaléka betanított munkás, 33 százaléka segédmunkás és 27 százaléka szellemi foglalkozású volt. Ebbe az utóbbi csoportba tartoznak a gimnáziumi végzett­ségűek, azaz szakképzetlenek is. Az év elején két megye, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg adta a segélyezettek 46 százalékát. Év végére már Baranya megyében is komoly foglalkoztatási gondok keletkeztek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents