Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-12 / 36. szám
HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 36. szám ÁRA: 1990. február 12., hétfő 4,30 FORINT PASKAI LÁSZLÓ ESZTERGOMI ÉRSEK NYILATKOZATA „Az újrakezdéshez megfelelő lelkületű és tudású emberekre is szükség van.” (2. oldal) VÁLASZ AZ EGRI FIDESZ-CSOPORTNAK „A tavalyi költségvetés részletes bemutatásának nincs akadálya...” (3. oldal) A TALPRAÁLLÓ ALPÁRI „...az egyszer már megfelezett iskola kénytelen lesz összehúzni magát a jövőben is.” (4. oldal) BOGARAK A nagyok átrepülnek, a kicsik fennakadnak a törvény pókhálóján... (8. oldal) „A német nép egységének kérdését maguknak a németeknek kell megoldaniuk” Gorbacsov és Kohl egyetért A Szovjetunió, az NSZK és az NDK között nincs nézetkülönbség abban, hogy a német nép egységének kérdését maguknak a németeknek kell megoldaniuk, nekik kell eldönteniük, milyen államformában, milyen határidőn belül, milyen ütemben és milyen feltételekkel valósítják meg ezt az egységet — jelentette ki Mihail Gorbacsov Helmut Kohl egyetértését bírva a szombati szovjet-nyugatnémet csúcsz- szintű munkamegbeszélésen. (Folytatás a 2. oldalon) Baker—Tőkés találkozó Bukarestben Erdély összefüggésében... James Baker amerikai külügyminiszter vasárnap délelőtt Bukarestben az Egyesült Államok nagykövetségén találkozott Tőkés László temesvári református lelkésszel. A szívélyes légkörű találkozón mely tolmács nélkül, angolul folyt, Tőkés László kifejtette, hogy Romániában az átalakítás egyik fontos kérdése a nemzetiségi probléma megoldása, figyelembe véve a kollektív jogokat. Tőkés László hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság kérdését sajátos kérdésnek kell tekinteni, amely Erdély összefüggésében oldható meg abban a szellemben, amelyben fogantak az 1918 utáni román ígéretek, mégpedig az önrendelkezés szellemében. Minimális célnak tekintendő a kulturális autonómia. Tőkés László a déli órákban Bukarestből visszaindult Magyar- országra, Pápára, hogy folytassa jószolgálati látogató körútját. Törvényes garanciákat a földforgalmazásban! Tüntettek a független kisgazdák A Hősök terén szombaton délelőtt mintegy 10 ezren, a Kossuth téren délben már csaknem 15 ezren vettek részt a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt békés demonstrációján. A Hősök terén kezdődött tüntetés szónokainak rövid beszédéből és a feliratokból egyértele- műen kiderült, hogy a demonstráció legfontosabb célja: a földforgalmazás azonnali beszüntetése, ennek mielőbbi törvényes garantálása. Legfőbb érvként elhangzott, (Folytatás a 2. oldalon) Munkanélküli-segélyek Magyarországon Az Országos Munkaerőpiaci Központ jelentése szerint 1989- ben több mint 192 millió forintot fordítottak a Foglalkoztatási Alapból a munkanélküli-segélyekre. Ebből az összegből több mint 12 ezer munkanélkülit támogattak. Az év utolsó napján 7874 segélyezettet tartottak nyilván. Rajtuk kívül 4190-en vették igénybe még az év során ezt a támogatást, de ők időközben kiléptek a segélyezettek köréből: 2785-en munkát találtak, 445 kedvezményezettet együttműködési készsége hiányában kizártak a segélyezettek közül, 960 segélyezettnél más okok miatt megszüntették, vagy szüneteltették a támogatást. Az év során 2425-en több mint fél évig, ezen belül 1029-en Átlagban: 4344 forint A segélyek átlagos bruttó összege 4344 forint volt. A segélyezettek 4 százaléka 2000 forint alatti, 48 százaléka 2000-4000 forint, 28 százaléka 4000-6000 forint, 15 százaléka 6000-10000 forint közötti segélyben részesült. Öt százalékuk pedig tízezer forint feletti segélyt kapott. több mint háromnegyed évig vették igénybe a segélyt. Mintegy 300-ra tehető azok száma, akik várhatóan az egy évig folyósítható munkanélküli-segély után már az átmeneti munkanélküli-járadékot veszik igénybe. (Folytatás a 2. oldalon) Tömegdemonstrációk Romániában A Ceausescu-diktatúra nemzetiségellenes intézkedéseinek felszámolására, az önálló magyar anyanyelvi oktatási hálózat létrehozására, a kisebbségi jogok biztosítására és védelmére szombaton Erdély több városában a romániai magyarság hatalmas tömegdemonstrációkat tartott. A legnagyobb tömegek Marosvásárhelyen mozdultak meg, ahol az elmúlt napokban a román lakosság tartott demonstrációkat. A bejelentett és engedélyezett néma tüntetésnek több mint százezer résztvevője volt. Mindenkinek a kezében könyv és égő gyertya volt, a felvonulók a sportcsarnok előtti ligetben imádkoztak, elmondták a Miatyánkat. A menetben ott haladt Sütő András, aki a néma tüntetés végén rövid beszédben köszönte meg a résztvevők fegyelmezett magatartását és a magyarság jogos ügye érdekében kifejtett fáradozásait. A helyi rádióállomás esti román nyelvű adásában elismerően szólt a minden rendzavarás nélküli néma tüntetésről. A városi rendőrség képviselője szintén megnyugtatónak nevezte a demonstrációt. Agostino Casaroli az egri egyházmegyében — Találkozás a papnövendékekkel és a világi hallgatókkal — Pálosoknál Gyöngyöspatán „Az emberi lélek természeténél fogva Isten felé irányul...” Mint a hírügynökségek világgá röpítettek: a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék pénteken helyreállította diplomáciai kapcsolatait. Az örömteli esemény után másnap az egri egyházmegyébe látogatott Agostino Casaroli bíboros, államtitkár, a Vatikán Egyházi Közügyek Tanácsának elnöke. Kíséretében érkezett Francesco Colasuonno érsek, különleges ügyekkel megbízott apostoli nuncius, Ka- da Lajos érsek, a Szentszéki Kongregáció titkára. Útjukra elkísérte őket dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. Mint a magyar katolikus egyház feje, lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: e program célja az volt, hogy kisebb közösségekkel válthasson szót a magas rangú vatikáni Az egri egyházmegye központjában dr. Seregély István egri érsek francia nyelven üdvözölte Casaroli bíborost a következő szavakkal: „Isten hozta eminen- ciádat az egri egyházmegye központjában. Látogatása nagy megtiszteltetés számunkra. Kérem, érezze jól magát! ” A bíboros fogadására megjelent a két segédpüspök: dr. Kovács Endre és Ács István is. Ezt követően a vatikáni küldöttség átvonult a Hittudományi Főiskolára, melynek kápolnájában latin nyelvű érseki köszöntő hangzott el. Ezt követően szentmisére került sor, az olvasmányok magyar nyelven hangzottak el, majd Casaroli bíboros tartott prédikációt az intézet tanárai, elöljárói, a növendékek, és az egyházmegyei lelkipásztori tanfolyam világi hallgatói előtt. Előrebocsátotta, hogy szívesen szólna magyarul is, de ez nagyon szép nyelv, és ami szép, az kiváltképpen nehéz. Ezért olaszul mondja el gondolatait. Nem prédikációt szeretett volna tartani, hanem baráti összejöveteleken kívánt részt venni. Áz evangélium magyar részleteit sem értette, ezért nem ahhoz kapcsolódik, hanem inkább a szívéből szól. Hangsúlyozta, hogy nagyon vendég. örül annak, hogy ennek az ősrégi egyházmegyének a központjában találkozhat a szeminaristák- kal, s nemcsak velük, hanem azokkal is, akik Isten igéjének hirdetésében segítenek a papoknak. „Hála az Urnák — folytatta — mind többen vállalkoznak erre a szép hivatásra. A papokon kívül, akik közvetítik az Igét, szükség van a hívő laikusok segítségére is.” Ezután a papnövendékekhez szólt. Figyelmeztette őket, hogy használják ki jól az előkészület éveit, hogy legyenek mesterei Isten Igéje hirdetésének, s barátai és atyái a rájuk bízott híveknek. Felidézte a saját szemináriumi éveit: 54 éve végzett. Aláhúzta, hogy most úgy érzi, jobban ki lehetett volna használni azokat az éveket, mint Isten ajándékát. Ezek legyenek a tanulás, az elmélkedés és az imádság esztendei. Ugyanez vonatkozik a világi hívekre is, akik a papok segítői lesznek. Egész életükkel, egyéniségükkel legyenek hirdetői Isten Igéjének. Ezután legjobb kívánságait tolmácsolta az egész magyar néphez és az egyázhoz, amely megőrizte hűségét a pápa, a Szent Szűzanya — Magyarország nagyasszonya — iránt. Végül az A vatikáni államtitkár Gyöngyöspatán megáldotta a gyermekeket és találkozott két pálos szerz.ete.ssel Agostino Casaroli és dr. Paskai László az érseki palotában dr. Seregély István egri érsek társaságában imádságról mondott példázatot, amely a Szentszék diplomatáinak is a legnagyobb ereje. Magyarul zárta szentbeszédét: „Dicsértessék Jézus Krisztus!” A továbbiakban kötetlen beszélgetésekre került sor. Előbb a hároméves képzésben résztvevő laikus hívekkel találkozott. Érdeklődött arról, hogy mit tanulnak, majd a mai magyar fiatalokról kérdezte a jelenlévőket. Az egyik hallgató — aki pedagógus — elmondta, hogy szerinte nincs minden fiatalnak lehetősége arra, hogy megismerje a vallást. Ezért is lesznek sokan öngyilkosok közülük. Válaszában Casaroli bíboros azt mondta, hogy az ifjabb nemzedékekben mindig van egy űr. Ez lehet jó is, de kétségbeesésbe is hajthatja őket. Ezért inkább az ígéretes oldalát kell ennek megragadni, s kielégíteni azt az éhséget, amely bennük van. Á papnövendékek előtt dr. Kartal Ernő latin nyelvű rektori köszöntőjét követően a tanulás fontosságáról szólt. Kiemelte, hogy sok ellentétes megállapítás, támadás hangzik el a vallással kapcsolatban, s ezekre válaszolni kell. Az emberi lélek természeténél fogva is Isten felé irányul, de ezt a törekvését megakadályozhatják különböző tényezők. (Folytatás a 2. oldalon) A szemináriumi látogatása során villáminteijút kértünk Casaroli bíborostól, mint a Vatikán államtitkárától. Közreadták ugyanis II. János Pál pápa magyarországi látogatásának időpontját. Miről is érdeklődhettünk volna tőle, mint erről a nagy jelentőségű eseményről? — Eminenciád egri programja tekinthető-e a Szentatya látogatása előkészületének, hiszen pénteki bejelentése szerint az 1991 őszén sorra kerülő lelkipásztori útja kialakítása már elkezdődött? — Igen örülök annak — nevette el magát a bíboros —, hogy engem előfutárnak, első fecskének tekint, aki a pápa látogatását jelzi. Abban már biztos vagyok, hogy tolmácsolhatom a nagy örömöt, ami a Szentatyát eltölti magyarországi látogatása miatt. Már most ki tudom mondani azt az áldást és jókívánságot, amit ő fog erre a vidékre és erre az országra hozni. — A kkor végül is várhatjuk-e II. János Pál pápát Egerbe? — A Szentatya ugyan erről még nem mondott nekem semmit, de hogyan is lehetne elképzelni az ő látogatását anélkül, hogy ne jöjjön el Egerbe? Ha úgy döntene, hogy nem jön ide, akkor veszekednék vele. Persze, ez tréfa — fűzi hozzá mosolyogva. — Paskai bíboros úr elárulta nekem, hogy Ön elsősorban emberekkel, és nem tárgyakkal szeretett volna találkozni Magyarországon. Milyen benyomásai vannak az itt élő emberekről? — Már sok találkozásom volt. Nagy tömegekkel csakúgy, mint kis közösségekkel. Mindezekből kiérződött a nagy szimpátia, amely óriási örömmel töltött el. S már elgondolom, hogy mi lesz akkor, ha maga a Szentatya jön ide... — Köszönjük a nyilatkozatot.
