Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-10 / 35. szám
Tenisz játszma a sapkán Melbourne: Apró teniszjátékosok csatáznak az egyik fanatikus teniszrajongó hölgy fejfedőjén, aki kólát iszogatva, szigorú arccal figyeli a nyűt ausztrál teniszbajnokság színhelyén, a Flinders Parkban zajló küzdelmeket. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Közepes hatótávolságú golyóstoll Több, mint kétezer esztendeje Ézsaiás próféta jövendölésében bízik a világ. Abban, hogy a föld lakói „csinálnak fegyvereikből kapákat és dárdáikból metszőkéseket...” A remény változatlan. A dárdák azonban rakétákká változtak, és még nincs vége. Éppen ezért üdítő a Sun híre, miszerint akadt egy úr, aki békés célokra fogná a rakétákat. Leonard Cheshire brit pilótaként harcolta végig a háborút, túlélte. A múlt év őszén azzal a javaslattal lépett a világ elé, hogy az ócskavasnak szánt rakétákkal segíteni lehetne a bajbajutottakon, ha golyóstol- lakat gyártanának belőlük, és persze akadna, aki ezeket meg is venné. Most bejelentette: ötletének megvalósításához annyi alapanyagot kap a Szovjetuniótól, hogy abból 100 millió tollat is gyárthat. A portékát különböző áron dobná piacra. A díszesebb tollak akár 100 fontba is kerülhetnek, a legegyszerűbbek már 7 fontért elérhetők. A tiszta nyereség a katasztrófa sújtotta területek lakóit illeti. Az alapanyag nyomán az írószerszám a jól hangzó „közepes hatótávolságú golyóstoll” elnevezést kapta. A dolgok egyszerűsítése miatt az „interkontinentális ballisztikus toll” esetében akár el is lehetne hagyni az alapanyag rakétává válását. Futballkishatalotn Barkóczy és Eszterházy püspökök nagy álma, s a fájdalmas kudarc törekedjem. Különösen két kelAz év eleje óta új tagja van az Európai Labdarúgó-szövetségnek, az UEFÁ-nak. Az esemény megfogalmazható úgy is, hogy eggyel több bajnokcsapat verseng majd a hőn áhított kupáért. Ez a Feröer-szigetek, Izland és Skócia között, az Atlanti-óceánban, néhányszáz kilométerre az északi sarkkörtől. Ami valószínű azért érdekes, mert itt a foci inkább mozgásigény, mint biztos megélhetési forrás. A jámbor halászok, juh- és marhatenyésztők azonban kedvelik a játékot, ezért döntöttek úgy, hogy kilépnek az ismeretlenségből. Végtére is, már tíz esztendős múltja van a hazai labdarúgó-szövetségnek, A madridi bíróság előtt kézzelfoghatóan megjelent Hitler és Franco szelleme, s úgy nevezik, hogy G4/W31. Még pontosab- bann: egy 1939-ben gyártott Mercedes, speciális példány.í Utóéletéről nem sokat tudunk, egyébként sem emiatt került ítélőszék elé. Azok egészen hétköznapi. Franco egyetlen leánya és örököse közölte, hogy igényt tart az immár több, mint fél évszázados Mercedesre. A család egyébként gazdag, nem ez lenne a bevásárló kocsi. Értékét a történelem verte föl. E típusból mindösz- sze három darabot készített a gyár, a Führer rendelésére. Az első az övé volt, ezt használta a varsói bevonuláskor. A másodikat a déli szövetségesnek, Mussolinimelynek vezetői mellékállásban szervezik a bajnokságot. Ez mintegy ötezer igazolt játékos részvételével zajlik. Botrány, bunda, kapitányválság ismeretlen fogalmak. Minthogy az európai sztároknak most már számolniok kell Feröer bajnokával is, érdemes felfigyelni, hogy a siker érdekében egy profit is szerződtettek, az edzőt, aki viszont Izland- ról érkezett. A nemzeti jövedelemből csak erre futja. Az egy főre jutó évi bruttó termelés, a hivatalos statisztika szerint 10.930 dollár. Szemben, a magyar profik biztos anyagi hátterével, ami fejenként mindössze 2539 dollár, szintén a legutóbbi adat szerint. nek ajándékozta. A harmadik ugyancsak ajándékként került a spanyol diktátorhoz, Francóhoz. Az alkalmat a 47. születésnap szolgáltatta — 1939 decemberében — ám, voltaképpen a példakép gesztusa volt, hódolójának. A Mercedes túlélte gazdáját, a király rendelkezett felette. Most azonban a nemzeti vagyonról szóló törvény a szocialista kormányt tette meg a javak — így az örökség — felügyelőjévé. Es ezt az új gazdát nem kívánja Villa- nerde nagyasszony. Bejelentette, hogy az autó őt illeti. Hozzátette, hogy nem kívája megtartani. Márcsak azért sem, mert a gyűjtők már a 10 millió dollárt is meghaladó árajánlatnál tartanak. Ha valakinek kétsége támadna afelől, hogy valóban ízig-vérig sorsfordító hónapokat, sőt heteket élünk, nem kell másra gondolni, mint az egri tanárképző főiskola tavaly lezajlott névváltoztatásával kapcsolatos lázas agitáció közepette „harcokra”, s napjainkban a főiskola körül zajló eseményekre. Voltak, akik az épületet építtető Eszterházy Károly nevének hallatára szinte elborzadtak, és grófi rangját, s kivált egyházfői méltóságát hangoztatták, nem tudván összeegyeztetni azt világnézetükkel, s politikai meggyőződésükkel. Karacs Teréz, Balassi, Gárdonyi és Kazinczy nevét emlegették. Smaa főiskola — amely a tisztán lezajlott második választás eredménye nyomán, várja Eszterházy Károly neve felvételének legfelsőbb megerősítését —, nemes célt kezdeményezett, és tett dicséretes lépéseket annak érdekében, hogy a felsőoktatás várható átszervezése kapcsán, az egri tanárképző főiskola egyetemi rangra emeltessék. Orbán Sándor főigazgató úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a humán egyetem egyik tanszéke a hittudományi lehetne. Felvetette a főiskola első embere, hogy katolikus egyetem lehetne az egri; s nem mondotta, de bizonnyal belejátszott álláspontja megfogalmazásába az is, hogy a hatalmas épülettömböt horribilis költség árán emelő Eszterházy Károly püspök nevéhez főződik a négyfakultásos egri egyetem felállításának szándéka. A több irányból befutott érdeklődés nyomán, szükségesnek mutatkozik, hogy felvázoljuk Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly egyetemalapítási tervét Egerben, a XVIII. század utolsó harmadában. Idézzük fel tehát az eseményeket úgy, amiként az a maguk rideg valóságában feltárhatók az egykorú iratokból, okmányokból. Barkóczy Ferenc püspök 1754-ben radikális lépésként, az egri papnevelő intézetben, a Te- lekesy-féle szemináriumban elvette az oktatás jogát a jezsuitáktól, s azt saját egyházmegyéje papjaira bízta. Ekkor az egri egyházfő nagy jelentőségű bejelentést tett. Eszerint az elkövetkező esztendőben beindítja a bölcseleti kurzust, létrehozva az Egri Püspöki Iskolát; melyhöz hozzácsatolja az ugyancsak a megye- székhelyen működő jogi iskolát, a „Studium Juridicum”-ot. S az így létrehozott iskolaegyüttest a „Publica Universitas” rangjára kívánja emeltetni. Tudnunk kell, hogy Foglár György egri kanonok 1740-ben vetette meg hatalmas summával az egri jogi iskola alapját, sőt 1741-ben biztosította annak törvénybe iktatását is. Tudnunk kell, hogy ebben az időben az országban még csak Nagyszombatban működött jogi iskola. A jogi iskola kollégiummal egyetemben a mai Kossuth Lajos utcai Szilágyi Erzsébet gimnázium bizonyos épületrészeinek megfelelően működött. Barkóczy nagyvonalú egyetemi terve kivitele kapcsán, az addig Kassán lévő „Kisdyanum”- ot, azaz a Kisdy-féle papnevelő intézet alapítványát egyesítette az egri szemináriummal, 1760- ban püspöki székvárosába telepítve azt. A Foglár-féle jogi iskola felügyeletét a királyi kúria gyakorolta, mely azután 1755-ben életbe léptette szervezeti szabályzatát. Témánk szempontjából fontos, hogy ez a szabályzat már bizonyos mértékű kapcsolatot biztosított a jogi iskola és a két tanszakos Püspöki Iskola között, de a „Stúdium Juridicum”-nak külön igazgatója volt, bár azt is a püspök nevezte ki. A jogi iskolán a jogtudomány mellett oktatást nyertek a juristák matézisből, történelemből, földrajzból, földméréstanból, polgári építészetből, valamint számvetéstanból is. A bölcsészek s a papnövendékek a teológia mellett történelmet és matézist is tanultak. Barkóczy Ferenc 1761-ben az egri püspöki székből távozik, s Mária Terézia kegyéből elnyerte az esztergomi érsekprímási méltóságot, s mint hercegprímás a magyarországi katolikus egyház feje lett. De még Egerből való távozta előtt, megbízást adott Gerl József bécsi építésznek az egri egyetemi épület tervének az elkészítésére. Eszterházy Károly 1762 nyarán foglalja el az egri egyházfői méltóságot, de már annak előtte váci püspök korában tárgyalt Gerllel, felvázolván előtte az egri iskolára vonatkozó terveit, elképzeléseit. Gerl 1763 tavaszán munkához lát a hatalmas iskola- épületnél. Ekkor még csupán a teológiai és a bölcselet szerepel a tervekben, de ugyanazon esztendő őszén megroggyant a Foglárféle jogi iskola épülete, s Gerl ennek bontását javasolta, egyben azt proponálta Eszterházynak, hogy a jogi iskolát is az újonnan emelendő épületben helyezze el. A nagy gyakorlati érzékkel rendelkező egyházfő meghallgatta Gerl tanácsát, s annak megfelelően az épületet átterveztette, második emeletet Húzatván arra. Akárminő furcsa is, de elmondhatjuk, hogy a legjobbkor jött a „ Fogláriánum ” épületromlása, mivel döntően hozzájárult a Líceum hatalmas épülettömbje megszületéséhez, és nem utolsó sorban a négyfakultásos egyetem létrehozása tervének kiérlelődé- séhez. De az igazsághoz tartozik az is, hogy 1763-ban Markhót Ferenc orvosdoktor is előállt nagyszerű tervével a püspöknél. Egyébként a bolognai egyetemen orvosdoktori diplomát nyert Markhótot Barkóczy csábította el Nagyváradról Egerbe, ahol nemcsak Heves és Külső- Szolnok vármegyék főorvosa lett, de Eger város orvosi tisztét is betöltötte, s nem utolsó sorban a püspökök háziorvosa lett. Markhót vetette fel Eszterházynak a létesítendő egyetemen orvosi fakultás felállítását. Ilyen kedvezőnek látszó helyzetben a püspök 1763 október első két hetében Bécsben tartózkodott, s nyilván az szerepelt feladatai első sorában, hogy bemutassa a királynőnek Gerl József egyetemnek szánt tervrajzait, s egyben előterjessze nagyszerű tervének kérvényét Egerben egyetem alapításához, Mária Teréziától kieszközölve az univer- zitási rang állami elismertetését. Témánk szempontjából kulcs- fontosságú, hogy részleteiben megismerkedjünk Eszterházy Károly kérelmével, — magyar fordításban. "Legszentségesebb császári és apostoli királyi Fenség! Bécsbe érkezvén, rendkívüli örömmel értesültem többektől arról, hogy Felségednek anyai szándékában áll arról gondoskodni, miszerint az összes tudományok művelése és tanítása Felséged örökös magyar királyságában előmozdíttassék; — mely királyi kegyelmes intézkedés, valamint az egyházi és világi közügyekre nézve kétségtelenül egyaránt jótékony hatású, úgy másrészről növeli Felségednek az utókorra átható dicső emlékét. Ezennel örömtől ösztönözve bátorkodom alattvalói mély hódolattal Felségednek előterjeszteni: mily állapotban vannak azon tanulmányok, melyek elődöm, az ország mostani prímása által berendezett Egri Püspöki iskolában előadatnak; egyúttal legalázatosabban kifejteni, milyen módon lehetne az említett iskolában Felséged legkegyelmesebb pártfogása alatta tanulmányok ügyét előmozdítani... ”Ezt követően ismerteti Eszterházy a szemináriumi és a bölcseleti oktatás eredményeit. „Ezen előrehaladás nagy örömmel tölti el szívemet, de viszont arra ösztönöz, hogy ezen iskola továbbfejlesztésére lek latszik ezen ügy erdekeben szükségesnek: a szilárd megalapítás és az örökre fenntartás. Első: hogy az iskolai előadásokhoz és a tanárok használatára eléggé tágas és alkalmas épület emeltessék, mely mind az ifjúságot, mint pedig mindenegyes tantárgynak külön tanárát befogadhassa... Második az: hogy úgy a mostani, mint a későbbi tanárok tisztességes és állandó ellátásban részesüljenek; nemkülönben a tanulmányokhoz szükséges eszközökről is gondoskodva legyen, milyenek: a könyvtár — melyet a közügyek érdekében nyilvánossá óhajtanék tenni —, matematikai és csillagászati eszközök...” A püspök a kincstártól terve megvalósításához anyagi segítséget nem kívánt, csupán az úgynevezett „plébánosok pénzalapjáéba általa befizetett évi 6 ezer forintot, a mindig egri kanonoknak adományozott tapolcai apátságot, valamint „a csaknem rommá lett egri vár köveit”. A püspök úgy munkálta ki az általa létesítendő egri egyetem felállítási és fenntartási költségeit, hogy az egyetlen krajcárral nem terhelné az államot. De folytassuk tovább a kérelem olvasását: ”Azonban nem akarok csupán a teológiai és a filozófiai tanulmányokra szorítkozni, hanem inkább szándékomban van, más tanulmányok tanítását is rendszeresíteni Egerben: milyenek a hazai és a római jog, a természeti s a nemzetközi jog előadását, valamint az orvosi tudományoknak is a tanítását. SŐT AZON ÉLÉNK KÍVÁNSÁGOT TÁPLÁLOM, HOGY AZ EGRI FŐISKOLA, MELYHEZ AZ IMÉNT ELSOROLTAKKAL AZ ALAP LE VAN TÉVE, FELSÉGED LEGKEGYELMESEBB PÁRTFOGÁSA ALATT EGYETEMES LYCEUM MÁ VÁLJÉK. TÖBB OK ÖSZTÖNÖZ ENGEM ARRA, HOGY ILYEN MÓDON EGERBEN EGYETEMET FELÁLLÍTANI, S E CÉLRA FELSÉGED KEGYELMÉT KIKÉRNI TÖREKEDJEM. A legfőbb ok az: hogy Eger városa legalkalmasabb volna ily célra, egész Felső-Magyarország érdekében, hol ilyen egyetemes tanulmányok végzésére alkalmatos intézet még nem létezik, s így az ottani országrészek lakosai kénytelenek elhanyagolni a legjelesebb tanulmányokat, vagy pedig messze eső egyetemre menni igen nagy költséggel, — mialatt Bécs, Grác és Nagyszombat felé első országrészek lakosai az ezen városokban berendezett főiskolákat könnyen igénybe vehetik. Nem tévedek, ha hozzáteszem, hogy Eger szomszédságában lévő országrészek lakosai — ha itt ily tanulmányok s tudományok elsajátítására alkalmuk nyílik —, mind a hazának hasznosabb s a királynak hívebb polgárai, mind pedig erkölcseinkben szelídebbek lesznek... Ha Felséged legmagasabb elhatározása folytán biztosítva lesz az egyetemnek Egerben való felállítása: arra is fogok törekedni, hogy az orvosi tudomány tanításának behozásához szükséges alapokat is megszerezzem. Talán nem szólok helytelenül, ha ezen tanulmányi ág ellátását az egri ir- galmasok szerzetére bízhatónak vélem... Felséged legmagasabb kegyelmébe alattvaló hűséggel ajánlottan maradok: Szentséges Felségednek alázatos és hű káplánja Eszterházy Károly egri püspök.” Mária Terézia az Udvari Kancellárián keresztül a püspök kérelmét véleményezés céljából kiadta Barkóczy Ferenc esztergomi hercegprímásnak, ”Magyar- ország tanügyei legfőbb felügye- lőjé”-nek, aki mélységes bosszút állván Eszterházy vele szemben tanúsított makacs ellenállásán, a következő tartalmú, finoman raffinált diplomáciával megfogalmazott véleményt adta a létesíteni kívánt egri univerzitásról: Nem emel ugyan kifogást az ellen, ha eszterházy Károly a Felső- Magyarország részére megépíteni kezdett iskolához kért csekély anyagi támogatást elnyeri, ugyanis a későbbiek során lényegesen könnyebb lesz majd azt az intézményt továbbfejleszteni. Most azonban semmiképpen sem tartja sürgetőnek az egyetemi rang engedélyezését, ugyanis félő, hogy az egyetmiprivilégium birtokában megvalósulhatnak Egerben olyan törekvések is, melyeket a gyakorlat nem igazol. Tehát Barkóczy Ferencnek, Eger volt püspökének, a magyar egyház fejének, esztergomi hercegprímásnak lehet és kell tulajdonítani azt, hogy zátonyra futott Eszterházy Károly által felállítani szándékozott négyfakultásos (teológiai, jogi, természettudományi és orvosi) egyetem felállítása Egerben. A hercegprímás így bosszulta meg az egri egyházfőn vele, mint a magyar tanügyek főpátrónusával szemben tanúsított ellenállást, makacsságot. Eszterházy irgalmat nem ismerve vágta a prímás szemébe 1763 nyarán egy levélben: ”Hercegséged 16 évig állt az egri egyházmegye élén, jól tudja tehát, hogy mennyire elhanyagolt állapotban hagyta itt... Szabolcs vármegyében, mely legnagyobb megye az egyházmegye kebelében, csak 9 plébános található, azok sem tudnak megélni. Bereg megyében 3plébános van, Mára- marosban pedig egy sincs. Egy plébánosra 50-60 filia (leányegyház) jut. A tanítók száma még kevesebb. Hercegséged idejében a püspökség és a káptalan között számos összeütközés keletkezett, s ezek még most is elintézetlenek...” A püspök azonban nem adta fel a reményt, és továbbfolytatta nagyarányú építkezését, de 1764-től már Fellner Jakab vette át a munkák irányítását és bizonyos métékű, de jelentős áttervezését a Gerl-féle plánumnak. Hatalmas költséggel gazdagodott évről-évre a könyvtár. Hell Miksa tanácsára Londonból méregdrága csillagászati műszereket vásárolt. Markhót doktor javaslatára 1767-ből beindult az ország első orvosi iskolája, melynek egyik legjelentékenyebb momentuma az volt, hogy az elméleti oktatás, a klinikai elvek alapján, az irgalmasok kórházában gyakorlati kiképzéssel egészült ki. De az első 5 éves kurzus után elhalt a példamutató kezdeményezés, bár Markhót még egy időn át továbbra is foglalkozott a bábák kiképzésével. Az egri Orvosi iskola a „Scola Medicinalis” felett az is megkongatta a vészharangot, hogy a királynő csak azoknak a fizikus orvosoknak engedélyezte gyakorlatuk folytatását, akik diplomájukat a nagyszombati, vagy a bécsi egyetem orvosi karán szerezték meg. De Markhót és Eszterházy érdeme ezen a téren elvitathatatlan! Az egri univerzitásnak az adta meg a kegyelemdöfést, hogy az 1777-ben kibocsátott Ratio Educationis véglegesen leeresztette a sorompót Eszterházy Károly negyszerű terve: az egyetem állami elismerése, az egyetemi privilégiumok elnyerése előtt. Eger, a „Magyar Athén ”azonban nem feledhette el az elvetélt nemes gondolatot, s a második világháború után Csizmadia jogászprofesszor úr felvetette az egri egyetem létrehozásának a ondolatát a nemzeti Bizottságán, de támogatás sehonnan sem érkezett. A nagy eszmék hordozóinak a nyomában járnak a kultúrpolitikának azok a mai apostolai, akik elérkezettnek érzik végre az időt a rövidesen Eszterházy Károly nevétfelvevő egri tanárképző főiskolának egyetemmé fejlesztésére, fátylat borítva minden kicsinyes, s a nagy és nemes ügynek fogaskerekei közé homokot szóró torzsalkodásnak. Sugár István Mit ér a Merd, ha öreg? Az egri egyetem felállítása tervének margójára
