Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-09 / 34. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. február 9., péntek NEMZETKÖZI ÉLET A cél: a nyár eleji szovjet —amerikai csúcs előkészítése Megkezdődött Sevardnadze és Baker tárgyalássorozata A szovjet külügyminisztérium Moszkva belvárosában lévő vendégházában csütörtök délelőtt megkezdődtek a hivatalos szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások. A küldöttségeket Eduard Sevardnadze szovjet, illetve James Baker amerikai külügyminiszter vezeti. A két külügyminiszter szerda este — közvetlenül Baker Moszkvába érkezését követően — már megkezdte tárgyalásait, négyszemközti találkozó keretében. A csütörtöki tárgyalások előtt Sevardnadze és Baker újságíróknak nyilatkozva megállapította, hogy a nap folyamán a leszerelési kérdéseknek, ezen belül is a hadászati támadófegyverzet csökkentésének, a vegyi fegyverek betiltásának szentelik a fő figyelmet. Sevardnadze úgy fogalmazott, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatokban egyre inkább teret nyer a bizalom, a kölcsönös megértés és tisztelet. A szovjet külügyminiszter egy kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a KB-ülést követően a moszkvai vezetés a belpolitikai kérdéseket a külpolitikai problémák elé helyezné. Nem szabad megengedni, hogy alább hagyjon külpolitikai aktivitásunk, s ezt nem is engedjük meg. Úgy vélem, hogy az amerikai fél üdvözölni fogja ezt a megközelítést — mondta Sevardnadze. Baker négynapos moszkvai látogatása során a külügyminiszteri tárgyalásokon a szovjetamerikai megbeszélések hagyományos öt témakörét — leszerelés, regionális kérdések, kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok, emberi jogok, globális problémák — tekintik át. A hatodik Se- vardnadze-Baker találkozó célja már a nyár eleji szovjet-amerikai csúcs előkészítése, s így nyilvánvaló, hogy a külügyminiszterek erőfeszítéseket tesznek a hadászati támadófegyverzet ötven százalékos csökkentéséről szóló szerződés aláírását hátráltató nézeteltérések felszámolása érdekében. Emellett várhatóan kiemelt helyen szerepelnek az európai problémák, különös tekintettel a kelet-európai változásokra. Bakert a tervek szerint fogadja majd Mihail Gorbacsov is. (MTI) Prága: Mintegy harmincezer ember az Óváros terén tartott tüntetésen követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását február 6-án. A megmozduláson, amelyet a csehszlovák szociáldemokraták szerveztek, felolvasták azt a nyílt levelet, amelyet a tüntetők a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldenek és amelyben azt követelik, hogy a Csehszlovákiában állomásozó összes szovjet csapatok május 31-ig előfeltételek nélkül hagyják el az országot. (Népújság-telefotó — MTI) Megszületett a megegyezés Egy lépés az egri egyetem felé Lapunkban hosszú ideig folyt a vita arról, hogy mi is legyen a volt MSZMP Oktatási Igazgatóság sorsa. Az érvek pro és kontra sorakoztak, de végül is a legtöbb hozzászóló egyetértett abban, hogy regionális szinten kellene gondolkodni, vagyis a tájegység felsőoktatásában lenne szükség továbblépésre. Az egri egyetemi tervek valóraváltásához nélkülözhetetlen ez az épület. Az egri MEGÁLLAPODÁS városi tanács általános elnökhelyettese, Békési József egy olyan megállapodást juttatott el hozzánk, amely által megválaszolják ezt a kérdést. Az alábbiakban közöljük a dokumentum szövegét. A Művelődési Minisztérium, a Heves Megyei Tanács és Eger Város Tanácsa, valamint az egri tanárképző főiskola vezetői tárgyalást folytattak a Művelődési Minisztérium hivatalos helyiségében az MSZMP Heves Megyei Oktatási Igazgatóság hasznosításáról. Az értekezleten jelen voltak: dr. Manherz Károly művelődési miniszterhelyettes, dr. Kádár Lehel főosztályvezető, Cseresnyés László főosztályvezető (az MM részéről), dr. Asztalos Miklós, Heves Megyei Tanács elnökhelyettese, Békési József, Eger Város Tanácsának elnökhelyettese, dr. Orbán Sándor főiskolai főigazgató. A megbeszélésen az alábbi megállapodás született, melyet kérünk a Minisztertanács elé teijeszte- ni. A Heves Megyei Oktatási Igazgatóság épületének kezelői jogát megosztva az egri tanárképző főiskola és a városi tanács kapja meg az alábbiak szerint: Az egri tanárképző főiskola kapja meg határozatlan időre: — a földszint valamennyi helyisége, az étterem és a konyha kivételével, — az első emelet valamennyi helyisége, tanári szobája és tanterme; — a II. emelet valamennyi tanári szobája és tanterme, valamint az ezeket összekötő folyosó és az ott lévő közös helyiségek kezelői jogát; Eger Város Tanácsa kapja meg: — az alagsor létesítményeit; — a földszinten lévő konyha és ebédlő helyiségeit, valamint a III. emelettől a VIII. emeletig tartó kollégiumi rész kezelői jogát középiskolai célra A tanácsok vezetői nyilatkozatot tettek arról, hogy amennyiben az egri főiskolán egyetemi kar létesül vagy a főiskola egyetemmé válik, a határozattól számított egy éven belül a teljes épületet a főiskola részére átadja. Ezekben a kérdésekben a megbeszélésen résztvevő felek egyetértettek. Budapest, 1990. február 2. Dr. Orbán Sándor Békési József főiskolai főigazgató a városi tanács elnökhelyettese Dr. Manherz Károly művelődési min.helyettes A Szocialista Párt támogatja: „Egyetemet megyénknek” A történelem folyamán soha nem volt ilyen kézzelfogható közelségben annak a több mint 200 éves Heves megyei álomnak az elérése — a mai egri főiskola egyetemmé válása — mint napjainkban. Ezért is sajnálatosnak tartjuk azt a huzavonát, mely különböző indokokra hivatkozva — egy épület, a volt Oktatási Igazgatóság hasznosítása kapcsán — meditál és bizonytalankodik e nagy horderejű megyei kulturális tudományos intézmény, és gyermekeink továbbtanulásának helybeli megvalósulását segítő célok mielőbbi elérésén. Hisszük, hogy felhívásunk nem irányul más érdekek ellen, még akkor sem, ha tudjuk, hogy Eger városnak van bőven oktatási, egészségügyi, idegenforgalmi és sok egyéb megoldásra váró gondjai is. Úgy véljük azonban, hogy ezek e talán utolsó „lélektani pillanatban” nem mérhetők össze az egyetemmé válás, az egyetemi városi rang sokak által ma még nem érzékelt, beláthatatlan szellemi lehetőségeivel. Ezért a Szocialista Párt céljainak egyike- ezt képviselőjelöltjeink is magukénak vallják — az a kultúrpolitikai misszió, mely sokakkal együtt egyetemet kíván Heves megyének, Eger városnak, és kér mindenkit: tegyünk is ezért, hogy legyen a volt Oktatási Igazgatóság épülete az egri főiskoláé. A Magyar Szocialista Párt Heves Megyei Koordinációs Tanácsa Litván törvényhozás Érvénytelen a csatlakozás A litván Legfelsőbb Tanács szerdán törvénytelennek és érvénytelennek minősítette a litván parlament 1940. július 21-iki határozatát a Szovjetunióhoz való csatlakozásról. A jelenlegi összetételében utolsó ülésszakát tartó, s második napja ülésező litván törvény- hozás szinte az SZKP KB-nak a Litván KP-ról szóló vitájával egyidőben hozta meg döntését. A mostani ülésszak napirendjén 26 kérdés szerepelt, de közülük kiemelkedett az 1939-es szerződések kérdése. Most a vilniusi pailament megerősítette saját bizottságának múlt évi jelentését, amelyben — összhangban a Népi Küldöttek Kongresszusával — törvénytelennek, s aláírása pillanatától érvénytelennek minősítette a Szovjetunióhoz való csatlakozást kimondó döntést. SZKP KB: Folytassa, Gonbacsov! Gorbacsov és a peresztrojka egy lépéssel talán közelebb került a célhoz, ám a győzelem továbbra sem látszik biztosnak. Az SZKP Központi Bizottsága ugyanis viharos vitákkal tarkított ülésén olyan megoldáshoz folyamodott, amely ismét elodázta a reformpártiak és a konzervatívak közötti végső és elkerülhetetlen megmérettetést. Az ülés előtti (nyilván nem véletlenül kiszivárogtatott) értesülések azt sejtették, hogy Gorbacsov és csapata történelmi léptékkel mérhető áttörést készít elő. Az Interfax nevű, dollárért megA KÖTI-KÖVIZIG tájékoztatja mindazokat, akik a védtöltésen való Közlekedési engedély igénylése iránt érdeklődnek, hogy az engedélyek igénylési feltételei és kiadásának módja megváltozott. Ügyintézése: Szolnok, Ságvári krt. 32. Pf. 63. vagy Kisköre, Tisza II. Vízlépcső Kiskörei Szmg. rendelhető moszkvai bulletin például olyan információkat szellőztetett meg, amelyek egyértelműen azt sugallták: itt és most valami nagy dolog van készülőben, az SZKP feladja hatalmi monopóliumát, bevezetik a többpártrendszert. A várakozást csak tovább csigázták az ilyenkor szokásos moszkvai pletykák, amelyek, mint immáron évek óta annyiszor, most is hagyományosan Jegor Ligacsov lemondásával kezdődtek, de az idén — teljesen szokatlan módon — Mihail Gorbacsov lemondásával végződtek. A közvetlenül a KB-ülés előtt felröppent hírt, amelyet egyébként a szovjet vezetéshez meglehetősei közel álló és moszkvai politikai körökben mindeddig nagyra értékelt amerikai CNN tévé bocsátott szárnyára, kitapintható feszültséget keltett nemcsak a szovjet fővárosban, hanem az egész világon. A tőzsdei árfolyam-ingadozások mellett ezt jelezte egyebek között Gorbacsov és Bush elnök váratlan telefonbeszélgetése, valamint a vasárnapi, egyes források szerint félmilliósra becsült, ám a maga nemében mindenképpen példátlan méretű Gorbacsov- párti moszkvai tüntetés is. Ilyen előzmények után cseppet sem volt meglepő, hogy a KB-ülésen, amelyről a TASZSZ viszonylag gyorsan (csupán fél napos késéssel) tájékoztatta a világot, látszólag késhegyre menő küzdelemre valló, ám mindenképpen vaskos megfogalmazásokkal tűzdelt beszédek hangzottak el. Ezek sorából is kiemelkedett Brovikov varsói szovjet nagyköveté, aki a tiszteletre méltó fórum előtt majdhogynem sárba tiporta a peresztrojkát és annak vezérét. A szokatlan hangnem és nyíltság okozta megrökönyödésre moszkvai sajtókörökben csak egy elfogadható magyarázatot találtak: Brovikov nem a levegőbe beszélt, látta mi megy végbe Lengyelországban, s nyilván ettől szerette volna megkímélni hazáját. Moszkvából szemlélve a dolgokat, a vita a továbbiakban meglehetősen változatosan zajlott: hol egy Gorbacsov-párti szónok kapott szót, hol egy konzervatív. Köztük szólaltak meg azok a kivárók, akik egy letűnt korszak kliséit idéző, színtelen beszédeikkel inkább a maguk, mintsem a peresztrojka állásait védelmezték. (Sokak szerint egyébként rajtuk múlott a szavazás kimenetele is.) Az viszont biztos, hogy amikor az eredetileg két naposra tervezett ülés nem ért véget kedden, többeknek rossz sejtései támadtak. A Gor- bacsovot ért nyílt és burkolt bírálatok rossz előjelnek tűntek a vita elhúzódásának fényében, s akkor még egyáltalán nem látszott biztosnak, hogy a főtitkári előterjesztés végül majdnem egyhangú szavazással (az egyetlen Borisz Jelcin ellenszavazatával) fogadtatik el. Egyesek, persze joggal kérdezhetik: mi értelme volt három napig elhúzni a vitát, ha végül (például egy előre elkészített forgatókönyv alapján) mégis Gorbacsov álláspontja érvényesült. A válasz természetesen igen ösz- szetett: a jelek szerint Gorba- csovnak szembe kellett néznie azzal — a KB-ülés által is alátámasztott — ténnyel, hogy egyelőre nem tud boldogulni a konzervatív szárny támogatása nélkül. Feltehetőleg ez késztette őt és követőit arra, hogy a radikális program elfogadása fejében egyelőre ne nyúljanak személyi kérdésekhez, amelyek nélkül pedig — mint ez több felszólalásból is egyértelműen kiderült — a jelenlegi, több mint fele részben 1961 és 1981 között megválasztott, immáron elöregedett Központi Bizottság nem viheti sikerre a peresztrojkát. E kompromisszumos megoldás veszélye abban rejlik, hogy a pártkongresszusig lehetőséget és mozgásteret ad a konzervatív szárnynak állásai megerősítésére, s esetleg — a kongresszus előtti beszámoló és vezetőségválasztó gyűlések révén — egy ellentámadás előkészítésére, minthogy ehhez a személyi feltételek legfelsőbb szinten is adottak. A személyi konzekvenciák nélkül elfogadott, még oly radikális pártprogram nagy kérdése ugyanis éppen az, hogy e taktikai félmegoldás mennyiben jelent előrelépést az eddigi helyzethez képest akkor, amikor számos kulcspozícióban továbbra is a konzervatív funkcionáriusok ülnek. Másképpen szólva: megérte-e tehát a kompromisszum? Dorogi Sándor J A GENERÁL-COOP Építési- Szerelési- és Szolgáltató Kisszövetkezet alábbi szövegű és formátumú bélyeg V I« GENERÁL-COOP Építési, Szerelési és Szolgáltató Kisszövetkezet 3000. Hatvan, Tanács u. 1. Pf: 65. 4. GENERÁL-COOP Építési, Szerelési és Szolgáltató Kisszövetkezet 3000. Hatvan, Tanács u. 1. Pf: 65. 1. GENERÁL-COOP Építési, Szerelési és Szolgáltató Kisszövetkezet Hatvan anyagbeszerzés 1. MNB: 353-96226. A fenti bélyegző 1990. február 1-jétől X r Nicaragua Újabb amnesztiarendelet A nicaraguai parlament szerdán újabb amnesztiarendeletet fogadott el. Ennek értelmében csaknem 1200 foglyot helyeznek szabadlábra, köztük kormányellenes gerillákat és volt somozista nemzeti gárdistákat. Ez utóbbiak közül többet előzőleg 30 évi börtönbüntetésre ítéltek. Az ellenzéki pártok és a római katolikus egyház már jóideje követelte a foglyok szabadon bocsátását. Megfigyelők szerint a sandinista párt mostani lépése gesztus a február 25-ikén tartandó általános választások küszöbén. A parlament döntése nyomán 1.186 személy nyeri vissza szabadságát. Közülük 993 a felkelő, 154 a kollaboráns és 39 az egykori nemzeti gárdista. A somo- zistákat 1979-ben ítélték 15-30 évi börtönre. A foglyokat ma engedik ki a börtönökből, és az ünnepélyes szabadon bocsátáson ott lesz Daniel Ortega köztársasági elnök is. A KB-ülés kimeneteléről A főtitkár üzenete Thatchemak Londonban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Mihail Gorbacsov a külföldi vezetők közül elsőként Margaret Thatcher asszonyt tájékoztatta a SZKP KB ülésének kimeneteléről. Személyes üzenetét a szovjet parlamenti küldöttség élén Londonba érkezett Vagyim Medve- gyev, a Politikai Bizottság tagja, a KB ideológiai bizottságának vezetője adta át szerdán este a kormányfőnek a Downing Street 10-ben. Az üzenet szövegét nem hozták nyilvánosságra. Hivatalos forrásokból származó értesülések szerint a „hosszú és részletes tájékoztatás Mihail Gorbacsov és a miniszterelnök-asszony között kialakult szoros és bizalmas kapcsolat további erősödését jelzi”. / ....................... ' ' % DU ETT Kft egri munkahelyre közgazdászt keres felvételre. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: DUETT Kft Eger, Maczki u. 2. Telefon: 36/11-403. V / A Táltos Hotel felvételt hirdet német nyelvtudást igénylő titkárnői állás betöltésére azonnali belépéssel. Jó kereseti lehetőség! Érdeklődni lehet naponta 8-16.30 között a (36) 20-760 telefonszámon Kiss Sándor igazgatónál.
