Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-09 / 34. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. február 9., péntek VÁLASZTÁSI FÓRUM 3 Vita ______________________________________ T isztelt Zsidei Istvánné képviselőnő! Az 1990. január 27-ei Népújságban megjelent nyilatkozatával kapcsolatban szeretnék egy pár kérdést feltenni Önnek. Ön a recski ércvagyon hasznosításáért, a bánya további üzemeltetéséért kíván majd harcba szállni, amennyiben elnyeri választói bizalmát. A recski bányát évek óta nem üzemeltetik, miután a világpiacon sokkal olcsóbb áron jelent meg a réz, mint ahogy ók ezt kitermelni képesek. Tehát az üzem veszteséges! Miből kívánja Ön finanszírozni a bányát? Az állami költségvetés melyik részét kívánja megrövidíteni? Talán az oktatásra vagy az egészségügyre szánt összegből kíván lecsípni? Vagy talán újabb áremeléssel kívánja a költségvetés összegét növelni? Vagy talán kommunistaszombatot vagy békekölcsönt fog szervezni? Mert egy veszteséges vállalatnak állami dotációt kell adni, hogy például a béreket ki tudja fizetni. Ön kétezer választót bizonyára nyerhet ezzel a programjával, de Önnek 60 ezer embert kéne képviselni, s talán meg lehetne próbálni összefüggéseiben nézni a dolgokat. Dr. Jantsky Erzsébet Parádfürdő, kórház Republikánus Nemzeti Párt Nyílt válasz Recsk ügyében! Tisztelt dr. Jantsky Erzsébet! Nem lepett meg hozzám intézett nyílt levele a recski bányával kapcsolatban. Sőt! Természetesnek tartom. Természetesnek tartom az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája és az azt kiszolgáló, Recsk ügyét végigkísérő sajtópropaganda alapján. Ön abból indul ki, hogy a világviszonylatban jelentős, és 20 milliárd dollár (ennyi a teljes magyar adósság is!) értékű fémet tartalmazó recski ércvagyon kiaknázása veszteséges, s ha a kitermeléshez hozzáfognánk, akkor a dotáció növeli a költségvetési hiányt, tehát romlik az élet- színvonalunk. Ezt állítják, állították azok is, akik az elmúlt évek hibás beruházásait eldöntötték. Azok, akik teljes politikai súlyuk latba vetésével jóváhagyatták az eocénprogramot, presztízsberuházásként kezelték Bős — Nagymarost, vagy könnyedén belementek olyan üzletbe, mint Tengiz, ahol 4 százalékos kamatra mi adtunk hitelt a Szovjetuniónak. \ Amikor viszont 4 százalékos kamatra mi kaphattunk volna hitelt Recskre, akkor gyorsan elzárkóztak. Ugyanezek a körök találták ki jelenlegi adórendszerünket is. Kérem, vegye észre, hogy nemcsak a beruházási döntések lehetnek hibásak, hanem ugyanilyen hibáknak számítanak az elmulasztott lehetőségek is. Ilyen elhalasztott lehetőség volt Recsk is, amit mindig háttérbe szorítottak a politikai-hatalmi szempontok. Ha ugyanis a'80-as évek elején a munkákat nem állítják le, s elkezdik a kiaknázást — HISZEN EZ A BÁNYA MÉG SOHASEM TERMELT -, ez lett volna Magyarország egyetlen gazdaságos beruházása. Csupán arra szeretnék utalni, hogy az elmúlt három évben olyan páratlanul magas volt a világpiacon a réz ára, hogy a beruházás már megtérült volna, és évente több mint 200 millió dollárral javítaná devizamérlegünket. Jelenleg ezt a dollármennyisé- get a külföldről beszerzett fémért kell kifizetnünk évről évre. Képviselői munkám során alkalmam volt végigkutatni az ösz- szes számítást és kalkulációt, amelyet nemcsak magyar szakemberek, hanem tekintélyes külföldi cégek is készítettek. A számítások azt mutatják, hogy Recsken egy dollárt 40 forintért lehet előállítani, illetve egy forint költséggel 50 fillér hasznot lehet hozni. Ezért a mai világpiaci árakon a befektetés öt éven belül kamatostól megtérülne. Nos, hát ez nem a költségvetéstől vonna el összegeket, hanem a jelenlegi költségvetési hiány negyedét pótolná. Persze, könnyen rá lehet fogni Recsk híveire, hogy túl optimisták. De kérdem én, hogy ha olyan sum- másan kimondható lenne a bánya gazdaságtalansága, mint ahogyan Ön teszi, akkor a nagy nyugati cégek az elmúlt hónapokban — amikor is szabaddá vált az út a külföldi tőke előtt — miért jelentkeztek sorra és vizsgálják egymással versenyezve, nem kis anyagi befektetéssel azt, hogy miként vehetnének részt a vagyon kiaknázásában? Nyilvánvaló, hogy a tőkések nem a ráfizetéses lehetőségeket keresik! Levelében azt kérdezi, honnan vennénk a pénzt a bányára. Parlamenti hozzászólásaimmal, indítványaimmal más nagy- beruházás híveivel szemben, sohasem a költségvetésből kértem finanszírozást! A döntési tehetetlenség ellen hadakozva, a vállalkozási törvény adta lehetőségeket jóval megelőzve, indítványoztam, hogy az ércvagyont vállalkozási formában, részvénytársaság keretében, a költségvetést kímélő módon hasznosítsák. így nem kell félni attól sem, hogy a vállalkozás valamiféle állami dotációra szorulna, hiszen egy esetleges veszteséget a kockázatot vállaló befektetők viselnének. Ezen javaslatom két éve még értetlenséggel találkozott, meg is mosolyogtak érte, néhányan meg is nehezteltek, mert így derült fény arra, hogy mi folyik a háttérben... Az ilyen vállalkozási megoldás ma már a pártok többségének programját képezi. Ezzel az indítványommal lehetett megakadályozni, hogy a még üzembe se állított bányát vízzel árasszák el, és veszendőbe menjen a bányászok eddigi verejtékes munkája, 7 milliárd forint értékben. Válaszomból úgy gondolom, kiderül, hogy mint pártoktól független képviselőjelölt, Recsk témáját nem ezután kívánom MAJD vállalni, hanem — a komoly összeütközésektől sem mentes — eddigi hadakozásaimnak is része volt abban, hogy még van miről vitatkoznunk!Sikerült ugyanis a bányát leválasztani a budapesti központú nagyvállalattól, s lehetővé tenni a külföldi működőtőke behozatalára irányuló tárgyalásokat. Az is igaz, hogy a foglalkoztatási gondokkal küszködő térségben a bánya 2000 családnak jelentene biztos kenyeret, de még ennyi embernek adna jó kereseti lehetőséget azáltal, hogy kisvállalkozások szerveződésével mód van a bányát kiszolgáló különböző tevékenységeket (javítás, gyártás, karbantartás, étkeztetés, ipari tevékenység, ruhatisztítás, közlekedés stb.) ellátni. Mellékesen olyan kapcsolódásokkal is lehet számolni, mint például Parádfürdő távfűtése, a parádfürdői strand meleg vízzel történő ellátása, vagy a hulladék hő melegházi hasznosítása Bo- dony, Mátraderecske területén. Kereseti lehetőségeken felül a bánya kitermelheti az ott dolgozók arányában a társadalombiztosítás és a nyugdíj fedezetét is, továbbá a környező falvak tanácsai rendelkezhetnek a személyi jövedelemadóval. Célul kell kitűzni azt is, hogy az eddig megvalósult létesítményeknek megfelelő részvények egy részét a tanácsi önkormányzatok, mint tulajdonosok kapják meg, s így közvetlenül részesülhessenek a bánya nyereségéből. Félreértés ne essék, Recsket nemcsak lokálpatriotizmusom miatt és nemcsak 2000 vagy 60 ezer ember életszínvonala miatt támogatom, hanem azért is, mert a Kárpát-medence legnagyobb bányájaként többet termelne, mint a híres erdélyi ércbányák, és mert a magyar gazdaság egészét segítheti a kilábalásban. E törekvésemben nem vagyok egyedül. Elképzeléseimmel országos szinten magam mögött tudhatom a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a Magyar Demokrata Fórum támogatását, akik szintén összefüggéseikben nézik a dolgokat. Képviselőjelölti programomban Recsk csak egy a sok közül, mert épp ilyen fontosnak tartom többek között a gyógy-idegen- forgalom fejlesztését és a választókerületben élő több mint 50 ezer ember ügyes-bajos dolgainak vállalását. Abban bízom, hogy ha általánossá válik ama választási elvem, hogy „tisztességet a politikában, a munkában és a magánéletben”, akkor a recski bánya úgy valósul meg, hogy az az ország és a választói körzet hasznára lesz. Remélem, kedves dr. Jantsky Erzsébet, hogy Ön, aki szintén képviselőjelölt, az utóbbi célkitűzésben egyetért velem, és kölcsönösen támogatjuk egymást, mivel nem az a fontos, hogy személy szerint ki lesz a képviselő, hanem az, hogy a választási körzetünk ügyei előbbre menjenek... Üdvözlettel: Zsidei Istvánné Sírok + (Tisztelt Olvasóink! Vitáink során azt az elvet hirdettük meg, hogy a válaszadásra lehetőséget adunk a címzettnek. S azt is, hogy az legalább ugyanolyan terjedelmű legyen, mint a hozzá intézett levél. Ez esetben el kellett térnünk e gyakorlattól, hiszen dr. Jantsky Erzsébet inkább kérdések sorát rótta papírra, s azok — már csak a téma jelentősége miatt is — alapos, körültekintő választ igényelnek.) „Külső és belső békét hirdetünk...” Szabálysértési eljárás indult A Magyarországi Zöld Párt egri szervezete és képviselőjelöltjük, dr. Nagy Zsigmondörömmel fogadja a hírt, miszerint az (ideiglenesen?!) hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások. Most időszerű és szükségszerű lenne törvényes úton garantálni, hogy a jövőben Magyarország területén ne állomásozhassanak idegen ország fegyveres erői. Valamint arról is, hogy soha ne lehessen itt tömegpusztító atom-, biológiai, kémiai (ABC) fegyvert előállítani, tárolni, és az ország területén átszállítani. Mi leszerelést akarunk, külső és belső békét hirdetünk a nemzetek és az emberek között, és békét kívánunk a természettel. A természet és embertársaink leigázása helyett az együttélés erkölcsét hirdetjük a jobb, az emberibb, és a természetet is szolgáló létezés szabályait keressük. Hiszen az embereknek és minden élőlénynek JOGA VAN AZ ÉLETHEZ. Úgy hisszük, mi egri környezetvédők, hogy az élet — legyen az állati, növényi — mindig tiszteletet követel. Dr. Nagy Zsigmond A Magyarországi Zöld Párt egri szervezetének képviselőjelöltje Február 5-ei számunkban a Választási fórum elnevezésű ösz- szeállításunkban Plakátok, levelek... címmeljelentmegegy glosz- sza, s abban — zárójelben — az a szolid szemrehányás, hogy furcsálljuk, miért nem reagált a plakáttépésekkel kapcsolatban a gyöngyösi illetékes két hatóság. A Gyöngyösi Rendőrkapitányság vezetője, Bartos László r. őrnagy telefonon tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy igenis intézkedtek az ügyben a bejelentések nyomán. A mátraalji városban az első jelzés január 17-én érkezett a városi ügyészségre. Az azonnal megkezdett vizsgálat során a Gyöngyösi Városi Ügyészség január 24-ei határozatában a nyomozást megtagadta, mivel a cselekmény nem bűncselekmény, hanem rongálás szabálysértése, hiszen a kárérték legfeljebb 400 forint. Egyúttal az ügyet hivatalosan áttették a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra. Ott február 1-jén ismeretlen tettes ellen elindították a szabálysértési eljárást, amelyet jelenleg is folytatnak. {Köszönjük az észrevételt. Egyszersmind úgy véljük — tanulságképpen —, az elkövetkezőkben hasonló esetekben érdemesebb mindjárt az intézkedésekkel egy időben informálni az olvasókat...) Választási közvélemény-kutatás A falvakban még nagy a bizonytalanság A Magyar Közvélemény-kutató Intézet január 25. és 31. között ezer választópolgárt kérdezett meg arról, hogy melyik pártra adják majd szavazatukat a március 25-i választásokon. Bokor Ágnes osztályvezető az MTI munkatársának kérdésére elmondta, hogy a lakosság arányának megfelelően 204 budapesti és 796 vidéki lakost kérdeztek meg. Közülük 304-en még nem döntöttek. A legnagyobb a bizonytalanság a falvakban, ahol a lakosság 35,9 százaléka még nem tudja, hogy melyik pártra adja majd le szavazatát, a vidéki városokban ez az arány 28,3 százalék, a fővárosban pedig 24,6 százalék. A megkérdezettek 58,4 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni, 16,2 valószínűleg, 6,3 valószínűleg nem, 18,4 százalék pedig biztos nem megy el. Erre a kérdésre 0,7 százalék nem tudott válaszolni. A választ adó 696 választó- polgár közül 21,3 százalék a Magyar Demokrata Fórumra, 18,4 százalék a Szabad Demokraták Szövetségére, 16,3 százalék pedig a Független Kisgazdapártra kíván voksolni. A további sorrend: Magyar Szocialista Párt 10,1, Fiatal Demokraták Szövetsége: 7,1, Magyarországi Szociáldemokrata Párt 4,6, Magyar Szocialista Munkáspárt 3,7, Független Magyar Demokrata Párt 3,6, Kereszténydemokrata Néppárt 3,3, Nemzeti Kisgazda- párt 3, Magyar Néppárt 2,4, Magyarországi Zöld Párt 1,6, Hazafias Választási Koalíció 1, Független Szociáldemokrata Párt 0,9, Magyar Függetlenségi Párt 0,6, egyéb 1,4 százalék. Bokor Ágnes elmondta azt is, hogy a megkérdezett budapesti lakosoktól a Szabad Demokraták Szövetsége 27,5, a Magyar Demokrata Fórum 23,5, a Független Kisgazdapárt pedig 9,8 százalékot kapott. Ä vidéki városokban az MDF 24,9, az SZDSZ 19,2, az FKgP pedig 12,5 százalékra számíthatna, ha most lenne a szavazás. A falvakban az FKgP vezet 24,9 százalékkal, az MDF 15,5, az SZDSZ 11,8 százalékot kapott. Hová tehetők a transzparensek? Gyöngyösön is rendelkeztek a szabályokról Az országgyűlésiképviselőválasztás előkészítése folyamatában a pártszervek és más, az előkészítésben résztvevő szervek részéről felmerül kisebb méretű transzparensek, plakátok elhelyezésének igénye. A választási propaganda elősegítése érdekében a következőket javasoljuk az 1989. évi XXXIV. sz. törvény, vjt. 13. paragrafus (5) bekezdésével összhangban: Transzparensek közterületen csak úgy helyezhetők el, hogy azok stabilan álljanak, és se a gyalogos-, se a közúti gépjármű- forgalmat ne akadályozzák, azokra balesetveszélyt ne jelentsenek. Az elhelyezés előtt szükséges az elsőfokú építésügyi hatóság felkeresése — ügyfélszolgálat: Keresztúri Péter ügyintéző — és az elhelyezési pontok egyeztetése. A rugalmas ügyintézés érdekében az ügyintéző fel van hatalmazva arra, hogy az előző szempontok betartásával, az egyeztetés lényegének azonnali rögzítésével az engedélyt megadja. Az egyeztetésben résztvevők a megállapodás aláírásával azt tudomásul veszik. A falragaszok vagy plakátok lakó- és középületeken, ablakokban és kirakatokban történő elhelyezése csak az épület vagy a létesítmény tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával történhet. Csak abban az esetben kell egyeztetni az elsőfokú építési hatósággal, ha a felület az egy négyzetmétert meghaladja. Általában ez nem jellemző. A plakátokat úgy kell elhelyezni, hogy az se az épület funkcióját, se az esztétikát ne rontsa. Nem szabad plakátokat sem ragasztani, sem szögezni, sem más módon felerősíteni a közterületen lévő fákra, növényzetre, továbbá az ÉMÁSZ engedélye nélkül villanyoszlopokra. A választás eredményes lebonyolítása érdekében eltekintünk a közterületen való elhelyezés esetén az előzetes engedélykérelem benyújtásától, csupán az egyeztetést tartjuk szükségesnek — amelyet az első bekezdésben rögzítettünk —, továbbá eltekintünk a díjfizetési kötelezettség megállapításától is. A plakátok hirdetőoszlopon való elhelyezését a Magyar Hirdetővel kell egyeztetni. Gyöngyös, 1990. január 25. Dr. Szabó Gyula vb-titkár Párthírek AZ SZDSZ RECSKEN. A közelmúltban Recsken is megalakult a Szabad Demokraták Szövetségének helyi szervezete, amely a létrejöttekor tizenkét személyt számlált. A szervezettel kapcsolatban érdeklődni a helybéli órásműhelyben lehet. + A MAGYAR NÉPPÁRT KÖZLEMÉNYE. A Magyar Néppárt megyénkbéli szervezete értesíti Heves megye 1-es és 6-os számú választókerületének választásra jogosult állampolgárait, hogy a párt választási irodájának új címe a következő: Eger, Telekessy u. 2.1. em. 122. Egyben tudatják, hogy a személyesen megjelenő megbízottakon kívül az ajánlószelvényeket a következő helyeken és címeken lehet leadni. 1-es számú vk. — a Tóth Mihály nevére aláírtakat: Eger, Telekessy u. 2., illetőleg Lenin u. 119.6-os számú vk. — dr. Kamrás István nevére aláírtakat: Eger, Telekessy u. 2. és Lenin u. 16. (postaláda); Ostoros — Szabó József, Bornemissza út 22.; Makiár — Apostol Im- réné, Lenin út 57.; Andomaktálya — özv. Mészáros Lajosné, Rákóczi út 97. Az ajánlószelvényeket ezen túlmenően az e hónapban megtartandó választási gyűléseken is át lehet adni a párt képviselőinek. 4* TÖRŐCSIK MARI IS INDUL. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt értesíti Heves megye 4-es számú (hatvani) választókerületének választópolgárait, hogy az adott körzetben megyénk szülöttjét, Törőcsik Mari színművésznőt indítja egyéni jelöltként. Az ajánlószelvényeket az ő nevére kiállítva, a következő címen lehet leadni: Mayer Sándor, Hatvan, Bajcsy-Zsilinszky út 75.
