Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 34. szám ÁRA: 1990. február 9., péntek 4,30 FORINT DOKTOR ESTÉBE „Ne szépítsük a dolgot, kis hazánk tengernyi pártja már ön­magában Is a pluralizmus lejáratása.'' (4. oldal) MÁRCIUSTÓL MEGJELENIK A TŐZSDE KURÍR „A budapesti tőzsde beindulásától kezdve tudósít a részvé­nyek, kötvények és egyéb értékpapírok forgalmáról." (4. oldal) EGER FÖLKÉSZÜL... „Még szegénységben is más a terített asztal az ünnepen...” (5. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 29, 40, 62, 86, 90 Teret neveztek el Mindszenty Józsefről Ünnepi requiemet celebráltak az Esztergomi Bazilikában Casaroli bíboros — vidéken Agostino Casaroli bíboros államtitkár, a Vatikán Egyházi Közü­gyek Tanácsának elnöke — aki magas rangú küldöttség élén tartóz­kodik Magyarországon — az Esztergomi Bazilikában közösen re­quiemet mutatott be Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel a 41 évvel ezelőtt elítélt Mindszenty József bíboros hercegprímás emlékére (Népújság-telefotó MTI) A kultúra, mint beruházás Mit mond a népművelők egyesületének elnöke? Recsegnek-ropognak az eresztékei annak az építménynek, amely az elmúlt negyven év során emelkedett. Az új politikai és társadalmi struktúra körvonalai csak derengenek, csak annyi bi­zonyos: az, ami volt és van, az módosításra, átalakításra szorul. Nincs ez másként a közművelődésben sem, amely az ötvenes évek­ben még a „ népművelés ” névre hallgatott, majd a pártállam mód­szereinek finomodásával keresztelték át a hatvanas-hetvenes években. De mi lesz a továbbiakban, hogyan lehet kialakítani az új kereteket, erről kérdeztük Hidy Pált, a Magyar Népművelők Egyesületének Heves megyei elnökét. Mindszenty József bíboros hercegprímás igazságtalan elíté­lésének 41. évfordulójára emlé­kezve, csütörtökön ünnepi re­quiemet celebráltak az Esztergo­mi Bazilikában. A gyászmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek vezette, vele együtt misézett — magyar nyel­ven — Agostino Casaroli bíboros államtitkár, aki magas rangú va­tikáni delegáció élén tartózkodik Magyarországon, valamint Francesco Colasuonno érsek, különleges ügyekkel megbízott apostoli nuncius, Kada Lajos ér­sek, a Szentszéki Kongregáció titkára, továbbá Dékány Vilmos és Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspökök. A szentmisén megjelentek a Püspöki Kar tag­jai, a szerzetesrendek elöljárói és vezetői, s több, külföldön élő magyar lelkipásztor. Ott volt Pusztai Ferenc művelődési ál­lamtitkár, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Miniszter- tanács egyházpolitikai titkársá­gának vezetője, továbbá a diplo­máciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. A szentmisén felolvasták 11. János Pál pápa üzenetét is. A Szentatya levelében kiemelte: Casaroli bíboros részvétele a szertartáson annak a jele, hogy lélekben ő maga is jelen van az elhunyt főpap lelki üdvéért ren­dezett szertartáson, s apostoli ál­dását adta a requiem valamennyi résztvevőjére.- Kora délután Mindszenty Jó­zsefről nevezték el az esztergomi prímásipalota előtti teret. Az ün­nepségen részt vett a vatikáni de­legáció. Ott volt a politikai és tár­sadalmi élet számos képviselője, közöttük Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszter, a Hazafias Népfront elnöke. Simon Tibor, a városi tanács elnöke beszédében utalt arra, hogy a tanács egyhan­gúan döntött a tér elnevezéséről. A testület tisztelettel és méltón kívánt emlékezni a néhai eszter­gomi érsekre — mondotta. Ezt követően Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke mondott ünnepi beszé­det. Szólt arról, hogy erkölcsi és lelkiismereti kötelezettségünk­nek tettünk eleget, amikor új ala­pokra helyeztük az állam és az egyházak kapcsolatát, lebontva mindazon korlátokat, amelyek akadályozták a szabad egyházak önálló működését, válságos helyzetbe szorították a hívőket. Szűrös Mátyás kijelentette: az ál­lam többé nem kíván beavatkoz­ni az egyházak életébe és az egy­házi tisztségek betöltésébe sem kér beleszólást. Semmilyen álla­mi szerv nem gyakorolhat többé sem irányítást, sem ellenőrzést az egyházak és a vallásgyakorlás felett. Az ideiglenes köztársasági el­nök elégedetten szólt hazánk és a Vatikán diplomáciai kapcsolata­inak rendezéséről, majd így foly­tatta: — A közvélemény értesülhe­tett arról, hogy megkezdődött Mindszenty József bíboros peré­nek felülvizsgálata. A per jogi megítélése a Legfelsőbb Bíróság feladata. Anélkül azonban, hogy a bíróság e jogkörét csorbíta­nánk — mondotta —, már ma is kimondható, hogy a hercegprí­más és a vele együtt elítéltek ellen törvénytelen eszközöket alkal­mazó, koncepciós elemeket tar­talmazó hazug eljárás folyt. A per egy sötét kor terméke volt, és nyilvánvalóan tisztességtelen politikai szándékok vezették azokat, akik ezt az eljárást meg­tervezték és véghezvitték. Ezt követően felavatta a bíbo­ros emléktábláját. Az emléktáblánál koszorút helyezett el az ideiglenes köztár­sasági elnök, Paskai László bíbo­ros, valamint Simon Tibor tanács­elnök. Téravató beszédében Paskai László bíboros idézte fel az igaz­ságtalanul sokat szenvedett, de mindig a magyar népért munkál­kodó főpásztor alakját. Az Esztergomi Keresztény Múzeumban délután megnyílt a Mindszenty-emlékkiállítás. (MTI) Mint hangsúlyozza, sokan szélsőségesen fogalmaznak a művelődési házak szerepéről, az egész közművelődés jelenlegi rendszeréről — mondván, hogy az egész idejét múlta. Ha azon­ban a gyökereket megvizsgáljuk, kiderül, hogy a mai intézmények többsége valaha beilleszkedett egy másfajta közegbe. Egerben, akár a többi városban, a régebbi épületek jelentős részében kü­lönböző politikai mozgalmak, társadalmi szervezetek tartottak fönt olyan művelődési formákat, amelyek szervesen illeszkedtek a közösség életéhez. Legényegyle­tek, iparoskörök, s más hasonló szervezetek működtek azokban a „ házakban ” amelyek ma keresik a helyüket. Ügy véli, hogy a jövő­ben is meg lehet találni azokat az elképzeléseket, amelyek alapján újjá lehet fogalmazni a kultúra helyét, szerepét az emberek éle­tében. Nyilvánvalóan igazából egy jól működő gazdasági és po­litikai szerkezet teremti meg erre a lehetőséget. A feladata már most meglen­ne ennek az új típusú közműve­lődésnek. Az ipar átszervezése, a most zajló folyamatok mind arra utalnak, hogy egy erős oktatási, átképzési igény jelentkezik. Ezt az iskolák csak részben tudják ki­elégíteni, szükséges a felnőttok­tatás fejlesztése. Sajnos, a pilla­natnyi állapotok nem nagyon kedveznek e szükséglet kielégí­tésének. Kevés az erre szolgáló terem, a művelődési intézmé­nyek lehetőségei korlátozottak. A következő időszakban feltét­Dr. Spilák Ferenc, kereskedel­mi miniszterhelyettes meghívá­sára hazánkban tartózkodik Konstantin Iurea román belke­reskedelmi miniszterhelyettes. Tárgyalásokat folytatnak a két ország között lévő idei kereske­delmi árucsere megállapodásról. Az eszmecsere célja, hogy 1990- ben a fogyasztási cikkek exportja és importja mindkét részről ki­egyensúlyozott legyen. A magasrangú vendég és kísé­rete csütörtökön Heves megyébe látogatott. Egerben, a megyei ta­Az amerikai Republikánus Párt Külügyi Intézete által támo­gatott kétnapos tanácskozás kez­dődött csütörtökön Budapesten, a Béke Szállóban. A megbeszé­léseken amerikai szakértők 'és magyar pártok képviselői véle­ményt cserélnek a magyar vá­lenül gondolkozni kell azon, hogy valamiféle népfőiskolái formában tegyenek eleget ezek­nek a várakozásoknak. Úgy ala­kult ki, hogy több forma is él egy­más mellett: az iskolák is foglal­koznak továbbképzéssel, felnőtt- oktatással, indít tanfolyamokat a TIT, de beszáll a közművelődési hálózat is. Ha az így szerteágazó, gyakran hatékonyság nélküli formák találkoznának, szerve­sebbé válnának, lényegesen na­gyobb eredményt lehetne elérni. A skandináv országokban pél­dául nagy hagyománya van a népfőiskoláknak, sokat lehetne nácson dr. Asztalos Miklós el­nökhelyettes fogadta, és tájékoz­tatást adott szűkebb hazánk gaz­dasági életéről, különös tekintet­tel a kereskedelmi munkáról. Mint kitűnt, a megyei tanács ille­tékesei szorgalmazzák az áruhá­zi cserekapcsolatok bővítését a jövőben. Bejelentették, hogy az egri székhelyű Mérleg Kft. kap­csolatot teremt egy marosvásár­helyi kereskedelmi céggel. Konstantin Iurea és kísérete meglátogatta az Egri Dohány­gyárat, majd a megye legna­lasztási törvény alkalmazásáról. Dr. Máthé Gábor, a Magyar Jo­gász Egylet főtitkára üdvözölte a rendező szervek (Országos Vá­lasztási Bizottság, Magyar Jo­gász Egylet, amerikai Republi­kánus Párt Külügyi Intézete) képviselőit és a többi résztvevőt. tanulni a külföldi tapasztalatok­ból. De a megyénkben is vannak jó ■példák. Az egyesületi elnök hasznosítható modellként emle­geti a hatvanit, ahol a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat, a helyi közművelődési egyesület, illetve az Ady Endre Városi Könyvtár több olyan vállalko­zásba kezdett, amely egy újfajta kulturálódás felé mutat. Keresik a szövetségeket, s felmérik a he­lyi igényeket. Véleménye szerint ilyenfajta helyi törekvések moz­dítják elő a közös ügyet. Meg­győződése az, hogy a művelő­désre fordított összegek jó beru­házást jelentenek, ha megfelelő kézbe kerülitek. Az útkeresés ma még sokszor tanácstalanságot je­lent, a politika gyorsan változó széljárása nem kedvez az eliga­zodásnak. Pedig csak úgy lehet Európához fölzárkózni — idézi az aktuális jelszót—, ha az embe­ri tudás magasabb szintű lesz ná­lunk. gyobb bútoráruházát, a Domust. Ellátogattak az Egervin Borgaz­dasági Kombináthoz, az egri áfész Pertu üzemébe, valamint a Csebokszári-lakótelep ABC- áruházába is. Programjuk ma, pénteken folytatódik. Először Szilvásvá­radon, a Mátra-Nyugat Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemében, majd Gyöngyösön, a Mérges utcában, a Mátra kapu ABC-ben, végül pedig Hatvan­ban, a Hangya Szövetkezeti Áru­házban tesznek látogatást. Ezután Gál Zoltán államtitkár, megbízott belügyminiszter — a kormány nevében köszöntve a résztvevőket — hangoztatta: ez a rendezvény is azt bizonyítja, hogy a külföld nagy érdeklődést tanúsít a közelgő magyarországi választások iránt. Az intézményrendszer keresi a helyét — felvételünk az Egri Ifjúsági Házban készült Tárgyalás az együttműködésről — Ismerkedés a dohánygyár­ral, a borgazdasági kombináttal, egri, gyöngyösi, hatvani áru­házakkal A román belkereskedelmi miniszterhelyettes Hevesben Választási kollokvium Fogadták a Magyar Köztársaság vezető politikusai Tőkés László budapesti tárgyalásai Zsúfolt, ám elsősorban proto­kolláris programja volt magyar- országi látogatásának hatodik napján Tőkés Lászlónak. A két­hetes jószolgálati ütőn lévő te­mesvári református lelkészt, a Romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagját csütör­tökön a nap első felében a Ma­gyar Köztársaság vezető politi­kusai fogadták. Szűrös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök az Országház Nándorfehérvári Termében ta­lálkozott Tőkés Lászlóval, aki köszönetét mondott a magyar népnek, s személyesen Szűrös Mátyásnak azért a szolidaritá­sért, anyagi és politikai segítsé­gért, amit Magyarország nyújtott a román forradalomnak, Romá­nia népeinek. Szűrös Mátyás ki­fejtette: Magyarországon nagy szeretettel és büszkeséggel gon­dolnak a református lelkészre, aki halálos fenyegetésektől sem megfélemlítve, bátor magatartá­sával szikrát adott a nagyot várt romániai forradalmi fordulat­nak. Németh Miklós dolgozószo­bájában folytatódott Tőkés László programja. A miniszter- elnök elöljáróban hangsúlyozta, hogy a magyar nép jól ismeri és nagyra értékeli tevékenységét. Szilárd elveken nyugvó, követ­kezetes magatartását a demokrá­cia megteremtéséért, az emberi jogok, a lelkiismereti — és vallás- szabadság, s a kisebbségi jogok érvényre juttatásért vívott küz­delmét a magyar közvélemény nagy rokonszenwel kíséri. Nagyra értékeli azt is, hogy — elveihez híven — a forradalom győzelme után felelős közéleti szerepet vállalt a demokrácia megszilárdítása érdekében. A kormányfő kijelentette: a ma­gyar kormány a legjobb kapcso­latok kialakítására törekszik a demokratikus Romániával. Bí­zik abban, hogy a demokrácia ki­épülésének folyamata jelentős javulást hoz a romániai magyar­ság helyzetében. Tőkés László a találkozón tá­jékoztatást adott a romániai de­mokratikus átalakulás eredmé­nyeiről, gondjairól, s kérte a Ma­gyar Köztársaság segítségét az utóbbiak leküzdéséhez, jószom­szédi kapcsolatok és a népeink közötti barátság erősítéséhez. A megbeszélésen részt vett Somogyi József, a Magyarorszá­gi Református Egyház Zsinatá­nak világi elnöke, Tóth Károly püspök, a Zsinat lelkészi alelnö- ke, Kocsis Attila lelkész, a Ma­gyar Református Lelkészegyesü­let titkára, s ott volt Sarkadi Nagy Barna, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője. Pozsgay Imre államminiszter ugyancsak dolgozószobájában fogadta a lelkipásztort. A beszél­getésen elsősorban a magyaror­szági demokratikus átalakulás­ról, jelenlegi belpolitikai fejle­ményekről szólt, majd méltatta azt a jószándékú tevékenységet, amelyet Tőkés László a két nép kapcsolatainak igaz emberségen alapuló fejlesztése érdekében ki­"*'"■ (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents