Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. február 8., csütörtök

VÁLASZTÁSI FÓRUM

3,

„Megcsömörlöttem a pártoskodástól” — „Kevertért kelnek el” — „Várok, hátha jön valaki” — „Nekem nem okozott gondot” — „Ha muszáj...”

Mit szól a választásokhoz?

Lapunk hasábjain már több ízben megnyilatkoztak a különböző pártok képviselői, s elmondták, hogy hogyan is készülnek a mostani, szabad választásokra. Sokan azonban úgy vélik, hogy ez a küzdelem csak egy kisebbség „politikai játéka”, míg az ország lakosságának nagy része nem igazán lelkesen figyeli a feje fölött zajló eseményeket. Igaz, erről még a korlátozott lehetőségek miatt a közvélemény nem nyilatkozott, így most arra szántuk el magunkat, hogy „az utca emberét” is megkérdezzük. A szembejövőktől arról érdeklődtünk, hogy miképpen viszonyulnak a választásokhoz; érdek- li-e őket egyáltalán, várnak-e tőle valamit, részt vesznek-e benne?

A bérfűrészelő kisiparos (64

éves):

— Allergiás vagyok már a választási témára. Ahányszor bekapcsolom a tévét vagy a rádiót, állandóan ezt hallom belőle. Megcsömörlöttem a pártoskodástól, és attól tartok, hogy úgysem sül ki belőle semmi jó. Amit már évtizedekkel ezelőtt köny- nyelműen és ész nélkül elrontottak, azfúgysem lehet helyrehozni. Amíg a kormány élére nem kerül egy olyan ember, aki megfogná a csirkefogókat és a zsivá- nyokat, addig minden marad a régiben. Sem jót, sem rosszat nem várok a választásoktól, közömbös vagyok. Nekem beszélhetnek a pártok, én mindent elhiszek, csak azt nem, hogy gyökeresen megváltoznának a dolgok.

A gimnazista, aki jogi egyetemre pályázik (18 éves):

— Most kellene először szavaznom, de nem biztos, hogy fogok. A kopogtatócédulát már száz százalék, hogy nem adom oda senkinek, úgyis megszerezte már mindenki. En egy kis faluban élek, és ott még az is nagy gondot jelent, hogy egyelőre a jelölteket sem lehet ismerni. Hányingerem van attól, hogy a kocsmában például kevertért kelnek el a jelölőcédulák. Azt hiszem, hogy túlzás, amit a választások kapcsán művelnek ebben az országban, és ennek az lehet az oka, hogy teljesen kultúrálatlan mindenki. Egyébként azt hiszem, hogy lehet itt bármilyen kormány, úgysem tudnak ebből a helyzetből kiutat.

A dramaturggyakornok (24 éves):

A megyeszékhelyen ideiglenes lakos vagyok, az állandóm Kiskörén van. Ott kell majd szavaznom, arról azonban fogalmam sincsen, hogy kik ott ajelöltek, és ők mit ígérnek. A kopogtatócédulát is ezért nem adtam oda még senkinek, hiszen nem voltam otthon. Szeretnék elmenni szavazni, hacsak nem jön közbe olyan „baleset”, mint például a népszavazás idején. Havazott, ezért képtelen voltam autóval elindulni. Sokszor sajnálom azt a sok pénzt, amit a választási kampányra költünk, nem tudom, megengedhetjük-e magunknak ezt az ország jelenlegi anyagi helyzetében. A televízió meg a rádió műsoraiból sok mindent megtudunk a pártok elképzeléseiről, de mivel rengeteg információval bombáznak minket, félek, hogy kevés marad ebből a fejekben. Az is baj, hogy csak egy-két párt áll elő markáns, konkrétumokat tartalmazó programmal, ami rá, és csak rá jellemző.

A főorvos (50 éves):

Nem adok ajánlócédulát senkinek, mert nem találtam még olyan jelöltet, akit annyira ismernék, vagy tudnék olyan munkásságáról, amely alapján jó szívvel javasolnám ország- gyűlési képviselőnek. Nagyon sajnálom azt is, hogy azokból az információkból, amelyeket a tömegkommunikációs eszközökből kapunk, nem lehet megismerni ezeket a pártokat. De gyanítom, hogy emögött az is ott van, hogy szinte valamennyi szervezet úgy indul neki a megmérettetésnek, hogy ők lesznek azok, akik majd mindent megjavítanak. Ezt komolytalannak tartom. Sokkal szimpatikusab- bak lennének olyan politikai erők, melyek csak néhány szempontot emelnének ki, s vállalnák, hogy azzal foglalkoznak. így valószínűbb lenne, hogy minden területnek és rétegnek meglesz a maga gazdája.

A diszpécser (24 éves):

— Olyat szeretnénk választani, aki képviseli az egyszerű munkások és a falu érdekeit. Az

ajánlószelvényt még nem adtam oda senkinek, gondolkodom és várok, hátha jön valaki, aki értelmes dolgokkal áll elő. Néha az jut eszembe: szép-szép, amit elmondanak, de talán csak ígéret marad. ígéreteket eddig is kaptunk, mégsem valósult meg belőlük semmi. Nincsen elegem a kámpányból, most erre van szükség. A választástól azt várom, hogy történjen valami, hiszen lépnünk kell végre.

A vállalkozó (30 éves):

Úgy gondolom, hogy azok az állampolgárok, akik csak a tömegkommunikációból tájékozódnak, kissé áttekinthetetlennek minősítik a helyzetet. Én már csak munkám miatt is valamivel könnyebb helyzetben vagyok. Csak olyan párt képviselőit támogathatom, akik már korábban is bizonyították, hogy megélnek a jég hátán, s megvan bennük a készség arra, hogy frissebbnél frissebb ötletekkel fellendítsék a magyar gazdaságot. Ezek az emberek korábban csak megtűrt személyek voltak, most azonban egyedül jogosultak arra, hogy a változások letéteményesei legyenek. Éppen ezért nekem nem okozott gondot, hogy kinek adjam a jelölőcédulámat.

A nyugdíjas földmunkás (61 éves):

Mindent szeretnék: sör, bor legyen, a kenyér el ne hagyjon bennünket soha. Az kellene, hogy végre ne csak a tűz körül állók melegedjenek, ne csak a sógorok és komák boldoguljanak. Olyan üljön a trónra, aki a népet pártolja. Ezek a pártok mind másképp beszélnek a tévében, ahányan vannak, annyifelé húznak. Mit tudom én, elmegyek-e szavazni? Ha muszáj...

A sportoló (22 éves):

Érdekel a választási hadjárat, csak azt hiszem, hogy nem feltétlenül politikai szempontok alapján döntök. Engem könnyen lehet befolyásolni, s elsősorban azzal, hogy kik azok a híres személyiségek, akiket a különböző pártok megnyertek a reklámjaikhoz. Úgyhogy én még az első napokban leadtam az egyik szervezetnek az ajánlócédulámat, s érdekes, hogy azok az ismerőseim, akik más szempontok alapján voksoltak, szintén ezt a pártot támogatták. (pala — kova)

Helyünk a világban

A magyar külpolitika a pártok programjában

Hogyan képzelik el a magyar diplomácia továbbfejlesztését, s miként körvonalazzák külpolitikai koncepciójukat a különböző pártok? Minderről egyebek között a Külpolitika című folyóirat hasábjain részletesen kifejtették véleményüket. E véleményekből idézünk.

Dr, Joó Rudolf, az MDF Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának vezetője

— A magyar külpolitikának nemzeti érdek alapúnak, Euró- pa-központúnak és az emberi civilizáció egyetemes értékeit és normáit tiszteletben tartónak kell lennie. Nemzeti érdekeinket elsősorban népünk történelmi útjának sajátosságai, földrajzi helyzetünk, nagyságrendünk, erőforrásaink, társadalmi és gazdasági adottságaink, nyelvünk és kultúránk egyedi vonásai határozzák meg. A magyar érdek megfogalmazásában a Közép- és Kelet-Európábán történelmileg kialakult nemzetfelfogásból indulunk ki, amely a nemzetiséget nem szűkíti le az állampolgárságra. A magyar nemzet tagja mindenki, aki Magyarországon vagy az országhatáron túl, kisebbségi vagy szórvány helyzetben magyarnak vallja magát. Megítélésünk szerint a magyar diplomáciának nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy nemzeti méretekben ismerjék el a nemzetiségek azon igényét, hogy korlátozás nélkül élhessenek egyéni és kollektív szabadság)oaikkal, területi intézményi önormányzatokat hozhassanak létre és működtessenek, közvetlen kapcsolatokat tarthassanak fenn anyanemzetükkel.

— A nemzeti kisebbségek sérelme sem emberi jogi, sem a nemzetközi biztonság szempontjából nem lehet egyetlen állam belügye, még csak nem is kizárólag kétoldalú kérdés, hanem a legszélesebb nemzeti érdekű ügy. Magyarországnak gazdasági és politikai tekintetben egyaránt érdeke az Európai Közösséggel való kapcsolatok minőségileg új szintre helyezése. Ez a viszonylat nem egy a sok közül: benne az integráció többoldalú, és a tagországokkal való kétoldalú kapcsolataink összefonódva, egymást erősítve jelennek meg. Túlzás nélkül állítható, hogy az Európához való vissza- csatlakozásunk kulcskérdése az EK-val kialakítandó együttműködés.

Dr. Karcsay Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt külügyi szóvivője

A kereszténydemokrata külpolitika a közvetlen szomszédainkkal való kapcsolatainknak a barátság és együttműködés szellemében való rendezését nemzeti létkérdésnek tekinti. A közelmúltban gyakran éreztük, hogy elszigetelődés fenyegeti országunkat, sőt, néha még a „kisan- tant” feléledésének veszélye is felmerült a múlt homályából. Azóta azonban sok minden változott, kivéve a geopolitikai helyzetet, amely elsődlegesen a szovjet világhatalom jelenlétét jelenti. Azt a realitást, hogy a térség határai mellett egy olyan szuperhatalom létezik, amelynek kimeríthetetlen, jórészt még feltáratlan természeti kincsei vannak, óriási terület és nagy népesség fölött rendelkezik, ami számára a pillanatnyi gazdasági nehézségek vagy nemzetiségi problémák ellenére is világhatalmi jövőt biztosít. Ennek az államnak, hívják a jövőben bárminek, mindig súlya, befolyása lesz, sőt számunkra piacot, gazdasági lehetőséget fog jelenteni. Nem tudok elképzelni olyan reális magyar külpolitikát, - amely ne kívánna

együttműködni — a függetlenség és a be nem avatkozás elvi fenntartásával — ezzel a birodalommal.

Vágvölgyi B. András, a Fidesz Politikai Tanácsadó Testületének tagja

— A Fidesz nem ért egyet azzal az állásponttal, amely csak a katonai tömbök egyidejű feloszlatásával tudja elképzelni a VSZ- tagságunk megszüntetését. Mozgalmunk az ország semlegességének mielőbbi megvalósítását támogatja. Ezzel kapcsolatban a magyar külpolitika legfontosabb feladata, hogy nyomban tárgyalásokat kezdjen a VSZ-tagálla- maival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, kétoldalú meg nem támadási, illetve barátsági és együttműködési szerződések megkötéséről. Biztosítékokat kell adni a Szovjetuniónak és szomszédainknak, hogy Magyarország részéről támadás, illetve erőszakos fenyegetés nem érheti őket. A nemzeti önrendelkezés, illetve a kisebbségvédelem elvéből kiindulva a mindenkori magyar kormánynak valamennyi politikai eszközt fel kell használnia a határainkon túl rekedt magyar kisebbségek védelme érdekében. Adott esetben különböző nemzetközi fórumok nyilvánosságát kihasználva erélyesen fel kell lépni a kisebbségek jogainak torzításával szemben. A tágabb össz-európai, illetve egy szűkebb közép-európai rendezés keretében kezdeményezni kell egy kisebbségvédelmi nemzetközi konferencia ösz- szehívását.

— A Fidesz elutasítja az internacionalizmust, amely — a modern kori orosz birodalmi terjeszkedés ideológiájaként — óriási károkat okozott a kelet-kö- zép-európai népek kapcsolataiban. Vita

Ki kicsoda?

Tagjainktól érkezett, megerősített jelzések alapján korrekciót kérünk a Népújság 1990. február 2-i számában a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt hirdetésével kapcsolatban. Ezek szerint a fenti párt 5. sz. választókéra* leti jelöltje, dr. Somogyi Miklós sosem volt főiskolai tanár, csak docens, és azzal sem ártana kiegészíteni, hogy nyugdíjas. Csak a korrekt tájékoztatás érdekében.

Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt

Bartus János

T. Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt!

Hivatkozással korrekciót kérő cikkükre közöljük, hogy a Független Kisgazdapártnak Heves megye 5. sz. választókerületében dr. Somogyi Miklós nevű jelöltje nincs. A mi jelöltünk dr. So- modi Miklós. Az önök által kért korrekt tájékoztatás ez lenne?

Miután Önök nem csatlakoztak a választási etikai kódexhez, nem kívánunk további véleményt fűzni cikkükhöz.

Tisztelettel:

Már Gábor a Független Kisgazdapárt megyei titkára

Nehogy elmenjen az emberek kedve

A Független Jogász Fórum a választási etika megsértéséről ________________

A

z utóbbi napokban számos hír látott napvilágot a választási kampány során előforduló anomáliákról, sőt törvénysértésekről. Miként lehet ezeket szankcionálni, illetve mit lehet tenni annak érdekében, hogy különböző kisebb-nagyobb visszaélések ne veszélyeztessék a választások tisztaságát? Erről kérdezte az MTI munkatársa dr. Kónya Imrét, a választási etikai kódex megalkotásában kulcsz- szerepet játszó Független Jogász Fórum vezetőjét.

— Igaz, hogy mostanában az újságok és más tömegtájékoztatási médiák nap mint nap hírt adnak a különböző etikai jogsértésekről, különösen az ajánlási cédulákkal való visszaélésekről, amelyek közül némelyik több is, mint etikai jogsértés, kifejezetten bűncselekmény — mondta az FJF vezetője. Az is érthető, hogy érzékenyen reagálnak erre az emberek, ugyanakkor nagyon veszélyes a különböző anomáliák dömpingszerű tálalása. A visz- szaélések láttán ugyanis óhatatlanul felmerülhet az emberekben, hogy olyan jellegű választási csalások történnek, amelyek a szavazás eredményét alapvetően befolyásolják. Erről azonban szó sincs, hiszen az ajánlási szelvények körüli bármilyen visszaélés alkalmatlan a választási eredmény lényeges befolyásolására. Ami a jelenlegi kampányidőszakban történik, az a választások tisztaságát veszélyezteti, de a szavazás eredményét nem befolyásolja — mutatott rá dr. Kónya Imre.

— Épp ezért — szögezte le — ügyelni kell arra, hogy az etikai jogsértések nyilvánosságra hozatalakor is betartsák a pártok és a tömegtájékoztatási eszközök az etikai kódex előírásait, nehogy a dömpingszerű tálalás elvegye az emberek kedvét a választásokon való aktív részvételtől. A szavazópolgárok aktivitása ugyanis feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a több mint negyven év utáni első szabad választásokat követően az emberek valódi többségének véleményét kifejező,

hiteles parlament és kormány

jöjjön létre. Nagyon lényeges tehát a kampány időszakában úgy felkészíteni a társadalmat, hogy minden szavazópolgár tényleges választási helyzetbe kerüljön, és átérezze, igenis döntő

az, kire voksol március 25-én, a szavazás napján. Ennek a lehetősége pedig a kisebb-nagyobb etikai jogsértések ellenére továbbra is fennáll.

— A választási etikai kódex megalkotásával, illetve a visszaélésekre vonatkozó szankciók kidolgozásával a Független Jogász Fórum és az aláíró pártok igyekeztek elejét venni annak, hogy elinduljon az egymásra mutogatás lavinája, s a pártok a kampányidőszakban versengjenek azon, hogy melyik tud a másikról minél több etikátlanságot kideríteni és nyilvánosságra hozni — mutatott rá az FJF vezetője. Az etikai kódex megsértésének esetén alkalmazott szankció- rendszer alapja, hogy az adott jogsértést az a szervezet köteles kivizsgálni, amelynek „érdekében ” azt elkövették. Ezt a kódexhez csatlakozó szervezetek vállalták. A vizsgálatot követően

a felek közösen tisztázzák

az ügy körülményeit, és ameny- nyiben megállapítják a jogsértés tényét, felkutatják a felelősöket, s velük szemben a figyelmeztetéstől a megbízás visszavonásáig terjedő szankciót alkalmaznak. Természetesen annak is helye van — folytatta dr. Kónya Imre —? amennyiben a jogsértő tagja az adott szervezetnek, hogy fegyelmi eljárást indítsanak ellene. Az etikai jogsértések ügyében folytatott vizsgálatról értesíteni kell a sérelmet szenvedő felet, illetőleg, ha a jogsértés nem irányult konkrétan egyetlen szervezet ellen sem, az etikai kódex valamennyi aláíróját. Ehhez illeszkedő, s rendkívül fontos szabály, hogy a sérelmet szenvedő szervezet csak akkor hozhatja nyilvánosságra az etikai jogsértést, ha az a fél, amelynek kötelessége lenne, elmulasztja az ügy kivizsgálását, illetőleg, amennyiben

súlyos, esetleg öméíe/í jogsértésről van szó.

— Mindebből az következik — folytatta dr. Kónya Imre —, hogy ha bármely aláíró párt vagy sajtószerv tudomást szerez etikai jogsértésről, ahhoz a szervezethez köteles fordulni, amelynek „érdekében” a jogsértést elkövették. Amennyiben nem ezt teszi, hanem közvetlenül a nyilvánossághoz fordul, maga is megsérti az etikai kódexet. E megoldássor célja: egyrészt rászorítani a pártokat, hogy maguk fegyelmezzék meg saját aktivistáikat. Másrészt pedig meg kívánja gátolni, hogy felderítetlen ügyek nyilvánosságra hozatalával ne váljanak egyes szervezetek esetleges provokáció céltáblájává. Kisebb vétségek ugyanis óhatatlanul előfordulnak — amit egyébként

a fejlettebb demokráciákban sem

lehet kizárni, nemhogy nálunk, ahol fokozottabb a lehetősége a tudatlanságból eredő jogsértéseknek —, s ily módon még a le- getikusabb pártok sem képesek megakadályozni, hogy egyik-másik túlbuzgó tagjuk ne szegje meg a szabályokat. Épp ebből kiindulva, ha a pártok és a tömegtájékoztatási eszközök egymással versengve hozzák nyilvánosságra a különböző vétségeket, olyan érzés keletkezhet a közvéleményben, mintha a választási küzdelem egészét az etikátlan magatartás jellemezné. Ez pedig nemcsak a túlnyomó többségben lévő, tisztességes eszközök alkalmazására törekvő pártok jó hírét, hanem a szabad választások tekintélyét is sértené. Az pedig, hogy a szabad választások tisztaságát ne kérdőjelezhessék meg, nem elsősorban a pártok, hanem az egész nemzet érdeke — mondotta végül dr. Kónya Imre.

Az etikai kódex szankció- rendszerének alkalmazhatóságát bizonyítja a szolnoki MSZP-iro- dában történt betörés feltárása és nyilvánosságra hozása. Az SZDSZ helyi szervezete ugyanis maga derítette fel a jogsértőket, és végül is az ügy nyilvánosságra hozásában is közreműködött.

A városi televízióban

Jelöltek a képernyőn

Az Eger Városi Televízió is lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselőjelöltek bemutatkozhassanak a képernyőn. A pártokkal, illetve a jelölteket támogató szervezetekkel megegyeztek abban, hogy február 24-ig, a választási kampány első szakaszának végéig milyen módon történik ez. Alapelvként elfogadták az 1989. évi XXXIV. törvényt az országgyűlési képviselők választásáról, a 2/1990. BM. r. (Mk. 4. sz.) rendeletet, illetve a választási etikai kódexet.

A nézők a képernyőn egyenes adásban tekinthetik meg a képviselőjelöltek bemutatkozását, a

pártok programjainak ismertetését. Erre négy adásnapon keresztül, este 6 órai kezdettel kerül sor. Azért, hogy vonzó legyen a program, az eddig kialakult gyakorlat szerint valamennyi adást követően mozifilmet is sugároznak.

Február 12-én és 15-én a képviselőjelöltek személyenként 4 percet kapnak. A bemutatkozáshoz riportert választhatnak: Ho- ma Jánost, Jónás Zoltánt vagy Nagy Attilát, illetve hozhatnak magukkal tetszés szerinti személyt. Zenei aláfestést is biztosítanak hozott kazettáról.

A másik két adásnapon, február 19-én és 22-én a pártok és a jelöltek programjának ismertetésére kerül sor, egyenként 5 perc alatt, az előzőekhez hasonló feltételek között.

Mind a négy napon a bemutatkozásokat a városi televízió aktuális hírekkel, bejátszásokkal választja el egymástól. A résztvevők vitás kérdésekben az egri választási bizottság véleményét fogadják el mértékadónak.

Választási fórumunk összeállításában hírt adunk majd arról, hogy egyes adásnapokon a nézők kikkel találkozhatnak a képernyőn.