Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-03 / 28. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. február 3., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. FILM VIDEO SIKERLISTA A történelem sodrásában el­siklunk a részletek felett, jólle­het, a kép egészét az árnyalatok teszik teljessé. Románia decem­beri nagy napjaira is érvényes ez a vélemény, melyet a belgárdi Politika cikke is erősít. A lap megszerezte Mehedinci román város pártbizottságának napló­ját, ami a felettes párthatóság Ceausescura hivatkozó utasítá­sait tartalmazza. íme a legfonto­sabb néhány részlet: „December 17., vasárnap: Te­mesváron a helyzet súlyos... Egy pap kijelentései nyomán zavar­gások törtek ki, melyeket szocia­listaellenes és fasiszta elemek külföldről is provokáltak... A te­mesvári segélycsapatok fegyver­zete hiányos. Még a mai napon el kell látni őket fegyverekkel, lő­szerrel. A legszigorúbb intézke­déseket foganatosítani, hogy minden puccskísérletet meg­előzzünk. Határozott fellépést mindazokkal szemben, akik a rendszerünkkel szembehelyez­kednek.” „December 20, szerda: Ke­ményen eljárni azokkal az ellen­séges erőkkel, akik csődületet szerveznek.” „December 21., csütörtök: Az utolsó utasítás. Időpont: 18 óra. A legmagasabb fokú szervezett­séget mindenütt, fegyveres ellen­állást. A párttagságnak és a nép­nek készen kell állnia a rendszer védelmére, mert súlyos veszély fenyegeti... Azokat, akik az uta­sításainkat nem hajtják végre, a helyszínen likvidálni.” A többit tudjuk. A. Hajt: A JSíAGYVEZÍR A nap nyugovóra járt. A mi­naret magasán mélabús hangon kiáltott a müezzin, imájának hangja elhallattszott a hófehér palota zöldben úszó kertjéig. A magasságos szultán végigsi­mított deres szakállán, és kegye­sen intett az első vezírnek. A ve- zír szívére tette kezét, és elkezdte mondandóját: — Legbölcsebb, azt hiszem, megtaláltam a módját hogyan le­het rendbehozni az államháztar­tást. Csak ne tiltakozz mindjárt, hallgass végig. Úgy tűnik — a ve­zír itt nagy levegőt vett —, el kell bocsátani a háremedet. A szultán felemelkedett a pár­nákon: — Micsoda? — Válj, Hatalmas, ne kelj ha­ragra! Hiszen magad is tudod, a kincstár üres, a nép maholnap fellázad az éhségtől. És mennyi­be kerül nekünk a te háremed? Nézd kiszámoltam... A vezír óvatosan egy papírla­pot nyújtott át a szultánnak: — Naponta gyümölcsök, sör­bet, halva. Ruhák, ékszerek, ten­gerentúli illatszerek.. Nem is szólva a kiszolgáló személyzet­ről. Nos, ezen a pénzen egy egész hónapon át elláthatjuk alattvaló­idat. A szultán hitetlenül nézett a papírra, aztán a vezírre: — Egy egész hónapig? — Igen, Magasságos! Egy hó­napig és még két napig. A szultán párnás kezével megvakarta a tar­kóját. — Nem tudom.. Ez valahogy nagyon váratlanul ért. Félek, a nép félre fog érteni bennünket. Nem fogják gyengeségünknek vélni? — Ugyan, Hatalmasságos! A nép tudja, hogy te erejed teljében lévő férfiú vagy. De te, Legböl­csebb, tedd szívedre kezed, kell neked ez a hárem? Nézd... — A vezír elővette a második papírt, és a szultán elé tette — A lista szerint most 120 háremhölgyed van. Te természetesen még üde és friss vagy, de milyen gyakran látogatod a feleségeidet? Egy­szer egy hónapban. Nem kétsé­ges, megtudtam... Más szóval, ez évi 12 alkalomra jön ki. Tehát minden szeretett feleség tízéven­ként egyszer élvezi kegyeidet. — Talán kevés? — kérdezte sértődötten a szultán. — Nem, nem, Fényességes! Látogatásod legyen bár ritka, mégis Allah ajándéka. De talán százhúsz — kicsit sok. Hagyjunk ötöt. Na, tízet legvégső esetben... — Öt.. De mit mondanak kül­földön? — Na de Fényességes, nem mindegy nekünk, mit mondanak azok ott? Mért vagyunk mindig tekintettel rájuk? Mi is hatalmas birodalom vagyunk. — Éppen ez az, hatalmas. És hogy néz ki ez a birodalom há­rem nélkül? — De miért nélkül? Legyen hárem, csak kicsi. Úgymond a le­hetőségek szerinti. A szultán elgondolkozva bele­harapott egy lédús barackba, az­tán visszatette a tálba. — Há-át őszintén szólva nem ezt vártam tőled. Mégis te vagy az ifjú nemzedék, egyetemi dip­lomával. Azt gondoltam, valami új adót találsz ki, vagy háborút valaki ellen. — Miféle háborút, Legböl­csebb?! A nép végképp kime­rült. — A nép! A nép! — gurult dühbe a szultán. — A nép én va­gyok, érted? És nekem gyorsan szert kell tennem a gazdasági ha­talomra, anélkül, hogy bármi is megváltozna. Te meg itt minden­féle apróságokkal jössz... Rend­ben, hagyd itt a papírjaidat, meg­nézem. A nagyvezíf mélyen megha­jolt, és kezét mellére téve kihát­rált a szobából.A szultán súlyos tekintettel nézett a csukódó ajtó­ra. — Tejfelesszájú! Keresd, amit kitaláltál: a háremet becsukni! Légy kíméletes! Ma elbocsátom a háremet, holnap meg engem küldenek el. Na nem! A hárem az alapja mindennek. A szent dolgokat pedig senkinek nem engedjük bántani. Senkinek! A szultán elvette a papírt az asztalról, és darabokra tépte. Másnap új eunuk jelent meg a háremben. Az udvarban azt sut­togták, ez az eunuk külsőre meg­döbbentően hasonh't a szultán nagyvezírére. Horváth Lilla fordítása A megszaporodott idézőjelekről Több olvasónk is szóvá tette, hogy újabban a sajtó nyelvhasz­nálatában feltűnően elszaporod­tak az idézőjelek. S arra kérnek eligazítást: mi lehet az oka an­nak, hogy az idézőjel oly divatos írásjellé vált, s mind gyakrabban nem csak arra figyelmeztet ben­nünket, hogy másé a gondolat, s ennek szószerinti átvételét jelzi. A napilapok hasábjain megje­lent szövegösszefüggésekben éppen napjainkban az idézőjelek a közlő szándékának megfelelő­en sajátosan árnyaltabb hatást- keltő, hatástfokozó szerepet vál­lalnak. Ebbe a szerepkörbe vonhatók a célozgató képes értelműség, az ironikus, a sztatirikus túlzásra utalás, a cáfoló és kétségbevonó gyúnyolódás. Erről bizonykod­nak ezek a szövegrészietek: Az ittas vezető jogosítványát végle­gesen be kellene vonni, mégpe­dig minden „ám”és „de” nélkül. (Magyar Nemzet, 1990. jan. 4.). Hibája csupán egyetlen egy volt e műsornak: „túlfutottsága”, s pe­regtek a „csinálmányos képek” (Magyar Nemzet, 1990. jan. Igen változatos és sajátos köz­lő, kifejező szerepet vállal az idé­zőjel, amikor célzatosan állítóla­gos mondást, ítéletet és kritikát érzékeltet: — A korábbi — úgy­mond „tapasztalatcsere” ürü­gyén fenntartott kapcsolat bővít­hető (Magyar Hírlap, 1990. jan. 19.). Az atya sem tudja tisztelet­re tanítani gyermekét, ha ő maga megvetően beszél „őseiről” (Népújság, 1990. jan. 4.). Egészen sajátos szerepválla­lás, ha az idézőjelbe tett szavak a taktika szándékával célzatos mellékjelentést hordoznak: Mi a divat?... A „micsodázás”... „mi­csoda egészségügyünk” van. Hosszasan „micsodázott” (Ri­port, 1989. dec. 15.). Az új esztendő nem méri dú- sabban a „mannát” az egyik he­lyen sem. (Népújság, 1990. jan. 2.). Különösen jellemző írásjel­használati jelenség, hogy az idé­zőjelek a humor és a csipkelődő szellemesség jegyében, a szatiri­kus látásmód érzékeltetésében azt a sajátos szerepet töltik be, hogy a megfelelő beszédhelyze­tekben az idézőjelek rejtett jelbe­széde is nyilvánvalóvá válik, kü­lönösen cikkor, amikor a merész kifejezőerőt megtestesítő szólás­formákat kényszerítik az idéző­jelek gyámásága alá. A cenzúra megszűnt, s ez oda­vezetett, hogy a morális korlátok hiányában „elszabadult a pokol” (Magyar Nemzet, 1989. dec. 28.). Noriéga ki mindenkit tud kellemetlen helyzetbe hozni, ha „elkezd énekelni” (Magyar Nem­zet, 1989. dec. 28.). A szilveszte­ri Rádió kabaréadásán jelenlevő pártképviselők „vették a lapot” (Népszabadság, 1990. jan. 2.). Az idézőjelek citálják gyakran az argóízű szavakat és nyelvi for­dulatokat is: A diktátor és felesé­ge sok mindenkit tudott volna „besározni” (Magyar Nemzet, 1989. dec. 28.). Engem, mint tévénézőt, ne „etessen” senki, ki lehet kérni magunknak az „etetőszövege­ket”, az „átverést”(Élet és Iroda­lom, 1989. dec. 2.). Hogy az idézőjélezéssel „lejá­ratják”, hitelét veszik egy-egy nyelvi formának, arról ez a szö­vegrészlet árulkodik: „Idézőjel nélkül is kompromitálódott a „baloldaliság” (Népszabadság, 1990. jan. 6.). Idézőjel-karmok­kal adnak gyakran nyomatékot az elítélő kritikának: Itt még sok­szor a „lila fejű emberek dirigál­nak” (Népújság, 1989. dec. 30.). Alulról nézvést a „zágson tipi­kus esete az ügy "(Magyar Nem­zet, 1990. jan. 17.). Hogy mennyire változatos és árnyalt használati értéke lehet az idézőjeleknek, arra a beszédes példákat még szaporíthatnánk. Arról e közleményünk példatára is meggyőzhet bennünket, hogy milyen merész képzetkapcsolási lehetőségeket szabadíthatnak fel az olvasókban. Dr. Bakos József Külföldi filmek Magyarországon 1989 Az 1989-ben bemutatott fil­mek sikerét döntően nem az ér­tékük határozta meg, hanem a reklám, a túllihegett, a koncent­rált manipuláció. így viszont a je­lentős filmek elsikkadtak, és csak nehezen jutottak el a ma­gyar nézőkhöz. Aki filmmel fog­lalkozik, annak persze öröm, ha látja a pénztárak előtt kígyózó sorokat. Sajnálja azonban a har- madrangúak által kiszorított problémákat... Sorrendünket a filmek értéke, művészi üzenete határozta meg. 1. Az utolsó császár /-//. 5,0 1988-ban az Oscar-dijak osz­tásakor tarolt Bertolucci zseniá­lis filmje. Hatalmas tehetségek fogtak össze, hogy vászonra vi­gyék az utolsó kínai császár éle­tét, s egyúttal megrajzolva egy óriási birodalom mindennapjait is. Ha jelentős a film, akkor miért mérsékelt a sikere? Rosszkor és rossz propagandával mutatták be, s a nagy kínálatban elveszett a néző számára. 2. Angyalszív 5.0 Ez a horrorfilm az emberi lé­lek alig kimutatható mélységeit ragadja meg. Van egy felszíni ré­tege a történetnek, s az is érde­kes. Az igazi élmény azonban a Mickey Rourke által megformált nyomozó totális önvizsgálata és torokszorító felismerése. Robert De Niro és Mickey Rourke, az amerikai film két szupertehetsé­gű sztárja újabb emlékezetes él­ménnyel gazdagította a nézőket. 1989 a magyar moziban a horror éve volt. Egy másik alkalommal szólunk majd e műfaj térnyeré­sének okairól. A több, mint 30 horrorfilm közül az Angyalszív magasan kiemelkedik az ördög­gé váló angyal (ember) bemuta­tásával. Alan Parker a rendező egy másik művével is meghódí­totta a magyar mozit — A fallal. 3. A medve 5,0 A film azt vallja, hogy az em­beri és állati evolúció lényegében egybevágóan zajlott le. A sztori eredeti: a barnamedve szemszö­géből láttatja a világot, egyetlen dialógusa sincs, állati hangok hallatszanak. Kizárólag Jean-Ja- ques Annaud négy évig készít­tette elő a csodálatos medvéket, s ezek az „emberi” szereplők fel- építhetetlen perceket teremte­nek nemcsak a gyerekeknek. 4. A fal 4,5 A Pink Floyd zenével készült legendás Fal 1989-ben 10 éves késéssel jutott el magyar mozik­ba. Alan Parker rendező totális művet teremtett: a látvány, a ze­ne és a gondolat fantasztikus szintézisét. Egy önmagától és a világtól is tökéletesen elidegene­dett rockénekes áll a középpont­ban. Láthatatlan falak veszik kö­rül, s Pink felidézi: milyen okai vannak bezártságának. A nyo­masztó közérzet vizuális és hall­ható összetevői a néző lelkében mély nyomokat hagynak. 5. Veszedelmes viszonyok 4,5 Az erotika, a pornó térhódítá­sa idején a fojtott erotikával fű­szerezett mélyértelmű filozofi­kus jellegű Veszedelmes viszo­nyok „gyermeteg” történet. Mégis miért vonzó? A 18. száza­di Laclos regény gondolatai a mai felnőtt ember számára ad­nak hatásos eszközöket a férfi­nő kapcsolatban. 6. Viszontlátásra, gyerekek 4,5 Louis Malle francia rendező Európa-dijban részesült ezért a filmjéért. Az emberi tisztesség­ről, a helytállás lehetőségeiről ad megindítóan tiszta vallomást. 1944-ben egy francia kollégium­ban játszódik a cselekmény. A karácsonyi szünet után ide tér­nek vissza a 12-18 éves fiúk. A háború azonban megzavarja mindennapjaikat. Zsidógyere­keket rejtegetnek, de a besúgók miatt ez kiderül... Bár a téma nem eredeti, a feldolgozás sajá­tos, újszerű. 7. Rövidfilm a gyilkolásról 4,5 Jogos-e a halálbüntetés intéz­ménye? A gyilkos számára, illetve a társadalomnak a kivégzés-e az egyetlen lehetséges megoldás. A konkrét történetben egy taxiso­főr brutális gyilkossága az ürügy a következtetések levonására. Az év egyik legkegyetlenebb, de egyúttal egyik legnagyobb vitá­kat kiváltó műve Kieslowski al­kotása. 8. Volt egyszer egy Amerika 4,5 Sergio Leone A Vadnyugaton Amerika kialakulását, a hősi múltat ábrázolta romantikusan, kellemesen, világsztárokkal. Ez­után újabb monumentális vállal­kozásba kezdett a világsiker megismétlésének a reményében. S az eredmény? Művészileg érté­kesebb, de ridegebb alkotás. Iga­zi gengsztertörténet a 30-as évekből, amelyből az érzelmek kiiktatódnak, csupán a pénznek van szava. Robert De Niro egyé­nisége uralja a filmeposzt. 9. Nosztalgia 4,5 Hazájától távol halt meg And­rej Tarkóvszkij, mivel a brezs- nyevi Szovjetunió pangásában nem bírt, nem volt képes tehetsé­géhez méltó alkotást forgatni. Szócsöve Gorcsakov orosz költő Olaszországban él, anyagot gyűjt egy 18. századi orosz zeneszerző életéről. Munkája során egyre inkább a nyugati kultúra érzéki szépségének hatása alá kerül, de ezzel egyidőben fokozódik hon­vágya, nosztalgiája az otthoni vi­lág iránt. 10. Az eastwicki boszorkányok 4,5 Updike híres regényének film- változata. A többrétegű fantasz­tikum, a négy világsztár, a szö­veghumor a siker összetevői. Három unatkozó szépasszony találkozik az „ördöggel” — a fér­fival, s valamennyien a hatása alá kerülnek. Sorsát azonban a férfi (Jack Nicholson) sem kerülheti el. Hernádi Ferenc Egy szerző— nyolc opera Rejtvényünkben az újkor zené­jének egyik legkimagaslóbb alak­ja, Georg Friedrich Händel nyolc operájának címét találják. VÍZSZINTES: 1. Az első opera, 1736. V. 12-én mutatták be Lon­donban (Zárt betű: T). 8. A máso- dik (1724. X. 31. London) (Zárt be­tű: R). 12. Az alvajárók című opera szerzője. 13. Féldrágakő. 15. Kiej­tett betű. 16. Sportöltözék. 17. Ki­rály, franciául (ROI) 18. Fordított névelő. 19. Épületroncs. 21. Görög betű (ford.) 22. Hím állat. 23. Ón. 24. Kétszeres olimpiai bajnok, tőr­vívó (Ilona). 26. ...Roy (Walter Scott regénye). 27. Hangszertarto­zék. 28. Folyó Afrikában. 29. Bach- Seregi balett. 30. Tejtermék. 31. Igazságot tesz. 32. Hamvvedrek. 34. Zeneszerző, kiváló művész (György). 36. A harmadik (1734.1. 26. London). 37. Azonosak. 40. Folyó Spanyolországban. 4L Fo­goly. 43. Az új mértékegységrend­szer neve. 44. Florimond Hervé operettje. 46. Gulden része! 48. Egykor az itatóst helyettesítette. 50. Döntetlen a sakkban. 52. A Duna mellékvize Romániában. 54. Kö­zépre adja a labdát. 55. Az alma táj­neve. 56. Régi súlymérték. 58. Be­hozatali illeték. 60. A Volga mellék­vize. 61. Lina egynemű betűi. 66. Útrakel. 68. Üzletek utcára nyíló reklámablaka. 70. A negyedik (1730. II. 24. London) (Zárt betű: A). FÜGGŐLEGES: 1. Meteorkő. 2. Üres tál! 3. Énekhang. 4. A költé­szet egyik ága. 5. Idegen Anna. 6. A győzelem istennője a görög mitoló­giában. 7. Sakkban áll! 8. Elavult bútordarab. 9. Portugál hírügynök­ség. 10. Kelmevég! 11. Váza jellem­zője lehet. 12. Az ötödik (1737. V. 18. London) (Zárt betű: C). 14. Nagy félsziget. 20. „Párizs...egy mi­sét” (IV. Henrik híres mondása). 22. A mohemedánok szent könyve. 23. Neves francia tájképfestő. 25. Főzeléknövény. 26. A hatodik (1711. II. 24. London). 27. Fekete István írása egy rókáról. 29. Szellem A vihar-ban. 32. Svájci kanton. 33. Kanári egynemű betűi. 35. A hete­dik (1735.1. 8. London). (Zárt be­tű: R). 36. Ady egyik írói álneve. 37. Az USA legnagyobb légitársa­sága (ford.). 39. Suttyomban zseb- revágja. 40. Férfi és női becenév egyaránt. 42. Operettherceg. 43. Valamely szakma kérdéseivel fog­lalkozó lap. 45. Fohász. 47. Princí­pium. 49. Szóösszetételekben: áramlás. 50. A nyolcadik (1725. II. 13. London) (Zárt betű: L). 51. Mongol kán, Dzsingisz unokája. 57. Bővít. 56. Gépkocsitípus. 57. Dr. ...anatómiája (Rembrandt híres festménye). 59. ...megvénülünk (Jókai). 62. Bunda egynemű betűi. 64. Motorversenyeiről ismert angol sziget. 67. Izomkötő. 68. Régi apró­pénzünk rövidítése. 69. Magyar film. E. B. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök s vaskorláton hunyorog a dér.“ A he­lyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutalványt, amit pos­tán küldünk el: Lénárt Eszter (Ecséd), Gyuráki András (Zagyva- szántó) , Enyingi Tímea (Balassa­gyarmat), Sámson Imre (Eger),Pat­kó József (Eger). Gratulálunk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents