Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-27 / 49. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. február 27., kedd

VÁLASZTÁSI FÓRUM

3.

A szervezett dolgozók érdekeiért

Szakszervezetek magatartása és tevékenysége az ország- gyűlésiképviselő-választások során

A szakszervezetek — a tagságuk véleményének kikérése alapján alakították ki választási magatartásukat. A tagság és a tisztségviselők egybehangzó követelése volt,hogy a szakszervezeti mozgalom egyetlen párttal se kerüljön függő viszonyba. Indokolva azzal, hogy nem szabad a mozgalom erejét a hatalomért folytatott harcban lekötni, a pártérdekek között megosztani. Ugyanakkor nem közömbös a szakszervezeti tagság számára, kik lesznek az új törvényhozók, s hogy milyen törvényeket hoznak. Nem mondanak le arról, hogy szervezeti erejüket felhasználják az eljövendő politikát meghatározó döntések meghozatalában.

Ezért szükségesnek tartják, hogy a munkavállalói érdekek közvetlenül is megjelenjenek a törvényhozásban, keresik azokat a szövetségeseket, amelyektől a munkavállalói érdekek érvényesítése várható. így a szak- szervezetek pártoktól függetlenül azokat az értékeket kívánják képviselni, azokat a célokat kívánják előmozdítani a választásokon, amelyek minden szervezett dolgozó érdekét szolgálják, tartozzanak bármely párthoz, vagy — mint a munka- vállalók milliói — egyetlen párthoz sem.

A szakszervezetek nem alakítottak választási pártot, hiszen számukra nem a hatalom birtoklása, hanem a dolgozók, az állampolgárok érdekvédelme és érdekképviselete a fontos. Az Országos Koordinációs Tanács javasolta a szakszervezetek területi szerveinek és ala'fctszervezetei- nek, hogy a következő változásokban törekedjenek a szakszervezeti mozgalom iránt elkötelezett országgyűlési képviselők megválasztására:

Jelöljenek és támogassanak független képviselőket, akik egyéni választókörzetben, pártoktól függetlenül, a lakosság, a szervezett dolgozók bizalmára számítva indulhatnak.

— Legyenek nyitottak arra, hogy egyéni választókörzetben induló független szakszervezeti jelölteket a mozgalomhoz közelálló, a munkavállalók érdekeit kifejező pártok hallgatólagos egyezséggel vagy akár nyíltan is támogassák.

Helyi igény szerint támogassák a Hazafias Választási Koalíció szakszervezetek iránt elkötelezett jelöltjeit, illetve ajánljanak jelölteket a választási koalíció számára.

Kölcsönös érdekek esetén a szakszervezetek kössenek pártokkal választási egyezséget. Ennek alapján szakszervezeti képviselők (tisztségviselők) egyéni választókörzetben pártok színeiben vagy pártok listáján is indulhatnak a választáson. Az egyezség alapja a munkavállalók érdekeit kifejező gazdaság- és szociálpolitika legyen és az együttműködő pártok garantálják, hogy a törvényhozásban a munkavállalók érdekei szerint járnak el.

A Szakszervezetek Megyei Konzultatív Tanácsa állásfoglalásában úgy döntött, hogy független jelöltek indulását támogatja elsődlegesen, de nem zárja ki a helyi érdekek alapján választási pártokkal való együttműködést sem.

így az

1. sz. választókörzetben Szabó Péter,

2. sz. választókörzetben Zsi- dei Istvánné,

3. sz. választókörzetben Kármán Csaba független jelölteket.

Mik azok az értékek, amelyeket a szakszervezetek által támogatott független képviselők programjukban — többek között — vállaljanak:

— a személyi önrendelkezés (autonómia) elve: amely egyrészt azt jelenti, hogy az egyén szabad akaratából hozott döntésével befolyásolhatja sorsának alakulását, másrészt nincs tehetetlenül kiszolgáltatva felette álló hatalmaknak, rajta kívül álló körülményeknek. Az egyén boldogulása alapján szorgalmától, képességeitől (tudásától) függ.

A közösség elve, amely az autonóm egyének önkéntes, a közös érdek felismerésén alapuló és azok előmozdítását szolgáló társulása. Az országot, a társadalmat mai szorult helyzetéből csak a szabadon gondolkodó, kezdeményező, tevékenyen dolgozó egyének alkotó közösségei emelhetik ki.

A demokrácia, amely a közösségek működtetésének közmegegyezésen alapuló szabályrendszere.

A szolidaritás, az egyének és közösségek egymást iránti türelme, megértése, egymás érdekeinek elfogadása, egymás támogatása a saját pillanatnyi érdekeken felülemelkedve is. Ez a feltétele a személyi autonómia, az alkotó közösségek, a működőképes demokrácia megvalósulásának.

Milyen közvetlen célok szolgálják ezeket az értékeket? Miben érdekeltek azok, akik csak saját munkaerejüket, saját alkotóképességüket tudják eladni és befektetni? Melyek azok a célok, amelyek megvalósításáért a szakszervezetek teljes erejükkel és anyagi eszközeikkel is harcolni fognak?

Olyan tulajdonreform, amely a nemzet értéktermelő erejét és eszközeit hatékonnyá teszi, de nem a munkavállalók kisemmi- zése és kizsákmányolása útján. Biztosítja a dolgozói és dolgozó közösségi részvénytulajdont,

önkormányzatba való részvétéit.

Érdekük az infláció megfékezése. Az infláció folyamatosan leértékeli a bérből, fizetésből élők munkáját, elnyomorítja a nyugdíjasokat, ellehetetleníti az érték- és munkahelyteremtő vállalkozásokat, miközben tág teret nyit a társadalmilag káros, spekulációs, monopolhelyzetre

épülő profitszerzés különféle formáinak.

Olyan bérreform, amely a munkáltatók és a munkavállalók közötti szabad bérmegállapodásokon keresztül lehetővé teszi a bérek reálértékének megőrzését, amely előmozdítja, hogy a bérek a munkaerő valóságos árát fejezzék ki, s a mindennapi megélhetés mellett tartalmazzák a munkaerő bővített újratermelésének költségeit is.

Az adórendszer ne büntesse a fizikai, szellemi, gazdasági teljesítményt; azoktól ne vonjon el, akiknek családi jövedelme csak a létminimumra vagy annál is kevesebbre elegendő.

Szükség van foglalkoztatási biztonságra. Mindenkinek legyen lehetősége munkával biztosítani saját és családja megélhetését. A gazdaság átalakításával érintettek kapják meg a lehetőséget arra, hogy emberi méltóságuk, anyagi egzisztenciájuk megőrzésével válthassanak pályát.

Szükség van szociális biztonságra — mindenkinek legyen mit ennie, legyen hol laknia, lehetőleg úgy, hogy módja legyen mindezt saját munkájával előteremteni — ahol ez szükséges — állami segítséggel és felelősség- vállalással.

Szükség van a családok támogatására, erősíteni kell azt az erőt, amely biztos hátteret nyújt a munkához, a gyermekek felneveléséhez, esélyegyenlőséget a nőknek a munkavégzéshez és szabad választást tesz lehetővé az anyáknak abban, hogyan akarják életüket megosztani munkájuk és családjuk között.

Elengedhetetlen a fiatalok támogatása, hogy a jövő nemzedékének lehetősége, esélye legyen a képességei és ambíciói szerinti tanulásra és munkára; arra, hogy meg tudjanak birkózni a pályakezdés és családalapítás gondjaival.

Elengedhetetlen az idősek védelme. Egy végigdolgozott élet után, munkaerejének fogytával se kerüljön senki kilátástalan helyzetbe. A mai aktív dolgozók létbiztonsága nem lehet teljes nyugodt öregségük reménye nélkül.

Ezek a célok csak akkor teljesülhetnek, ha megszűnik az ország kiárusítása, ha a korábbi függőséget nem váltja fel újabb kiszolgáltatottság.

Olyan demokratikus jogállamot kell létrehozni, amely a bürokratikus centralizmust a közösségi érdekeket felszínre hozó és érvényesítő, megállapodásokra épülő, mindenfajta diktátumot kizáró demokrácia váltja fel. Csak ez adhat esélyt arra, hogy minden állampolgára által lakható szuverén nemzetként csatlakozzunk Európához.

A szakszervezetek tehát arra szólítják fel tagjaikat, a dolgozó választópolgárokat, hogy ha jelöltként — függetlenként, vagy bármely szervezete színeiben — indulnak a választásokon, képviseljék ezeket az értékeket, ezeket a célokat.

A szakszervezetek arra hívják fel tagságukat, mint szavazó polgárokat, hogy voksukkal azokat a jelölteket támogassák, akik ezekért az értékekért, ezekért a célokért indulnak a választási harcban.

Szakszervezetek Heves Megyei Konzultatív Tanácsa

A képviselőjelöltek bemutatásához

Sorsolás — szerdán

Felhívjuk a pártok figyelmét, hogy — megállapodásunknak megfelelően — február 28-án, szerda délután 5 órakor tartjuk meg az újabb sorsolást. Ezen szívesen látjuk a független jelölteket is. Ez a sorsolás hivatott meghatározni azt a sorrendet, amely szerint a lapban bemutatkoznak a 750 ajánló szelvényt összegyűjtött állampolgárok, akik a választási bizottságok elbírálása értelmében is képviselőjelölteknek tekintendők.

Kérjük a szóvivőket, hogy az említett napon és időpontban a Népújság klubjában megjelenni szíveskedjenek.

Egy hónap múlva: választások

Egy hónap múlva lesznek Magyarországon a képviselő-választások. Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka tud arról, hogy március 25-én lesznek a választások. Azok aránya azonban, akik azt is tudják, hogy egyéni jelöltre és pártlistára is kell szavazni, nem éri el az 50 százalékot.

A szavazás módja valóban eltér az eddigi gyakorlattól. A választók ugyanis szavazataikat kétféle szavazólapon adhatják le. Az egyiken arról dönthetnek, hogy ki legyen az a személy, akit az egyéni választókerületük országgyűlési képviselőjének kívánnak választani, a másikon pedig arról, hogy melyik párt területi listájára adják voksu- kat. A korábbi negatív szavazást (a nem kívánt jelölt nevét ki kellett húzni) felváltja a pozitív szavazás: a jelölt, illetve a párt neve mellett lévő négyzetbe kell egy „plusz” jelet elhelyezni. Szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, illetve listára lehet, megjelölve azt a jelöltet, illetőleg listát, akire, illetve amelyre a választópolgár a voksát adja. A pártok által állított listák zártak, tehát csak a lista egészére lehet szavazni.

Az egyéni választókerületben

az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapja az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Hanem szavaznak ennyien, vagy, ha egyik jelölt sem kapta meg az ötven százalékot, akkor második fordulóra kerül sor. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott.

Az új parlamentnek összesen 386 tagja lesz, 176 képviselőt egyéni, 152-t pedig megyei, fővárosi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok további 58 mandátumot töltenek be.

Március 25-én a szavazás reggel 6 órától 18 óráig tart. A szavazat- számláló bizottság elrendelheti, hogy 20 óráig tartsanak nyitva a szavazókörök. A választások előzetes eredményét a szavazás befejezését követő 24 órán belül hozzák nyilvánosságra, de a televízió várhatóan nonstop műsort sugároz a szavazókörök bezárását követően.

Célpont: a gazdaságpolitika!

Újabb hatvani képviselőjelöltek nyilatkoznak

A várakozásnak megfelelően második alkalommal is közel kétszáz érdeklődőt vonzott a Damjanich Szakmunkásképző Intézet dísztermébe, a hatvani képviselőjelöltek nyilvános vitája, amelyen ezúttal a gazdaságpolitika időszerű, mindany- nyiunk húsába vágó kérdései kerültek terítékre. Célzott erre a programot vezető dr. Kasza Sándor művelődési központ igazgató is, aki voltaképpen ezt a több találkozásból álló, igen hasznos, kemény kiszólásoktól sem mentes vállalkozást elindította, megszervezte. A Népújság részéről ezúttal is három jelölt summás, általuk kiemelten fontos problémakör megvilágítására voltunk kíváncsiak, s a földkérdés kapcsán most Vikor Pétert, a Zöld Párt jelöltjét idézzük:

— Pártom, és annak politikája képviseletében természetesen a magántulajdonon alapuló földhasználat jogosságát vallom, rögtön hozzátéve, hogy ésszerű szövetkezéssel öt- vözötten. Ami voltaképpen olyan érdekkapcsolatnak felelne meg, ami bizonyos mértékű közös munkát, és közös áruértékesítést feltételez a kezdeti időszakban. Vagyis a nagyüzemekre a mezőgazdaság átszervezésénél kiemelten szükség lesz, mégpedig elsősorban a kenyérgabona termesztés, valamint a tejtermelés zavartalan szinten tartása érdekében. Ez biztosít ugyanis alapot ahhoz, hogy népünk, társadalmunk egyéb problémáit megoldjuk, beleértve a szociális kérdéseket éppen úgy, mint mondjuk a természeti környezet megóvását a további károsodásoktól.

*

A politikai élet színpadán — a Szabad Demokraták Szövetsége részéről — megszokott a kemény, rámenős, de olykor talán nem a legcélravezetőbb vitastflus, függetlenül egy-egy párbeszéd vagy kerekasztal témájától. Az SZDSZ hatvani képviselőjelöltje, dr. Bajusz Imre, a minap tartott fórum kapcsán gazdság- politikai koncepciójukból — ok és okozat összefüggésében — az alábbi vezérmotívumokat emelte ki, szenvedélyes szigorral:

— A „szocializmus” gazdasági

öröksége, hogy az igazságtalan államosításokkal és szövetkezetesítésekkel megalapozott tervgazdaság megteremtette a totális központi ellenőrzés és elosztás lehetőségét, de kiölte a spontán kezdeményezést, az önkorrekció lehetőségét, s uralkodóvá tette a szervezett felelőtlenséget, a pazarlást, a befelé fordulást. Az eredmény pedig olyan fokú társadalmi és technikai lemaradás lett, mely évszázados gazdasági leszakadáshoz is vezethet. Jelenleg helyzetünkben azonnali felemelkedést nem ígérhetünk, mert az országot az állampárt kiárusította, s még a jelenlegi kormányzat is különböző érdek- viszonyok hálójában vergődve hozta és hozza döntéseit. Amit ígérhetünk, az az, hogy a további áldozatvállalásoknak, megszorításoknak már valóban lesz értelme... A végleges leszakadás elkerüléséhez a plurális politikai rendszerváltás mellett legsürgősebbnek a magántulajdon dominanciáján alapuló nyitott, teljesítményelvű piacgazdaság kialakítását tartom. Ennek eszköze a mai viszonyok között a valódi tulajdonlást megteremtő privatizálás, és a vállalkozások élénkítése, mégpedig a még mindig meglévő versenyhátrányaik azonnali csökkentésével. Mindezt célszerű korlátozások, társadalmi ellenőrzés, számonkérés, visszaélések esetén pedig felelősség- revonás mellett kell végrehajtani! Ezen közben szociális célunk, a végleges elszegényedés megakadályozása, a munkanélkülivé válók szociális biztonságának megőrzése, s visszailleszkedésük elősegítése, gyorsítása. Persze gazdasági, szociális célunkat az infláció fokozódása szétverheti, ezért az átmenet időszakában legfontosabb feladatnak a pénzromlás 2-3 éven belüli megállítását, majd 10 százalék körüli értékre csökkentését vélem.

< *

Gondjainkat újjászülő hiánygazdaságunk réseiben már évekkel ezelőtt megjelentek a magánvállalkozások, s bebizonyították életképességüket. Első követelménye egy kemény kézzel keresztülvitt, s haladéktalan gazdasági rendszerváltásnak a magánvállalkozás felszabadítása, a

tulajdont megcímkéző, korlátozó törvények béklyójából. A megállapítást kiteljesítve a következőképpen fogalmazta meg programjukat dr. Baranyai Miklós, az MDF jelöltje:

— A gazdaság ismét működőképessé válik, ha biztosítjuk a magán- tulajdon törvényes garanciáit, orvosoljuk a tulajdonjogon esett sérelmeket. A vállalati tulajdon felett pedig az új országgyűlésnek felelős nemzeti vagyonintézet legyen a tulajdonos állam megszemélyesítője. Ha ez befektetési ügynökségként működik, már az átmenet időszakában is a magánvállalatok természete szerint fog dolgozni számos állami vállalat a piaci törvények parancsa nyomán. Ugyanakkor a vállalkozás^ kínálat- élénkítés csak á jelenleginél ésszerűbb, kevésbé progresszív adórendszertől várható, s a befolyt adó csupán az állami kiadások, nem pedig a veszteséges vállalatok pénzfedezete lesz. Ilyen formán a költségvetési deficit csökkentése, majd megszüntetése az állami pénzkiáramlás visszafogásával, az infláció megkötésének egyik leghatásosabb eszközévé Válik. Továbbá: az eddig „oszthatatlan, átcsoportosítható és forgalom- képtelen” állami tulajdon fikciója helyére befektetett állami tőke és észszerűen elkülönített költségvetési tételek lépnek. Ugyanakkor törveby biztosítsa, hrtgy az önkormányzátbk saját költségvetési bevétellel, vagyonnal rendelkezzenek, és saját befektetéseket eszközölhessenek. Mindezzel párhuzamban válhatnak a szociális biztonság alapjává a. szabad vállalkozású társadalombiztosító intézetek, valamint a költségvetés bevételeiből kell továbbra is fedezni a művelődési-oktatási, közintézményi és egészségügyi kiadásokat, illetve a szociális támogatást... ;k I

A vitafórum legközelebbi eseménye szerdán este 6 órakor lesz, amikor ismét a szakmunkásképző intézet dísztermében találkoznak Hatvan képviselőjelöltjei az érdeklődő közönséggel.

Moldvay Győző

Álláspont

A jelöltségre csak felkészült, ismert, megméretett emberek vállalkozzanak

Vezetői képességeim igazolására először az államvédelmi hatóság nyomott igazoló pecsétet. 1950-ben ugyanúgy, mint 1956 után az állam- hatalom ellen irányuló szervezkedés vezetésének büntette volt a jogosítvány (először 10, másodszor életfogytiglanig tartó fegyházbüntetés). Nem volt ez másként a börtönben sem. Először a könyvkötő üzem vezetője, majd iskolavezető lettem (Mérei Ferenc, Kardos László, Fekete Sándor, Litván György, Ádám György, stb. voltak munkatársaim), de voltam a motorszereidének főkönyvelője, és voltam piperevasaló is a legjobbak között.

Arról már nem tehetek, hogy Kardos György (Magvetős) listáján én is sorra kerültem, és ha nehezen is, a hat óra kurtavasat el kellett viselnem. így néz ki az én curriculum vi- tae-nek egy darabja. A képviselőjelöltségről csak annyit, hogy erre a feladatra csak felkészült, ismert, megméretett emberek vállalkozzanak. Olyanok, akik a föld közelében éltek, akiknek községi szinten ugyanúgy, mint országos vonatkozásban, nemcsak mondanivalójuk van, hanem a kiútkeresésre is vállalkoztak. Ezeknek az embereknek ugyanúgy ismerni kell a gyárak, üzemek életét, mint ahogy ismerniük kell az ott dolgozók sorát is. Tud- niok kell a második műszakos és az ingázó emberek mindennapjairól, ismemiök kell az oktatás gondjait, a pedagógusok múltját, jelenét, mint ahogy választ kell adni az egészségügy elé tornyosuló problémákra is.

Jelszavunk: szabadság, igazságosság, szolidaritás. Mi úgy látjuk, hogy helyi önkormányzat nélkül nincs demokrácia. Hiteles, felkészült embereket a vezetésbe. A föld azé, aki megműveli. Nem akatjuk az ország vagyonának tizedáron való kiárusítását. Elsősorban a hazai háttéripart, félkésztermékek gyártását, a feldolgozó ipart akarjuk bővíteni. Célunk az eladósodás megállítása, ár- és bérkontroll megvalósításával. Jöjjön a tőke, nagyon kell! De vigyázat, a jövedelemteremtő vállalatok kerülnek elsősorban külföldi tulajdonba. Fő törekvésünk az infláció megállítása. Az alapvetően fontos, nélkülözhetetlen élelmiszerek árát ne emeljék. Exportjainkat elsősorban a mezőgazdaságra, alkatrészgyártásra és a fogyasztási cikkekre kívánjuk összpontosítani. Segíteni kívánjuk a magángazdaság, a magánvállalkozás szerepének növekedését, de az elmúlt évtizedek fejlődése során kialakult szövetkezeti rendszert nem akarjuk erőszakos eszközökkel átalakítani. Ugyancsak figyelmet kívánunk fordítani az oktatás fejlesztésére, a lakásellátás és az egészségügyi ellátás terén jelentkező feszültségek enyhítésére. Nagy súlyt helyezünk a vidék fejlesztésére. (Távbeszélő, úthálózat fejlesztésére, valamint egészséges ivóvíz biztosítására és a csatornahálózat fejlesztésére.)

A környezetvédelmet is fontosnak tartjuk. Itt elsősorban a vizek és a levegő védelmét látjuk elsődlegesnek. A szociáldemokrácia a szak- szervezetekkel együtt született, a dolgozók érdekeinek vállalása elsőrendű kötelesség. Az iparban ugyanúgy, mint a mezőgazdaságban a dolgozókat érdekeltté kell tenni a termelésben. Ennek legfontosabb útja a tulajdonjog rendezése. A tulajdonjog tudata akár részvényesi, akár tulajdonosi jellegű, nemcsak a

munkában, hanem a dolgozók egymásközti kapcsolatában is döntő tényező.

Az üzemeknél és vállalatoknál ezért munkástanácsok intézményét látjuk szükségesnek. A munkástanácsok nemcsak a vezetésben vesznek részt, hanem széleskörű ellenőrzésijogkört is kapnak. Ez nagyfokú felelősséget jelent. A munkástanácsok feladata a veszteségfaktorok kikutatásában, a minőségjavító programokban való részvétel. A tanfolyamok megszervezése, a munkaerkölcs javítása, a dolgozók egymásközti kapcsolatának szorosabbá tétele, az egymást elvadító negyven év után alapvető feladat.

Guba Dezső Független Szociáldemokrata Párt Heves