Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-27 / 49. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. február 27., kedd Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) mint az idei néhány hét gazdasági fejlődésének tapasztalatairól. A jelentésben elhangzott: a magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatokban felhalmozódott rendkívül magas aktívum komoly feszültségek forrása. A magyar kormánynak intenzíven kell foglalkoznia a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá tételével. Úgy döntöttek, hogy a Minisztertanács következő ülésén, március 13-án ezt a témakört ismét napirendre tűzik. A kormány foglalkozott az állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezésével. A Minisztertanács úgy határozott: törvényjavaslatban indítványozni fogja ezeknek az ítéleteknek a megsemmisítését. Az ülésen a kormány áttekintette bizonyos élelmiszerek kivitelére vonatkozó tiltó határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Mint ismeretes, a múlt évben megtiltották a külföldi turistáknak a Magyarországon vásárolt tőkehús, húskészítmények, étolaj, margarin, cukor, rizs, paradicsompüré, fűszerpaprika külföldre vitelét. Mivel jelenleg még nem lehet pontosan felmérni, miként alakul az idén a bevásárló-turizmus, ezért a kormány úgy döntött: a tiltó határozatot június 1-jéig mindenképpen érvényben tartja. A Minisztertanács foglalkozott az ügyészségi nyomozás feltételrendszerének javításával is. Az ügyészségi szervezetekre ugyanis a korábbinál több feladat hárul, olyan nyomozói teendőket is el kell látniuk, amelyek azelőtt a katonai ügyészség apparátusára hárultak. Ezért a legfőbb ügyész indítványozta, hogy öt városban — Budapesten, Debrecenben, Győrben, Kaposvárott és Szegeden — helyi nyomozóhivatalokat állítsanak föl. Foglalkozott a kormány a Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozásával is. A legmagasabb állami kitüntetések átadására a március 15-ei nemzeti ünnep napján, vagy előestéjén kerül sor. Összesen 19 egyéni Kossuth-, illetve Széchenyi-díj odaítélését javasolja a kormány. Emellett két kollektíva kap az elképzelések szerint megosztott Széchenyi-díjat, és ezúttal posztumusz-dijakat is adományoznak. A javaslat szerint posztumusz Kossuth-dijat 15-en, Szé- chenyi-dijat pedig 12-en kapnak. A kitüntetésre javasoltak között van Latinovits Zoltán; Kodolányi János, Huszárik Zoltán, Márai Sándor. Szóba került az is, hogy a külföldön élő, nemzetközi hírű tevékenységet folytató személyiségek is kaphassanak ilyen kitüntetést. Március 15-e alkalmából a kormány kiváló és érdemes művészi címeket is adományoz. Az ülésen 27 kiváló és 36 érdemes művész cím odaítéléséről döntöttek. Ugyancsak döntés született azzal kapcsolatban, hogy a lakás célú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedelemigazolást miként kell elkészíteniük az állampolgároknak. Mint ismeretes, több képviselő a Parlamentben javasolta: az egy főre jutó jövedelem megállapításába ne számítsanak bele a különböző társadalmi juttatások. Ezt a javaslatot a pénzügyi kormányzat elfogadta, s ennek megfelelően a Minisztertanács is az állampplgárok számára kedvezően döntött. így nem kell figyelembe venni a jövedelem- igazolás elkészítésénél a családi pótlékot, az árvaellátást, a szociális támogatást, a gyermekgondozási segélyt és a gyermektartási dijat. A döntés egyébként mintegy másfél milliárd forintjába kerül az államkasszának, a költség- vetés bevétele a kamatadóból 6 milliárd forintról 4,5 milliárd forintra csökken. A módosítás visszamenőleges hatályú, vagyis akik február 15-ig befizették a kamatadót, de az új törvény szerint erre nem kötelesek, visszakapják a pénzt. Ehhez azonban április 20-ig fel kell keresniük az Országos Takarékpénztár helyi fiókját. Az ülés napirendjén szerepelt a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló törvénytervezet is. Szó volt arról is, hogy dr. Cse- hák Judit miniszterasszonyt az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója meghívta, két hónapon át Koppenhágában konzultánsi feladatokat lásson el. A világszervezet azon dolgozik, hogy az 1991. évi európai regionális bizottság részére kidolgozza az európai régióra vonatkozó egészségpolitika átformált változatát. Ebben a munkában vész részt dr. Csehák Judit is. A Minisztertanács engedélyezte, hogy a miniszterasz- szony két hónapra fizetésnélküli szabadságra menjen. Végül a külügyi tárca képviselője arról tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy a szovjet csapatkivonásról folyó tárgyalások jól haladnak, s előreláthatólag március 10-én aláírják az erre vonatkozó megállapodást. Ezután Bercsényi Botond kormánybiztos adott tájékoztatást az MSZP, illetve jogelődje, az MSZMP vagyonának hasznosításával kapcsolatos állami feladatokról. Elmondotta, hogy az MSZP az egész ország területén 2230 ingatlant adott át az állami szerveknek hasznosításra. Az átadott eszközök értéke 6 milliárd forint, az ingó vagyon pedig 400 millió forintra tehető. A kormány tudomásul vette, hogy az MSZP csak azoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát tartja meg a jövőben, amelyek a politikai munkához feltétlenül szükségesek. Sandro Pertini — egy legenda egyszerű receptje Államfőként mindig gúnyolta a minisztereket... Minden nemzetnek szüksége van egy „nagyapára", vagyis olyan politikusra, akinek tekintélye felülemeli őt a különféle pártok, szervezetek színpadi viaskodásán, akiben az adott ország lelkiismerete, történelmi hagyománya megtestesül, akit mindenki mindenfajta „mellékzönge" nélkül elismer. Kétségtelen, hogy a vasárnap 93 éves korában elhúnyt Sandro Pertini tipikus példája volt e jelenségnek. Nehéz lenne pontosan meghatározni, hogy miért éppen ő vált ilyen össznemzeti „intézmény- nyé”. Igaz, élete kész kalandregény, ami már önmagában is legendát méretezett alakjára. Volt katona, ellenálló partizán, kőműves, börtönlakó, rabszökevény, képviselőházi elnök, államfő, s élete utolsó szakaszában korát meghazudtoló nyugdíjas. Tipikus életrajz, sokan élték meg ugyanezt. S mégis, ha egy olasznak azt mondjuk: mondjon gondolkodás nélkül, gyorsan egy „partizánt”, bizonyára rá vágná Pertini nevét. „Partiggiano reg- giano” (reggiói partizán) — sütötte el egyszer e szóviccet az egyik humorista, utalva a reklámokban hirdetett „parmiggiano reggianóra” (reggiai parmezán- ra). Sokan találgatták már, mi lehet az a különös, sajátosan „per- tinis” varázs, ami összetéveszthetetlenül csak az övé, s amiben az olaszok mégis saját nemzettudatukat látták visszatükröződni. Talán az, hogy igazán sohasem fogott rajta a kor. Már agg ember volt, amikor valaki azért nem javasolta köztársasági elnökként való jelölését, mert „öreg”. Pertini felfortyant, kikérte magának. Egy szót sem szólna, ha valaki nem tartaná őt alkalmasnak a posztra, de ne érveljen azzal senki, hogy ő „öreg” — mondta. Az egész világ látta őt 1982-ben até- véképemyőn, amikor a madridi labdarúgó-világbajnokságon, mámorittasan ugrált fel a helyéről a stadionban, úgy drukkolt az olasz válogatottnak. Látták őt kemény hegyi túrákon és maratoni hosszúságú parlamenti üléseken, bizonyítva, hogy állja is, üli is a „sarat”. Talán abban rejlik a titok, hogy sohasem tetszelgett a hatalomban. Talán nem igaz a történet (de akkor is „jól kitalálták”): amikor megtudta, hogy elnök lesz, egyetlen kívánsága volt, hogy ne kelljen a Quirinale palotában aludnia. Minden reggel gyalog tette meg az utat lakásától hivataláig, s lépten-nyomon gyerekekkel, háziasszonyokkal, egyszerű járókelőkkel társalgóit. Államfőként mindig gúnyolta a minisztereket, ha a protokoll- operaelőadásra a „művészbejárón” át érkeztek; ő a főbejáraton lépett be az épületbe a sokasággal együtt. A mindent átható tekintélyhez azonban kevés lett volna ez az „emberközeli” magatartás. A nyolcvanegy évesen elnöki székbe került Pertini ugyanis határozott vezetőnek bizonyult. Ebben a tisztségben meglehetősen szűk a politikusi mozgástér, az alkotmány az államfő számára inkább koordináló, a játékszabályok betartására szolgáló bírói jogosítványt ad, s az lényegében nem befolyásolhatja a pártközi viszonyokat, koalíciós szándékokat, kormányzási stratégiákat. Pertini mégis fontossá tette pozícióját, amennyiben éppen 1978-ban, a válság mélypontján költözött be a Quirinaléba, és szilárd alkotmányvédő hátteret- szavatolt a politikusok számára a kilábalás érdekében. Végigkísérte Bettino Craxi kabinetjét a kibontakozás látványosan sikeres útján (osztozva természetesen annak dicsőségében is), volt bátorsága a nemzetet érintő konkrét és kényes kérdésekben áhját, elnöki jogán megnyilatkozni. A palotájában minden héten gyermekek százait fogadó, olykor „kenyérre kenhető” Pertini kérlelhetetlen volt hivatásában. Az egykori ellenálló kemény volt a terroristákkal szemben, akik tőle nem számíthattak kegyelemre. Ez a következetes magatartás tette hitelessé közvetlenségét. Magánemberként is személyiség volt a javából, kifogyhatatlan volt a humorból. Amikor elnöki mandátuma a végéhez közeledett, s megkérdezték tőle, hogy indulni kíván-e a következő fordulóban, azt felelte: hogyisne, el is válna tőle a felesége, ha újból elvállalna egy ilyen állást, hiszen alig volt otthon az elmúlt években! Arra a kérdésre, hogy tudja-e ki lesz az utódja, azt a talányos választ adta egyszer: „A- betűvel kezdődik a neve”. Akár a tréfás nebuló csínytevése, úgy hatott ez akkor, s az A-kezdőbe- tűs politikusok nem győztek hónapokon át szabadkozni a tévékamerák előtt. Utódjának neve aztán C-betűvel kezdődött, úgy hívták: Cossiga. A hagyományokhoz híven az előd és utód a választás után közösen ment vacsorázni egy étterembe, Pertini ezúttal is sziporkázott: „Rendben, de az új elnök fizet!” — mondta. Kilencvenedik születésnapján első anyagként szerepelt aznap a híradókban, „Köszöntünk Sandro!” — volt csaknem minden tudósítás címe. Sandro Pertini az olasz huszadik század egészét végighordozta életrajzában, sohasem maradt le önmagától, minden egyes élet- szakaszakában — még öregségében is — korszerű volt. E képességéhez nem vegyített semmiféle mesterséges pózt, hamis méltóságtudatot, maga volt a megtestesült állampolgár. Az emberek könnyebben fogadták el őt eszményképüknek, mert pont olyan volt, mint ők. A Pertini-jelenség- nek talán ez a pofonegyszerű receptje. Garzó Ferenc Hogyan szavaztak az istenmezei tsz-ben? (Folytatás az 1. oldalról) vezetők hozzájuk képest irdatlan pénzeket ^vesznek fel, s ha ők buknak, akkor is a dolgozók isz- szák meg a levét, ők is tartózkodtak azon a bizonyos zárszámadáson, nem mertek sem ide sem oda voksolni. A tehenek néhány kilométerrel arrébb éppen falatoznak. Gulyásuk pakolja eléjük a füvet a bokáig érő sárban és csak annyit mond, mikor megtudja, hogy „Egerből jöttünk”: egyszer jártam mar ott, a nagytemplomban. Majd eltűnődik egy kisfiú feje fölött, aki meglehetősen piszkosan játszadozik a kerítésen kívül. „Perben állunk a kis öreggel...” Amikor néhány nappal később Kis Gáborral, a Béke tsz elnökével találkozunk, látszik a kezében lévő dossziékon, hogy készült a beszélgetésre. Egy új információval kezdi, s az egykori elnököt következetesen kisöreg- nek titulálja. „Annak idején ő a tsz-től cserélt földet, hogy azon zöldséget termel. Ezt a telket aztán elöntötte a víz és ő követelte, hogy a hatvan-nyolcvan ezer forintos kárát térítsük meg. Mi ebbe nem mentünk bele, mert arról nem mi tehetünk, hogy a víz az lefelé folyik. Erre ő pert indított, de már 230 ezer forintért. Őt egyébként 1979-ben alkalmatlannak ítélték a vezetésre, mert akkor már nem volt elég az, hogy ha valaki hat elemivel lop, csal, hazudik. Az építőipari ágazat is csak ezek miatt biztosította a tsz-nek a megélhetést. Amikor én a tsz-t átvettem, akkor az egy gyönyörű piros alma volt, ami belülről rohadt. A vagyon befejezetlen munkákban állt, fel kellett építeni sok mindent és támogatás sem volt hozzá. Volt, hogy a veszteség elérte a tízmilliót. Nézze, elhoztam a papírt, amelyen az van rajta, hogy mennyi prémiumot kaptam az utóbbi években. Nyolcvanötben, nyolcvanhatban semmit, nyolcvanhétben hatvanhétezret, nyolcvannyolcban semmit, tavaly pedig 295 ezret. Ez utóbbit nem úgy szavazták meg, ahogy ön hallotta. Megkérdeztük, kinek van kérdése, véleménye. Senkinek nem volt. Eléggé bátortalanul emelgették utána az emberek a kezüket, nem lehetett megszámolni, így ellenpróbát kértünk. Tizenhármán szavaztak ellene és amikor tartózkodni lehetett senki nem emelte a kezét, így csak azt lehetett regisztrálni, hogy tizenhárom ellenszavazat van. Nem hiszem, hogy nálunk valamitől félni kellene, senki nem tudna példát mondani arra, hogy bántódása lett volna a véleménye miatt. Inkább az lehet a gond, sokan nehezen barátkoznak meg azzal, hogy vállalkozóként kell dolgozniuk, ugyanis nemrégiben erre a formára tértünk át. A kis munkahelyi közösségek döntik el, hogy kiket vesznek fel dolgozni, s hogy miképpen tevékenykednek. Ha ezt nem csináltuk volna a béreket be kellett volna fagyasztani. így is nagy a rizikó, de legalább emelt fővel mehetünk tönkre, ha úgy alakul. Viszont most jelentősen növekedtek a bérek, itt van a papír, van akinek harminc százalékkal is. Az enyém kilenc egész nyolc tizeddel. „ Ez van A jelenlegi és a volt elnök nem szereti egymást — ez nem vitás. Mint ahogy az sem, hogy ma Magyarországon a legtöbb munka- vállalónak nem könnyű megszokni azt, hogy mást várnak el tőle — sokszor ugyanazok —, mint az elmúlt évtizedekben. Az sem kétséges, hogy vitatható módszerekkel — mint például egy nem teljesen szabályos körülmények között lezajlott szavazás — nemigen lehet híveket toborozni. Kollégám azt mondja, elmehettünk volna az ország legtöbb üzemébe, téeszébe, munkahelyére, tapasztalhattunk volna hasonló feszültségeket. Úgyhogy megintcsak egyértelmű, hogy most: ez van, bár nem feltétlenül fontos szeretni. Kovács Attila Ortega elfogadta az eredményt Nicaraguában Daniel Ortega nicaraguai elnök hétfői sajtóértekezletén elismerte pártja választási vereségét és bejelentette, hogy át fogják adni a hatalmat a győztes pártkoalíciónak. Az ország új államfőjét, Violeta Barrios de Chamorro asszonyt és Virgilio Go- doy Reyes alelnököt — a kormányzat várhatólag tényleges irányítóját — április 25-ikén iktatják be tisztségébe, s ezzel lezárul a nicaraguai forradalom tizenegy éves korszaka. Ortega a saját és a sandinista front országos vezetősége nevében kijelentette: „Nicaragua elnöke és kormánya tiszteletben fogja tartani a szavazáson kifejezésre juttatott népakaratot. Ez a legnagyobb dolog, amit a sandi- nizmus nyújthat Nicaraguának. Minden sandinista büszke lehet arra, hogy új útra vezette hazáját: mi adjuk Nicaraguának a demokráciát és a békét. A sandinisták így végül is győztesen kerültek ki a csatából.” (MTI) / Minimum 20 %-kal több, 2—3 héttel korábban^ érő, extra minőségű termés. Mindez elérhető a nagy hatású Terra-vita humusztrágya alkalmazásával! Győződjön meg ráta őn is! Referenciák az ország különböző pontjain! Minden héten pénteken 12—14.30 áráig vídeofílmes szaktanácsadás! Heves Megyei Településtisztasági Vállalat központjában, Eger, Makiári u. 7. Gyártja: Heves Megyei Településtisztasági Vállalat Eger, Makiári u. 7. Kapható: Eger, Kístályaí úti telep Hatvan, Csányí úti telep Gyöngyös, Karácsondí úti telep. Ára: 140,- Ft/4o kg. 'S v Hatalomváltás I tisztább erkölcsű társadalomért Fodor Istián írnak, az Orszáf^syűlés elnökének Tiszteli Flnök Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt Heves megyei csoportjai a pornográfia kérdésében az alábbi nyilatkozatot tesszük, melyet nyilvánosságra kívánunk hozni. Minden jogállamnak egyik ismérve, hogy nemcsak az állampolgárok, de az állam szervei is alá vannak vetve a törvénynek, kötelesek azokat betartani. Magyarországon hiába tiltotta a Btk. a pornográfia terjesztését, ennek a törvénynek senki sem szerzett érvényt. Sőt, a szabadság címszó alatt mindjobban terjed e szabadosság egy olyan országban, ahol nemcsak politikai, gazdasági, de nagyon súlyos erkölcsi válsággal is szembe kell nézniük. Ezért: 1. Csatlakozunk testületileg is az Igen című lap pornográfiaellenes felhívásához, és az ott leírt módon kérjük a kérdés törvényi rendezését. 2. A törvény megsértőivel szemben a Btk 272. paragrafusa alapján járjanak el a hatóságok. 3. Vizsgálja felül a Legfőbb Ügyészség azokat az engedélyeket, amelyeket jogszabályellenesen, vagy annak megkerülésével adtak ki, kezdeményezze azok megsemmisítését, mint amelyek a Btk. 200. paragrafusa alapján nyilvánvalóan a társadalom érdekeivel ellentétesek. 4. Ahol a terjesztés meghatározott körben is feltételekkel engedélyezett, ott indokolt a legnagyobb forgalmi adókulcsot alkalmazni, mert mások nyomorúságán senki se gazdagodjon. Tisztelt Országgyűlés! Az Önök lelkiismeretére apellálunk. Kérjük, gondoljanak a széthullott családokra, a demográfiai helyzetünkre, abortusz statisztikánkra. Tegyenek valamit a tisztább erkölcsű társadalomért! Kereszténydemokrata Néppárt
