Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-27 / 49. szám

HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 49. szám ÁRA: 1990. február 27., kedd 4,30 FORINT CÉLPONT: A GAZDAS Újabb hatvani képviselőjelöltek nyilatkoznak (3. oldal) SZOMSZÉDOLÁS: EGER ÉS MEZŐKÖVESD KAPCSOLATA „A két város múltja és jelene így parolázik ma is egymás­sal...” (4. oldal) NÉMET, FRANCIA TÁJAKON AZ EGRI SZIMFONIKUSOKKAL Grämlich űr az esslingeni filharmóniai kórus dirigense 1990. júniusában viszontlátogatást tervez (5. oldal) HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK „...ám tény: a diplomás szülők gyerekei a legutolsó sorba kerülnek a felvételinél.” (8. oldal) Hattyúdal Ma még nem lehet tudni, hogy miként „hangzik” majd a 377 tagú népi kórus. A tíz­milliós közönség legutóbb ugyanis meglehetősen foghí­jasnak látta az országos ér­deklődés középpontjában ál­ló „vegyeskar” sorait. S az igazsághoz tartozik még, hogy akik ott is voltak a díszes kupola alatt, bizony néha-né­ha fals hangokat ütöttek meg, amelyek a közösség szétesé­sének biztos jelei voltak már. A „főpróba” tehát majdnem kudarcba fulladt, annak elle­nére, hogy a karvezető nyílt és őszinte, már-már drámai hangvételű beszédet intézett a különböző szólamok tagjai­hoz: „...nemcsak Önökhöz, a nép választott képviselőihez, hanem közvetlenül az ország . népéhez is kívánok szólni. Nemcsak az utóbbi időszak eseményei, hanem még in­kább az előttünk álló hetek megjövendölhető fejlemé­nyei indítanak arra, hogy ezt tegyem. Azért, hogy felszólít­sam Önöket és e házon kívül működő erőket, de legfőkép­pen az ország lakosságát, hogy közös cselekvéssel ke­rüljük el azt, ami legközelebbi múltunk alapján keserűen megjövendölhető.” Mármint: a széthúzás! Az a magatartás, amely — nem az érvek és ellenérvek csatájára gondolok — már a T. Házban is megnehezíti a döntéshozók tevékenységét. A képviselői felelősség külső lebecsülése, s a belső rendetlenség: a már- már határozatképtelen ülés­szaki befejezés. S itt adódik az egyáltalán nem költői kérdés: vajon, a ma kezdődő — legke­vesebb négynapos — közsze­replésen nem csupán ,*mint vendég” vesz-e részt néhány képviselő? A történelmi események, a rohanó kor türelmetlen tett­vágya által megrövidített or­szággyűlési ciklus utolsó ülés­szakán éppúgy lenne elegen­dő teendő, mint akadt koráb­ban. Nem vitás, alig egy hét kevés több mint harminc fon­tosabbnál fontosabb téma — mint például a nemzeti ki­sebbségek képviselete, a jöve­delem- vagy a kamatadó fel­ülvizsgálata — megvitatására. Főként akkor, ha a döntéshez elengedhetetlenül szükséges kétharmados többség nincs meg a patinás ülésteremben. Az előjelek nem valami bizta­tóak: a napokban az egyik bi­zottság tanácskozásán a ti­zenhat képviselő közül mind­össze négyen voltak jelen, egyikük órányi késéssel érke­zett meg. Bizonyára — gon­dolhatná az ember — az ügy­höz méltó komolysággal... Látnivaló, hattyúdalához közeledik az alig több, mint négy esztendeje megválasz­tott parlament. Ám nem mindegy, hogy ez a „búcsú- dal” miként marad meg a ma közvéleményében, s a jövő történelmében. Mert, amit el­végzett, nem ad okot arra, hogy csüggedt fejjel távozzék mandátuma lejártakor ez a T. Ház. Németh Miklós kor­mányfő megfogalmazta: „...nem akar menekülni a sor­sa elől. Nem maga választotta ugyan, de vállalta... Hivatásá­nak tekinti, hogy a nép eljus­son a szabad választásokig, ahol majd új parlamentet vá­laszt és új kormányt nevez ki...” Szilvás István Visszakapható állampolgárság — Nyomozóhi­vatalok öt városban — Nem számít a családi pót­lék... — Az MSZP 2230 ingatlant adott át Kossuth- és Széchenyi-díjak március 15-ére Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfőn az Országos Tervhivatal elnöke ülést tartott; utána Bajnok Zsolt beszámolt az 1989-es népgazda- kormányszóvivő tájékoztatta az sági terv végrehajtásának, vala- újságírókat. Elmondotta, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Vendégünk: Douglas Hurd brit külügyminiszter Kedden érkezik első hivatalos magyarországi látogatására Do­uglas Hurd külügyminiszter, aki alig négy hónapja vette át a brit dip­lomácia irányítását. Douglas Richard Hurd 1930-ban született. 1983-ban belügyi ál­lamminiszter, majd a következő évben az észak-írországi ügyek mi­nisztereként bekerült a szűkebb kabinetbe. 1985-ben már belügymi­niszter. Négy évet töltött az egyik legnehezebb és legfontosabb kabi­netminiszteri poszton. Margaret Thatcher kormányfő 1989 október végén Douglas Hurdot kérte fel a váratlanul megüresedet külügymi­niszteri tárca átvételére. Magán-hobbyként végzett stílusgyakorlatai­nak említést érdemlő eredménye, hogy eddig két történelmi tárgyú munkája és — írói álnéven — hat regénye jelent meg könyv alakban. Lehallgatási botrány—megszüntetett nyomozás „ítélet”: megrovás A Katonai Főügyészség befe­jezte a nyomozást a Belügymi­nisztérium III./II1. csoportfő­nöksége — az úgynevezett belső biztonsági szolgálat — tevékeny­ségével kapcsolatban. A nyomo­zás eredményéről dr. Kámán Jó­zsef vezérőrnagy, katonai fő­ügyész hétfőn sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette az ügy­ben hozott két határozatot. A Katonai Főügyészség meg­állapította: a belső biztonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú rendőr-vezérőr­nagy, volt belügyminiszter-he­lyettest és dr. Horváth József nyugállományú rendőr-vezérőr­nagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet — az alkotmány múlt év október 23- án hatályba lépett módosítása folytán — részben törvénysértő­vé vált tevékenységének meg­szüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hát­rányt okozott, így elkövették az elöljárói intézkedés elmulasztá­sának bűntettét. Ugyanilyen mu­lasztás terheli Horváth István volt belügyminisztert, ő azonban polgári személy, s nem követhet el katonai bűncselekményt. A kulcsfigurát is Végvári József rendőr őrnagy esetében az államti­toksértés és a „kötelesség­szegés szolgálatban” bűn­tettét állapították meg. Az ő ügyében sem emeltek vá­dat; megrovásban részesí­tették, s a nyomozást meg­szüntették ellene. Esetleges politikai felelősségé­nek megállapítása nem a katonai ügyészség feladata. Az elkövetés körülményeire — mindenekelőtt az ügy alapvetően inkább politi­kai, mintsem büntetőjogi jellegé­re — figyelemmel a két nyugállo­mányú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség megrovásban ré­szesítette, s a nyomozást meg­szüntette. Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lo­vas Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársával és Kőszeg Fe­renccel, az SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve átvett okmányok — a szakértő véleménye szerint — tartalmilag nem képeznek állam­titkot. (MTI) Villanyoszloptrükk a „pénzcsapolásra” Választási plakátok Az ESMA Magyar — Spanyol Reklám Kft. az Elektromos Mű­vekkel kötött szerződés alapján korszerű reklámhordozó táblá­kat szerelt villanyoszlopokra, s megkezdte ezeken a választási plakátok felragasztását. A vil­lanyoszlopok felületére, a transzformátorállomások falai­ra, ajtóira ugyanis tilos plakátot ragasztani. A választási kampány idején 8 — 10 ezer villanyoszlop reklám­tábláján 30 — 40 ezer plakát je­lenhet meg. Egyelőre a Népköz- társaság útján kezdődött meg a plakátragasztás a Magyar Szo­cialista Párt választási hirdetmé­nyeivel, elsőként ugyanis az MSZP-től kapott plakátokat a kft. Most vette át a Szabad De­mokraták Szövetségének plakát­jait, s szerződést kötött a válasz­Rongálhatatlanf?) Az oszlopokra rögzített hirdetőszerkezetek elhe­lyezése viszont korszerű nyugat-európai módszer, mert környezetkímélő. A járdától 3-5 méter magasra szerelt hirdetőtáblákon csak daruskocsik segítségé­vel lehet elhelyezni a vá­lasztási hirdetményeket, így egykönnyen nem érhe­tik el a plakátrongálők, nem ragaszthatják le más hirdetményekkel, nem csú­fíthatják festékszórással. tási kampány idejére a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Pol­gári Párttal, az MSZMP-vel és egy sor más párttal is. A piros alma belülről rohadt Hogyan szavaztak az istenmezejei tsz-ben? (Fotó: Szántó György) Az istenmezejei Béke Tsz-ben — úgy tűnik — nincs békesség. A korábbi elnöknek ugyanis nem tetszik, ami mostanában a szö­vetkezetben történik. „Hetvenen tartózkodtak.. Murányi Gábor már jó ideje nyugdíjasként éldegél szeder­kénypusztai házában. Az egyko­ri tsz-elnök békésen tevékenyke­dik kertjében egy ilyen tavaszi délelőttön, ám nyomban szenve­délyesebb lesz a hangja, amikor megtudja miért jöttünk: „Állami támogatás nélkül dolgoztunk mindig — mondja — mégis az országos élvonalba küz­Tábornokok támadása Bokor Imre vétke A nyugállományú ezredes, a nagy érdeklődést kiváltó Kiski­rályok mundérban című könyv szerzője ellen három érintett tá­bornok büntetőfeljelentést tett a Budapesti Katonai Ügyészségen nagy nyilvánosság előtt elköve­tett rágalmazás vétsége miatt. Az ügyben lefolytatott nyomo­zás során a katonai ügyészség azt állapította meg, hogy Bokor Imre könyvében alaptalanul, ellenőri­zetlenül valótlan dolgokat állított Elkán Károly vezérőrnagyról, Komáromi István vezérőrnagyról és Reményi Gyula nyugállomá­nyú altábornagyról. Bokor Imre tehát az említett három katonai vezető sérelmére elkövette a nagy nyilvánosság előtti rágalmazás vétségét. Bokor Imrét — figye­lembe véve katonai pályafutását, cselekménye indítékait — megro­vásban részesítette. A határozat ellen a nyugállomá­nyú ezredes panaszt jelentett be. döttük fel magunkat. Ezt annak köszönhettük, hogy olyan veze­tők voltak itt, akik ugyan csak középvégzettségűek, ám gyerek­koruktól az állatenyésztéssel foglalkoztak, így kitűnő szakem­bereknek bizonyultak. Aztán utánam Kis Gábor lett az elnök, aki addig ágazatvezetőként irá­nyítás mellett nagyszerűen dol­gozott, de aztán szétzavarta a kö­zépvezetőket, nem tudott jó em­beri kapcsolatot kiépíteni a be­osztottjaival. Ő erdőmémök, ke­vés gyakorlati érzéke van. Kezd­tek elmenni az emberek, a fejést abbahagyták, elapadt a tehenek tőgye. Húsmarhatenyésztésre álltak át, mert az jelentett pilla­natnyi hasznot, de a jövőre nem gondoltak. Az eredmények egyre rosszabbak voltak, a szűk vezetés mégis sorra vette fel a prémiu­mot. Pedig nem csinálnak sem­mit. Az állatok éhhalálba dögle­nek, berúgott cigányokra bízzák őket. A legutóbbi zárszámadá­son felháborító volt, ahogy az el­nökék megszavaztatták maguk­nak a prémiumot. Tizenegyen szavaztak arra, amit ők akartak, tizennyolcán pedig ellene. A ma­radék hetven tartózkodott és mégis megkapták a pénzt a veze­tők. Az velük a legnagyobb baj, hogy nem helybeliek, tönkre­tesznek mindent, aztán meg to- vábbálnak. Aki bírálja őket, an­nak lőttek. Itt kérem, öt éve nem volt fizetésemelés...” „Egyszer már jártam Egerben...” Megyünk a fatelepre. Hamar körülvesznek az emberek és a hí­resztelésekkel ellentétben nem hallgatnak. Igaz, a nevüket nem árulják el, ám a fotózás ellen nem tiltakoznak. Azt állítják, máshol sem jobb, meg hogy mennyivel jobb volt, ameddig csak egy párt volt, nem kellett ennyit problé- mázni. Meg különben sem a fize­tés a kevés, hanem az árak maga­sak. Bár az kétségtelen, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Faipari vállalkozók Ma: eskütétel Egerben A pártok megyei listavezetői Tegnap, lapzártánkig nem sikerült megtudnunk, hogy Heves megyében hány független képviselőjelölt rendelke­zik 750 ajánlócédulával. A pártok listája (97politikus nevé­vel) azonban már rendelkezésünkre állt betekintésre. Megyénkben tizenegy párt állíthatott föl megyei listát, ezek listavezetői a következők: Fiatal Demokraták Szövetsége kovács János. Függet­len Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt: dr. Bánhidy Pé­ter. Hazafias Választási Koalíci6:Kádár Xsolt. Keresztény- demokrata Néppárt: dr. Lukács Tamás. Magyar Demokrata Fórum: Bánffy György. Magyar Szocialista Párt:dr. Vass Géza. Magyar Szocialista Munkáspárt: dr. Vasas Joachim. Magyarországi Szociáldemokrata Párt: dr. Korompai János. Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt: dr. Magda Sán­dor. Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt:Fazekas Gyula. Sza­bad Demokraták Szövetsége: Pető Iván. Ma délelőtt Egerben, a megyei tanácson a megyei listát állító pártok delegált képviselőiből kiegészülve föláll a tel­jes választási bizottság, amelynek tagjai esküt tesznek. Éje­kor sorsolják ki azt is, hogy a szavazócédulákon milyen sor­rendben szerepelnek a föntebb említett pártok. Erről az eseményről tudósítjuk olvasóinkat.

Next

/
Thumbnails
Contents