Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. február 17, szombat_____________________NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE

________________________________9.

Am

ikor Montgomery áttörte a német vonalat...

A II. világháború — Afrikában

A második világháború áldozatainak temetője, amelyben az El-Alamein-i csatában elesetteket temették el (MTI Külföldi Képszerkesztőség)

Szerencsére ma már a társadalomnak csak kisebb része emlékszik személyesen a második világháború egyes epizódjaira. Az is természetes, hogy Európában élvén sokkal gyakrabban találkozhatunk a háború európai, méginkább hazai eseményeiről szóló visszaemlékezésekkel. Pedig érdekes és fontos dolgok történtek a többi kontinensen, például Afrikában is.

Tulajdonképpen még nem is vált világháborúvá a háború, Németország, Olaszország és Japán között még létre sem jött a háromhatalmi szerződés, amikor

1940. augusztusában az olaszok megnyitották — Etiópiában kiindulva — az afrikai frontot, behatolva Brit Szomáliföldre; az angolok ezt kénytelenek voltak kiüríteni. Szeptemberben az olaszok Líbiából kiindulva támadást indítottak az angol érdekeltségi területnek számító Egyiptom ellen. Az angolok nyilvánvalóan nem voltak felkészülve e támadások ellen, hónapok kellettek az első ellencsapásig, amely decemberben be is következett: a 8. angol hadsereg az olaszokat kiszorította Líbiából,

1941. januárban-februárban az angolok pedig bevonultak Szudánba, Eritreába, sőt Olasz Szomáliába és Etiópiába is. A szorongatott olaszoknak — most már a háromhatalmi szerződés megkötése után — a hitleri Németország segítségével nyújtott: 1941. márciusban Rommel tábornok parancsnoksága alatt a német Afrika-hadtest támadásba lendült, és az angoloknak újra vissza kellett húzódniuk Egyiptomba, egészen El-Alameinig, ahol a front végleg megmerevedett. Közben az angol 8. hadsereg új főparancsnokot kapott Montgomery tábornok személyében, és a hadsereget feltöltötték pihent indiai, új-zélandi és ausztrál alakulatokkal. Montgomery új, a németekéhez hasonló taktikát vezetett be a mozgékony és tűzerős páncélosokkal. Ezenkívül nagy anyagi fölényt gyűjtött össze, és szellemes, mindenre kitérj erdő haditervet dolgozott ki. Két támadási irányt választott ki, az északit és a délit. Az egyiket, az igazit tökéletesen álcázták, a másikon megtévesztő manővereket hajtottak végre.

Október 23-án kezdődött el a híres el Alamein-i csata, amelyben november 3-ra Montgomery áttörte a német vonalat. Rommel megkezdte visszavonulását, és ez fordulatot jelentett nemcsak az afrikai hadszíntéren, hanem az egész háborúban. November

7-én és 8-án Eisenhower amerikai tábornok vezénylete alatt angol és amerikai erők szálltak partra Marokkóban és Algériában, így az afrikai német erők két tűz közé szorultak. November 13-án az angolok visszafoglalták Tobrukot, december 21-én Benghazit, 1942. január 23-án Tripoliszt. Február 10-én a 8. angol hadsereg elérte Tunisz határát. Május 11-12-én az Afrikában szétvert német erők maradványa a Cape Bon félszigeten megadta magát; mintegy 250 ezer német és olasz katona esett fogságba. Afrikában a háború befejeződött, de innen indultak az angol-amerikai csapatok, hogy július 9-10-én partra szánjanak Szicíliában.

JEteszélm «mtiT

„McEnroe a kedvenc játékosom lehetett volna, ha történetesen nyelv nélkül születik” — mondta egy tenisz-szakember az amerikai játékos édesapjának azt követően, hogy Rettenetes Johnt kizárták a játékból, Ausztráliában. Tudjuk, a profi tenisz világában inkább arról szokás beszélni, hogy ki mennyit kaszíroz, ezúttal azt nézzük, mennyivel lehetett volna több pénze, ha csakugyan

nyelv nélkül születik. íme néhány esztendő büntetéslistája.

84. november, Stockholm: 2100 dollár a bíróval való feleselésért;

85. december, Melbourne: 1250 dollár az obszcén szövegelésért;

86. június, Párizs: 3000 dollár a mérkőzésvezető inzultálásáért; 86. szeptember, USA: 4000 dollár a játékvezető sértegetéséért; 86. november, Párizs: 3000 dollár vitatkozásért; 87. február, Philadelphia: 1000 dollár szitkozódásért; 87. május, Düsseldorf: 8000 dollár levonulásért; 87. szeptember, Flushing Meadowa: 17.500 dollár súlyos fegyelmezetlenségekért; 90. január, Melbourne: 6500 dollár az ütő széttöréséért, az oldalbíró megsértéséért.

Egyébként a fent idézett kijelentésre McEnroe-papa azt válaszolta: „Sajnos, már nem tehetem meg, hogy a térdemre fektetem, és jól elfenekelem.”

MÉM*

Mindennapi nyelvünk

Egy latin eredetű szocsalad életútja egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban

A politikai és gazdasági valóságnak megfelelően átpolitizált szóhasználatunkban szóban és írásban egyaránt feltűnő gyakorisággal hallhatjuk és olvashatjuk a latin eredetű szócsaládba sorolható szóalakok közül az alábbiakat: privát, privátim, privatizál, privatizációs, privatizálás, privatizáció, reprivatizál, repri vatizálás, repri vatizáció,

reprivatizációs, stb.

A sajtó hasábjain, a rádió és a televízió adásaiban gyakran találkozhatunk ezekkel a jelzős szerkezetekkel is: privát beteg, privát vélemény, privát vagyon, privát tulajdon, privát terület stb. Hogy újabban milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben vállal nyelvi szerepet, arról ez a szövegrészlet tanúskodik: „Üj fejezetet nyitnának abban a küzdelemben, amelyet a privát érdekeltségű televíziós társaságok folytatnak az állami kézben levő konkurencia ellen. A labdarúgás tévé előjoga nem csúszhat át a privát területre” (Magyar Hírlap, 1990. jan.27.)

A privát gyakori használata miatt szorulnak ki szóhasználatunkból az árnyaltabb használati értékű magyar megfelelők: magánérdekeltség, magánkereskedelem, magánkezdeményezés, magántőke, magántulajdon, magánügy, stb. A privát szó rokonértelmű megfelelői is háttérbe kerülnek: privát nézet: egyéni nézet privát ügy: nem a nyilvánosság elé való ügy, stb.

Legújabban éppen napjainkban a privát szó és származékai: privatizál, privatizálás, privatizáció, privatizációs újra elevenednek. Erről bizonykodik ez a szövegrészlet is: „Biztosítaná egy állami vállalat tovább fejlesztését igazságos privatizálás útján” (Népszabadság, 1990. jan. 20.).

A közgazdasági és politikai háttérrel terhelt privatizálás, privatizáció, privatizál szósor is felváltható teljes értékű magyar megfelelőkkel: állami vagyon magántulajdonba juttatása, kerülése. A politikai körforgás sajátos jelenségéről kapunk képet ezeknek a szóhasználati formáknak életútjáról is: reprivatizálás, repri vatizáció, repri vatizációs.

Hogy milyen használati értékkel, politikai háttérrel vállalnak nyelvi szerepet, arról gazdasági és politikai életünk újabb kori szóhasználatának tanulságai árulkodnak. Az idegen szavak használatának sorát kezdtük a szocializáhzó\z\, magyarul: tár- sadalmasít, társadalmi tulajdonba vesz: nacionalizál; államosít; kommunizál: köztulajdonba

vesz.

A körforgást lezárja: a reprivatizálás: állami tulajdon, vállalat újbóli eladása privátnak magántulajdonosnak, illetőleg tőkésnek. Ennek a folyamatnak kapcsán újra nagyobb szerephez jutnak ezek a nyelvi formák: privát kezdeményezés, magánvagyon, magántulajdon, stb. S egyre gyakrabban hallhattunk és olvashatunk ilyen szövegrészieteket: „Megjelent a nyilatkozat a kormány reprivatizációs koncepciójáról” (Magyar Nemzet, 1990. jan. 26.). „A külföldi tőkések privát vagyonukból kifizetnék a magyar államadósságot” (Élet és Irodalom, 1990. jan. 26.).

Dr. Bakos József

Gyomát a századfordulótól kezdve a Kner család tette közismertté, századunk első évtizedeiben pedig híre határainkon túl is egyre nőtt. A poros alföldi kisvárosban —, amelynek sem középiskolája, sem könyvkereskedése nem volt, százharminc éve, 1860 február 5-én született Kner Izidor, régi felvidéki könyvkötők, „knyihárok” ivadékaként. Innen származik neve is. A fiatalságában sokat próbált, vállalkozó szellemű, koldusszegény könyvkötősegéd 1882-ben alapított nyomdát szülővárosában, amely fennállása folyamán új korszakot nyitott a magyar könyvnyomtatás, tipográfia és könyvművészet történetében. A tehetséges, kitartó munkabírású, nagy fantáziájú Kner Izidor 1935-ben bekövetkezett haláláig állandó önképzéssel a művészi könyvtermelés és könyvnyomtatás úttörő mesterévé fejlődött.

Amikor kis nyomdáját úgyszólván a semmiből megalapította, az ország nyomdai állapota siralmas volt, csupán néhány fővárosi és egy-két igényes vidéki nyomda működött. Új beruházásokra neki se telt, de megbízható szakmai igényessége, ötletessége, páratlan szorgalma átsegítette a nehézségeken. Eleinte egyedül dolgozott, később maga nevelte ki munkatársait. Első gyorssajtóján díszes, nagyméretű betűmintalapot jelentetett meg. Könyvei rendezett tipográfiájukkal, szép, tiszta, éles nyomásukkal már a kor legjobb színvonalát tükrözik. Az üzem létalapját mindvégig a nagyszámú közigazgatási formanyomtatványok, 1890-től kezdve pedig a báli meghívók kiadása képezte. A báli meghívók is tükrözik igényességét, melyek tervezésére — korát messze megelőzve — művészeket kért fel, amikor az alkalmazott grafikának még híre sem volt. A díszítésekre Geiger Richárd, Góró Lajos, Földes Imre, Saray Ákos, Major Henrik munkáit használta fel (Röpke Lapok). Meghívóival nemzetközi sikert is elkönyvelhetett magának. Az 1914-es lipcsei könyv- művészeti kiállítás nagy aranyérmét nyerte el.

Irodalmi vállalkozásait a századforduló táján kezdte meg, de ez irányú munkásságát 1907-től legidősebb fiára, művészi törekvései továbbfolytatójára és kiteljesítőjére, a modem magyar

A régi gyomai nyomda

könyvművészet megteremtőjére, Imrére bízta.

Száz éve, 1890 február 4-én született, s 1944-ben, élete derekán a fasiszta terror áldozatává lett az európai hírű könyvművész, Kner Imre. A mesterség alapjait Gyomán sajátította el, majd 1904-től, Lipcsében az európai könyvkészítés évszázados fellegvárában tanult tovább. Ekkor kötött életre szóló barátságot a szakma későbbi vezetőivel. 1916-ban vette át a könyvkiadás vezetését atyjától. Mesterségének nemcsak művésze, de tudós kutatója is volt, aki egész életén át a tipográfia és a könyvművészet hagyományának és újításának titkait fürkészte, írásaiban és a gyakorlatban egyaránt. A Kner műhely a felszabadulás előtti évtizedekben a könyvkészítés iskolája lett. Ezt a szerepét máig megőrizte.

Kner Imre munkásságának első felében a hagyományokat kutatta fel, és Kozma Lajos építőművésszel, az alkalmazott grafika úttörőjével népies átírásé barokk szellemben újította fel (Három Csepke Könyv, Kner Klasz- szikusok, Monumenta Litera- rum). Fametszetes illusztrációkkal, a régi magyar nyomdák dí- szítőanyagának újjáélesztésével igen sajátos, szép kiadványokat készítettek, melyek nemcsak e hazában, hanem azon túl is megbecsülést hoztak a magyar könyvművészetnek. Kner Imre a fontolva haladás híve volt: „Azt

akarjuk, hogy a múltban megszerzett erők ne vesszenek el, hanem szárnyat adjanak a mának, és segítsék meghódítani a jövőt.”

Törekvéseit modem üzemben, modem eszközökkel valósította meg, erre nevelte munkatársait is, akik a szakma tudorai lettek, és ily szellemben vezetik ma is a nevét hordozó nyomdát, amely ma elsősorban a Kner által feltárt és modernizált hagyományt szolgálja.

Kner élete utolsó évtizedeiben az „új tárgyilagosság” képviselője lett a magyar tipográfiában a kor ízlésváltozását követve. Itt is saját útját járta, mert eljutott a

XVIII. század végének, a

XIX. század elejének klasszicista betűtípusaihoz, amelyeket határozottan a magyar ízléshez illőnek érzett. Kiadványait klasszicista betűk, szigorúan tárgyilagos, mérsékletes térelosztás, a szöveg világos tagolása, a kompozíció síkszerűsége jellemzik. Azt vallotta, hogy az anyag, a technika és az adott nyomtatvány hármas egysége határozza meg a tipográfiai formát, amelyet a hagyomány tiszteletével egyeztetett.

Élete utolsó éveiben a fasiszta terror fokozódása elleni tiltakozásként a nemzeti hagyományhoz menekült Misztótfalusi Kis Miklós Mentségének és Kölcsey Nemzeti Hagyományok című művének kiadásával. E tette is példa és útmutatás a jelennek.

Brestyánszky Ilona

A tudás korlátái

1

2

3

□

4

5

6

7

8

9

10

■

11

12

1

13

□

Ti

15

16

17

□

18

□

19

20

21

E

22

E

23

24

25

□

26

27

□

28

■

29

□

30

E

31

□

32

□

33

34

35

E

36

37

38

□

39

40

□

41

E

42

43

□

44

45

E

46

47

E

E

46

C

49

E

5Ö

□

51

E

52

53

54

E

55

56

57

E

58

59

E

60

61

E

62

63

E

64

65

E

66

67

E

68

ÜT

_

Vannak-e okos emberek? Erre a kérdésre válaszol rejtvényünk egy aforizmával.

VÍZSZINTES: 2. Will Rogers szellemes megállapítása (zárt betűk: N, T,A,A). Belső-ázsiai sátorfalu. 14. Áruk értékviszonya. 15. NRT. 16. Ezüstfehér, kemény fém. 18. Becézett fiú- és leánynév. 19. Undorodik tőle. 20. Minden létező alapja a görög filozófiában. 22. Az einsteinium és az oxigén vegyjele. 23. Elsőrendű. 24. Ipari tanulók régen. 26. Volt USA-elnök. 27. Égtáj rövidítése. 28. Köveszt. 30. Sálszélek! 31. Zeusz szerelme. 33. Szibériai folyó. 34. Mivel. 36. Angyalrang. 37. Magasra tart. 39. Közterület. 41. Libahang. 42. Város a Don mellett. 43. Emberi közösség. 44. A föm'ciai ábécé A betűje. 46. Búza egyne- műi. 48. Súlymérték röv. 49. Koijelző rövidítés. 50. Nyári hónap. 52. A higany vegyjele. 53. Somogyi község. 55. Kitűnő színész volt (Márton). 57. Hullámtörő gátak. 58. Almával főváros. 60. Itató. 61. Esőn állás. 62. Kereskedelmi dolgozó. 64. Európai főváros. 65. Szállni kezd! 66. Harci paripa. 68. így oroszul.

FÜGGŐLEGES: 1. A mondás befejezése (zárt betűk: CS, D, M, D, M, D). 2. Békési község. 3. Kosztolányi Dezső verse. 4. Kettőzve: gyermekkorholás. 5. Szám idegen rövidítése. 6. Egyetemi város az USA-ban. 7. Börtön népies neve. 8. Népdalénekes volt (Vera). 9. Roman Anna. 10. Kettősbetű. 11. Hosszadalmasam 12. Darabszerző. 17. Orosz női becenév. 19. Kontinensválasztó hegy. 21. Az egri vár védője volt (István). 23. Fővárosunk része. 25. Eltompul. 29. A felsőfok jele. 32. Befed. 35. Késztet. 36. ...hatalmas harmadik (Gárdonyi). 38. Pontosabban. 40. Egészséges ital. 44. ...-kapok. 45. Kovács szerszáma. 47. Francia gyarmati katona. 49. Vajjelző. 51. Filmes forgatócsoport. 52. A bresciai hiéna. 54. Titkon a tönkretételére törekszik. 56. Bélésanyag. 58. Dunakeszi része. 59. Statisztikus dolgozik vele. 62. Les betűi keverve. 63. Tolna belseje. 66.. A kobalt vegyjele. 67. Távirati Ő. H.L.

Beküldendő: a vízszintes 2., és

a függőleges 1. A megfejtéseket február 21-ig küldjék el.

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Nem kell hencegni gyerekek, tízezer évvel ezelőtt is éltek fiatalok.

A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutalványt, amit postán küldünk el: Paróczai László ÍFeldebrő), Ónodyné Székfy Ágnes (Hatvan), Balogh Lajos (Szilvásvárad), Ludvig Ferenc (Eger) és Matíz Andrea (Eger).

Gratulálunk!

Nyomdaalapító Kitérek

A gyomai csoda