Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1990. február 17, szombat Aliné víziója Hajtóvadászat indult a sport ellen Ha bókolni széretnék Aliné Mező Máriának, kapásból a követ­kező jelzők jutnának az eszembe: fitt, fiatalos, tettre kész, agilis. Ügy öt évvel ezelőtt találkoztam vele először, s mi sem természete­sebb, hogy egy sportrendezvényen ismerkedtünk meg. Akkoriban élte hőskorát az olimpiai ötprőba-akció, s a mátrai téli túrán riport­alanyokat keresve ő, pontosabban az Ali család volt az, akit azonnal ajánlottak a szervezők. Mondván, hogy nélkülük el sem képzelhető egy tömegsport-megmozdulás, legyen szó úszásról, futásról vagy épp sízésről. Az Ali famíliának életeleme a mozgás. A gyerekek ak­tívan sportolnak, a szülők ma már „csak” az egészségért. A ház asz- szonya pedig a sportolás mellett felnőtteket tanít úszni. Aliné kilencedik éve a Gyön­gyösi SE ügyvezető elnökhelyet­tese. Az egyik kezemen meg tud­nám számolni, hogy hány höl­gyet ismerek, akik a sportveze­tésre adták a fejüket. Régebben sem volt irigylésre méltó feladat egy klub szakmai tevékenységé­nek az irányítása, hát még ma­napság, amikor a tényleges mun­ka nagy részét a gazdasági ügyek, a működés pénzügyi hátterének a megteremtése köti le. A szak­mai tanácskozásokon, fórumo­kon mindig feltűnést kelt a meg­jelenése, mivel rendszerint a gyengébbik nem egyetlen képvi­selője a „marcona” urak között. Nemegyszer előfordult már — mesélte —, hogy újságírónak nézték, hiszen mi mást is keres­hetne egy sporttanácskozáson. A jelenlévőknek aztán csak ak­kor áll el a lélegzetük, amikor szót kér. Még hogy egy nő bele- kotnyeleskedjen például a foci­ba? Ám ő korántsem azért áll a pulpitusra, hogy csak úgy, a rend kedvéért mondjon valamit. Vitá­zik, érvel, nyíltan vállalja a véle­ményét. Hogy hogyan lett belőle sport­vezető? A középiskolában szinte falta a sportágakat, jól úszott, at- létizált, kosárlabdázott. Kézen­fekvő volt, hogy a Testnevelési Főiskolára jelentkezzen. Ám a biztonság kedvéért a képzőmű­vészetire is benyújtotta a felvételi lapot. Hogy mégis a TF-en kö­tött ki? Ott volt hamarább a fel­vételi. Az államvizsgát követően a szakmunkásképző intézetben tanított testnevelést, majd a sportiskola módszertanisa lett. Amikor 1979-ben megalakult a GYSE, utánpótlás-szakvezető­nek hívták. Igent mondott, bár meglehet, hogy nőtársainak nagy része idegenkedett volna ettől a megbízatástól. Pláne az ügyvezető elnökhelyettesi szék­től. Ám ő nem riadt vissza a fel­adattól, ettől az elférfiasodott pályától. A hobbija is — ha szabad így hívni — a sporthoz kötődik. Kez­dettől serénykedik a Magyar Olimpiai Akadémiában, sőt egyike az alapító tagoknak. A MOA négyéves történetében először az elmúlt évben nyolcán megkapták az akadémia emlék­érmét. E keveseknek kijáró meg­tiszteltetésben Alinénak is része volt. — A főiskolát a római olimpia évében kezdtük, és a tokiói ötka­rikás játékok esztendejében fe­jeztük be. Az évfolyamnaplóba akkor ezt írtuk: találkozunk min­den olimpiai évben. S ezt nagyon komolyan megfogadtuk, s négy- évenként azóta is összejön a régi társaság. Ebbe a vaskos mappá­ba — teszi elém az évfolyamuk krónikáját — azóta rendszeresen vezetem a csoporttársak életút­ját, a szakmai téren, a családban történteket. A legtöbb feljegyez- nivalót Aján Tamás és Vígh László szolgáltatta, őket — azt hiszem — minden sportban jár­tas ember ismeri. No, szóval az olimpiával így kezdődött a kap­csolat. S mivel az olimpiai eszme ápolását mindig is a szívügyem­nek tekintettem, amikor a TF-en meghallottam, hogy Kutassi pro­fesszor szervezi az akadémiát, egyből jelentkeztem. — Az akadémia egyik vándor- gyűlésének két évvel ezelőtt Gyöngyös adott otthont. Ám az ilyesfajta összejövetelek mellett szerteágazó program szerint mű­ködik a szervezet. — Valóban. Hogy csak néhány példát említsek, az első két esz­tendő feladata az volt, hogy rész­letesen megismerjük az ókori olimpiákat. A vándorgyűléseken ki-ki beszámolt az eredményei­ről, előadásokat tartott az aktuá­lis témákban. Általános és kö­zépiskolásoknak olimpiai tábo­rokat szerveztünk, ahol a gyere­kek a régi olimpiai versenyszá­mokban rivalizáltak egymással, agyagozást és képzőművészetet tanultak. — A közelmúltban megtartott tisztújítón az ön neve is szóba ke­rült. — Igen. Beválasztottak az akadémia tanácsába, melynek elnöke a mindenkori MOB-fő- titkár, tehát Aján Tamás, főtitká­ra pedig dr. Kutassi László. Ezenkívül a MOA Baráti Köré­nek alelnöki tisztét is én töltöm be. — Megyénkből népes kis csa­pat kapcsolódat be az akadémia munkájába. Úgy tudom, első­ként dolgozták fel szűkebb pátri­ánk olimpiai kronológiáját. — Az anyag elkészítésében oroszlánrészt vállalt az egri főis­kola testnevelés tanszéke. A cé­lunk az, hogy az ország teljes olimpiai kronológiájával 1995-ig végezzünk. Egyébként dr. Szabó Béla úgyszintén átvehette az el­múlt évben az akadémia emlék­érmét. Rajta kívül a megyeszék­helyről dr. Gallovits László, Miklovitzné, Kristonné folytat hosszabb ideje kutatómunkát, a közelmúltban kapcsolódott be Lázárné, és Gyöngyösről Csépe György. — Régóta furdal a kíváncsi­ság, hogy önt mi vonzza a labda­rúgáshoz? A GYSE meccsein ál­landóan jegyzetel, statisztikát készít, fociügyekben általában ön képviseli az egyesületet. — Ennek is megvan a maga története. Ha hiszi, ha nem, az első hivatalos magyar női fut­ballmérkőzésnek én is résztve­vője voltam. íme a bizonyíték — kerül elő ismét a napló —, ezek a felvételek 1962-ben készültek a Csörsz utcában. Egymás ellen játszottunk, mi lányok, s még ma is büszke vagyok arra, hogy a győztes csapatban szerepeltem. Itt kezdődött, majd ezután foly­tatódott az iskolákban, ahol álta­lában fiúkat tanítottam, akiket szinte kizárólag a foci érdekelt. Segédedzői papírom van, de hogy őszinte legyek, ha most fel­ajánlanának egy felnőttcsapatot, nem vállalnám. Csupán a játéko­sok mentalitása, hozzáállása mi­att. Viszont gyerekekkel — ha úgy adódna — szívesen foglal­koznék. Beszélgetésünk során nem ke­rülhettük ki a legaktuálisabb té­makört, a hazai versenysport je­lenlegi helyzetét. — Lehet, hogy furcsa, de sze­retek vadászni, s az élőnyúl-be- fogást kedvelem a legjobban. Hogy mi köze ennek a sportélet­hez? Néha úgy érzem, hogy ma Magyarországon hajtóvadászat folyik a versenysport ellen. A ki­feszített hálóból csak nagyon ke­vés nyúlnak sikerül kiszabadul­nia. Á sport, képletesen szólva, vergődik egy hálóban, s ha nem jön idejében segítség, már nem lesz mit megmenteni. Persze kér­dés, hogy aki tudna, akar-e egyáltalán segíteni. Budai Ferenc FIGYELEM! Megnyílik az ÉKSZÖV BÖNGÉSZDE 1990. február 19-én délelőtt 9 órakor az Eger, Vöröstüzér utca 34. sz. alatti helyiségünkben. Telefon: 36/11-522/12 Sportműsor —4-------------------------------------------------__-----------------------­S zombat Asztalitenisz: női csapatbajnokság, Gyöngyös, városi sporttelep, 8. Megyei újonc serdülő és ifjúsági egyéni bajnokság, Eger, Kistályai úti játékcsamok, 9. Kézilabda: fiú és leány torna 7-8. osztályosok számára, Eger, Ke­mény Ferenc Sportcsarnok, 8. Röplabda: GYSE-Hejőcsaba Magyar Köztársasági Kupa-mérkő­zés Gyöngyös, Vak Bottyán János Szakközépiskola tornaterme, 11. Teke: megyei egyéni bajnokság, Eger, népkerti automata tekepá­lya, 8. Úszás: utánpótláskorú verseny, Gyöngyös, sátortetős uszoda, 10. Labdarúgás: Teremkupa, Kompolt, általános iskola tornaterme, 9. GYSE-Ú. Dózsa junior, Egri úti sporttelep, 10 óra. Vasárnap Birkózás: Kozma István országos emlékverseny területi döntői, Eger, 9. számú általános iskola tornaterme, 10.30. Röplabda: Eger SE-BSE NB I-es női mérkőzés, Eger, körcsarnok, 15.30. Sí: a Postabank, az Architektúra SE és a BKV Előre idénynyitó sí­futóversenye, Galyatető, 10. Teke: megyei egyéni bajnokság, Eger, automata tekepálya, 8. Istenmezején berepült a törülköző Istenmezején a helyi termelő- szövetkezet megalakulásától kezdve mindig is támogatta a köz­ség sportéletét, volt olyan év, amikor százezer forintot is áldo­zott erre a célra. Soha nem kellett kunyerálni, mindig szívesen ad­ták, aminek fejében a sportegye­sület felvette a téesz nevét. A labdarúgócsapatot a határokon túlra is elkísérték, például a cseh­szlovákiai Suricébe, és a viszont- látogatás költségeit is fedezték. Azt is lehetne mondani, hogy eb­ben az időszakban idilli nyuga­lom és béke honolt a falu sporté­letében. Aztán, mint mindennek, en­nek is egyszeriben vége szakadt, mivel néhány éve megromlott a tanács és a termelőszövetkezet viszonya. Ennek az az oka, hogy a községben az iskola építését nem a léesz építóágazatára bfe­ták, hanem egy maszek vállalko­zó kapta meg. Ettől kezdve roha­mosan csökkent a sport támoga­tására szánt összeg. Tavaly már csak annyira korlátozódott, hogy hat alkalommal biztosított a té­esz buszt a csapat utazására. Az idei év költségvetésének összeál­lítását megelőzően a sportkör vezetősége felkereste a termelő- szövetkezet irányítóit, hogy megkérdezzék, ebben az évben milyen segítségre számíthatnak. A válasz tömör volt és elutasító: a klub semmit sem várhat már ezentúl tőlük. Érthetetlen szá­munkra, hogy hogyan is juthatott idáig a dolog, hiszen a téeszben dolgozó fiatalok is az istenmezeji sportkörben fognak ezentúl is sportolni. Éppen ezért talán nem lenne hiábavaló még egyszer fontolóra venni a döntés helyes­ségét. merthogy ennek valójában a fiatalok isszák meg a levét, vagy­is az ütést nem az kapja, akinek szánták. A sportegyesület veze­tése ugyan tisztában van a min­denkit sújtó pénzszűkével, de azt képtelenek megérteni, hogy a busz kölcsönadását miért kellett megvonni. (Pénzben kifejezve ez a segítség önköltségi áron ötezer forintot jelent). A szövetkezet nem lehet annyira szegény, hogy erre sem fussa, inkább arról lehet szó, hogy valaki(k) kerékkötője lehet az ügynek. Az arcunkba csapott kesztyű felvétele és visszavágása most nem lenne bölcs dolog, mi úgy gondoljuk, inkább a megegye­zésre kellene törekedni. Ezt kí­vánja a község fiatalságának ele­mi érdeke... Bíró László az istenmezejei sportkör elnöke Röplabda NB I. Debrecenben, is: hengereltek Eger SE-DVSC 3-0 (3, 8, 13) NB I-es női röplabdamérkő­zés. Debrecen, 100 néző. V: Her- pai, Bíró. ESE: DR. SIKÉNÉ, Bukina, Seregi, TORMA, FÉSŰS, Cser- kaszova. Cs: Fekete. Fergeteges iramban kezdett a vendégegyüttes, s szinte pillana­tok alatt 11 pontot gyűjtött zsi­nórban. A házigazdák 11-0 után szépítettek, akkor is csak három egri rossz nyitásfogadás után. A második játszmában a vas­utasok elhúztak 5-2-re, innen jöttek fel Tormáék, sőt. Egyenlő, 6-6-os állásnál Cserkaszova egy­mást követő négy szervájával nem tudott mit kezdeni a Debre­cen, s itt sem sok izgalom maradt a folytatásra. A harmadik szett némiképp meglepően küzdelmesre sikere­dett, a két korábbi lehengerlő eg­ri „szakasz” tükrében. Ismét job­ban álltak az elején a házigazdák, a vendégcsapat minden egyes pontért megizzadt. Jóllehet, a DVSC gyengén fogadta az egri nyitásokat, a jó sánc- és mezőny­munkával azonban ellensúlyozni tudta ezt. A harmadik játszmá­ban 11-11 után két egri pont kö­vetkezett, majd egyenlítettek a hajdúságiak. Végül Torma ász­szervája biztosította be az ide­genbeli bajnoki győzelmet. A piros-kékek teljesítménye minden dicséretet megérdemel, hiszen Torma influenzásán, míg dr. Sikéné sérülten vállalta a pá­lyára lépést, emiatt a társakra is nagyobb teher hárult. * Az Eger SE vasárnap, hazai környezetben, a körcsarnokban fél négykor a BSE-t fogadja. Ez lesz a rájátszás előtti utolsó talál­kozó. Márciusban Újra indul a góltotó Az elmúlt évben két szatyorra való levelezőlapot kaptunk, amelye­ken az éppen soros labdarúgó-mérkőzések végeredményére tippel­tek olvasóink. Góltotójátékunkat az idén is folytatjuk. Tehetjük ezt azért, mert az egri City Taxi, karöltve a Canada kisvendéglővel, min­den egyes alkalomra három darab háromszáz forintos bonuszt aján­lott fel, s ezt a nyertesek az említett étteremben válthatják be ételre, italra. Az első tippszelvényt február 27-én, kedden találják meg lapunk­ban, s ezt követően a labdarúgó-bajnokság tavaszi szezonjának ide­jén minden héten játékra invitáljuk Önöket. A tippszelvényen az NB Il-es Eger SE, és a négy megyei NB III-as csapat találkozói szerepel­nek majd. Az első héten az ÉSE — Sz. Dózsa mérkőzés végeredmé­nyét kell majd megsaccolniuk. Tehát még tíz nap, és újra indul a góltotó. Az MLSZ Munkaügyi Döntőbizott­sága hagyta helyben Ismét kapitány Bicskeit?) Pénteken az MLSZ Munkaü­gyi Döntőbizottsága helyben­hagyta Bicskei Bertalan kérel­mét, és visszahelyezte őt a labda­rúgó-válogatott szövetségi kapi­tányi tisztébe. Eme döntés ellen 30 napon belül lehet fellebbezés­sel élni. Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke kijelentette, hogy embe­rileg soha semmi gondja nem volt Bicskei Bertalannal, a válo­gatott eredménytelensége miatt szorgalmazta a leváltását. Az eredménytelenséggel megvádolt szakember emlékez­tetett rá, hogy kapitánysága ide­jén a nemzeti tizenegy ugyanúgy legyőzte Észak-Írországot, és ugyanúgy veszített pontot Málta ellen, mint Mezey György irá­nyítása alatt. Bicskei „érdekes­nek” nevezte, hogy akkoriban Mezey lemondását mégsem kö­vetelték... Végezetül elmondta, hogy figyelmeztetést soha egyet­len munkáltatójától sem kapott. Bicskei Bertalan a döntés után a következőket nyilatkozta: — Azt hiszem, az MLSZ dön­tőbizottsága olyan határozatot hozott, amely példaértékű. Ezt úgy értem, hogy a jövőben alapo­sabban átgondolt és megfogal­mazott szerződéseket kell kötni. Ez vonatkozik mind a klubedzők­re, mind a szövetségi kapitányra. Bicskei Bertalan arra a kér­désre, vajon újra elfoglalja-e a szövetségi kapitányi munkakört, nem adott választ. Kijelentette, jövőjéről később dönt. Détári Lajos (Olympiakos Pi- reus): — Egyet tudok: akárki is lesz a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, én még szeretnék címeres mezben fel­lépni, küzdeni az Európa-bajno- ki selejtezőkön is. Felajánljuk szabad kapacitásunkat épület- bádogos munkák és díszbádogos munkák, cégérek, díszfelíratok készítésére, tetőfedés felújításra vastag bitumenes lemezzel. Lakatos­szerkezetek gyártására, szerelésére. Rövid határidő, garancia, igényes minőség. Épületkarbantartó Szövetkezet Lakatos-Bádogos részleg Eger ^ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents