Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-16 / 40. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. február 16., péntek 3 Kik és mit akarnak a szociáldemokraták? A mi pártunk a hajnalban kelő Magyarország, a dolgozó kisemberek, a tűlórázók, a másodállást vállalók pártja. Azoké, akikre a kommunista kormányzat a legtöbb terhet rakta. Azoké, akik éjt nappallá téve gürcölnek családjuk eltartásáért, dolgozni kényszerülnek kis nyugdijuk kiegészítéséért. Mi elsősorban az ő érdekeiket fogjuk képviselni. Célunk az európai közösségbe való beilleszkedés, melyre Svédországtól Spanyolországig azok az országok mutatják a legjobb példát, melyeket hosszú évek óta szociáldemokrata pártok vezetnek. Megvizsgáltuk az összes európai ország politikai és gazdasági gyakorlatát, a bevált módok közül melyik a legalkalmazha- tóbb Magyarországon. Azokat átvettük, átdolgoztuk a magyar viszonyoknak megfelelően. Mi konkrét, azonnal beindítható gazdasági programmal rendelkezünk! Egy dolog nyilvánvaló: nem ígérhetünk azonnali eredményeket, máról holnapra való javulást, ez felelőtlenség lenne. Az viszont tény: az általunk kínált üt a legreálisabb, és ezen az ütőn mellettünk állnak a szocialista intemacionálébeli testvérpártjaink, melyek ma döntően uralják Európát. Az ő befolyásuk és tőkéjük nagy segítséget fog jelenteni számunkra. Ezt a szociális demokráciátkí- náljuk mi Önnek! MIT IS JELENT A SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA? Azt, hogy meg kell teremteni a piaci elemek túlsúlyával bíró versenygazdaságot, végre kell hajtani a tulajdonviszonyok radikális reformját. Működőképes gazdaság elképzelhetetlen felelős döntéseket hozó tulajdonosok nélkül. A jelenlegi túlállamosított gazdasághoz képest természetesen jóval nagyobb tulajdonosi részarányt tartunk egészségesnek a gazdaságban. Bizonyos ágazatokban (közlekedés, infrastruktúra, távközlés, oktatás, egészségügy, médiák, stb.) azonban indokolatlannak látszik az állami túlsúly fenntartása. Egy vegyes tulajdonú szociális piac- gazdaságban a tulajdonformák sokszínű gazdasága alakulhat ki: családi tulajdon, szövetkezeti tulajdonformák, községi tulajdon, kisközösségi önkormányzati tulajdon, vagyonrészesedés, új típusú állami tulajdon, valamint e formák legkülönbözőbb kombinációi. A tulajdonreformnak a teljes nyilvánosság kontrollja alatt, szabályozott feltételek között kell lezajlania. Az állami tulajdon jelenlegi átjátszásának, reális ellenérték nélküli átadásának, elherdálásának útját kell állni. A tulajdonreform során a dolgozók részvényvásárlási lehetőségeinek megteremtésével biztosítani kell a dolgozók részesedését a tulajdonból, és ezt bankhitelekkel kell segíteni. A szociáldemokráciában a mezőgazdasági termékek piacán az átmeneti időszakban aktív piac- és árpolitikára, átfogó piac- rendezésrevan szükség, és ezt oly módon kell átalakítani, hogy az a közvetlen termelők, valamint a fogyasztók, ne pedig a közvetítők érdekeit szolgálja, mert különben ez is a munkavállalók kizsákmányolását eredményezi. Ennek legkézenfekvőbb módja az árutőzsde kialakítása. • Azt, hogy fel kell építeni az emberhez méltó életet biztosító szociálpolitikai rendszert, meg kell indítani a küzdelmet mindenféle kizsákmányolás ellen, erősíteni kell a társadalmi szolidaritás erkölcsi értékeit. Ezt a reguláié szerepet az erős, független, szabad és demokratikus szakszervezetek, a munkáskormányzat és üzemi munkásrészvétel intézményei, állami érdekközvetítés, érdekegyeztetés és döntőbíráskodás gyakorolják. Az MSZDP hatékony politikai támogatásával, a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek részvételét kívánjuk üzemi-vállalati szinten a termelési folyamat irányításában, a döntéshozatalban. A piac intézményeivel párhuzamosan kell építeni az üzemi patricipáció és a szociális partnerség működő intézményeit is. A niggetlen és megújuló szakszervezetekkel egyetemben ezen intézmények feladata fellépni az állami és magántőkés kizsákmányolás ellen egyaránt. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megengedhetetlennek tartja, hogy a munkaerőt kizárólag áruként fogja fel a társadalom. Ez ugyanis az emberi méltóság semmibevételét jelentené. A szociáldemokraták támogatják a gazdaság átalakítását, gazdasági struktúránk radikális átformálását, de azt akarják, hogy ez a társadalmi áldozatok minimalizálásával, a lehető legtöbb munkahely megőrzésével, illetve új, hatékonyan termelő munkahelyek megteremtésével menjen végbe. Aktív állami munkaerőpiaci politikát sürgetünk, amely nem elégszik meg a veszteségtermelő munkahelyek megszüntetésével, hanem átképzéssel, továbbképzéssel segítségére siet a munkahelyét átmenetileg elvesztő munkavállalónak. Azt, hogy a gazdaság átalakításának fő terheit nem szabad azokra a bérből és fizetésből élő dolgozó rétegekre hárítani, amelyek pártunk megítélése szerint teherviselő képességük végső határához közelednek. Meggyőződésünk szerint átfogó bérreform nélkül gazdaságunk nem állítható talpra. A jelenlegi nyomott bérszínvonal a belföldi fizetőképes kereslet korlátozásával már a gazdasági fejlődés korlátjává vált. A munkavállalók, a szakszervezetek és az állam tárgyalásain társadalmi méretű bérszerződést kell kialakítani. Ehhez természetesen elengedhetetlen az állammal nem azonos munkaadók megjelenése. Azt, hogy a szociáldemokrata piacgazdaság elmélete elfogadja, hogy a gazdaság alapvető integrátorai a piac, a tőkemozgás és pénz legyenek, de harcol az ellen, hogy a pénz, a kíméletlen verseny mindennek általános mércéje és rendező elve legyen. Alapelvünk a gazdaság, a teljesítmény, valamint az emberi méltóság, a társadalmi szolidaritás összeegyeztetésére való törekvés. A szociáldemokrácia az államilag biztosított újraelosztó szociálpolitika mellett van. Alapelve, hogy állampolgári jogon kell biztosítani mindenkinek az emberhez méltó megélhetést minden életszakaszban és élethelyzetben. Lényegesen szélesíteni kell a szociális lakáshoz jutás lehetőségeit, mindenkinek joga van az emberi létfeltételek minimumához: az önálló lakáshoz. A szociáldemokrata szociálpolitika alapvető feladata, hogy a társadalom széles rétegeinek további elszegényedését, elnyomorodását megakadályozza, a válságnak a dolgozó rétegekre nehezedő terheit enyhítse. Azt, hogy a szociáldemokrácia kizárólag olvan társadalmigazdasági megoldásokat, gazdaság- és társadalompolitikai módszereket ajánl, melyek reálisan megvalósíthatók, és a világ fejlett tájain már beváltak. Nem hisz- szük, hogy létezik „sajátos magyar út” vagy „harmadik út”, amely különbözik minden eddigi modelltől. A szociáldemokraták közül senkinek sincs joga ismét kétes kimenetelű kísérletezgetésbe vinni a magyar társadalmat, különösen az elmúlt negyven év tragikus eredményű kommunista kísérlete után. Valljuk: a „harmadik út” a harmadik világba, az elmaradott és szegény országok közé vezetné hazánkat. Mi, szociáldemokraták egy olyan új Magyarországot kívánunk felépíteni, amely valóban Európa része. Legfőbb célunk Magyarország felzárkóztatása az európai fejlődés fő vonalához, a magyarság visz- szavezetése az európai szabad nemzetek közösségébe. A szociáldemokrata kormányzatok által vezetett társadalmak mindenekelőtt Ausztria, Finnország, Spanyolország élő példái annak, hogy a szociáldemokrata út, bárhonnan is induljon ki, szükségképpen Európába vezet. Meggyőződésünk szerint az osztrák, a finn vagy a spanyol fejlődés példaértékű a jövendő demokratikus Magyarország számára is. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Egyetemi szintű oktatást Egerben! A Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezetének állásfoglalása Örömmel üdvözöljük azokat a törekvéseket, amelyeknek célja Eger iskolavárosi rangjának egyetemi szintre emelése. Egybeesik ez az elképzelés iskolaalapító elődeink szándékaival, városunk, megyénk, országunk lakosai igényeinek kielégítésével. Ezúton közelíthetünk leginkább — sajátosságaink megőrzése mellett — az egységes európai oktatási rendszerekhez. A monolitikus pártállam a legnagyobb csapást éppen az oktatás, a kultúra, a szellemi élet elszegényedésével mérte ránk. Emberi, szellemi felemelkedésünk: jövőnk záloga! Kiművelt emberfők nélkül, minden törekvésünk kudarcra ítélt. Ezért tartjuk félmegoldásnak és elégtelennek a jelenlegi állapotot. Értesüléseink szerint a főiskola a város és a Művelődésügyi Minisztérium a fő kérdésben megállapodásra jutottak. Mégis... A megvalósítás tárgyi feltételei közül kiemelkedő a volt oktatási igazgatóság épületének sorsa. Korábban az MSZMP részhasznosításra kötött bérleti szerződést a Skála Duettel, szállodai célra. Mivel ez a megállapodás a pártvagyon hasznosításáról szóló miniszter- tanácsi határozattal ellentétessé vált, a város — kinek a megbízásából és felhatalmazása alapján ? — olyan megoldást támogatott, miszerint az épületet megosztva kapja a főiskola és a kereskedelmi szakközépiskola. Az utóbbi szállodai célra! Ez a megoldás — álláspontunk szerint kijátszása a minisztertanácsi határozatnak és övön aluli ütés az egri főiskolai, egyetemi célkitűzéseknek. Kérdezzük: szerepe lehet ebben a megoldásban annak, hogy az MSZMP városi titkára a kereskedelmi szakközépiskola újdonsült tanára lett? Követeljük az oktatási igazgatóság épületének azonnali és teljes mértékű átadását a főiskola részére. Csatlakozásra szólítjuk a megye demokratikus pártjait, városunk és megyénk lakosait. Egyetértésüket kérjük helyi szervezetünkhöz és közvetlenül az egri városi tanács elnökéhez is eljuttatni. Dr. Chikán Zoltán Dr. Bárdos Rezső Eger, Széchenyi u. 18. Követelmény: semleges szakmai hozzáállás^ A munka dandárjában a megyei választási iroda Egységes jogi értelmezés és számítógépes adatfeldolgozás — Kapcsolat több mint tíz párttal — Még a közigazgatási könyvtár is „ügyeletes” — Mit tegyünk, ha két ajánlási lapot kapunk? Tulajdonképpen a megyei választási iroda egy „félhivatalos” szervezet. Az Országgyűlés ugyanis csupán arról döntött, hogy a választókerületi választási bizottságok mellett úgynevezett „munkacsoportoknak” kell működniük — szervező, tanácsadó szereppel. Ezt dr. Jakab István, a megyei tanács vb-titkára bocsátja előre, miután a felügyelete alá tartozó „iroda” tevékenységéről beszélgetnénk. — A választást segítő munka- csoportokat a megyei vb-titkár nevezi ki, s szigorúan szakmai jelleggel. Ezt már a követelmény is meghatározza: a munkatársak kizárólag a semleges szakmai hozzáállás alapján lehetnek a tagjai. Példa erre, hogy meg kellett „válnunk” egy olyan kollégánktól, aki kiváló szakember, de elkötelezte magát az egyik párthoz... — Milyen munkacsoportok segítik a megyei választási bizottság tevékenységét az iroda részéről? — Két szakmai gárda van: a dr. Estefán Géza vezette jogi- és szervezési csoport, valamint a Lóska György irányította számítástechnikai részleg. Feladatuk a választással kapcsolatos jogi értelmezési, illetve tárgyi-technikai feltételek biztosítása, tehát összefogja és szükséges információkkal, tanácsokkal látja el a helyi választási munkacsoportokat. Felvetődött például, hogy az egyik körzetben csak február 23- tól akarták átvenni az ajánlócédulákat a pártoktól. Nos, úgy véltük, s tanácsoltuk, hogy nem helyes: a választási bizottságok álljanak mindig a pártok rendelkezésére. Ami pedig az adatfeldolgozást illeti: minden városi tanácsnál készenlétben áll a számítógépes rendszer, jelenleg ennek a karbantartása, ellenőrzése tart, hogy gond nélkül feldolgozhassuk majd a szavazás napján mind az egyéni, mind a listás választási eredményeket. — Miután kizárólag tanácsi szakemberek végzik ezt a munkát, a napi tevékenységük mellett helyt tudnak-e maradéktalanul állni a választási kampányban? — Valóban nagy terhet ró ez a tanácsi apparátusra, még optimális körülmények között is hatalmas munkát jelentene, nem ilyen feltételek között. Sajnos, olyan dolgokat is nekünk címeznek, amiről nem tehetünk, például, hogy miért hozták létre a kopogtató- (ajánlócédulás) rendszert, amely elég nehézkessé teszi a folyamatot. A kampány idején a munkacsoportok osztják el a plakátokat, hirdetményeket, a különböző iratmintákat, nyomtatványokat, végzik a nyomdai előkészítéseket, nem egyszer a hétvégeken. Megszerveztük azt is, hogy a pártok informálására a lehető leghamarabb kijussanak a legfontosabb választási kiadványok: a választójogi törvénytervezet, a választási naptár, a jelöltekkel kapcsolatos iratminta, jegyzőkönyvi lap. Ezen túl rendelkezésükre áll egy külön szolgáltatással a közigazgatási könyvtár, ahol például a választási gyűléseikre készülhetnek fel adatokkal, információkkal a megyét illetően. — Hány párttal tartják a kapcsolatot? — A szakmai előkészítés időszakában igyekeztünk felvenni a kapcsolatot minden itt működő párttal, tíz-tizennégyről tudunk. Bár, ami igaz, az igaz: nem mindegyik vette igénybe az adott lehetőségeket, segítségünket. Úgy véljük azonban, hogy ebben a szituációban nem ártana az úgynevezett „oda-visszainformá- lás”, hiszen számos megoldatlan, tisztázatlan dolog fordul elő még menet közben... — ...melyek lehetnek ezek? — Van egy olyan gond, hogy a pártok listát kapcsolhatnak ösz- sze, de nem tisztázott például: miként jeleníthető meg ez érthető és egyszerű módon a szavazólapokon. Vagy: nem tisztázódott még, hogy a listás szavazás eredményét a helyi választókerületekben összesítik-e, vagy pedig itt a megyeszékhelyen. Az előbbi lenne jobb, mert városi, nagyközségi szintről egyszerűbb visszaküldeni a hibásan elkészített jegyzőkönyveket, összesítőket, mint például a távolabbi egri központból. — Milyen kérdésekkel foglalkozott már az iroda? — Gyakran cseng a telefon, jönnek a választópolgárok kérdésekkel. Az egyik például úgy hangzott: két ajánlólap és értesítés érkezett egy nyugdíjas címére, mit tegyen a feleslegessel? Azt mondtuk, vigye be a tanácshoz, vagy küldje el nekünk, de egyet ne tegyen: ne adja ki a kezéből, mert visszaélhetnek vele... Máshol egy lakó korábban kapta meg a kiértesítőt és az ajánlócédulát, mint a lépcsőházbeli többi lakó, mire azok megvádolták: azért van előnyben, mert egykor párttag volt. Nos, ezt is tisztáztuk, a kézbesítéskor a többiek is mégnyugodhattak... Egyébként a választópolgárok bármilyen kérdéssel, választással kapcsolatos gonddal megkereshetnek bennünket, készséggel állunk a rendelkezésükre személyesen és telefonon a munkaidő alatt: Eger, Kossuth Lajos utca 9., megyei tanács, tel.: 12-289. — Köszönjük a tájékoztatást. (szilvás) Álláspont Miért kellett nekünk pártot alapítani? Az utóbbi időben egyre többen találkozunk ellenséges hangulatkeltéssel a KIOSZ — Kl- SOSZ — a vállalkozók szervezetével, azok tagjaival szemben. Mit is csináltak ezek az érdek- képviseletek az elmúlt időszakba? Az állampárt rendszerben a számunkra kijelölt érdekközvetítés végezték. Joggal meg is kapták ezért a kritikát. De az iparosok, kereskedők, vállalkozók, akik remélik végre eljött az idő átszervezték és még mindig alakítják szervezeteiket, nem hiszem, hogy felelősek lehetnek amúlt hibáiért. Ez a réteg nem volt, és ma sem veszteséges. Nem kapott állami támogatást és ma sem kér. Az ilyen vállakozók nyugaton valamely hasonló profilú szervezetbe — iparkamara — épülnek be. A nyugati demokráciában természetes, hogy minden a magántulajdonon alapszik, tehát nincs szükség ilyen jellegű pártra. Mi úgy gondltuk, a pártok között is részt vállalunk a demokratikus, független, piacgazdaságon alapuló Magyarország kialakításában. Mivel amai választási rendszer nem tette lehetővé, hogy ezek a szervezetek — melyek mintegy kettőszázötvenezer tagot számlálnak — képviselőt választhassanak az úl parlamentbe, ezrét is volt szükség a Vállalkozók Pártjának megalakítására. KIOSZ Egri Alapszervezete elnöksége Mitiők... Én most az, ők-höz tartozom, ők, akikre ma mutogatni szokás. Ők, akik letiporták, megbéklyózták, kizsigerelték, megnyomorították... Kezdetben szintén részem volt kirekesztésben, akkor az ők-et egy „X” jelölte. Később, lassan mi-nek számítottam, mert az uralkodói többesbe lettem bevéve. Magam soha oda nem kívánkoztam, és kerültem a látszatát is — ha lehetett. Tudtam, hogy a ti alatt értendő, akikhez a szólók szólnak, nem szenvedhetik az ilyen felosztást. A kirekesztettek, az ok kevesen maradtak. Tovább élt ugyan az imperialisták és szekértolóik rémképe, de az osztályellenséget nem illett emlegetni a puha diktatúra közmegegyezésében. Mondhatnánk azt is, hogy a közmegegyezés pontosan bizonyos elhallgatásokra vonatkozott. így ment az élet! A hatalom egy támadhatatlan öreg képében hamiskásan ránk kacsintott, az ország pedig hallgatott. Nem síri csend volt ez, hisz viccelődni, morogni, pofázni végül is lehetett. A hallgatás elhallgatás volt, elhallgatása alapvető dolgoknak, amelyek azóta már kimondattak, és visszaidézve ezeket, mára nem igazán érthető, hogy miért, és hogyan tudtunk hallgatni? Valójában nem is hallgattunk. Néhány szerencsétlen túlalkalmazkodó hozsannázott, mások, hogy eretnek gondolataikat leplezzék erősködtek, de legtöbbünk elégedetlenkedett. Még a közvetlen haszonélvezők elvtársi-baráti traccsai is tele voltak panasszal, egymásközt szabadott. Ez volt a nagy mi korszak. Magyarázgattuk magunknak „még nekünk a legjobb!” Ám lassan elaggott az egész. Az ők kirekesztése erre erősödött fel újra, de akkor sem ellenség, csupán ellenzék képében. Azonban mindenrendű és rangú protestáló kirekesztése egy új közmegegyezés felé vitt. Úgy ígérkezett, mi lehetünk a mi, és felemelt fejjel végre. Most azt olvasom Tamás képviselő úrtól — aki Szabad Demokrata —, hogy a „miközöttünk és őközöttük” lévő különbség felismerését kéri számon a „nemzet képzeletében”. Orbán Viktor pedig, — aki ugyanaz, de fiatalban —, arra szóh't választási plakátján: „Ne engedjétek be a (volt) kommunistákat a parlamentbe! ” Bizonyos körök, állítólagos keresztények, „kommunistamentesség”-et és nyilván mentesítést követelnek. Mindig így kezdődik: Mitiők... Kalmár Péter MSZP Párthír Horváth László a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltje Heves megye 2. számú választókörzetében, akivel az állampolgárok február 17-én szombaton Mónosbélben, 14.30-kor a tanácsházán, Mi- kófalván 18.00 órakor a kultúrházban, illetve február 18-án vasárnap Balaton községben 15.00 órakor a volt pártházban találkozhatnak.
