Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-11 / 9. szám
HEVES MEGYEI 1X1.. évfolyam, 9. szám ÁRA: 1990. január 11., csütörtök 4,30 FORINT JAPÁN ÚJ EURÓPA-POLITIKÁJA Rendkívül meggyőző „háttérmunkát" végzett a kormány (2. öldal) SE PÉNZ, SE POSZTÓ... „...hónapokon át hiába ígérgettek a bányászoknak..." (3. oldal) ...VAGY AZ ÜGYET MENTED... „1956-ban az egri forradalmi bizottság titkára volt." (4. oldal) BAJ, HOGY SZERETEM A KRIMIT? „Az agresszió kénvcscbb kérdés." (5. oldal) Petőfi-ügyben Tovább folytatódik a huzavona Telefoninterjú dr. Kiszely István antropológussal Lassan fél esztendeje annak, hogy a Megamorv — Petőfi-bi- zottság a Burját ASZSZK-beli Barguzinból világgá röpítette a hírt: megtalálták Petőfi földi maradványait. Azóta hónapok múltak, de a tudományos berkekben nemhogy eloszlott volna, hanem a vasmaradiságból következően csak erősödött a néha már rosszindulatúnak, személyeskedőnek minősíthető kétkedés, vagdalkó- zás. Az első csoportot második követte, megerősítve az előbbi megállapításait, aztán — ezúttal már a Magyar Tudományos Akadémia szakembereivel közösen — január 5-én Ulan-Udé- be utazott a harmadik gárda. Ennek tagja volt — többek között — az a dr. Kiszely István antropológus, akinek neve Európa- szerte ismerősen cseng, akit itthon — épp a szibériai azonosítás miatt — meglehetősen nyersen, övön aluli módszerek hadba vetésével támadtak. Tegnap este őt hívtuk fel Moszkvában a Szovjet Tudományos Akadémia pihenőházában, érdeklődve arról, hogy mire jutottak. — Túloznék, ha háborítatlan összhangot emlegetnék. Mindenesetre délután elkészült a zárójegyzőkönyv. Ennek a lényege az, hogy újabb vizsgálódások szükségeltetnek. Amíg ezek — mintegy három hónap alatt — lezajlanak, a csontok a szovjet fővárosban, az ottani akadémia régészeti intézetében maradnak. Kétségtelen eredmény az, hogy ezekben a kutatásokban részt vesznek a már említett Megamorv — Petőfi-bizottság képviselői, valamint egy pártatlan és független, japán tudósokból to- borzódó team hozzáértői. — Egyéb érdekességek? — Két kollégánk elutazott Bar- guzinba is. Méghozzá famintavételre, hogy ennek révén is pontosítsák a korábbi leletek korát. Ók arról is értesültek, hogy burját barátaink Ulan-Udéban megtalálták az elveszettnek, elégettnek hitt barguzini irattári anyagot, s ebben a keresztleveleket is. Ezek egyértelműen igazolják, hogy a Bajkál- tótól délre valóban éltek 1848 — 49-es hadifoglyok. — Végezetül: tartja-e korábbi véleményét? — Nemcsak én, hanem mindazok, akik aláírták az első dokumentumot. Az ugyan viszonylag gyorsan készült, de következtetései mindmáig helytállóak, s meggyőződésünk, hogy 1989. július 17-én valóban nagy költőnk szibériai sírját hántoltuk ki. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy nem értjük ezt a felettébb gyanús, ezt a tősgyökeres konzervativizmustól áthatott huzavona-sort. A ködösítés ugyan ideig-óráig sikerülhet, de a tényekkel hitelesített igazság mégis győzedelmeskedik. S akkor nem nekünk kell szégyenkezni... Pécsi István — Zahemszky László Fordulatot hozott Befejeződött a KGST 45. ülésszaka Szerdán délután záróközlemény és jegyzőkönyv elfogadásával véget ért Szófiában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 45. ülésszaka. A záró plenáris ülésen Georgi Atana- szov bolgár miniszterelnök a házigazdák nevében kifejezte azt a véleményét, hogy a szófiai ülész- szak megfelelt a várakozásnak: fordulópontot jelent a szervezet eddigi fejlődésében, a résztvevő országok együttműködésében. A hagyományoknak megfelelően szólt a következő ülésszak — ezúttal Magyarország — delegációjának vezetője is. Németh Miklós miniszterelnök megállapítása szerint „a KGST-nek különösen az utóbbi évtizedében egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szervezet tévúton jár. Már látjuk, hogy a 43., rendkívüli ülész- szakon nem sikerült átütő erejű fordulatot megindítani. Most elhatároztuk, hogy együttműködésünket új alapokra helyezzük. Az elmúlt két napban intenzív munkát végeztünk. Valameny- nyünket áthatott az a felelősség, hogy ha a kihívásoknak nem tu(Folytatás a 2. oldalon) Évek óta feszültség — Átcsoportosított forintok — Felzárkóztatási terv — A lemaradás mértéke — Harmincszázalékos fizetésemelés Hogyan fizetik meg megyénkben a nemzet napszámosait? Évek óta visszatérő gond megyénkben a pedagógusok fizetése. A bérfejlesztések után is az egy főre jutó bér 700 forinttal marad el az országos átlagtól. Ez feszültséget okoz a túlóradíjak megállapításánál is. Bizonytalanság érzékelhető a beígért 30 százalékos fizetés- emeléssel kapcsolatban is. Azért kerestük fel Szokodi Ferencet, Heves Megye Tanácsa elnökhelyettesét, hogy választ kapjunk e problémákra. Mint elmondta, az utóbbi időben több központi és megyei intézkedés történt a helyzet javítására, ennek ellenére az aránytalanság jelentős. Ezt a pedagógusok, valamint az érdekeiket képviselő szervek, szervezetek joggal kifogásolták. Arról már értesült a közvélemény, hogy a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságával történt egyeztetés után a tanács mintegy 34 millió forintot fordított a keresetek javítására. Ehhez a fedezetet tartalékokból és feladat-átcsoportosításokból kellett biztosítani. E bizottság középiskolai rétegtago- zatajogosan sérelmezte, hogy túl gyakran is foglalkoztak e társadalmi réteg anyagi helyzetével, ráadásul a felhasznált pénzösz- szeget egy helytelenül értelmezett jogszabály miatt kellett a megyében átcsoportosítani, s ez ellenszenvet keltett. De miért került sor erre ilyen formában? A megyei tanács végrehajtó bizottsága korábbi állásfoglalása alapján lefolytattak egy vizsgálatot, amely megállapította, hogy a Pénzügyminisztérium 1988. március 15-i keltezéssel kérte az az évi béralapban jelentkező feszültségek felmérését, különös tekintettel a bruttósítás bérszük- ségléteire. Ez a levél téves jogszabályt jelöl meg. így a megyei tanács illetékes osztálya a túlórák létszámosításának szükségletet nem terjesztette föl. Tíz megye kapta meg a szükséges fedezetet, a többiek hiába jelezték pótlólag az igényt. Maga Németh Miklós miniszterelnök is elismerte a kormányzati felelősséget, a Heti Hírnök 1989. május 29-i számában így ír: ”A Pénzügyminisztérium által elrendelt előzetes felméréssel kapcsolatos kritikai észrevételek valóban megalapozottak. A kiadott körlevél homályos,az érintett tárgyra irányuló szándéka nehezen értelmezhető, s ráadásul (valószínűleg gépelési hiba folytán) téves jogszabály megjelölést tartalmaz. ” Megyénk pedagógusainak alacsony bérszínvonalát, az országos átlagtól való lemaradást több tényező okozta. így a korábbi tervezési mechanizmus elégtelensége. Több olyan beruházás megvalósult, amelyekhez új munkatársakat vettek föl, s fizetésüket az engedélyezett béralapból kellett biztosítani. A központi béremelések pedig változatlan rendben, egy főre kiszámított azonos mértékben, vagy az alap százalékában történnek. A megyék között kialakult különbségek felszámolására többszöri szóbeli és írásbeli kérelmek ellenére sem kerül sor. Például az 1989. szeptemberi bérrendezést megelőzően a hasonló helyzetű közigazgatási egységek képviselőivel együtt hiába kérték a tanácsiak a lemaradás pótlását, ezt csak nagyon kevésbé vették figyelembe. Összességében megállapítható, hogy a központi megyei és helyi intézkedések ellenére megyénk oktatási dolgozóinak bére személyenként 700 forinttal az országos átlag alatt van. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1989. november 28-i ülésén úgy döntött, hogy a felzárkóztatásra megyei szintű programot készít, amelyet a megyei tanács elé terjeszt. A megye oktatásának mintegy tízezer dolgozója bizonytalan volt abban is, hogy megkapja-e a tavaly megígért fizetésemelést. Mint megtudtuk, a törvényerőre emelkedett költségvetés alapján 1990 január 1 -jétől a pedagógusoknak 30 százalékos, az egyéb munkatársaknak 19 százalékos emelés jár. Ennek fedezete kettős, egyrészt a normatív finanszírozás, másrészt a minisztérium póthitele. Az előbbivel korábban számoltak, az utóbbi 3,3 milliár- dot folyamatosan osztják szét. A hónap végéig valamennyi oktatásban dolgozó munkatárs értesül a pontos összegről. Ez a fizetésnövekedés nem oldja, nem oldhatja meg az ágazat helyi és országos ellentmondásait, nehézségeit: további kiemelt figyelem kell ahhoz, hogy oktatásunk olyan színvonalú legyen, amely megfelel társadalmunk igényeinek. Nem engedhető meg a további elszegényedés Az év eleje nemcsak az ár-, hanem a béremelések időszaka is. A január 8-i áremelések tükrében különösen aktuális, milyen béremelésekre adódik lehetőség idén. Erről Herczog Lászlót, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Közgazdasági Főosztályának vezetőjét kérdezte az MTI munkatársa. — Az idei prognózisok — amelyek számolnak a január 8-i áremelésekkel — 19,5 százalékos ár-és 17 százalékos átlagbér- növekedést tartalmaznak. Nyilván a vállalatok egy része ennél nagyobb mértékben növeli majd a béreket, de jelentős hányad várhatóan jóval elmarad ettől az értéktől. Minden jel szerint az árak és a bérek, akárcsak 1989- ben, az idén is hozzávétőleg együtt mozognak — mondotta. — Abban a helyzetben, amikor a társadalom jelentős része él a létminimum körüli, sőt az alatti szinten — s az alapvető közszükségleti cikkek árai jelentősen emelkednek —, a bérpolitikának erre a tartalékokkal nem rendelkező rétegre kell elsősorban koncentrálnia. Nem engedhető meg e rétegek további elszegényedése. — Mivel a gazdasági lehetőségek korlátozottak, az alacsony bérek átlag feletti emelése csak akkor valósítható meg, ha kedvező bérpozíciójú csoportok, vállalatok szolidáris bérpolitikát fogadnak el. Sajnos manapság a legtöbb ágazat, szakma és érdek- képviseleti szervezet csupán a saját érdekeire van tekintettel. Ha viszont — sztrájkokkal fenyegetőzve — mindenki sikeresen érvényesíti átlag feletti béremelési követeléseit, akkor ez csak az egyénileg kiharcolt előnyök kollektív elvesztéséhez, inflálódásához vezethet. Fontosak tehát a minimális bérről megkezdett tárgyalások. — Milyen minimálbér-követelésekről van szó? — Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén a jelenlegi 4000 forinttal szemben 5100 forintos minimálbérigényt fogalmaztak mega szakszervezetek. A vasasszakszervezet legutóbbi állásfoglalásában például ezt január 1-jéig visszamenőleges hatállyal kérik, s szintén január 1-jétől számítva általános 10 százalékos, vagy minimálisan 500 forintos béremelést is követelnek a munkáltatóktól. Ahol az 5100 forintos minimális bérre, illetve erre a 10 százalékos általános béremelésre nincs lehetőség, ott a béradó felfüggesztését kezdeményezik. — Mit lehet elérni a bérpolitikával? — Súlyos kihívásokkal nézhetünk szembe. Az átlagszámok mögött jelentős bérkülönbségek mutatkoznak. A dolgozók elégedetlenségét fokozzák a szinte mindenütt deklarált bérelmaradások. Ugyanakkor a több évtized alatt bekövetkezett bérelmaradások egyszeri rendezésére nincs lehetőség. El kell kerülni legalább a bérfeszültségek további fokozódását. A kormányzati beavatkozás elsősorban erre koncentrálódik. Ezért kapott központi támogatást a költségvetési intézmények egy része, s adókedvezményben részesülnek a döntően közszolgáltatással foglalkozó szervezetek, a MÁV, a sütő- és tésztaipar, az élelmiszerkiskereskedelem, s a vegyes tevékenységű kereskedelem. Az antiinflációs gazdaságpolitika egyik fontos, de nem egyetlen eszköze a bérek szinten tartása. Emellett fontos szerepet töltenek be a kollektív bértárgyalások, amelyek a dolgozók követeléseit, illetve a munkáltatók, valamint az egész gazdaság lehetőségeit próbálják meg összehangolni. Ezekre az egyeztetésekre nemcsak országos, de helyi, ágazati, szakmai szinten is szükség van. Készülnek a változásokra Informatika megyénk közigazgatásában A korszerű számítástechnikai eszközöket 1978-ban kezdték el alkalmazni Heves megyében: elsőként a Heves megyei TAKEH- ban. Az elmúlt évtized során a fejlődés a központi fejlesztési programok és a „Heves megye tanácsának és intézményeinek számítástechnikai fejlesztési koncepciója” elnevezésű terv alapján valósult meg. Áz eddigi eredményekhez tartozik, hogy egész évben gépesítették a pénzügyi információs rendszert: így az illetményfeldolgozást is, s a kiadásokat is 51 helyi tanácsnál és 46 intézménynél könyvelik helyben. Mivel lassan befejeződik a helyi tanácsok, idén pedig várhatóan a megyei és városi intézmények gépesítése, lehetővé válik a könyvelési rendszer teljes decentralizációja, mégpedig az idei évben. A lakossági adó feldolgozását három tanácsnál intézik helyben, a többi még a TAKEH-ban folyik. Az egységes információs hálózat kiépítésében tavaly jelentős lépés volt a számítógépes tanfolyamok megszervezése, amelyen mintegy ötszáz dolgozó vett részt. Beszereztek 165, IBM típusú komputert, s a tömeges adatfeldolgozás megkönnyítéséért 52 programot fejlesztettek ki, illetve adaptáltak a TAKEH szakemberei. Az elmúlt évtizedben tehát lerakták az alapokat, bár hiányosság, hogy az információs rendszer felülről lefelé épült ki, ezért az a helyi felhasználók igényeit csak részben elégíti ki Az 1990 — 91-es évek további jelentős változásokat ígérnek, mind a politikai, gazdasági életben, mind a tanácsi, közigazgatási munkában. A TAKEH szakmai irányítását például a Pénzügyminisztériumtól a BM — mint a közigazgatás szervezéséért felelős minisztérium — veszi át. Nyilvánvaló, hogy az egyeztetések és elképzelések kialakítása után — ami jelenleg is folyik — az idén üj koncepció születik meg. Ez a folyamat egyébként összefügg a közigazgatás tervezett reformjával: az önkormányzati törvény megalkotásával, amely várhatóan jövőre lép életbe. Világos, hogy az önkormányzatokat egy alulról felfelé épített, a gazdasági folyamatokat tükröző informatikával kell kiszolgálni. A továbblépés előkészítése érdekében a következő feladatokat akarják megtenni az idén. Szükséges a helyi tanácsok és tanácsi intézmények teljes körű számítógépes ellátása, további gépeket kell még beszerezni. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal megyei adatbázisát át kell venni a SZÜV-től, s ezzel együtt meg kell szervezni a városi „decentrumokat”. Mindezekhez — az eddigi pályázati rendszer fenntartásával — megyei és helyi anyagi forrásokat is igénybe kell venni. Elengedhetetlenné válik a megyei integrált információs hálózat kiépítése is. Mindennek a pénzügyi költségei, a technikai megoldás függvényében mintegy 1-3 millió forintot tesznek ki. A programok kialakítását, telepítését és beüzemelését azonban csak a kialakuló új tanácsi szervezet ismeretében célszerű megvalósítani. A további feladatok közé tartozik az általános irodaautomatizálás kérdése. Ezek közül nagy szerepe lesz a telefax-készülékeknek, mégpedig a választások lebonyolításának kapcsán. A helyi tanácsok és azok intézményei részére — általános és irodai munkát segítő — programokat vásárolnak az idén. A tervek megvalósításával gyorsítható az átállás és a felkészülés az életbelépő változásokra, s megteremthető az új önkormányzatok működésének technikai feltétele is. A TAKEH számítógéptenne: ellenőrzik a bérelszámolási íveket. (Fotó: Gál Gábor)
