Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-11 / 9. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. január 11., csütörtök Befejeződött a KGST 45. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) dunk megfelelni, együttműködésünk jövője kerül veszélybe. Ezért nem a korábban kidolgozott és előteijesztett dokumentumokra koncentráltunk, hanem nyílt, tisztázó vitában, érdemi véleménycsere keretében a hogyan tovább kérdéseit vizsgáltuk.” „Több kérdésben sikerült egységes véleményre jutnunk — folytatta Németh Miklós —, ugyanakkor számos kérdésben álláspontjaink változatlanul eltérnek. Számolunk azzal, hogy megszűnik a KGST monolit egysége, megváltozik például az ötéves tervek koordinációjának több évtizedes gyakorlata, a kölcsönös kereskedelemben alkalmazott kontingensek rendszere, a valutáris pénzügyi mechanizmus. Várható, hogy a sokoldalú együttműködés mellett a kétoldalú kapcsolatok kapnak prioritást. Átmenetileg vállalnunk kell a kölcsönös visszaesést is. TisztáTöbb mint tizenötezer tüntető gyűlt össze szerdán a litvániai Vilnius főterén, hogy egy nappal Mihail Gorbacsov látogatása előtt nyomatékot adjon a köztársaság függetlenségi törekvéseinek. A Sajudis, a litván népfront szervezte tömeges megmozdulás főpróbája annak a közel egymilliósra tervezett „ üdvözlő tüntetésben kell lennünk azzal is, hogy együttműködési rendszerünk űj alapokra helyezése időt igényel. Nem kedvező ehhez országainknak nehéz, néhány országnak válságos helyzete sem.” „Meggyőződésem — mondta a magyar miniszterelnök —, hogy népeink szorgalma és tehetsége, kibontakozó demokratizmusa újabb és újabb energiákat szabadít fel, s nemcsak lehetővé, de elengedhetetlenné is teszi a teljes politikai kibontakozással párhuzamos gazdasági konszolidációt.” Németh Miklós köszönetét mondott a bolgár házigazdák vendégszeretetéért, és meghívta a résztvevőket a Magyar Köztársaság nevében a KGST Budapesten tartandó következő ülésszakára. A KGST 45. ülésszakának befejezése után Petar Mladenov a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke fogadta az ülésszakon részt vett delegációk nek”, amellyel az SZKP KB főtitkárát várják csütörtökön. Mihail Gorbacsov háromnaposra tervezett litvániai látogatásán igyekszik latba vetni személyes tekintélyét a szövetséges köztársaságban kirobbant függetlenségi mozgalom megfékezésére. Programjában gyári munkásokkal, mezőgazdasági vezetőit, közöttük Németh Miklós magyar miniszterelnököt. Mladenov, azonkívül, hogy ismertette a bulgáriai helyzetet, az átalakítás folyamatát és annak nehézségeit, hangsúlyozta: országa a jövőben is folytatja hasznos együttműködését a KGST minden egyes tagországával, a jelenleg végbemenő mélyreható átalakítások jegyében. A KGST-ülésszakot követően egyébként megtartotta 133. ülését a szervezet végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson Andrej Lukanov, a vb mostanáig volt elnöke — a hagyományoknak megfelelően — átadta a végrehajtó bizottság vezetésének funkcióját Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettesnek, a következő ülésszakot rendező ország állandó KGST-kép- viselőjének. Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke szerdán este hazaérkezett Szófiából. (MTI) dolgozókkal, az etnikai kisebbségek képviselőivel és a Litván Kommunista Párt aktivistáival folytatandó találkozók szerepelnek. Gorbacsov útjára azért kerül sor, mert a Litván Kommunista Párt a közelmúltban úgy döntött, hogy kiválik a Szovjetunió Kommunista Pártjából. (MTI) Túszdráma Párizsban Válságos állapotban van az a vállalati vezérigazgató, aki a keddi párizsi túszdrámában sebesült meg. Olivier Grues-t, a Rank-Xerox franciaországi elnök-vezérigazgatóját a vállalat egyik volt alkalmazottja, Daniel Vielte ejtette fogságba, négy másik alkalmazottal együtt kedden délben a vállalat irodájában. A sebesülés körülményei egyelőre nem teljesen tisztázottak. Este, amikor a túszszedő csaknem hat órás tárgyalás után már elengedte a vezérigazgató két titkárnőjét és egy harmadik női alkalmazottat, és csak vele, illetve helyettesével maradt bezárkózva a tizenkilenc emeletes irodaépület legfelső emeletén, váratlanul három lövés dördült el. A rendőrök akkor betörtek az irodába, de még egy lövés dördült, állítólag az sebezte meg súlyosan Olivier Gruest. A túszszedő egy lefűrészelt csövű vadászfegyverből tüzelt. A másik túsznak nem esett bántódása, és a tettest is sérülés nélkül fogták le. Dániel Vielle a Rank-Xerox alkalmazottja volt, de nyolc évvel ezelőtt súlyos hibákért elbocsátották. Azóta élete egyre rendezetlenebbé vált, felesége elvált tőle, új állásából is elbocsátották, és három gyermekével munka- nélküli segélyből élt. Most másfél millió frankos „kártérítést” követelt a vállalattól, mint mondta: minden gyermekének félmilliót akar. Ebédidőben érkezett a magas épület négy legfelső emeletét elfoglaló irodába, előbb a vezérigazgató-helyettessel tárgyalt, majd fegyverrel kényszerítette arra, hogy menjenek át az elnök-vezérigazgatóhoz. Ott nemcsak őket, hanem az irodában tartózkodó három női alkalmazottat is fogságba ejtette. A hatóságok azonnali tárgyalást kezdtek vele. (MTI) Hazánk és Lengyelország előnyben Lövöldözések Sztyepanakertben Sztyepanakertben a keddi fegyveres cselekmények miatt elhalasztották Andrej Girenko KB-titkár és Rafik Nyisanov LT- alelnök látogatását. Á szovjet tévéhíradó kedd esti helyszíni filmjelentése szerint Girenko és Nyisanov a sztyepanakerti repülőtéren várakozott egy ideig, ám a helyzet nem javult: a lövöldözések folytatódtak, így nem tudtak bejutni a városba. A karabahi helyzet rendkívüli kiéleződése ellenére a Vremja jelentése szerint ismét sikerült megindítani az autonóm területre irányuló teherforgalmat, hogy alapvető élelmiszereket és gyógyszert juttassanak a térség lakóinak. Az utóbbi napokban robbantások miatt használhatatlanná vált több Karabahba vezető vasúti szakasz és közút, azokat azonban keddre sikerült helyreállítani. A tűzszünet után Heves harcok Salvadorban Ismét heves harcok dúlnak Salvadorban, miután pár napja lejárt a felkelők év végi tűzszünete. Kedden a légierő bombázta a San Salvadortól huszonöt kilométerre emelkedő Guazapa-vul- kán lejtőin a gerillák feltételezett állásait, azzal a céllal, hogy megakadályozzák az osztagok összevonását — közölte a fegyveres erők sajtóbizottsága. Helyi rádióadások arra utalnak, hogy a felkelők megint megkezdték a beszivárgást a fővárosba, ahol tavaly novemberben kemény utcai harcokat vívtak, és heteken át ellenálltak a hadsereg és a légierők támadásainak. Az offenzíva — ha nem is érte el célját: a népi felkelés kirobbantását és a kormány megbuktatását — bebizonyította, hogy a gerillák jelentős erővel rendelkeznek, és követeléseit nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha le akarják zárni az immár tíz éves polgárháborús korszakot. Japán új Európa-politikája Krenz kivált a parlamentből Mintegy százezren vettek részt azon a tüntetésen, melyet — háromhetes szünet után — tartottak Lipcsében. A tüntetők többsége a német újraegyesítést követelte és szót emeltek a NSZEP—DSZP politikai hatalomból való távozása és Gregor Gysi pártelnök lemondása mellett. (Népújság-telefotó — MTI) Egon Krenz, az NDK volt párt- és állami vezetője lemondott az ország parlamentjében viselt mandátumáról. Az ötvenkét éves politikus kedden Berlinben közzétett nyilatkozatában hangoztatta, hogy a NSZEP- DSZP vezetőségének kérésére válik ki a Népi Kamarából. Erich Honecker utódaként Egon Krenz október 18-ikán került az NDK legmagasabb állami- és párttisztségébe, a személyét ért kemény bírálatok hatására azonban hat hét elteltével kénytelen volt benyújtani lemondását. (MTI) Kelet-európai körúton a francia külügyminiszter Sorra járja a kelet- és középeurópai országokat a személyes kapcsolatok felvételére Roland Dumas francia külügyminiszter. Szerdán kezdte meg két napra tervezett bukaresti tárgyalásait, a visszaúton pedig rövid megállót tart Szófiában, hogy találkozzon az új bolgár kormány képviselőivel. Párizsban bejelentették, hogy rövid időn belül Prágába is ellátogat, ahol legutóbb 1988. őszén, még jóval az érdemi változások előtt járt. A francia külügyminiszter a múlt év végén tárgyalt Moszkvában, majd Francois Mitterrand elnök kíséretében Berlinben az NDK-ban kialakult helyzetről tárgyalt. Roland Dumas ott lesz az elnök kíséretében Budapesten is, az államfő néhány nap múlva sorrakerülő látogatásán. A Quai d,Orsay képviselői a szófiai és a prágai látogatás bejelentése kapcsán aláhúzták: a látogatások annak a francia politikának részét képezik, amelynek megvalósításával Párizs erősíteni kívánja kapcsolatait a demokratizálás útjára lépett kelet- és közép-európai országokkal. Nagy összegű honoráriumok — külföldi bankbetétek Vizsgálat Zsivkov ellen Megkezdődött a japán diplomácia nagy éve, legalábbis ezt írta az Aszahi Simbun című befolyásos lap. A nyolc európai ország amerikai stílusú „lerohaná- sa” a fiatalos és energikus Kaifu Tosiki kormányfő nagy próbatétele lesz. Tokiói vélemények szerint a tét nem kisebb, mint az: sikerül-e Japánnak elfogadtatnia külpolitikáját a vezető nyugati szövetségeseivel és ezáltal Kaifu eséllyel tud-e indulni a februári általános választásokon. Tokióban úgy látják: a 20-ik század második felének legfontosabb fejleményét hozta a tavalyi kelet-európai földcsuszamlás. Erre önmagához képest váratlanul gyorsan és szokatlan nyíltsággal, nagyszabású segélytervvel válaszolt a távol-keleti ország, ami hűen tükrözi: a japán politika felismerte az ország szerepének jelentőségét a világban. A Kaifu Tosiki berlini beszédében részletezett 1,95 milliárd dolláros támogatás Lengyelországnak és Magyarországnak az NSZK 2,7 milliárd dolláros csomagterve után a második legnagyobb hozzájárulás a reformokban élen járó két kelet-európai ország demokratizálódásához és piacgazdaságra való átállásához. (Az Egyesült Államok l milliárd dollárt ígért.) Nyugat-Európában azonban bizonyos fenntartással, sőt, nem leplezett bizalmatlansággal figyelik Tokió európai aktivizálódását. Míg a 80-as években Japán vezetői nem törekedtek másra, mint a párbeszéd fenntartására Nyugat-Európa vezetőivel, aközben gazdasági téren a viszony egyre jobban kiéleződött a kontinens és a szigetország között. 1988-ban 28 milliárd dollárra rúgott az Európai Közösség kereskedelmi passzívuma Japánnal szemben, csupán egy év alatt 13,6 százalékkal megugorva. Csaknem hasonló ütemben nőtt Japán aktívuma tavaly is. Nyu- gat-Európa tehát árgus szemmel figyeli Tokió lépéseit Kelet-Eu- rópában, mert attól tart, hogy Japán erre a potenciális piacra is rá akar tenyereim. Francois Mitterrand a közelmúltban figyelmeztette a Japán Szocialista Párt egyik képviselőjét: Japán élje be az Ázsia-Csen- des-óceáni térséggel, ás tartsa távol magát Kelet-Európától, bízza csak Nyugat-Európára, hogy gondját viselje a térségnek. Ezért hangsúlyozta Kaifu a berlini beszédében, hogy üdvözli az Európai Közösség 1992 utáni integrációját, a béke és biztonság keretei között megvalósuló német újraegyesítést,és ezért hívta fel a figyelmet arra is, hogy a három nagy ipari demokrácia — az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa — közös értékeiben (a demokrácia és a szabadságjogok, valamint a piacgazdaság magasabb rendű elveiben) osztozva támogatja egy egységes és erős Európa létrejöttét. Ezért érzékeltette, hogy Japán nemcsak gazdasági, hanem politikai felelősséget is kíván vállalni az új nemzetközi rend kialakításában. Ennek a japán politikának Kelet-Európa csak nyertese lehet. Félő azonban, hogy Nyugat- Európa esetleges értetlensége és bizalmatlansága Japánt túlzott óvatosságra és visszafogottságra inti, aminek viszont Kelet-Euró- pa fizetné meg az árát. Kaifu azt is egyértelművé tette Nyugat- Berlinben, hogy kész a többi kelet-európai országnak is a segítségére lenni, ha a térségben a demokratizálódás és liberalizálódás éppolyan egyértelművé válik és éppúgy elkötelezik magukat a piacgazdaság mellett, mint azt Lengyelország és Magyarország esetében tapasztalni lehet. Nyugat-Európa aggodalma ugyanakkor már csak azért is alaptalan, mert például a Kelet- Európa hat országában működő 1165 vegyes vállalat közül mindössze 15 japán, és a távol-keleti szigetország külkereskedelmének mindössze 0,38 százalékát teszi ki az érintett országokkal bonyolított árucsere. Jellemző, hogy Magyarország exportjának csupán két százaléka irányul Japánba, mindössze az egyhuszada a Közös Piac országaiba szállított magyar termékek értékének. Nem tévesztendő szem elől az a törekvés sem, hogy Japán nem egyszerűen pénzzel akar segíteni, hanem műszaki tapasztalatainak, vállalatirányítási és gazdaságszervezési gyakorlatának az eredményeit is rendelkezésre bo- csátaná. Nagy számban fogadna továbbképzésre szakembereket és szaktanácsadók küldésével járulna hozzá a különböző gyárak, erőművek, és egyéb környezetszennyeződést okozó létesítmények ártalmainak a kiküszöböléséhez. Kaifunak ugyanakkor rendkívül meggyőzőnek kell lennie Eu-‘ rópában, mert részben ettől függ, mennyire értik meg a törekvéseit Japánban is. Jellemző módon Nakajama Taro külügyminiszter a tavaly decemberi, soproni magyar-osztrák-japán külügyminiszteri találkozóról visszatérve Tokióba még azzal érvelt az újságíróknak, hogy Japán azért nem nyújthat többet Kelet-Európának, mert az adófizetők nem értik, miért kell egy olyan térséget támogatniuk, amihez semmilyen kapcsolat nem fűzi az országot. Kevesebb, mint 30 nap alatt azonban rendkívül meggyőző „háttérmunkát” végzett a kormány, ezt bizonyítja a nyilvánosságra hozott csomagterv. Január végén azonban Kaifu feloszlatja a parlament alsóházát,és általános választásokat ír ki. Ha európai körútja nem jól sikerül, sokak szerint nincs esélye arra, hogy újra kormányt alakítson. Trom András Tódor Zsivkov volt bolgár államfő és pártfőtitkár vagyoni helyzetével foglalkozott a törvénysértési eseteket kivizsgáló parlamenti bizottság Szófiában tartott első ülésén. A szakértők bevonásával tartott tanácskozáson a BTA jelentése szerint megállapították, hogy a volt vezető műveinek kiadására fordított tekintélyes Egy kíváncsi macska miatt sötétségbe borult a hétmillió lakosú perui főváros, Lima nagy része. A macska kedden betévedt a Lima melletti egyik erőmű épületébe. A terep felmérése közben egy 10.000 voltos elektromos veösszegek és a befolyt szerzői honoráriumok indokolttá teszik a vizsgálat megindítását Todor Zsivkov ellen. A bizottság ülésén megismerkedtek annak a nyomozásnak az eredményeivel is, amelyet a kül- ügy- és külkereskedelmi minisztérium folytatott Todor Zsivkov külföldi bankbetétjeiről. (MTI) zetékre lépett. Az állatot halálos áramütést érte, és rövidzárlat keletkezett, aminek nyomán tizenöt percre sötétségbe borult a hétmillió lakosú metropolisz nagyobbik része. (MTI) Egy kíváncsi macska okozta Limai áramszünet Főpróba volt Tüntetés Vilnius főterén
