Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-05 / 5. szám (4.szám)
NÉPÚJSÁG, 1990. január 5., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA - HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Az orvostudomány több évezredes problémája, hogy választ adjon, mi okozza a fájdalmat, milyen okok váltják ki azt, és miként szüntethető meg? Az elmúlt évtizedekben intenzív kutatások eredményeként mind több összefüggésre kaptak választ az ezzel foglalkozó kutatók. Ma már bizonyosra vehető, hogy bonyolult biokémiai, sejtkémiai folyamatokkal magyarázható a fájdalom, olyan elváltozásokkal, amelyek jelzik, tudatosítják, hogy nincs valami rendben. Mai összeállításunk elsősorban a fájdalommal kapcsolatos magyar kutatásokat mutatja be olvasóinknak. Szimuláció a sejtkutatásban Az előkészítő laboratórium (Fotó: Enyedi Zoltán) A biológiai és biokémiai kutatásokhoz egyre inkább igénybe veszik a számítógépeket is. A nukleáris biológiában bizonyos életfolyamatokat komputer-szimulációval „játszanak végig”. Kiderült, hogy igen jól utánozol hosszabb gépkocsi- vagy re- pülőutak olykor lábszártrombózissal végződhetnek. A gépjárművekben és a repülőgépen ugyanis az utasok a hely szűke miatt nem tudják a lábukat rendesen kinyújtani, de az egyre nagyobb kézipoggyász is akadályozza a lábak mozgását. Márpedig a lábszárunknak még nagyobb szüksége van mozgásra, mint a karunknak, a vállunknak, hatók a sejtben lezajló biokémiai folyamatok, s felderíthetők azok a reakciók, amelyek a résztvevő elemek — enzimek — közt végbemennek. Ezáltal a biokémiai reakciók szabályozó struktúrái is áttekinthetővé válnak. és a tarkónknak. Lábszáraink már az utazás közben megduzzadhatnak, később ehhez fájdalom, gyulladás és egyéb zavar társulhat. E bajok megelőzésére elsősorban azt kell elkerülni, hogy a lábszárunkat túlságosan behajlít- va kelljen tartanunk. Amellett célszerű a hosszabb autóutat rendszeresen megszakítani, a hosszabb repülőúton pedig időnként fel kell állni és mozogni. A magyar tudomány vidéki műhelyei A fájdalom cito- kémiája Ezzel a címmel tartotta akadémiai székfoglaló előadását Brüsszelben dr. Csillik Bertalan, akit a Belga Királyi Orvos- tudományi Akadémia levelező tagjává választott. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében levő professzori szobájának falát diplomák és elismerő oklevelek díszítik. Az egyetemen folyó tudományos kutatómunkáról a tanszék- vezető a következőket mondja: — Több mint tíz éve kutatunk egy fontos témát. Munkánkat si-. kér koronázta. A téma ma már magyar szabadalmi bejelentés, és a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár közreműködésével megtörtént a svájci, amerikai, belga, japán szabadalmi bejegyzés is. — Mit rejt a „téma” jelölés? — A krónikus fájdalomszindrómák kezelése témakörben került sor a lényeges fölfedezésre. A kutatási témát egyaránt támogatta az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia. Ennek lényege, hogy van a fájdalomnak egy, mondhatni „haszontalan” formája, melyet krónikus fájdalomnak is nevezünk. Arról van szó, hogy általában a fájdalom egyfajta hasznos figyelmeztetés; azt jelzi, hogy testünk, szervezetünk valamelyik része veszélyben van, károsodásnak van kitéve. Ilyenkor az orvostudomány feladata az, hogy az okot elhárítsa, amely a fájdalmat kiváltja. A krónikus fájdalom azonban már függetlenné vált az októl, mintegy önmagáért van, s rettenetes, gyötrő, hiábavaló szenvedésnek teszi ki a beteget — de rajta keresztül a családnak, a hozzátarA kutató, dr. Csillik Bertalan tozóknak, a szűkebb környezetnek, s végső soron az egész társadalomnak is jelentős terhet jelent. Módszerünket az ilyen típusú fájdalmak megszüntetésére dolgoztuk ki: ilyen az övsömört követő, gyakran évtizedekig tartó fájdalom, a cukorbetegek úgynevezett polineuropátiája, a daganatos betegségeket kísérő fájdalom stb. Kitűnik az elmondottakból, hogy ezeknél a betegeknél maga a fájdalom, méghozzá a krónikus fájdalom megszüntetése, gyógyítása a fő feladat a terápia során. — Hogyan gyógyították ezt a betegséget régebben? — Az idegtudományok neu- rotanát S. R. Cajal fogalmazta meg még a század elején. Az akkori gyógymódok vagy a sebészeti beavatkozást sürgették, vagy a gyógyszeres megoldást. Ezen a dogmán kellett változtatni. Sikeres kísérletek után találtunk rá a megoldásra. A krónikus „öncélú” fájdalom csillapítására szolgáló gyógyszerek és gyógyeljárások száma önmagában is bizonyítja a kezelés problematikus voltát. Míg a fájdalomcsillapító szerek sok esetben a hozzászokás veszélyét rejtik magukban, az idegsebészeti műtétek ideiglenes hatásuk, vagy csonkító jellegük folytán, s a nem ritkán föllépő trofíkus zavarok miatt, ugyancsak nem tekinthetők végleges megoldásnak. Ismeretes a kiváló idegsebész, Livingston híres aforizmája: ”A fájdalom kezelésére az a legjobb idegsebész, akinek nincs karja. ” — Milyen hipotézisekre támaszkodott a kutatás? — Az ingerület feldolgozásának már ismert útvonalát gondoltuk át újra. Több mint száz éve ismert, hogy a vékony idegrostok és a vastagabb idegrostok gerincvelői végződései között olyan közjáték folyik, melyet magasabb központokból származó leszálló ingerületek befolyásolnak. Állatkísérletek alapján megállapítottuk, hogy az érző idegrostok felvesznek a bőrből egy fehérjeszerű anyagot, az úgynevezett idegnövekedési faktort, s ezt egy sajátos mechanizmus eljuttatja az érző dúcban levő idegsejtekhez. Kiderült, hogy ha ezt a szállítási folyamatot megakadályozzuk, akkor az érző idegsejt központi nyúlványa a gerincvelőben elfonnyad, s így legtöbb esetben megszűnik a krónikus fájdalomérzet. Erre a célra a Vinblastin nevű anyagot használjuk, rendkívül kis mennyiségben a beteg bőrén átjuttatjuk be a szervezetébe. Ez teljesen veszélytelen, és még csak kellemetlen érzéssel sem jár. Ez a gyógyulás útja. — Mikor kezdődött meg a kísérletes gyógyítás a felfedezésük alapján? — Az Ideggyógyászati Szemlében tavaly megjelentettük a gyógyítás pontos leírását. Szűcs Attila dr. és az én nevem alatt megjelent cikk rögzítette a fölfedezés lényegét. Kísérleti munkánk alapján 1981-ben a szegedi Idegklinikán megkezdtük a neu- ralgiás fájdalmakban szenvedő betegek Vinblastinnal illetve Vincristinnal való kezelését. Munkánkat több szegedi klinikával együttműködve végeztük, de ezenkívül számos hazai és külföldi kutatóintézettel is kollaboráltunk. Most már számos beteg kezelésének tapasztalatával rendelkezünk; ezeket az eredményeinket számos nemzetközi kongresszuson ismertettük. Állatkísérleteinket megismételte Vall professzor is Londonban, és hasonló megállapításra jutott: a klinikai kipróbálást ugyancsak Angliában végezte el Layman professzor, a miénkkel azonos eredménnyel. Dr. Csillik Bertalan és munka- csoportjának fölfedezése nemcsak népgazdaságig fontos kutatói eredmény, hanem a magyar orvos- tudomány hírnevét is öregbíti. P.Z. Öröklődik-e a skizofrénia? A skizofrénia a leggyakoribb elmebetegségek egyike, a világ lakosságának egy százalékát sújtja ez a szörnyű kór. Legújabban egy amerikai pszichiátriai folyóirat adott hírt arról, hogy egy családban az albinizmus és a skizofrénia között összefüggést találtak. Amennyiben ezt a híradást és a megfigyeléseket megerősítik, elképzelhető, hogy a betegség átörökölhető volta bizonyítható lesz. Egyelőre azonban a skizofrénia okait nem ismerik. Fiímpremíerek Színes amerikai mesebalettet, a híres Diótörőt láthatja az egri Prizma mozi közönsége ma délután 3 és 5 órakor. Az örökzöld produkció főhőse Clara 13 éves, retteg nagybácsijától, s bár az gyönyörű karácsonyi ajándékokkal lepi meg, mégis bizalmatlan vele. Amikor eltávozik, álmot hagy hátra, amely felzaklatja a kislányt. Leoson a bálterembe, s ott találkozik a diótörővei... Ugyancsak itt láthatják pénteken este 7 és vasárnap délután 5 és 7 órakor Enyedi Ildikó sajátos hangulatú, díjnyertes alkotását, Az én XX. századom címűt. Lili és Dóra ikertestvérek, gyermekkorukban messze szakadnak egymástól. Egyikük anarchista lesz, a másik pedig szélhámosnő. Mind a ketten — egymástól füg-' getlenül — ugyanazt a férfit szeretik meg, aki nem tud közülük választani... Az óceán fenekére kalauzolja a nézőket a Mélytengeri szörnyeteg című amerikai tudományosfantasztikus film. A 6-os számú kutatóbázis személyzete eseménytelenül éli életét, de az egyik felderítő útjuk során ijesztő mélységű barlangrendszer bejáratára bukkannak. Hamarosan egy veszedelmesen gyors és minden jel szerint ellenséges szándékú lénnyel kerülnek szembe. A filmet az egri Vörös Csillag mozi tűzi műsorára. Aradi és temesvári fotók az Ifjúsági Házban A Népújság négy munkatársa — köztük Szántó György fotóriporterünk is — az események hírére azonnal kocsiba szállt, mert látni akarták a helyszínen, hogyan is alakul Erdély sorsa. Mit élnek át a határon túl azok, akik nem bírják tovább elviselni egy őrült zsarnok őrült cselekedeteit, aki az a legelemibb jogaitól is megfosztotta a Romániában élőket, válogatás nélkül, magyarokat, románokat, németeket, szerbeket, a népet. Ma már tudjuk, a december meghozta a forradalmat Romániában is, az utolsó „kelet-európai dominó” is elhasalt. Lehetetlen nem gondolni a hősiesség okán Tőkés Lászlóra, aki a lélek állhatatosságával és az Isten kegyelmében bizakodva védelmezte jogát a hithez és ahhoz, amit röviden emberi méltóságnak neveznek. Szántó György kinagyított fotói az utcát, az épületeket, az utca emberét, a kiskatonákat, a véletlenül arra vetődő járókelőket örökíti meg. Itt minden esetlegesség és esendőség. Azok, amik itt látszanak, tankok, fegyverek, éppen nem lőnek, házak még éppen nem semmisülnek meg; az emberek, akik belenéznek-bele- merednek riadtan, kitágult szemmel a fényképezőgép ob- jektívjébe, maguk sem tudják, hogy a következő pillanatban, percekben, órákban mi történik, mi történhetik velük. Gyerekkorunkban forgattuk ámulattal az első világháborús frontképeket, majd azokat az albumokat, amelyek az őszirózsás forradalomról számoltak be. A tíz- és százezrek, a nép, a tömeg iszonyatos erejét képzeltük mindig mögéje. Mert kerestük-ku- tattuk, mi is az a kényszer, amely ennyi embert utcára visz, vihet, mekkora sodrása a kornak, a társadalomnak, a tudatnak, amely végül is szembeszegül a zsarnokkal, élete árán is vállalva a tettet, amely másoknak boldogságot, emberi holnapot hozhat. Nem lehet megrendülés nélkül végignézni a kifektetett holtakat, a tömegsírról hozott jelentést, a román zászlót, amiből ötvenhatos módon kivágták a gyűlölt diktatúra gyűlölt címeret. Végig kell gondolnunk magunkat is a képek láttán. Kiállítások, tárlatok Az egri Ifjúsági Ház földszinti termében játékmúzeum várja a kisebbeket. A Megyei Művelődési Központ Kisgalériájában Fűzi Tibor nyugatnémet művész csomózással készült munkáit nézhetik meg délután 1-től 6 óráig. A művész úgy készíti alkotásait, hogy csomókat köt madzagokra, s ezekből alakul ki különféle forma. A figurák, tömör alakzatok gazdag fántáziáról tanúskodnak. Az MMK és a Hevesi Szemle Galériájának szervezésében az oktatási igazgatóságon Csonka Erzsébet és Ferenc Tamás mutatkozik be. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Szombaton délelőtt 10-től délután 1 óráig számítástechnikai játékok és szabadprogramozás ígér hasznos időtöltést az MMK iljú vendégeinek. Szintén szombaton délelőtt fél 11-től a Gondos bocsok című amerikai rajzfilmet vetítik az egri Ifjúsági Ház Prizma matinéjában. Túra A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya vasárnap múzeumlátogatást szervez Budapestre. A résztvevők megtekinthetik majd a Néprajzi Múzeumot, a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és éremgyűjteményét, a Postamúzeumot, az Operaházat és a Szent István-bazilikát. A jelentkezőket 6.45-kor Franczia István váija az Eger vasútállomáson.----------7 V A hétvége ■ i /fi / r idojarasa Párás, felhős időre lehet számítani a hétvégén. Ködök is kialakulhatnak, és ezek helyenként napközben is megmaradhatnak. Általában sok lesz a felhő, kisebb havazások is előfordulhatnak, de az esőt sem lehet kizárni. Jelentős mennyiségű csapadék sehol sem valószínű. A hőmérsékleti maximumok szombaton -8, -3, vasárnap -6, -1 fok között alakulnak. A legmagasabb nappali hőmérsékletek általában -1, +4 fok között várhatók. A jövő hét időjárása A jövő hét legelején még számítani lehet csapadékra, esőre, hóra egyaránt, majd a hét közepén csendesebb, nyugodtabb idő várható, párás lesz a levegő, ködök is valószínűek. Az éjszakák a hét elején még viszonylag enyhék lesznek, majd a hét közepén erős lesz az éjszakai lehűlés, a hét végén ismét enyhébbek lesznek a hajnalok. A hőmérsékleti maximumokban lényeges változás nem valószínű. Trombózisveszély utazás közben
