Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-05 / 5. szám (4.szám)
6. SPORT NÉPÚJSÁG, 1990. január 5., péntek A kedvezőbb összkép ellenére A frontáttörés még várat magára Négy éve határozták el, hogy legyen Magyar Diáksport Szövetség, legyen a jövő felnőtt nemzedékét egészségesebbé nevelő diáksport. Megújultak azok a szervezeti formák, a diáksport- körök és -egyesületek is, amelyek már korábban léteztek, s amelyeket élettel kellett megtölteni. A gazdasági környezet nem éppen kedvezett ennek a nagyszabású vállalkozásnak, a pénzszűke természetesen az iskolákban is éreztette hatását. Mégis, szép számmal voltak iskolaigazgatók, testnevelők, DSK- és DSE-vezetők, akik lelkesen belevágtak, felmérve, hogy voltaképpen miről is van szó. Magától értetődőnek tűnik a gondolat, hogy az iskola ne csupán a gondjaira bízottak szellemi fejlődését viselje a lelkén, hanem éppoly lelkiismeretességgel figyeljen oda a testi nevelésre is. Álszemérmesség lenne, ha tagadnánk: tanintézeteinkben hosszú időn keresztül megbomlott ez a kényes egyensúly, és a testedzést másodlagos vagy éppenséggel sokadlagos fontosságú dolognak tekintették. Aztán egyszeriben mindenki a diáksport újjáéledésétől, varázsütésre végbemenő felpezsdülésétől várta a csodát, de az csak nem akart bekövetkezni. A tavalyi év végén, diáksportvezetők jutalmazásán kértünk arra négy megyeszerte ismert testnevelőt, hogy beszéljenek az általuk, a mindennapok során megélt sikerekről és kudarcokról. Szeleczky János az egri 1-es számú iskolában dolgozik, és büszkén mondja, hogy a megyében az elsők között voltak, akik diák-sportegyesület megalakítására adták a fejüket. Vállalták a nagyobb önállósággal óhatatlanul együtt járó több kockázatot és felelősséget, mert ezt tekintették a járható útnak. Az eredmények őket igazolták. Négy sportágban — kosárlabda, atlétika, úszás és a direkt a diákoknak kitalált összetett versengés, a Tol- di-kondiban — kilenc megyei bajnokságot nyertek. Négy kor- osztályos válogatottjuk is van Dudás Csaba, Gyárfás Krisztina, Bóta Sándor és Tűzkő Péter személyében. Lényegesnek tartják, hogy nem csupán sportol- gatnak, hanem minőséget is fel tudnak mutatni. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ügyetlenebbek, a kevésbé sportra termettek a pályán kívülre szorulnának. Pontosan ellenkezőleg. Rájuk is odafigyelnek, velük is törődnek, hogy ne párologjon el a nekibuzdulásuk, és a lehetőségek szerint minél többen egy életre eljegyezzék magukat a testmozgással. Nem elhanyagolható, hogy az anyagi feltételek előteremtésében partnerük volt és jelenleg is az az Egertourist és a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Az eddigi tapasztalatok alapján Szeleczky János úgy látja, hogy a ■diáksport előtt — bármilyen küA testmozgásnak az élet mindennapos részévé kell válnia Az egri 1-es számú iskolában a minikosárlabda a legnépszerűbb (Fotó: Szántó György) Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a diáksport napjainkra már közüggyé nőtte ki magát. Az tagadhatatlan, hogy előrelépés már történt, de a frontáttörés még várat magára. A kisebb előrehaladásnak is örülnünk kell, mert az apró mozaikokból állhat össze a végül is kedvezőbb összkép. Buttinger László lönösnek is tűnik — egyelőre inkább megnyílnak a pénztárcák, mint a rendkívül költséges élsport előtt. Heves megyében is elindultak fölfelé az iskolák a néhol túl meredek kaptatón, és a sport egyre jobban divatba jön. Mindez biztató a jövőre nézve. Visontai József, az egri Mező- gazdasági Szakközépiskola testnevelője azzal kezdte, hogy őket nem elsősorban az eredményeik miatt jegyzik, hanem azért, mert szinte megszállottan nagy hangsúlyt fektetnek az úszásoktatásra. Ez a törekvésük rögvest érthetővé válik, ha megtudjuk, hogy a tanítványok 80 százaléka faluról kerül be a megyeszékhelyre. Már évek óta rendkívül értékes segítséget kapnak a Heves Megyei Vízmű Vállalattól, és az iskola vezetése sem helyezkedik a tétlen szemlélő álláspontjára. Az órarend összeállításánál figyelembe veszik, hogy csakis a dupla órák biztosíthatják a vizes foglalkozások megtartásának lehetőségét. A mezőgazdaságiban nagy népszerűségnek örvend a DSK, azon belül is a foci, a női kézilabda és a természetjárás. Ami gondot jelent, az a tornaterem hiánya, csupán egy nagyobb méretű tornaszobával rendelkeznek. Hogy szélesítsék az itt elvégezhető gyakorlatok reper- toárját, gyűrűk, mászókötelek és -rudak felfüggesztését tervezik. Unikumnak számít az egész megyében, hogy náluk már a gerelyhajítás abc-jével is megismerkedhetnek a tanulók. Köszönhető ez annak a nagy füves területnek, amely az iskola mögött található. Mivel a beszerzés nehézségekbe ütközik, egyelőre köl- csöngerelyekkel hajítanak. Gadanecz György a verpeléti iskola úgymond egyszemélyes testnevelői kara, s épp ezért nem is vette a vállára sem egy DSK, sem egy DSE megalakításának nyűgét. Amint mondja, náluk „csak” sportolnak a gyerekek. Már sorolja is a nem egy városi iskolának is irigylésre méltó sikereket. A Toldi-kondi országos versengésében harmadik helyezett megyei csapatban a verpeléti Barócsi Miklós is helyet kapott. Különösen elismerésre méltó, hogy a megyei atlétikai diákolimpián húsz aranyéremből öt Verpelétre került. Azt is beismeri Gadanecz György, hogy ezek az eredmények jórészt a reális helyzetfelmérés következményei. Tisztában volt ugyanis vele, hogy a labdajátékokban nemigen „rúghattak volna labdába” a városiakkal szemben, ezért szemelte ki magának az atlétikát. Egyébként van egy röplabdapálya nagyságú tornatermük, amelynek sok helyütt örülnének, és amelyet akkor zár be, amikor a takarítónők már rég elmentek haza. Mégsem mondhatni, hogy maradéktalanul elégedett lenne. Ennek kapcsán beszél a szülők ösztönző szerepének fontosságáról; a már-már krónikus időhiányról a diákok körében is, a video és a tévé elcsábító erejéről. Csak egyetlen példát említ, hogy érzékeltesse az idők változását. Amikor még ő ült az iskolapadban, mindenkinek úgy kellett beverekednie magát az osztály focicsapatába. Manapság, ha meghirdet egy osztályok közötti tornát, azért kell szurkolnia, hogy valahogy összejöjjön a csapat... Rüll Csabát az egri 10-es számú iskolából, azt hiszem, szükségtelen külön bemutatni, legalábbis a vízilabdabarátoknak. Az Egri Dózsa sikeres pólósainak egykori kapuvédője már hosszú évek óta egyhuzamban ebben az iskolában tartja a testnevelési órákat, és az utóbbi időben a DSE-foglalkozásokat is. Elmondása szerint náluk a labdajátékok viszik a prímet. A leány kézilabdázóik tavaly a megyei döntőig jutottak el a diákolimpián, s ez azért nem semmiség, mert a kézizés sokfelé népszerű, nagy a versengés már ezen a szinten is. A hetedikeseknek külön labdarúgóosztályt szerveztek, amely már első nekifutással végigverte a körzetben található ellenfeleket. Az idén még többet várnak tőlük, legalább területi szintig szeretnének felkapaszkodni a diákolimpián. Növeli az esélyeket, hogy ötödik-hatodik osztályos focistáik megnyerték az elmúlt évben a Jávory-kupát. Rengeteg gyereket megmozgatnak a tömegsport-foglalkozásokat látogatók számára külön kiírt foci-, kézi- és kosárlabda- tornák, valamint a természetjáró szakcsoport gyalog- és sítúrái a Mátrában és a Bükkben. Hála a kiteijedt pártoló tagságnak, az iskola öt pár sílécet és bakancsot tudott tavaly vásárolni. Szándékukban áll kölcsönzéssel is foglalkozni, amikor már összejön elegendő mennyiség. Egyébként különösebb gond és baj nélkül telt az év, egyedül pénzből lehetett volna több. Ők huszonnégyen Koreai Köztársaság AzESE elkezdte Tegnap délután megtartotta a téli felkészülés első edzését az Eger SE NB Il-es labdarúgócsapata. Bánkuti Lászlóvezetőedző nem éppen jó hírrel kezdte mondandóját. A Dózsa a leszerelés előtt elengedte Vojtekovszky Csabát, ám a játékos mégsem tudja elkezdeni az alapozást a többiekkel. Ennek az a magyarázata, hogy az egri nevelésű futballista a két ünnep között egy bulimeccsen megsérült, boka- szalag-szakadást szenvedett, s már meg is operálták. így május előtt semmiképpen sem számíthatnak rá. A csapat a jövő héttől napi két foglalkozást tart, majd január ti- zennyolcadikától a hónap végéig a már jól bevált szisztéma szerint Hajdúszoboszlón folytatja a felkészülést. Ezt követően az ESE részt vesz a február 3 — 4-i Népújság — HBH-teremtornán, s ezután a bajnokság rajtjáig hazai környezetben tréningezik a társaság. Ebben az időszakban már heti két-három edzőmérkőzés is szerepel a programban. Sőt úgy tervezi a vezetőedző, hogy néhány találkozó erejéig NB I-es és NB Il-es csapatokhoz a fővárosba is elutaznak. 1990. június 8. és július 8. között Olaszország látja vendégül a labdarúgó-vb 24-es döntőjének küzdelmeit. Az MTI sportszerkesztősége a négy, Dél-Amerikából magának helyet biztosított válogatott (Argentína, Brazília, Uruguay, Kolumbia) után az Ázsiát képviselő, a végső hatos zónadöntőben első helyen végzett Koreai Köztársaság gárdáját mutatja be röviden. Statisztikusok kimutatták: a tavalyi nyári olimpia országában a sportágak népszerűségi listáján a baseball áll az élen. A futball mindössze a hatodik. Ez annak ismeretében nem is olyan meglepő, hogy az első bajnokságot hivatalosan csak hét éve írták ki. Az viszont annál figyelemfelkel- tőbb tény, hogy az 1986-os mexikói vb-re mindjárt el is jutott a koreai csapat. A 43 esztendős szövetségi kapitány, Li Ho Taik egészen bizonyos abban, hogy a januári, egy minden eddiginél keményebb, alapozó edzőtáborral olyan erőt gyűjt a legénysége, amellyel meglepetést — és ez alatt a legjobb 16 közé kerülést érti — okozhat. Nem véletlen, hogy februárban dél-amerikai túrára utazik a koreai gárda. Igaz, az valószínű, hogy Monte- videót nem ejtik útba, mivel Uruguay csapatával egy csoportban szerepelnek. A kapitány úgy véli, a védekezőjáték az erősségük, ezért főleg a többi csapatrészt kell erősíteni. Sokat jelenthet két biztató csatártehetség. Hvang Szón Hong (23), a Konkuk Egyetem hallgatója valóságos bombázó, míg Kim Ju Szung, akinek „Kis Sámson” a beceneve, abszolút kétlábas, gyors, kiismerhetetlenül cselez. A Koreai Köztársaság futballsportjának vezetői esküsznek arra, Olaszországban nem játszanak olyan alárendelt szerepet, mint 1986-ban Mexikóban. Az olaszok elleni l:3-at és az Argentínával szembeni 2:3-at értik ez alatt. Pedig e két hamisítatlanul klassziscsapat elleni viszonylag szoros fiaskók messze nem számítanak kudarcnak. Vagy legalábbis Mexikóban akadtak válogatottak (nagyobb múlttal!), amelyek súlyosabb kisiklásokkal vétették észre magukat. Német Zoltán „telitalálata”: új felszerelés Jól céloztak a gyöngyösi puskások Az MHSZ Kitérőgyári Vasutas Lövészklub sportolóinak múlt évi szereplése sikeresnek mondható, mivel az év elején a klub vezetése 45 — 50 bajnoki pont megszerzését tűzte ki célul, végül 55 pontot gyűjtöttek a versenyzők. Külön ki kell emelni a még serdülőkorú Német Zoltánnak az országos bajnokságon mutatott teljesítményét, hiszen egyéniben a légpuska 40 lövéses számában felállhatott a dobogó mindhárom fokára, és élete legjobbját nyújtva 384 köregységgel, alig két körrel maradt el az országos rekordtól. Az évad végén elismerésként a klub vezetése vásárolt számára egy vadonatúj lövészfelszerelést. A többiek közül egyenletes és kiegyensúlyozott teljesítményéért dicséret illeti Ivády Tímeát, Major Leventét, Belkovics Gábort, Bokros Andreát, Gál Csabát és Nagy Lászlót. Összességében jellemző, hogy a puskások az elmúlt szezonban megfeleltek a várakozásoknak, míg a pisztolyosok — sajnos — nem tudtak jelentős fejlődést felmutatni. Talán mentségükre szolgálhat, hogy a légfegyveres lőtér mellett a többi versenyszámhoz sem fegyver, sem edző nem volt. Az eredményességet hűen tükrözi az elért minősítések száma is. Amíg a puskások közül tizenhatan lettek A-minősítésűek, addig a piszto- lyosoknál csak egyetlen versenye ző dicsekedhet ezzel. Összesen nyolcán értek el ezüst minősítést a gyöngyösi lövészklubnál leigazolt 38 sportolóból. Az idei eredmények mögött ott kell keresni a támogató vállalatokat, így a gyöngyösi Gabona- és Malomipari, illetve a Heves Megyei Sütőipari Vállalatot, amelyek segítségével nemrég sikerült megvásárolniuk egy NSZ típusú, Feinwerkban 601-es légpuskát. Sajnos, a szép eredmények ellenére sem kecsegtet sok jóval az idei esztendő. Ennek oka az, hogy sokan — ilyen-olyan körülmények folytán — abbahagyták a versenyzést. Körülbelül egy tucatra való sportlövőt kell pótolni a gyöngyösi edzőknek ahhoz, hogy a továbbiakban tartani tudják a korábbi szintet. Jelenleg ez a feladat a legfontosabb a kitérő- gyáriak számára, mivel márciusban Gyöngyösön rendezik meg a XV. MHSZ téli légfegyveres országos bajnokságot. A nagyszabású viadalon a három nap folyamán közel 400 klub mintegy ötszáz versenyzője 16 számban méri össze céízókészségét. Bajza-kupa Hatvanban Az idén is megrendezik Hatvanban a hagyományos Bajza-kupa fiú kézilabda-teremtornát. A viadalra január 6-án szombaton, 8.30 — 16.30 között kerül sor a hatvani városi sportcsarnokban (József Attila Nevelőotthon). Ez idáig hat csapat, a gödöllői 202-es Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a hatvani Bajza-gimnázium, a hatvani 213-as Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskola, a gyöngyösi Vak Bottyán Szakközépiskola és a tavalyi kupagyőztes, az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium küldte el nevezését. Nincs egri a válogatott keretben Düsseldorfi pólósok villámlátogatása Tegnap délelőtt német szótól volt hangos az egri nyitott uszoda. A düsseldorfi vízilabdázók tettek villámlátogatást a megye- székhelyen, ismerkedtek a várossal, és ha már itt voltak, két- kapuztak is egyet a házigazdákkal. Magyar edzőjük, az egykori Tungsram-játékos Nagy Ferenc érdeklődésünkre elmondta, hogy ezen a héten az Ú. Dózsánál vendégeskednek, s úgy gondolták, nem árt, ha egy vidéki csapattal is találkoznak. Azt is megtudhattuk tőle, hogy a Düsseldorf tavaly az I. osztályú bajnokságban nem éppen remekelt, hajszál híján menekültek csak meg a kieséstől. Novemberben teljesen új csapat formálásába kezdtek, a régi gárdából csak hárman maradtak hírmondónak, a többiek mind fiatalok. Érdekesség, hogy az „ifjú titánok” között van az újdonsült szövetségi kapitány, dr. Komád János fia is. Még nem kezdődött el a játék, amikor néhány mondat erejéig bekopogtattunk Pécsik Dénes szakosztály-igazgatóhoz. Tudakozódásunk apropóját az adta, hogy a Magyar Vízilabda Szövetség elnöksége szerdai ülésén elfogadta a szövetségi kapitány keretét, s a listán egyetlen egri neve sem szerepel. Pócsik Dénes először is sajnálkozását fejezte ki, hogy a szakosztály által javasolt Tűzkő Gyula és Ancsán András közül egyikük sem kapott bizalmat. Megjegyezte, hogy Tűzkő Gyula helyzete nem könnyű, hiszen jelenleg a kapusposztért folyik a legnagyobb versengés. Az egy évre szerződött szövetségi kapitány rövid távú elképzeléseibe nyilván jobban beleillettek a tapasztaltabb, ám nem biztos, hogy tehetségesebb kapuvédők. Ancsán Andrásnak megítélése szerint helye lett volna a válogatottban, hiszen nála gyengébb kvalitásúak is bekerültek. Mindkettőjük képességei, hozzáállásuk garanciát jelentenek arra, hogy még nem mondták ki az utolsó szót, és az elkövetkezendőkben magukra irányítják a figyelmet. Kosárlabdatabellák A férfikosárlabda NB II. D-csoportjában jelenleg így fest a táblázat: 1. Malév 9 2 1045- 842 20 2. Csőszer. 9 2 1029- 810 20 3. E. Tanép 8 3 1008- 956 19 4. Tungs. II. 7 4 1029- 896 18 5. Salgót. 7 3 897- 814 17 6. Külker. 5 4 690- 696 14 7. BMTE-T. 4 6 857- 922 14 8. Százh. P. 2 9 767- 958 13 9. Egri TK 2 9 872-1016 13 10. Fér. V. — 11 673- 967 11 A női kosárlabda NB II. D-csoportjában az eddig lejátszott fordulók után ez a sorrend alakult ki: 1. Ganz-M. 10 — 943463 20 2. MAFC 9 1 764552 19 3. Egri TK 6 6 826770 18 4. Ganz-0. 6 3 725541 15 5. Gyógyp. F. 4 5 617618 13 6. Dunai K. 3 6 531624 12 7. Salgétarj. 1 8 434705 10 8. Szolnak — 10 4611028 10
