Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-05 / 5. szám (4.szám)

2. NÉPÚJSÁG, 1990. január 5., péntek Magyarnak lenni nagyszerű érzés Jelentés a gyöngyösi segítségről Trf^ h bili (OÁm alctjá /iat^> /vt thhj-! oua <(* Uhuja ~ÍüÁ*úinJi^ ’kua.'wbrf, yfcunubJf üchvzli' (nóU epy La aiytnJ iM ÓvA /UŰL^jiTXMI QM*MaO' /Tronicka A JcocklXoXd , ApCfZ­íole/ &dety /ttntU ^Mattal d (pukel A Awyt ­^űLcl .CUlLtl^íd Órt&yy-Jjd&i J/txu. JcicAf- ttLß KcA , zvuúvií MLe^/aLÁdufu. ^IíU/UCUJHwUj^lmA Úa <v% ajcÚulou^ ■ *ÍÁ ^jíiwaíÍ. Egy köröndi fiatalasszonynak a búcsúzáskor nekünk átadott levele onlytarf fapsr rutoMiJá I T f.l-..» ■*^to IUQ tnrv A^tudlruJ. ^cuoUíoJlllu. 'indtol'ací. 'AzwIjC Ái frduuA, / ,'vSVxÁ\uMcJ. (Jib íróién (rfÁ~Wl Áttüuzf ^ nttiXUo íTu/rv» CVt cínzz^ {oJa^aA látod, Af? íitc io <J' . f>Ácu«(íít, cnv_Wiif Á-tf.cLri ' - f j / ( r *7 7 I ^ a Aj fa<í AlVCUtflit Gyöngyös város és a környező községek polgárai, az egyházak és egyes vállalatok gyorssegélyt gyűjtöttek és juttattak el Romá­nia magyarok lakta területeire. A gyűjtés és a szállítás összehango­lását a város polgáraiból alakult állampolgári bizottság végezte, a gyöngyösi felsővárosi plébánia segítségével. Az első szállítmányt, egy pót­kocsis teherautó élelmiszert és ruhaneműt december 23-án in­dítottuk útnak, a határon azon­ban az akkori súlyos helyzet mi­att nem juthatott át, így a gyulai vasútállomáson vagonba raktuk át. A további gyűjtés eljuttatásá­ra 11 gépkocsiból álló szállító konvojt szerveztünk, amelyet december 28-án hajnali 3 órakor indítottunk útnak. Délután ér­keztünk Kolozsvárra. A szállít­mány egy részét — 15 mázsa ke­nyér, izzólámpák, fénycsövek, szárazelemek, ruhanemű, bur­gonya — a város sportcsarnoká­ban raktuk le. Ötven mázsa lisz­tet és a gyógyszereket, kötszere­ket, illetve gyógyászati segédesz­közöket közvetlenül a felhaszná­lás helyére szállítottuk. Az élelmiszer túlnyomó részét másnap reggel a konvoj egy része továbbszállította Marosvásár­hely irányába, a Székelyföldre. Egy a Nyárád melletti kis falu­ban, Márkodon raktuk le a szál­lítmány nagyobbik részét, kisebb részét Gyergyóremetére, illetve Korondra vittük. Utunk során a felszabadult öröm és a köszönet számos jelét tapasztaltuk, magyar és román részről egyaránt. Erdélyi testvé­reink számára azonban az anyagi segítségnél is fontosabb a sza­bad, korlátozás és félelem nélkü­li személyes kapcsolat az anyaor­szági magyarokkal. Tapasztal­ják, hogy számíthatnak ránk a magyarságuk megtartását lehe­tővé tevő intézmény- és kapcso­latrendszer kiépítésében. Ma­gyarnak lenni — a megalázottság évtizedei után — újra nagyszerű érzés Közép-Európában. Meggyőződésünk, hogy a se­gélyek közvetlen eljuttatása igen fontos feladata a nemzet sorsáért felelősséget érző magyaroknak. Kérjük polgártársainkat, ado­mányaikkal tegyék lehetővé újabb segélyszállítmányok indí­tását. A Bajza Egyesület, gyöngyösi egyházak, Fidesz, HNF, Kisgaz­dapárt, KÖR, MDF, SZDSZ és Vöröskereszt tagjaiból alakult Állampolgári Bizottság A rászorulókhoz jutott a küldemény Egriek a Székelyföldön Mint hírül adtuk, Egerből is több segélyszállítmány indult út­nak. Szilveszter előtt összeállt egy konvoj, amelynek indulásakor komoly viták alakultak ki. Töb­ben ugyanis úgy vélték, hogy fe­lelőtlenség a Székelyföldre menni, mivel a Securitate emberei va­dásznak a kocsioszlopokra. A veszély ellenére 12 autó startolt. Az egyikkel tartott Szarvas Béla, akit visszaérkezése után kérdez­tük meg tapasztalatairól. — Jómagam is, mint minden hazatérő, fantasztikus hangulat­ról számolhatok be. Számomra a legnagyobb élményt az jelentet­te, mikor egy idős székely ember megsüvegelte a magyar zászlót, amely az első kocsin lobogott. Valósággal görcsberándult a gyomrom ekkor. — Nagyon veszélyesnek ítélték meg többen vállalkozásukat. Történt-e önökkel baj? — Szerencsére egy puskalö­vést sem hallottunk. A 12 kocsi közül egy balesetet szenvedett, ez volt az egyetlen probléma. Egyébként útjaink elváltak, a többség Marosvásárhelyre ment, mi három teherautóval Székely­udvarhelyre. — Hogyan fogadták az érkezé­süket, s milyen eseményekről ér­tesültek az ottaniaktól? — Úgy tíz perc alatt összesza­ladt a város, mindenki kalauzolni akart bennünket. A református paphoz vittük a küldeményt. A presbiterek segítettek lepakolni a szállítmányt, amelyben volt liszt, cukor, szalonna, tészta, bébiétel, cigaretta, s más efféle. A Nemze­ti Megmentési Front helyi veze­tői elmondták, hogy itt nem is volt lövöldözés a forradalom alatt, de a felbőszült tömegek megrohamozták a milíciát, s meglincseltek öt milicistát. Sokat beszélgettünk, elmondták prob­lémáikat, úgy láttuk: még rosz- szabb körülmények között él­nek, mint azokon a helyeken, ahol már jártunk. Még a román viszonyokhoz képet is szegé­nyek. Panaszkodtak, arról is hogy nincs könyv, sokszorosító eszköz, gyermekeik románul ta­nulták még a mondókákat is. Az általános gyűjtés után már pon­tosan meg kell fogalmaznunk, hogy mire is volna ott szükség az alapvető cikkeken túl. — Minden adományozót érde­kel, hogy mi is lett a szállítmá­nyok sorsa, mert olyan hírek is lábra kaptak, hogy nem a rászo­rulókhoz jut el... — Megdöbbentően precízen lajstromozták az egészet, s való­ban a legnagyobb ínséget szen­vedőkhöz kerül. Ha máshol ta­pasztaltak is szervezetlenséget, ilyennel nem találkoztunk, még a környező falvakra is gondoltak. Jellemző, hogy bennünket a pap a saját fejadagjából kínált meg, a világért sem nyúlt volna a küldeményekhez. * Szerdán este is útnak indult egy kon voj Egerből, amely ismét Er­dély szívébe vitte azt, ami az egri­ek segítőkészségét dicséri. A to­vábbiakban is figyelemmel kí­sérjük az adományok sorsát. (gábor) Lesz-e testvérvárosunk Romániában ? Alighogy megindultak az első segélyszállítmányok Romániába máris jó néhány hazai település vezetőiben megszületett az elha­tározás, hogy felvegyék a test­vérvárosi vagy testvérközségi kapcsolatot valamelyik kinti helységgel. Ennek praktikus oka is volt, hiszen így konkrétabb és nyomon követhetőbb a segítsé­gadás. Arról nem is beszélve, hogy ez a lépés kezdete lehet a hosszútávú baráti együttműkö­désnek. Békési Józsefet, Eger Város Tanácsa általános elnökhelyette­sét arról kérdeztük, hogy vajon a megyeszékhelyről indult-e el ha­sonló kezdeményezés? — Még karácsony előtt az egyik segélyszállítmány indítása­kor a Dobó téren összegyűlt em­berek javasolták: válasszunk testvérvárost. Mi is jónak láttuk az ötletet, s már december 28-án rendkívüli tanácsülés ült össze, hogy megvitassa a segítségadás­sal kapcsolatos teendőket. Ek­kor tíz név került szóba, végül is az érvek három magyarlakta vá­ros mellett szóltak: Marosvásár­hely, Székelyudvarhely vagy Sepsiszentgyörgy mellett. — Milyen szempontok alapján került szóba elsőként Marosvá­sárhely? — Az egri Gárdonyi Géza Színház indulása szorosan össze­kapcsolódik Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című darabjával. Maga az író is itt járt a bemutatón. Innen tehát az ér­zelmi kötődés. A praktikusabb ok, hogy a szükség órájában in­nen Egerből Marosvásárhelyre igen sok adományt küldtünk. Emellett számos kulturális, mű­vészeti hasonlóság is felfedezhe­tő a két város között. — Az elhatározást követte-e konkrét kapcsolatfelvétel? — Igen. A szilveszter előtt út­nak indított segélyszállítmány­nyal együtt egy levelet is eljuttat­tunk Marosvásárhelyre, Király Károlynak címezve, amelyben szándékunkat kinyilvánítottuk. — Mi lesz, ha valamilyen ok­nál fogva nemleges válasz érke­zik? — Akkor az említettek közül sorrendben a következővel vesz- szük fel a kapcsolatot. Egyébként Egerben is, a váro­si tanács százezer forint gyorsse­gélyt utalt ki, amelynek fele élel­miszerként jutott Romániába. (f i) Üzletmenet: forgalmi áron (Folytatás az 1. oldalról) zottság működésének koncepci­óját változatlanul kell hagyni: feladatai közé tartozik továbbra is, hogy a választási küzdelem idején az MTV-ben biztosítsa a pártérdekeken felülálló, esély- egyenlőséget jelentő, garantáló tö­megtájékoztatást. A kormány az ülésen úgy dön­tött, hogy megszünteti a televízió elnöki és elnökhelyettesi funkci­óját, s a tv irányítását egy elnök­ségre bízza. Megtárgyalta a Miniszterta­nács egyebek között a földtör­vény módosítására tett javaslatot is, miután a földforgalom terve­zett felszabadítása nagy érdeklő­dést és vitát váltott ki országszer­te. Főbb vonásaiban e módosítá­sok a következőket tartalmaz­zák: ha a tsz-tag szövetkezeti vi­szonya megszűnik, úgy például vételre felajánlhatja, vagy földjá­radékként, csereként benthagy­hatja a közösben a földjét, de mindenképpen a megfelelő for­galmi áron kell lebonyolítani az üzletmenetet. A tsz-tulajdonú földet csak úgy értékesíthetik, ha a vezetőség kétharmados több­séggel hozzájárul ehhez. Újdon­ság még, hogy az állami tulajdo­nú föld adás-vételét ugyanúgy engedélyeztetni kell, mint más egyéb állami vagyon értékesíté­sét. A kormány elé került egy ta­nulmánykötet — említette a szó­vivő —, amely A gazdasági rend­szer reformja címet viseli, s ame­lyet a Minisztertanács gazdaság- irányítási reformbizottsága állí­tott össze. Értéke, hogy a követ­kező kormánynak is hosszútávú programot ad a gazdaság alapve­tő átalakulásáról, a piacgazdál­kodás kialakításáról, valamint a válságból való kilábalás gazda­ságpolitikájáról. A tanulmány főbb elemei tartalmazzák a hazai erőforrások, valamint a külföldi tőke piaci szerepét, a nem haté­kony tevékenység megszünteté­sének hatásait, az állami támoga­tás csökkentésének fontosságát, a külföldi eladósodás lassítását, megállítását, illetve az állam Eu­rópa és a világ felé történő gaz­dasági nyitásának folyamatát. Leszögezi a tanulmány, hogy a reformprogram megvalósításá­nak első évében lassítható, illetve megállítható az életszínvonal csökkenése. A program egyéb­ként az elképzelések szerint 8-10 év alatt hajtható végre, és ebben a piacgazdálkodás alapjainak lét­rehozása három évet igényel. A kormányszóvivői tájékozta­tóval egyidőben a Miniszterta­nács az Alkotmánybíróság elhe­lyezéséről folytatott vitát. Szilvás István A válság politikai felelőseit keresik (Folytatás az 1. oldalról) az újságírókkal. Mint elhang­zott: az MSZP vezetői szerint a tisztázás igényével, kíméletlenül szembe kell nézni a párt múltjá­val, mégpedig megnevezve mindazokat, akik politikailag fe­lelősek a jelenlegi válságért. Az MSZP elnöksége úgy véli, hogy a dokumentumban név szerint említett egykori politikai vezetőket terheli — eltérő mér­tékben — a felelősség a politikai és a gazdasági reformfolyamat akadályozásáért. Éppen ezért a párt vezetői azon az állásponton vannak, hogy külön vizsgálat­nak kell feltárnia és tisztáznia a személyi felelősség körét. Éppen ezért az elnökség indítványozza, hogy az MSZP parlamenti kép­viselőcsoportja kezdeményezze egy ad hoc bizottság felállítását. Álláspontjuk szerint e bizottság előtt az elmúlt évtized valameny- nyi állami vezetőjének, valamint az országos és a megyei pártve­zetőknek, illetve a megyei és a fővárosi tanács elnökeinek va­gyonnyilatkozatot kellene ten­nie. Az MSZP dokumentuma ugyanakkor hangsúlyozza: a sze­mélyes felelősség megállapítása nem vezethet koncepciós perek­hez, valamiféle boszorkányüldö­zéshez, ám a vizsgálatoknak mindenképpen meg kell nevez­nie mindazokat, akik az elmúlt időszak önkényeskedéseiért, ha­talmi visszaéléseiért bizonyítha­tóan elmarasztalhatóak. Az MSZP elnöksége emellett azon­ban arra figyelmeztet állásfogla­lásában, hogy szükséges elvá­lasztani és egyértelműen megkü­lönböztetni a politikai és a bün­tetőjogi felelősséget. * * * Mint ismeretes, az MSZP el­nökségének javaslatát megelő­zően a Parlament decemberi ülésszakán Raffay Ernő ország- gyűlési képviselő már felvetette, hogy vonják felelősségre azokat a vezetőket, akik hibás döntése­ikkel válságos helyzetbe sodor­ták az országot. A képviselő in­dítványozta azt is, hogy hozza­nak létre egy országgyűlési bi­zottságot, amely összeállítaná a politikusok névsorát. (MTI) Átveheti a Stresemann-társaság aranyérmét Horn Gyula kitüntetése Horn Gyula külügyminisztert január 10-én Mainzban a Strese­mann-társaság aranyérmével tüntetik ki. A társaság erről szóló be­jelentését tegnap közölte a bonni külügyi hivatal. (MTI) Gabonaraktárban leltek rá a Ceausescu-házaspárra Laktanyafogság — szekusrohamokkal Támadástól tartva éjszakánként páncélautó körözött a diktátorral A Securitate egységei két na­pon át szárazföldi és légi támadá­sokat intéztek az ellen a laktanya ellen, ahol Nicolae és Elena Cea- usescut tartotta fogva a rendőr­ség és a katonaság. Corneliu Diamandescu ezredes, a román rendőrség helyettes parancsnoka beszélt erről a román televízió­nak adott szerdai nyilatkozatá­ban, amelyben első ízben adott hivatalos tájékoztatást a Ceau- sescu-házaspár életének utolsó napjairól. A rendőrezredes elmondta, hogy a Securitate alakulatai egé­szen a házaspár kivégzéséig bombázták a Bukaresttől észak­ra fekvő Buftea közelében lévő laktanyát, ahová Ceausescuékat pár órával elfogásuk után szállí­tották. A Ceausescu-párt egyéb­ként a Tirgovistétől 35 kilomé­terre lévő Cimpulung gabona­raktárában fogták el a rendőrök a feldühödött tömeg segítségé­vel. A rendőrök egy irodahely­ségben találtak rájuk, és azt mondták nekik, hogy védelmet akarnak biztosítani számukra, amit Ceausescuék elhittek. Innen rendőrautóval Tirgovis- te felé szállították a házaspárt, de végül nem mentek oda, mert a helyi rendőrőrs előtt dühöngő tömeg gyűlt össze és kövekkel dobálta az épületet, mivel azt hit­ték, hogy a rendőrség már bent őrzi a diktátort. Ezért a rendőr­autóval Bukarest felé hajtottak, a fővárostól néhány kilométerre egy erdőben megvárták a sötéte­dést, majd a bufteai laktanyában átadták Ceausescuékat a kato­naságnak. A házaspárt őrző biz­tonsági emberek attól tartottak, hogy a Securitate mérgesgázokat vethet be a laktanya ellen, ezért gázmaszkokat osztottak ki min­denkinek, éjszakánként pedig páncélozott járműben köröztek Ceausescuékkal, attól tartva, hogy a Securitate beveszi a lakta­nyát. A megyei könyvtár felhívása Nem elég csak adni, nem mindegy, hogy mit... A Bródy Sándor Megyei Könyvtár azzal a kéréssel fordul a városok lakosságához, bogy a Romániába szánt könyvadomá- nyokat juttassák el egri intézmé­nyükbe. Az ajándékkönyvek fo­gadásával az olvasószolgátat munkatársai foglalkoznak a nyit­vatartási idő alatt. Nem árt újból hangsúlyozni, hogy a jó szándékú segítségadás mikéntje sem mindegy. Olyan könyveket kell küldeni, amire va­lóban szükség van. Mivel főleg romániai könyvtárakba kerül az adomány, arra kérik a lakossá­got, hogy főként gyermekköny­veket, értékes szépirodalmat és hasznos ismeretterjesztő müve­ket ajánljanak fel. // ^ Bankunk számvitelben és pénzforgalomban jártas, tapasztalt, operatív pénzügyi-számviteli osztályvezetőt keres. Alkalmazás feltétele: szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, lehetőleg angol vagy német nyelvvizsga. A felvételhez részletes, szakmai tevékenységet is tartalmazó önéletrajz szükséges. Bérezés megegyezés alapján. Jelentkezni az AGROBANK RT Egri Területi Fiókjánál 3300 Eger, Almagyar út 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents