Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-30 / 24. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. január 30., kedd VÁLASZTÁSI FÓRUM 3. Szavazás 1990. Mi a szavazati jog? A választójogosultak száma, a szavazásból kizártak számának alakulása egy ország demokratikus berendezkedésének kifejező mérőszáma. Az általános, mindenkire kiterjedő választójogokért folyó harc a múlt század második felében vált a politikai küzdelmek egyik központi kérdésévé és mintegy 100 évnek kellett eltelnie, hogy legalább a fejlett országokban elfogadottá váljon a szavazati jog általánossága. Magyarországon is nyomon követhető ez a politikai harc. A nemesi előjogokon nyugvó képviselet helyett a népszuverenitás alapján álló 1848-49 évi átalakulás az állampolgárok mintegy 7 százalékának adott választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát főleg vagyoni cenzusokkal 4-5 százalékra zsugorították vissza. A század végi politikai harcokban jelenik meg egyre élesebben az általános választójogokért folyó küzdelem, amelyben már meghatározó szerepet játszik az alakuló szociáldemokrata párt. A döntést a kormányzat elodázza és a kirobbant első világháború miatt félre is teszi. 1918-19-ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az általánosság elvét elfogadja. A nyitást a Horthy-kor- mányzat nem tudja halogatni, először az állampolgárok 30 százalékának, majd a húszas évek közepétől mintegy 25 százalékának adott választójogot. A valóban általános választójogot a 1945. évi VIII. törvény teremtette meg, amikor az állampolgárok 56 szálékának volt szavazati joga. Ma ez az állampolgárok 65- 70 százalékáról mondható el. Akik 1 nem szavazhatnak Az idén elfogadott választójogi törvény kiindulópontként leszögezi, hogy minden nagykorú állampolgárnak választójoga van. Ezek közül megfosztja a választójogtól azt 1/ aki gondnokság alatt áll, azaz cselekvőképessége korlátozott, 2/ akit a bíróság mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától eltiltott, 3/ akit a bíróság elítélt és szabadságvesztés büntetését tölti 4/ akit a bíróság intézeti gyógykezelésre utalt. Ezen kívül kimondja, hogy szavazati jogában akadályozott az az állampolgár, aki külföldön tartózkodik (szavazókörzeteket ott nem szerveznek) vagy nincs Magyarországon állandó vagy ideiglenes lakóhelye. (A külföldön élőnek még akkor sincs szavazási lehetősége, ha a szavazás időpontjában Magyarországon tartózkodik.) Ezekkel a szabályokkal az új törvény nemcsak biztosítja a választójog általánosságát, de jogilag értékelhető kizáró okokat teremt. A megelőző 1945. utáni választójogi törvények bár biztosították a választójog általánosságát, de több jogilag bizonytalan, a választók jegyzékét elkészítő apparátus számára mérlegelést adó, vagy közigazgatási döntésre alapozott kizáró okot ismertek. Bizonytalan jogi kategóriák Régebben a közigazgatási döntés alapján nem volt választójoga a rendőri felügyelet alatt állónak. A legutóbbi választójogi törvényig nem volt választójoga az előzetes letartóztatásban lévőnek, pedig ilyen személy bűnösségét a bíróság még nem állapította meg, az ártatlanság vélelme alapján nem lehetett bűnösnek tekinteni. Az új választójogi törvény ilyen kizáró okot nem ismer, az előzetes letartóztatásban lévőknek is választójogot ad. A fenti indokok alapján ez helyes, bár kétségtelen, hogy ez alapján a fogvatartó intézetekben is szavazást kell szervezni, ami első pillanatra meglepőnek tűnik. Bizonytalan jogi kategóriának számított az elmebetegség, hiszen az előző választójogi törvények szerint az elmebetegséget ténykérdésként kellett mérlegelni. Ez többször konfliktushoz vezetett a tanács végrehajtó bizottsága és az állampolgárok között. A választók jegyzékéből e címen kihagyott személy gyakran már csak azért is bírósághoz fordult, hogy tiltakozzon az elmebeteggé nyilvánítás ellen. Az új szabályok ilyen mérlegelési lehetőséget nem adnak, mert ezen a címen csak azt foszthatják meg, akit gondnokság alá helyeztek vagy akit a bíróság elmebetegség miatt kényszergyógykezelésre utalt. Igaz ugyan, hogy ennek következtében előfordulhat, hogy szavazati jogot kap olyan személy is, akit a közvélemény elmebetegnek tart. A szavazati joggal rendelkezők jegyzékét az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal számítógépek segítségével hivatalból állítja össze és küldi meg a községi, illetőleg városi tanácsoknak. Az állampolgárnak tehát nem kell semmit tennie annak érdekében, hogy a jegyzékre felkerüljön. Az elkészült jegyzéket közszemlére kell tenni és egyben értesíteni kell minden választójogosultat arról, hogy a jegyzékre felvették. Az értesítéshez kapcsoltan minden választójogosult „Ajánlási szelvényt” is kap, amellyel általa támogatott jelöltet ajánlhat. Ha valakit kihagytak, vagy jogtalanul felvettek A választáson csak az a jelölt indulhat, aki 750 szelvényt, vagyis ennyi támogatást igazol. A szelvények kiadása nem kötelező. Ha valakit jogtalanul kihagytak a jegyzékből vagy valakit jogtalanul vettek fel a jegyzékre, úgy ez ellen bárki kifogással élhet a végrehajtó bizottság titkáránál. A jogos kifogást emelőt a vb.-titkár felveheti a jegyzékre, ám a felvételt megtagadó, vagy a jegyzékről való törlést elrendelő döntést csak bíróság hozhat. Ilyen döntés esetén a vb.-titkár hivatalból kell, hogy áttegye az ügyet a bírósághoz. A döntést három napon belül, nem peres eljárásbem kell a bíróságnak meghozni. Az így elkészült jegyzéket a szavazókörönként megalakított szavazatszedő bizottságok kapják meg. Bár a jegyzék csak deklarálja a választójogosultságot, mert a választójog az állampolgárt a törvény erejétől illeti meg, mégis gyakorlatilag élhet a szavazati jogával, aki a jegyzéken szerepel. Ha valaki választójogát a jegyzék elkészülte és a szavazás napja között elveszti vagy meghal, azt a vb.-titkár hivatalból törli a jegyzékről. Aki időközben állandó lakóhelyét megváltoztatja, a jegyzékben való szereplésről igazolást kérhet. Ilyen esetben is törlik a jegyzékről. Az igazolás alapján kérheti új lakóhelyének megfelelő jegyzékbe való felvételét. Erre az illetékes vb.-titkár jogosult, de ezt a választás napján a szavazatszedő bizottság elnöke is megteheti. Hasonló szabályok vannak túra nézve is, ha valaki a választás napján nem tartózkodik lakóhelyén. Erről a körülményről is lehet igazolást kérni. Ebben az esetben is törölni kell őt a jegyzékről. Az igazolás alapján az igazolásban szereplő helyiségben adhat le szavazatot. Ilyenkor azonban, ha nem lakóhelyének megfelelő választókerületben szavaz, az egyéni választókerületi jelöltekre nem szavazhat csak a megyei pártlistákra. Mindezek a szabályok teljes garanciát adnak arra, hogy minden nagykorú magyar állampolgár — kivéve az akarat- képzésre alkalmatlanokat és bűntetteket elkövetőket — szavazhasson. Ebből a szempontból a magyar választási rendszerrel szemben semmiféle kifogás nem emelhető, a törvény választási cenzusokat nem alkalmaz. dr. Schmidt Péter egyetemi tanár Választási etikai Megyénkben is ez érvényes Tisztelt Vállalkozó! Tisztelt Alkalmazott! Szeretne Önnek bemutatkozni a Vállalkozók Pártja Tájékoztatjuk, hogy a parlamenti képviselői választásokon az alábbi célkitűzéssel és programmal indulunk. Olyan adópolitikát és adórendszert követelünk, amely a vállalkozások élénkítését és stabilitását növeli. Kezdő vállalkozások adókedvezményben részesüljenek 3 évig. Korszerű hitelpolitikát kívánunk megvalósíttatni, amelynek egyik fő célja a műszaki fejlesztés és a beruházások ösztönzése ésszerű kamatterhek mellett, ezért Vállalkozási Bank létrehozását is tervezzük, amely a kisvállalkozások beindítását is segíti. Követeljük a gazdasági szerkezetváltás gyorsítását, reformját, az árfelhajtás beszüntetését, az infláció gerjesztésének megszüntetését. A szándékosan fizetésképtelen vállalatok 30 százalékos késedelmi kamatot fizessenek! Olyan piacgazdaságot akarunk, ahol azt kínálják a gyártók, amit és amilyent keresnek a vevők, a vevő azt meg is tudja fizetni, de ne csak a „KGST-piacokon.” Csak olyan társadalombiztosítási reformot fogadunk el, amelyben élesen elkülöníthetők a mindenki számára kötelező és önkéntességen nyugvó biztosítás. A szociálpolitikai juttatásokat válasszák el a társadalombiztosítástól. Legyen az az állam feladata és így egyben az állampolgárok alanyi joga! Követeljük, hogy az állam által nyújtott szolgáltatások mértéke legyen összhangban a befizetett adó és társadalombiztosítás mértékével! A nyugdíjak reálértékének mindenkori biztosítása szükséges. A volt „pártállam” vezetői — akik az országot tönkretették — maximális nyugdíj helyett, minimális nyugdíjban részesüljenek. Tiltakozunk a nyugtaadási-kötelezettség ellen, mivel a kereskedők nagy részének nincsenek meg a feltételei. Többségüknek nem telik sem alkalmazott adminisztrátorra, sem 100 ezer forintos pénztárgépre, viszont ami 50 ezer forinttól több, annak évente csak 20 százalékát lehet elszámolni. A Vállalkozók Pártja a vállalkozások, főleg a kisvállalkozások élénkítését valóban elősegítő törvények megalkotásáért harcol. A munkanélküliség növekedésének elkerülésére ez lehet az egyetlen gyógyszer! Mi hiszünk abban, hogy Magyarország a világkiállításra a vállalkozók országává válhat. Ehhez egy magát túlélő uralkodó réteg képtelen elvezetni minket! Ezeknek a kormánya beszorult, nem tud irányt váltani! Tisztelt Vállalkozó! Tisztelt Alkalmazott! (Hiszen Ön is lehet vállalkozó, vagy talán már volt is?) Ha egyetért velünk, a választásokon szavazzon képviselőjelöltjeinkre és pártunkra! Mi magunk ellen nem szavazunk, nem választunk! Vállalkozók Pártja Heves Megyei Szervezete A Vállalkozók Pártja Heves Megyei Szervezete tagjai január 27- én, szombaton a megyeszékhelyen megtartott ülésükön úgy döntöttek, hogy Eger körzetben Gyetvai József egri kisiparost, Füzesabony körzetben Benke László ostorosi kisiparost indítják a jelöltlistán. A többi négy körzet jelöltjeinek személyéről is döntenek a kisiparosok, kiskereskedők és más kisvállalkozók előtt, azok egyetértésével még ezen a héten, a városi-KIOSZ székházakban. Tagjaiktól kérik, hogy ajánló-szelvényüket hozzák magukkal, minden vállalkozót szeretettel várnak. Megegyezés született a választási etikai kódexről Budapesten. A dokumentumot, amelynek kidolgozását és elfogadását a Független Jogász Fórum szorgalmazta a választásokon indulni kívánó pártok számára, 12 szervezet — az Agrárszövetség, a Hazafias Választási Koalíció, a Nemzeti Kisgazda- párt, a Független Szociáldemokrata Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Liberális Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Fidesz — képviselője, valamint Salá- min András független képviselőjelölt látta el kézjegyével. Abban a reményben tesszük közzé a kódex teljes szövegét, hogy az a választások tisztaságát, a politikai kultúra erősödését, s végső soron a jogállamiság kialakulását segíti; szerkesztőségünk ebben a szellemben kívánja szolgálni a most következő napokban, hetekben az ország, a nemzet jövőjét, alapvetően meghatározó történelmi folyamatot. A nyilatkozatban részes politikai szervezetek és személyek meggyőződése: — hogy a választások tisztasága — Magyarország jelene és jövője, a nemzetközi megbecsülése szempontjából egyaránt — meghatározó jelentőségű; — hogy működőképes kormányzat csak vitathatatlanul tiszta választások után teremthető meg; — hogy csak akkor jöhet létre a nép valódi akaratát képviselő olyan Országgyűlés és kormány, amely képes a magyar társadalmat az erkölcsi, gazdasági és politikai válságból kiemelni, ha az ország lakosai átérzik a négy évtized óta első szabad parlamenti választások történelmi jelentőségét és hajlandók tevékenyen részt venni azokban; — hogy a társadalom csak akkor fog megmozdulni, ha olyan politikai erőket ismerhet meg, amelyeket nem önző hatalomvágy, hanem a nemzet szolgálatának őszinte óhaja vezet és amelyek nem megtévesztéssel és félrevezetéssel, ellenfeleik lejáratásával és törvénytelen eszközök felhasználásával igyekeznek minél több szavazathoz jutni, hanem szándékaikat és céljaikat, képességeiket és lehetőségeiket őszintén feltárva törekszenek a választó- polgárok bizalmának elnyerésére, ha olyan jelöltekkel találkozhat, akik nem csupán személyes ambícióiktól fűtve, hanem az ország jövője iránti elkötelezettség által vezérelve, illő méltósággal vesznek részt a választásokon. Ezekből a megfontolásokból kiindulva, a nyilatkozatban részes szervezetek és személyek, a magyar nemzet sorsáért és a Magyar Köztársaság jövőjéért őket terhelő felelősséget átérezve — az ön- korlátozás szükségességét felismerve — kötelezőnek fogadják el a következőkben megfogalmazott etikai szabályokat. I. 1. A nyilatkozatban részes politikai szervezetek és személyek a köztársaság törvényeit maradéktalanul betartják, tartózkodnak a választójogi törvény bírálatától, nem tesznek olyan nyilatkozatot, amellyel a választások súlyát és jelentőségét kétségbe vonják. II. 2. A kódex szabályai a választások mindazon észtvevőjére (jelöltet állító szervezetek; független jelöltek; sajtó, rádió, televízió és azok szervezetei — továbbiakban felek -) kötelezőek, akik illetve amelyek a Független Jogász Fórumhoz eljuttatott nyilatkozatukkal azokat elfogadják. A felek befolyásukat latbavetve tevőlegesen részt vesznek az etikai kódex szabályainak megismertetésében, elfogadtatásában és betartatásában. 3. A Független Jogász Fórum a nyilatkozatokat nyilvántartja, és az érdekelteket, valamint a nyilvánosságot a nyilvántartásba vételről tájékoztatja. 4. A nyilatkozatban részes szervezetek felelősséget vállalnak azért, hogy tagjaik, megbízottaik és támogatóik a kódexben foglaltakat betartják. Megbízottaik és támogatóik működéséért a nyilatkozatban részes független jelöltek is felelnek. A felek az érdekükben eljáró személyeket megbízólevéllel látják el. 5. A felek kötelezik magukat, hogy a kódexben foglalt kötelezettségeket a kívülállókkal szemben is betartják mindaddig, amíg azok a kódex rendelkezéseit nyilvánvalóan meg nem sértik. 6. Amennyiben a felek valamelyike a kódex rendelkezéseit megsérti, ez nem jogosítja fel a többieket arra, hogy hasonlóan cselekedjenek. 7. A kódex rendelkezései a felekre nyilatkozatuk megtételének napjától a választás végleges eredményének közzétételéig hatályosak. III. 8. A felek az ajánlások megszerzése során tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely a választópolgárok magánéletének megzavarásával jár. 9. Áz ajánlási szelvények gyűjtésének kizárólagos célja a törvényes jelöltállítás, ezért a felek tartózkodnak az ajánlási szelvények öncélú, verseny- szerű gyűjtésétől. 10. Kitöltetlen ajánlási szelvények gyűjtése tilos. IV. 11. A választási kampány célja, hogy a felek saját jelöltjeiket bemutassák, programjukat, politikai céljaikat ismertessék és értelmezzék. Ennek során tartózkodnak egymás lejáratásától. 12. A választási kampány során tilos a jelöltet bűncselekmény elkövetésével vádolni, mentesítés (rehabilitáció) esetén korábbi elítéltetésére utalni, jó hírnevét kétségbe vonni, magánéletére vonatkozó adatot ellene felhasználni. (Hitelrontás.) 13. Nem tartozik a hitelrontás fogalmi körébe a jelölt korábbi politikai tevékenységének ismertetése és értékelése. 14. A felek a választási etika követelményének tekintik, hogy a független jelöltek, a valósághoz hűen, minden rendelkezésükre álló eszközzel, hozzák a választópolgárok tudomására azt, ha valamely politikai párt nézeteivel rokonszenveznek, vagy támogatását élvezik. 15. A felek szükségesnek tartják, hogy a televízió és a rádió formálisan semleges (nem választási) műsoraiban az objektivitás, a pártatlanság és a kiegyensúlyozottság elve érvényesüljön. Ezekben a műsorokban szereplő személyek pártszimbólumokat nem viselnek és választási propagandát nem folytatnak. A felek ugyanakkor közösen törekszenek arra, hogy megnyilvánulásaikban mozgósítsanak a választásokban való részvételre. 16. A felek szorgalmazzák, illetve biztosítják, hogy a pártok a rádióban és a televízóban közzétett fizetett választási hirdetéseik mennyiségét — külön megállapodással — önként korlátozzák. 17. A felek tartózkodnak attól, hogy egymás választási gyűléseit és egyéb rendezvényeit megzavarják, azokat céljuktól eltérítsék, vagy saját céljaikra felhasználják. 18. Nemzeti szimbólumainkat a választásokon fellépő szervezetek kampányuk során azonos feltételek mellett szabadon haszálhatják, azok kisajátítása tilos. A felek egymás szimbólumait nem használhatják.
