Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-30 / 24. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. január 30., kedd Magyarország társult viszonyra törekszik az Európai Közösséggel Pártszékházak átadása Heves megyében Befejezés előtt áll Heves megyében is az MSZMP pártházainak és egyéb ingatlanainak átadása. Döntő többségük a helyi önkormány­zatok kezelésébe kerül. Az állomány nagysága és összértéke a követ­kező volt: Alapterület Db Ebből önálló rész­kezelés kezelés Összesen m2 Átlag m2 300 m2 fölötti 11 11 _ 9125 829,5 200-300 m2 köz. 24 20 4 5764 161,7 100-200 m2 köz. 25 11 14 3772 150,9 100 m2 alatti 32 3 29 1493 46,7 Összesen: 92 45 47 20154 219,1 Az MSZP ezekből az ingatlanokból 5 önálló épületet tartott meg, amelyek eddig körzeti alapszervezeti házak voltak, és további 4 épü­letrészben használ helyiségeket. A megtartott alapterület 1300 m2, amely az eddig kezelt terület 6,45 százaléka. Az átadott épületekkel, épületrészekkel egyidejűleg leltár szerint átadják a fogyóeszközöket és egyéb ingóságokat. Ezek összértéke (nyilvántartási érték) 34,5 millió forint. A helyi tanácsok jövőbeni hasznosítási javaslata a célok szerint a kö­vetkező: Oktatás, közművelődés Egészségügy, szociálpolitika 28 db 12 db Igazságügy 1 db Pártok elhelyezése 19 db Pénzintézetek 4 db Egyéb közösségi hasznosítás 28 db Összesen: 92 db A végleges rendezés a kormány — várhatóan februári — döntése után történik meg. Önkéntes rendőri tanács­kozások — pártokkal- KÜLFÖLDIEK NÉL­KÜL. Külföldi delegációk nem vesznek részt a BKP XIV., rend­kívüli kongresszusán — vált is­mertté a csaknem egymillió tagot számláló párt kongresszusának szófiai sajtóközpontjában. Ezút­tal hiányoznak a korábbi kong­resszusok idején megszokott transzparensek, jelszavak, jelké­pek, vezetői portrék. A kifeje­zetten munkajellegű kongresz- szust háromnaposra tervezik.- SZOVJET TILTAKO­ZÁS. A Szovjetunió tiltakozott a Lengyel Népköztársaságnál a krakkói szovjet főkonzulátus el­leni vasárnapi támadásért. A hétfői tiltakozás felhívja rá a fi­gyelmet, hogy a vasárnapi nem az első szovjetellenes cseleke­det volt: meggyalázták a Len­gyelország felszabadításáért fo­lyó harcban elesett szovjet kato­nák sírjait, a szovjet állam kima­gasló személyiségeinek emlék­műveit.- CASTRO-BESZÉD. A forradalmat és a szocializmust védelmező kubai népre „súlyos próbatétel vár az elkövetkező időkben” a nemzetközi helyzet megváltozása miatt — jelentette ki Fidel Castro kubai elnök a szakszervezetek kongresszusá­nak zárónapján, vasárnap. A ha­ladó erők tábora megzavarodott — mondta.- LUTHERÁNUS VILÁG­GYŰLÉS. A brazíliai Curitibá- ban kedden megnyílik a Luthe­ránus Világszövetség világgyű­lése. A „Meghallottam népem kiáltását” kezdetű bibliai idézet szellemében tartandó világgyű­lés központi témája a társadal­mi kérdések és az evangélikus egyházak hozzájuk fűződő vi­szonya. LEMP helyett: új szociál­demokrata párt Nem sikerült meg­őrizni a teljes egységet Több mint négy évtizedes út­jának végére érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt, amikor 11. kongresszusa hétfőn hajnal­ban kimondta a párt megszűné­sét és a kongresszus által megala­kított új baloldali pártnak, a Len­gyel Köztársaság szociáldemok­rata pártjának adta át minden vagyonát. A feloszlató határozatban a LEMP beismerte: nem sikerült teljesítenie maga elé tűzött törté­nelmi feladatát, elveszítette a társadalom bizalmát és e bizalom visszaszerzésének reményét. A kongresszus bocsánatot kért minden, a politikai nézeteiért meghurcolt tagjától, és megala­pozatlannak minősítve pártbün­tetéseiket törölte. Hosszantartó tapstól kísérve mondtak köszö­netét a LEMP első titkárának, a könnyekig meghatott Mieczys- law Rakowskinak. Az alapító kongresszuson el­fogadták a demokratikus centra­lizmussal, a proletárdiktatúrá­val, a proletár internacionaliz­mussal, a párt eddigi struktúrájá­val szakító szociáldemokrata programot és alapszabályzatot, amelyek kidolgozásánál a nyu­gat-európai szociáldemokrata és szocialista pártok mellett, a Ma­gyar Szocialista Párt alapdoku­mentumaiból is merítettek. Nem sikerült a párt teljes egy­ségét megőrizni. A Lengyel Köz­társaság szociáldemokrata párt­ját a küldöttek többsége hozta létre, de már a kongresszus ide­jén Tadeusz Fiszbach több mint 100 küldött közreműködésével megkezdte a lengyel szociálde­mokrata unió szervezését, amelyben eddig a LEMP 24 par­lamenti képviselője is jelezte részvételét, és amely lemondott a LEMP vagyonára támasztott igényéről. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Németh Miklós miniszterel­nök hétfőn délután felszólalt az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésén. Elmondotta: — Felszámoló­ban van a kontinensünk keleti és nyugati felének több évtizedes mesterséges szembeállítását eredményező hidegháború. A kelet-európai változások Ma­gyarországon az elsők között vették kezdetüket. Magyaror­szágon bontották le elsőként a vasfüggönyt, itt kezdődött el a pártállam mo­nolit struktúrájának felszámolá­sa. A mintegy kétéves dinamikus és békés demokratikus átalaku­lási folyamatban az egymástól is különböző pártprogramok elle­nére nemzeti konszenzus van a tekintetben, hogy az egyetemes emberi jogok maradéktalan ér­vényesülésére épülő, többpárt­rendszerű, alkotmányos jogál­lam, parlamenti demokrácia ki­építése és zavartalan működése a cél. A gazdaságot illetően is többségi vélemény alakult ki az eltérő indíttatású politikai erők között arról, hogy fontos nemze­ti érdek egy szociális piacgazda­ság megteremtése Magyarorszá­gon. E két kérdésben kialakult nemzeti konszenzus képezi a bé­kés átmenet egyik legfontosabb fundamentumát, és egyben ga­ranciáját is, függetlenül attól, hogy a márciusi parlamenti vá­lasztásokra való felkészülésben időnként felizzanak a szenvedé­lyek, kiéleződik a pártok közötti küzdelem”. A miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a magyar politi­kai pártok demonstrálni fogják a nemzet iránti felelősségüket és politikai érettségüket, biztosítják — a választások eredményétől függetlenül — a demokratikus átmenet békés folytatódását. — Ügy akarunk az új európai értékrendhez tartozni, hogy megszüntetünk mindenféle ellenségeskedést más népekkel, népcsoportokkal, kisebbségekkel szemben — mondotta. — Nekünk magya­roknak olyan tanulság ez, amit történelmi tapasztalataink tettek maradandóvá tudatunkban. Ezután így folytatta: — A közvetlen szomszédsá­gunkban történő változások ter­mészetesen nem maradnak hatás nélkül ránk sem, mint ahogy nagy valószínűséggel feltételez­hető: újra írják az össz-európai folyamatok egészének forgató- könyvét. Az új helyzet minden érdekelt fél számára megkerül- hetetlenné teszi, hogy újragon­dolják eddigi integrációs kon­cepcióikat. Kötelességünk fel­tenni magunknak újból és újból a kérdést: felkészültünk-e igazá­ból arra, hogy gyakorlatilag a vé­géhez ért egy történelmi korszak Európában? Hogy a megosztott Európa helyét kontinensünkön egy új belső struktúra veszi át, ahol maradnak is törésvonalak, de azok bizonyára máshol hú­zódnak majd meg, mint az eddi­giek? S hogy ennek az új európai belső struktúrának a külső kap­csolatrendszere is óhatalanul megváltozik? Akarunk-e, illetve tudunk-e valójában egységes Európában gondolkodni, vagy pedig fantáziánkat változatlanul bekényszerítjük az eddigi törté­nelmi fejlődés korlátái közé, vagy éppen a mai érdekütközé­sek mikrobarázdáiba? S hogyan vagyunk felkészülve a lehetséges új konfliktusokra, amelyek az emberi kapcsolatok szorosabbá válásából, vagy az erő- és érdek- viszonyok átrendezéséből fa­kadnak? Meg vannak-e, vagy meg lesznek-e azok az európai intézmények, amelyek a konflik­tusokat kezelni tudják, lesz-e ezeknek az intézményeknek kel­lő súlyuk, hogy integrálni tudják a nemzeti indíttatású törekvése­ket, és kezelni legyenek képesek a gazdasági, politikai, etnikai vagy bármilyen más köntösben jelent­kező nacionalizmust? A kihívás komplex — távolról sem csupán kereskedelmi vagy vámproblé­mát jelent. — A demokratikus átalakítási folyamat megvalósításához, bel­ső stabilitásunk megőrzéséhez nyugodt, kiszámítható nemzetközi környezetre van szükségünk Európában, de tágabb értelemben is. Lehetősé­geinkhez képest az előbbiek tar­tós kialakításához kívánunk hoz­zájárulni külpolitikai — tágab- ban értelmezbe — külkapcsolati gyakorlatunkkal. Ezzel össze­függésben szükségesnek tartom itt is megismételni: egy korábbi, ma már végérvényesen meghala­dott időszak sajátjának tekinthe­tő a magyar külpolitika ideoló­giai kötöttségek által determinált alakítása. Ezen elvi álláspon­tunk fejeződik ki abban is, hogy társadalmi berendezkedéstől, szövetségesi hovatartozástól függetlenül következetesen sík- raszállunk az emberi jogok, a nemzetiségek egyéni és kolektív jogainak tiszteletben tartásáért. A továbbiakban Németh Mik­lós kifejtette: — Múlt év júniusa óta Ma­gyarország — a Szovjetunióval és Lengyelországgal együtt- külön­leges meghívottként részt vehet a közgyűlés plenáris és bizottsági ülésein. Attól a határozott szán­dékunktól vezetve, hogy elmé­lyítsük sokoldalú kötődésünket Európához, hogy erőnkhöz mér­ten hozzájáruljunk az európai egység kialakításához, múlt év őszén elhatároztuk, hogy kérjük csatlakozásunkat az Európa Ta­nácshoz. Szeretném remélni, hogy az országunkban megvaló­sult, illetve megvalósuló törté­nelmi változások, továbbá Ma­gyarország és az Európa Tanács közötti mind szélesebb körű kapcsolatok kellő alapul szolgál­nak ahhoz, hogy a közgyűlés és a miniszteri bizottság kedvezően foglaljon állást csatlakozási ké­relmünkről, aminek eredménye­ként Magyarország még az idén az Európa Tanács tagjává válhat. A miniszterelnök bejelentette Magyarország csatlakozási szán­dékét a Helyi Önkormányzat Európai Chartájához, valamint a területi köztestületek és hatósá­gok határokon átnyúló együtt­működéséről kötött európai egyezményhez. Magyarország kész megfigyelői minőségben szakértői szinten bekapcsolódni a Regionális és Kisebbségi Nyel­vek Chartájának előkészítő munkálataiba. A Magyar Köztársaság kor­mánya nevében Németh Miklós üdvözölte az Európa Tanács és a Közös Piac kezdeményezését, azt, hogy az 1990-es esztendőt a turizmus évének nyilvánították. Majd hangoztatta: — Várakozással tekintünk Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára februári magyarországi látogatása elé. Országunkban a demokratizálá­si folyamat fontos állomása lesz március 25-e, az a nap, amelyre a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke meghívta az Európa Ta­nács közgyűlésének képviselőit, hogy legyenek jelen a választáso­kon. — Alapvető fontosságot tulaj­donítunk annak, hogy Magyar- ország szervesen integrálódjék Európába. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európai Közösségekhez fűződő kapcso­latainknak. Elismeréssel adó­zunk a 24 fejlett országnak, s ezen belül az Európai Közösség tagjainak mindazokért az erőfe­szítéseiért, amelyeket azért tesz­nek, hogy segítsék Magyarorszá­got a reformfolyamatok kiteljesí­tésében. — Élő és bővülő kapcsolata­ink vannak az Európa Parla­menttel, a tizenkét tagország kö­zös parlamenti szervével. Az Eu­rópai Közösség politikai együtt­működése keretében rendsze­ressé váltak politikai konzultá­cióink. Szeretnénk továbblépni az Európai Közösségéhez való közeledésünkben, remélve, hogy a nem távoli jövőben Magyaror­szág különleges társult viszonyt alakíthat ki az Európai Közös­séggel, ami elősegíthetné euró­pai integrálódásunkat — mon­dotta befejezésül Németh Mik­lós. Hétfőn este véget ért Németh Miklós strasbourgi látogatása. Linnék végeztével hazarepült kí­séretével. (Folytatás az 1. oldalról) nem túl magas szintű technikai ellátottság, a képzettség hiá­nyosságai, s nem utolsó sorban a társadalmi presztízsveszteség. Eger és környéke „bűnügyi fer- tőzöttsége” egyre súlyosabb — ám azt még mindig elmondhat­juk, hogy e folyamatok ellenére az országos átlaghoz hasonlí­tunk. A megyeszékhelyen is gyara­podott a nyomozás-elrendelések száma — és csökkent ezek ered­ményessége. A bűncselekmé­nyek zömét a kisebb veszélyessé- gű vétségek teszik ki, ugyanak­kor nőtt a nagy hátrányt okozó, szervezetten és folyamatosan el­követett bűntettek száma. Az MDF képviselője megkö­szönte a rendőrség közreműkö­dését, amellyel programjaik za­vartalan megrendezéséhez járul­(Folytatás az 1. oldalról) fegyverüket, a sztrájkot alkal­mazni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a lehetőséget a ké­sőbbiekre nézve is elvetnék. Vé­gezetül a munkásszolidaritás je­lentőségéről beszélt a jelenlegi helyzetben, arról az erőről, amely nem engedi, hogy szem­beállítsák egymással a dolgozók különböző rétegeit. Ennek je­gyében fejezte ki szolidaritását a közlekedési dolgozók közel­múltbeli sztrájkjával. Mondani­valóját azzal a gondolattal zárta: „aki harcol az veszíthet is, de aki nem harcol, az máris veszített”. A fiatal szakszervezeti dolgo­zók nevében Moldván János kért szót, aki „az első szakszervezeti ifjúsági kongresszus végsőkig el- keresedett kétszáz küldöttének” támogatásáról biztosította a til­takozó nagygyűlés résztvevőit. Mint mondta: a fiatalok nem elé­gedetlenkedni jöttek el a Parla­menthez, hanem most már köve­telnek. Követelik a munkához való jogot, az életkezdéshez ele­gendő bért. A szervezők a nagygyűlés résztvevőinek egyöntetű helyes­lése közepette ismételten kinyil­vánították a Szakszervezetek Országos Koordinációs Taná­tak. Egyben megjegyezte: szük­ségesnek tartja, hogy az önkén­tes rendőri szervezet — más for­mában, más elnevezéssel esetleg, de továbbra is működjék. A kis­gazdák hozzászólója legfonto­sabbnak a vagyonvédelmi mun­kát tartotta, s felajánlotta: ha kell, ők maguk is szerveznek cso­portokat, hogy a rendőrség mun­káját segítsék. A keresztényde­mokrata résztvevő az ártatlanság védelmét helyezte mindenek fö­lé, s ebben kért nagyobb körülte­kintést. Dr. Jónás Pál r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője végezetül el­mondta: örvendetes, hogy me­gyénkben a pártokkal jó kapcso­latot sikerült kialakítaniuk, s to­vábbra is ilyen együttműködés és a párbeszéd jegyében képzelik el a rendőrség jövőbeni munkáját. csának követeléseit. így azt, hogy a bérek alsó határa legalább 5100 forint legyen; minden munkavállaló részesüljön legke­vesebb 10 százalékos, de lega­lább 500 forintos béremelésben; január elsejével visszamenőleg emeljék további, legalább 200 forinttal a társadalombiztosítási, szociális ellátásokat; mérsékel­jék és rögzítsék néhány alapvető élelmiszer árát. Ezt követően az előzetes programtól eltérően Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben, hóna­pokban többször is tárgyalt a kormányzat képviselőivel a szakszervezetek követeléseiről, de azok nem találtak meghallga­tásra. Nagy taps fogadta azt a ki­jelentését: a kormánynak, az or­szág más felelős szervezeteinek igenis szembe kell néznie a szak- szervezetek törekvéseivel, s rö­vid időn belül megállapodások­hoz, egyezségekhez vezető tár­gyalásokat kell kezdenie a mun­kavállalók képviselőivel. Ez el­kerülhetetlen, ha nem kívánják az országot végeláthatatlan sztrájkokba sodorni, ami egyéb­ként a munkavállalóknak sem érdeke. (MTI) BUKAREST: Harckocsik és fegyveres katonák vigyáznak a rendre a Victoria téren, a Nemzeti Meg- mentési Front Tanácsának székháza előtt tartott tüntetésen, amelyen több tízezres tömeg követelte a kommunista vezetők leváltását. ' Népújság-telefotó MTI) Szakszervezeti tiltakozás a Parlament előtt

Next

/
Thumbnails
Contents