Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-30 / 24. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. január 30., kedd Magyarország társult viszonyra törekszik az Európai Közösséggel Pártszékházak átadása Heves megyében Befejezés előtt áll Heves megyében is az MSZMP pártházainak és egyéb ingatlanainak átadása. Döntő többségük a helyi önkormányzatok kezelésébe kerül. Az állomány nagysága és összértéke a következő volt: Alapterület Db Ebből önálló részkezelés kezelés Összesen m2 Átlag m2 300 m2 fölötti 11 11 _ 9125 829,5 200-300 m2 köz. 24 20 4 5764 161,7 100-200 m2 köz. 25 11 14 3772 150,9 100 m2 alatti 32 3 29 1493 46,7 Összesen: 92 45 47 20154 219,1 Az MSZP ezekből az ingatlanokból 5 önálló épületet tartott meg, amelyek eddig körzeti alapszervezeti házak voltak, és további 4 épületrészben használ helyiségeket. A megtartott alapterület 1300 m2, amely az eddig kezelt terület 6,45 százaléka. Az átadott épületekkel, épületrészekkel egyidejűleg leltár szerint átadják a fogyóeszközöket és egyéb ingóságokat. Ezek összértéke (nyilvántartási érték) 34,5 millió forint. A helyi tanácsok jövőbeni hasznosítási javaslata a célok szerint a következő: Oktatás, közművelődés Egészségügy, szociálpolitika 28 db 12 db Igazságügy 1 db Pártok elhelyezése 19 db Pénzintézetek 4 db Egyéb közösségi hasznosítás 28 db Összesen: 92 db A végleges rendezés a kormány — várhatóan februári — döntése után történik meg. Önkéntes rendőri tanácskozások — pártokkal- KÜLFÖLDIEK NÉLKÜL. Külföldi delegációk nem vesznek részt a BKP XIV., rendkívüli kongresszusán — vált ismertté a csaknem egymillió tagot számláló párt kongresszusának szófiai sajtóközpontjában. Ezúttal hiányoznak a korábbi kongresszusok idején megszokott transzparensek, jelszavak, jelképek, vezetői portrék. A kifejezetten munkajellegű kongresz- szust háromnaposra tervezik.- SZOVJET TILTAKOZÁS. A Szovjetunió tiltakozott a Lengyel Népköztársaságnál a krakkói szovjet főkonzulátus elleni vasárnapi támadásért. A hétfői tiltakozás felhívja rá a figyelmet, hogy a vasárnapi nem az első szovjetellenes cselekedet volt: meggyalázták a Lengyelország felszabadításáért folyó harcban elesett szovjet katonák sírjait, a szovjet állam kimagasló személyiségeinek emlékműveit.- CASTRO-BESZÉD. A forradalmat és a szocializmust védelmező kubai népre „súlyos próbatétel vár az elkövetkező időkben” a nemzetközi helyzet megváltozása miatt — jelentette ki Fidel Castro kubai elnök a szakszervezetek kongresszusának zárónapján, vasárnap. A haladó erők tábora megzavarodott — mondta.- LUTHERÁNUS VILÁGGYŰLÉS. A brazíliai Curitibá- ban kedden megnyílik a Lutheránus Világszövetség világgyűlése. A „Meghallottam népem kiáltását” kezdetű bibliai idézet szellemében tartandó világgyűlés központi témája a társadalmi kérdések és az evangélikus egyházak hozzájuk fűződő viszonya. LEMP helyett: új szociáldemokrata párt Nem sikerült megőrizni a teljes egységet Több mint négy évtizedes útjának végére érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt, amikor 11. kongresszusa hétfőn hajnalban kimondta a párt megszűnését és a kongresszus által megalakított új baloldali pártnak, a Lengyel Köztársaság szociáldemokrata pártjának adta át minden vagyonát. A feloszlató határozatban a LEMP beismerte: nem sikerült teljesítenie maga elé tűzött történelmi feladatát, elveszítette a társadalom bizalmát és e bizalom visszaszerzésének reményét. A kongresszus bocsánatot kért minden, a politikai nézeteiért meghurcolt tagjától, és megalapozatlannak minősítve pártbüntetéseiket törölte. Hosszantartó tapstól kísérve mondtak köszönetét a LEMP első titkárának, a könnyekig meghatott Mieczys- law Rakowskinak. Az alapító kongresszuson elfogadták a demokratikus centralizmussal, a proletárdiktatúrával, a proletár internacionalizmussal, a párt eddigi struktúrájával szakító szociáldemokrata programot és alapszabályzatot, amelyek kidolgozásánál a nyugat-európai szociáldemokrata és szocialista pártok mellett, a Magyar Szocialista Párt alapdokumentumaiból is merítettek. Nem sikerült a párt teljes egységét megőrizni. A Lengyel Köztársaság szociáldemokrata pártját a küldöttek többsége hozta létre, de már a kongresszus idején Tadeusz Fiszbach több mint 100 küldött közreműködésével megkezdte a lengyel szociáldemokrata unió szervezését, amelyben eddig a LEMP 24 parlamenti képviselője is jelezte részvételét, és amely lemondott a LEMP vagyonára támasztott igényéről. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Németh Miklós miniszterelnök hétfőn délután felszólalt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. Elmondotta: — Felszámolóban van a kontinensünk keleti és nyugati felének több évtizedes mesterséges szembeállítását eredményező hidegháború. A kelet-európai változások Magyarországon az elsők között vették kezdetüket. Magyarországon bontották le elsőként a vasfüggönyt, itt kezdődött el a pártállam monolit struktúrájának felszámolása. A mintegy kétéves dinamikus és békés demokratikus átalakulási folyamatban az egymástól is különböző pártprogramok ellenére nemzeti konszenzus van a tekintetben, hogy az egyetemes emberi jogok maradéktalan érvényesülésére épülő, többpártrendszerű, alkotmányos jogállam, parlamenti demokrácia kiépítése és zavartalan működése a cél. A gazdaságot illetően is többségi vélemény alakult ki az eltérő indíttatású politikai erők között arról, hogy fontos nemzeti érdek egy szociális piacgazdaság megteremtése Magyarországon. E két kérdésben kialakult nemzeti konszenzus képezi a békés átmenet egyik legfontosabb fundamentumát, és egyben garanciáját is, függetlenül attól, hogy a márciusi parlamenti választásokra való felkészülésben időnként felizzanak a szenvedélyek, kiéleződik a pártok közötti küzdelem”. A miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a magyar politikai pártok demonstrálni fogják a nemzet iránti felelősségüket és politikai érettségüket, biztosítják — a választások eredményétől függetlenül — a demokratikus átmenet békés folytatódását. — Ügy akarunk az új európai értékrendhez tartozni, hogy megszüntetünk mindenféle ellenségeskedést más népekkel, népcsoportokkal, kisebbségekkel szemben — mondotta. — Nekünk magyaroknak olyan tanulság ez, amit történelmi tapasztalataink tettek maradandóvá tudatunkban. Ezután így folytatta: — A közvetlen szomszédságunkban történő változások természetesen nem maradnak hatás nélkül ránk sem, mint ahogy nagy valószínűséggel feltételezhető: újra írják az össz-európai folyamatok egészének forgató- könyvét. Az új helyzet minden érdekelt fél számára megkerül- hetetlenné teszi, hogy újragondolják eddigi integrációs koncepcióikat. Kötelességünk feltenni magunknak újból és újból a kérdést: felkészültünk-e igazából arra, hogy gyakorlatilag a végéhez ért egy történelmi korszak Európában? Hogy a megosztott Európa helyét kontinensünkön egy új belső struktúra veszi át, ahol maradnak is törésvonalak, de azok bizonyára máshol húzódnak majd meg, mint az eddigiek? S hogy ennek az új európai belső struktúrának a külső kapcsolatrendszere is óhatalanul megváltozik? Akarunk-e, illetve tudunk-e valójában egységes Európában gondolkodni, vagy pedig fantáziánkat változatlanul bekényszerítjük az eddigi történelmi fejlődés korlátái közé, vagy éppen a mai érdekütközések mikrobarázdáiba? S hogyan vagyunk felkészülve a lehetséges új konfliktusokra, amelyek az emberi kapcsolatok szorosabbá válásából, vagy az erő- és érdek- viszonyok átrendezéséből fakadnak? Meg vannak-e, vagy meg lesznek-e azok az európai intézmények, amelyek a konfliktusokat kezelni tudják, lesz-e ezeknek az intézményeknek kellő súlyuk, hogy integrálni tudják a nemzeti indíttatású törekvéseket, és kezelni legyenek képesek a gazdasági, politikai, etnikai vagy bármilyen más köntösben jelentkező nacionalizmust? A kihívás komplex — távolról sem csupán kereskedelmi vagy vámproblémát jelent. — A demokratikus átalakítási folyamat megvalósításához, belső stabilitásunk megőrzéséhez nyugodt, kiszámítható nemzetközi környezetre van szükségünk Európában, de tágabb értelemben is. Lehetőségeinkhez képest az előbbiek tartós kialakításához kívánunk hozzájárulni külpolitikai — tágab- ban értelmezbe — külkapcsolati gyakorlatunkkal. Ezzel összefüggésben szükségesnek tartom itt is megismételni: egy korábbi, ma már végérvényesen meghaladott időszak sajátjának tekinthető a magyar külpolitika ideológiai kötöttségek által determinált alakítása. Ezen elvi álláspontunk fejeződik ki abban is, hogy társadalmi berendezkedéstől, szövetségesi hovatartozástól függetlenül következetesen sík- raszállunk az emberi jogok, a nemzetiségek egyéni és kolektív jogainak tiszteletben tartásáért. A továbbiakban Németh Miklós kifejtette: — Múlt év júniusa óta Magyarország — a Szovjetunióval és Lengyelországgal együtt- különleges meghívottként részt vehet a közgyűlés plenáris és bizottsági ülésein. Attól a határozott szándékunktól vezetve, hogy elmélyítsük sokoldalú kötődésünket Európához, hogy erőnkhöz mérten hozzájáruljunk az európai egység kialakításához, múlt év őszén elhatároztuk, hogy kérjük csatlakozásunkat az Európa Tanácshoz. Szeretném remélni, hogy az országunkban megvalósult, illetve megvalósuló történelmi változások, továbbá Magyarország és az Európa Tanács közötti mind szélesebb körű kapcsolatok kellő alapul szolgálnak ahhoz, hogy a közgyűlés és a miniszteri bizottság kedvezően foglaljon állást csatlakozási kérelmünkről, aminek eredményeként Magyarország még az idén az Európa Tanács tagjává válhat. A miniszterelnök bejelentette Magyarország csatlakozási szándékét a Helyi Önkormányzat Európai Chartájához, valamint a területi köztestületek és hatóságok határokon átnyúló együttműködéséről kötött európai egyezményhez. Magyarország kész megfigyelői minőségben szakértői szinten bekapcsolódni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának előkészítő munkálataiba. A Magyar Köztársaság kormánya nevében Németh Miklós üdvözölte az Európa Tanács és a Közös Piac kezdeményezését, azt, hogy az 1990-es esztendőt a turizmus évének nyilvánították. Majd hangoztatta: — Várakozással tekintünk Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára februári magyarországi látogatása elé. Országunkban a demokratizálási folyamat fontos állomása lesz március 25-e, az a nap, amelyre a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke meghívta az Európa Tanács közgyűlésének képviselőit, hogy legyenek jelen a választásokon. — Alapvető fontosságot tulajdonítunk annak, hogy Magyar- ország szervesen integrálódjék Európába. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európai Közösségekhez fűződő kapcsolatainknak. Elismeréssel adózunk a 24 fejlett országnak, s ezen belül az Európai Közösség tagjainak mindazokért az erőfeszítéseiért, amelyeket azért tesznek, hogy segítsék Magyarországot a reformfolyamatok kiteljesítésében. — Élő és bővülő kapcsolataink vannak az Európa Parlamenttel, a tizenkét tagország közös parlamenti szervével. Az Európai Közösség politikai együttműködése keretében rendszeressé váltak politikai konzultációink. Szeretnénk továbblépni az Európai Közösségéhez való közeledésünkben, remélve, hogy a nem távoli jövőben Magyarország különleges társult viszonyt alakíthat ki az Európai Közösséggel, ami elősegíthetné európai integrálódásunkat — mondotta befejezésül Németh Miklós. Hétfőn este véget ért Németh Miklós strasbourgi látogatása. Linnék végeztével hazarepült kíséretével. (Folytatás az 1. oldalról) nem túl magas szintű technikai ellátottság, a képzettség hiányosságai, s nem utolsó sorban a társadalmi presztízsveszteség. Eger és környéke „bűnügyi fer- tőzöttsége” egyre súlyosabb — ám azt még mindig elmondhatjuk, hogy e folyamatok ellenére az országos átlaghoz hasonlítunk. A megyeszékhelyen is gyarapodott a nyomozás-elrendelések száma — és csökkent ezek eredményessége. A bűncselekmények zömét a kisebb veszélyessé- gű vétségek teszik ki, ugyanakkor nőtt a nagy hátrányt okozó, szervezetten és folyamatosan elkövetett bűntettek száma. Az MDF képviselője megköszönte a rendőrség közreműködését, amellyel programjaik zavartalan megrendezéséhez járul(Folytatás az 1. oldalról) fegyverüket, a sztrájkot alkalmazni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a lehetőséget a későbbiekre nézve is elvetnék. Végezetül a munkásszolidaritás jelentőségéről beszélt a jelenlegi helyzetben, arról az erőről, amely nem engedi, hogy szembeállítsák egymással a dolgozók különböző rétegeit. Ennek jegyében fejezte ki szolidaritását a közlekedési dolgozók közelmúltbeli sztrájkjával. Mondanivalóját azzal a gondolattal zárta: „aki harcol az veszíthet is, de aki nem harcol, az máris veszített”. A fiatal szakszervezeti dolgozók nevében Moldván János kért szót, aki „az első szakszervezeti ifjúsági kongresszus végsőkig el- keresedett kétszáz küldöttének” támogatásáról biztosította a tiltakozó nagygyűlés résztvevőit. Mint mondta: a fiatalok nem elégedetlenkedni jöttek el a Parlamenthez, hanem most már követelnek. Követelik a munkához való jogot, az életkezdéshez elegendő bért. A szervezők a nagygyűlés résztvevőinek egyöntetű helyeslése közepette ismételten kinyilvánították a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanátak. Egyben megjegyezte: szükségesnek tartja, hogy az önkéntes rendőri szervezet — más formában, más elnevezéssel esetleg, de továbbra is működjék. A kisgazdák hozzászólója legfontosabbnak a vagyonvédelmi munkát tartotta, s felajánlotta: ha kell, ők maguk is szerveznek csoportokat, hogy a rendőrség munkáját segítsék. A kereszténydemokrata résztvevő az ártatlanság védelmét helyezte mindenek fölé, s ebben kért nagyobb körültekintést. Dr. Jónás Pál r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője végezetül elmondta: örvendetes, hogy megyénkben a pártokkal jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk, s továbbra is ilyen együttműködés és a párbeszéd jegyében képzelik el a rendőrség jövőbeni munkáját. csának követeléseit. így azt, hogy a bérek alsó határa legalább 5100 forint legyen; minden munkavállaló részesüljön legkevesebb 10 százalékos, de legalább 500 forintos béremelésben; január elsejével visszamenőleg emeljék további, legalább 200 forinttal a társadalombiztosítási, szociális ellátásokat; mérsékeljék és rögzítsék néhány alapvető élelmiszer árát. Ezt követően az előzetes programtól eltérően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban többször is tárgyalt a kormányzat képviselőivel a szakszervezetek követeléseiről, de azok nem találtak meghallgatásra. Nagy taps fogadta azt a kijelentését: a kormánynak, az ország más felelős szervezeteinek igenis szembe kell néznie a szak- szervezetek törekvéseivel, s rövid időn belül megállapodásokhoz, egyezségekhez vezető tárgyalásokat kell kezdenie a munkavállalók képviselőivel. Ez elkerülhetetlen, ha nem kívánják az országot végeláthatatlan sztrájkokba sodorni, ami egyébként a munkavállalóknak sem érdeke. (MTI) BUKAREST: Harckocsik és fegyveres katonák vigyáznak a rendre a Victoria téren, a Nemzeti Meg- mentési Front Tanácsának székháza előtt tartott tüntetésen, amelyen több tízezres tömeg követelte a kommunista vezetők leváltását. ' Népújság-telefotó MTI) Szakszervezeti tiltakozás a Parlament előtt
