Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-30 / 24. szám
HEVES MEGYEI IXI . évfolyam, 24. szám ÁRA: 1990. január 30., kedd 4,30 FORINT VÁLASZTÁSI ETIKÁI KÓDEX Megyénkben is ez érvényes (3. oldal) FORRADALMI HÉTKÖZNAPOK „Mondja meg nekem, miért estek el a fiaink, ha nem változik semmi?” (4. oldal) A CSÚSZÁSVESZÉLY HÓNAPJA Érdemes elővenni a tankönyvet... (5. oldal) GÁZPISZTOLLYAL LŐTT A BENZINKUTASRA ...majd arra kényszerítette őt, hogy adja át a napi bevételt. (8. oldal) Ma Izraelben Pozsgayt fogadja Simon Peresz Az izraeli aviatika központjában, a lodi légiipari vállalatnál tett tegnap látogatást Pozsgay Imre. A magyar államminiszter, aki vasárnap érkezett Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes meghívására Tel Avivba, a nap folyamán találkozott a zsidó állam gazdasági életében nagy befolyású Hisztadrut szak- szervezeti szövetség főtitkárával is. Pozsgay Imre látogatásának első, politikailag „fajsúlyosabb” napja a keddi lesz, amikor az államminisztert Jeruzsálemben Mose Arensz külügyminiszter, és tulajdonképpeni meghívója, Simon Peresz is fogadja. A magyar politikus útja csütörtökön zárul. Fodor István az USA-ba utazott Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke hétfőn — az Emanuel Alapítvány meghívására — az Egyesült Államokba utazott. Fodor István ötnapos látogatását felhasználja arra is, hogy találkozzék az USA képviselőháza, a magyar emigráció és az üzleti körök vezető képviselőivel, valamint a pártok külpolitikai szakértőivel. (MTI) Antall József Washingtonban Antall József, az MDF elnöke és Jeszenszky Géza, a párt külügyi bizottságának elnöke vasárnap éjjel Washingtonba érkezett. A két magyar politikus az amerikai kormány tájékoztatási hivatalának vendégeként tesz egyhetes látogatást az Egyesült Államokban: Washingtonban találkoznak a kormány és a törvényhozás vezető tagjaival, fogadja őket többek között Lawrence Eagleburger, első külügyminiszter-helyettes. A hét végén az MDF-po- litikusok New Yorkban fejezik be amerikai látogatásukat. Szerdán még a januári folytatódik, de már: Összehívták az Országgyűlés februári ülésszakát Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke — az alkotmány 22. szakaszának (2) bekezdése alapján — február 27-én, kedden 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülésszakát. A testület várhatóan az alábbi előteijesztéseket tárgyalja meg: — törvényjavaslat a feddhetetlenség jogintézményének megszüntetéséről; — törvényjavaslat a közigazgatási bíráskodásról; — törvényjavaslat az alkotmány módosításáról; — törvényjavaslat a nemzetiségi és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről; — törvényjavaslat a Vállalati Törvény módosításáról; — törvényjavaslat a Büntető törvénykönyv módosításáról; — törvényjavaslat a családi pótlékról; — törvényjavaslat az Oktatási Törvény módosításáról; — törvényjavaslat egyes törvények, törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról (közigazgatási dereguláció). (MTI) Őrizetbe vették Honeckert Az NDK hatóságai hétfőn reggel őrizetbe vették Erich Honeckert, amikor elhagyta a berlini Charité urológiai klinikát. A 77 éves volt pártfőtitkárt és államfőt rosszindulatú vesedaganattal operálták meg január 10- én a neves intézményben. A reggel hétkor a klinikáról kilépő Honeckert a bűnügyi rendőrség és az államügyészség emberei várták, és egyenesen a berlin-rummelsburgi vizsgálati fogdába szállították. Az NDK egykori teljhatalmú vezetőjét hivatali hatalommal való visszaéléssel, jogtalan előnyszerzéssel, hazaárulással és alkotmányellenes szervezkedéssel vádolják. A klinika igazgatója szerint az elbocsátott páciens jelenleg nincs olyan állapotban, hogy őrizetbe vehessék. A két súlyos műtét után — az elsőn még augusztus végén esett át Honecker, amikor epehólyagműtétet hajtottak rajta végre — inkább „gondos ápolásra” lenne szüksége — hangoztatta Peter Althaus profesz- szor. Vizsgálati fogságba szálítot- ták Erich Honeckert, az NDK volt államfőjét, azt követően, hogy elhagyta a Charite urológiai klinikát (Népújság-tele- fotó MTI) Hevesen: senki nem szólt hozzá... Egerben: a kisgazdák akár toboroznak is... Önkéntes rendőri tanácskozások — pártokkal Az önkéntes rendőrök tanácskozását minden évben megrendezik. így történt ez most is, azzal az „apró” különbséggel, hogy ezúttal vendégeket is hívtak az elmúlt évet értékelő összejövetelre. A különféle pártok képviselőit arra kérték, javaslataikkal segítsék a szervezet munkáját. Hevesen érdektelenségbe, közönybe torkollt a felhívás: mindössze az MSZP és a népfront képviselője tette tiszteletét. Az ő „aktivitásuk” is abban állt, hogy meghallgatták dr. Francsics Ottónak, a Hevesi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolóját. A többiek meg sem jelentek.' így azt sem hallhatták, hogy a tavalyi évhez képest az idén duplájára emelkedett a nyomozások száma — miközben a rendőri létszám, a felszereltség maradt..., ráadásul a 20 évvel ezelőtti színvonalon, szinte. Ezek után nem meglepő, hogy a nyomozások eredményessége csökkent, ezen belül is az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekményeket sikerült a legkevésbé felderíteni. Az igazgatásrendészeti területen könnyebb dolguk volt a rendőröknek: elcsitult a láz a világútlevél ügyében, akik tehették, már 1988-ban megszerezték a paszportot. Nőtt viszont a vagyon elleni bűncselekmények száma: 100 százalékkal! Ezen belül a társadalmi tulajdon ellen 84-ről 178-ra, a személyi tulajdon ellen 128-ről 228-ra növekedett az elkövetők száma Hevesen. * Egerben az MSZP, a FIDESZ és az SZDSZ kivételével minden párt képviseltette magát az önkéntes rendőri tanácskozáson. A li Attila r. őrnagy beszámolójában a hevesihez hasonlóan sötét képet festett a közbiztonság helyzetéről. Olyan működési zavarok hátráltatják a testület munkáját, mint a létszámhiány, a (Folytatás a 2. oldalon) Nagy érdeklődés kísérte Németh Miklós strasbourgi beszédét Magyarország társult viszonyra törekszik az Európai Közösséggel Katonai tömbök nélküli... A miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a magyar politikai pártok demonstrálni fogják a nemzet iránti felelősségüket és politikai érettségüket, biztosítják — a választások eredményétől függetlenül — a demokratikus átmenet békés folytatódását. A magyar nép tisztában van azzal, hogy a feladatokat alapvetően az országnak saját erejére támaszkodva kell megoldani, a konkrét történelmi helyzet csak lehetőséget kínál. A magyar nép történetében évszázadokon át éltető gondolat volt Európához tartozni. A Magyar Köztársaság perspektivikus célja egy katonai tömbök, külföldön állomásozó csapatok nélküli, békében és biztonságban élő, együttműködő Európa megteremtése. Németh Miklós Strasbourg- ban, az Európa Tanács előtt mondott beszédet Hétfőn délelőtt az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének meghívására Strasbourgba érkezett Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke és kísérete. Az elzászi várost kiszolgáló entheimi repülőtéren a magyar kormányfőt Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Jacques Barel, Elzász és Alsó-Rajna tartomány prefektusa és Catherine Trautmann asszony, Strasbourg polgármestere köszöntötte. Innen Németh Miklós és kísérete az Európa-palotába, Strasbourgba hajtatott, ahol azonnal megkezdődtek a tárgyalások a 23 európai pluralista demokráciát tömörítő szervezet vezetőivel. Az első találkozóra még délelőtt Anders Björckkel, az ET Parlamenti Gyűlésének elnökével került sor. A miniszterelnök strasbourgi programjában találkozó szerepelt Catherine Lalu- miere asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, majd aláírási ceremónia következett: Magyar- ország csatlakozása a határon túlra sugárzott televíziós adásokat szabályozó európai konvencióhoz — az ET által kidolgozott nemzetközi szerződésrendszerhez. Miniszterelnökünk találkozott az ET miniszteri bizottságában jelenleg elnöklő Deus Pin- heiro portugál külügyminiszterrel, majd Anders Björck az Eu- rópa-palota éttermében dísz- ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Németh Miklós délután fél négykor e testület előtt mondott beszédet, a 23 tagállam parlamentjeinek képviselői, továbbá a különleges meghívotti státusban jelenlevő szovjet, lengyel, jugoszláv és magyar törvényhozási küldöttségek tagjai előtt. (A beszédét a 2. oldalon idézzük.) „Ne csak számokban gondolkozzon a kormány, hanem emberekben is!” Szakszervezeti tiltakozás a Parlament előtt „Ki lesz a vásárlóerő ebben az országban?”, „Ne csak számokban gondolkozzon a kormány, hanem emberekben is!” — ilyen és ehhez hasonló feliratú táblák alatt — becslések szerint — legalább 30 ezren gyűltek össze hétfőn a Kossuth Lajos téren, a szakszervezetek által meghirdetett tiltakozó demonstráción. A Parlament főbejárata előtti lépcsőn megjelenő szakszervezeti vezetőket szélsőséges indulatoktól sem mentes felkiáltásokkal fogadta a jelenlévők egy része, a hangadóknak azonban nem sikerült magukkal sodorniuk a többséget, így a gyűlést atrocitások nélkül tartották meg. Sándor László, a SZOT titkára arra szólította fel a megjelenteket, hogy méltóságteljes, fegyelmezett magatartásukkal adjanak nyomatékot követeléseiknek. Köszöntötte azoknak a pártoknak a képviselőit, amelyek szolidaritásukról biztosították a munkavállalók akcióját, de egyben kifejezte azt az óhaját is, hogy a megmozdulást ne használják fel pártharcokra. A tiltakozás kezdeményezőinek, a vasasoknak a nevében Paszternák László, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédét egyetértése jeléül a tömeg többször is tapssal szakította meg. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy az ország lakossága hosszú ideje tartó, egyre mélyülő és elhúzódó gazdasági, politikai és társadalmi válságban él. Az elszegényedés rohamosan teljed, s a munkavállalók részéről hiába a görcsös akarás, életszínvonaluk romlását ma már túlmunkával sem tudják megállítani, viszont egyre többük egészségét súlyosan rongálja a túlhajszoltság. Ugyanakkor a másik oldalon ' olyan kirívó gazdagodás, vagyoEgyenrangú félként A szakszervezeteknek joguk van a tiltakozáshoz, mert a kormány sorozatosan figyelmen kívül hagyja javaslataikat, nem mutat készséget az érdemi tárgyalásokra — mondta a szónok. A szakszervezetek követeléseit a kormány túlzónak, teljesíthetetlennek tartja. A dolgozók tízezrei most azért gyűltek össze, hogy újólag kinyilvánítsák: tisztességes megélhetést, a terhek megosztását, a szak- szervezetek egyenrangú tárgyalófélként való elismerését akarják. Elutasítják az igazságtalan lakbéreket és az erkölcstelen kamatadót. nosodás tapasztalható, ami a társadalom igazságérzetét sérti. Emlékeztetett arra, hogy a szakszervezeteket többfelől is támadják, mondván: bérköveteléseikkel az inflációt geijesztik. Hazánkban alapvetően nem a bérek emelése az oka az inflációnak — mondta —, hanem sokkal inkább a még mindig pazarló költségvetés és államigazgatás, a kapkodás. Paszternák László szólt azokról a vasas szakszervezeti szövetségen belüli vitákról, amelyek megelőzték a hétfői tiltakozó megmozdulást. Mint mondta: a tagság többsége a demonstrációt választotta annak keretéül, hogy jogos elégedetlenségének, követeléseinek hangot adjon, ezzel is jelezve, nem akarják még a végső (Folytatás a 2. oldalon) Munkahelyteremtő megoldásokat! A reálbérek csökkennek. Az állam jóformán mindenhonnan kivonul, mindent a piac törvényei szerint kíván működtetni, csak éppen a béreket nem. Ugyanakkor az úgynevezett szerkezetváltás jegyében évek óta folytatott korlátozó, visszafejlesztő gazdaságpolitika nem hozta meg a kívánt eredményeket, de magával hozta a munkanélküliséget. Nem igaz, hogy csak leépíteni, felszámolni, megszüntetni lehet, és nem lehet hasznos, a nemzetgazdaság gondjait is segítő munkahelyteremtő megoldásokat is találni — hangsúlyozta a vasasok elnöke. A bérből és fizetésből élők széles tömegei számára az a lehetőség nem adott, hogy vállalkozásokba kezdjenek, társuljanak, mert nemhogy tőkéjük nincs, de mindennapos megélhetési gondokkal küzdenek.
