Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-27 / 23. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. január 27, szombat VÁLASZTÁSI FÓRUM 3 ORSZÁGGYŰLÉSI EGYE. Hl vÁLASZTÓKEKilLETEVf OKSZ,<=YHL.VK.-székely Kedves Olvasóink! Önök e fejlécbeli cím alatt az elkövetkező két hónapban, az országgyűlési képviselői választások megtörténtéig, részesei lehetnek naponta megjelenő oldalunkon annak a kampánynak, amelyet a különböző pártok, szervezetek folytatnak. így olvashatják majd a pártok programjait, a választásokkal kapcsolatos közleményeket, a választási küzdelemben született vitatkozó írásokat, s rendszeresen tájékoztatást kapnak arról is, milyen tevékenységet folytatnak az egyes képviselőjelöltek. Alapelvünk: az esélyegyenlőség és a tárgyilagosság, amellyel a január 22-i fórumon a pártok képviselői is egyetértettek. Felhívjuk a figyelmet rá: ezen az oldalon a különböző szervezetek és nem a szerkesztőség álláspontját találják meg. Emellett várjuk az Önök leveleit is, ha bármilyen észrevételük van a választásokkal összefüggésben. Kérdéseikre, felvetéseikre szakemberek válaszolnak. Álláspont Egy elszegényedő társadalom és a kísérletezgetés Az MDF Egri Szervezete a választási kampánytól függetlenül, de annak részeként az alábbiakat kényszerül közölni; általában az MDF-et gyakran érték olyan támadások, hogy az MSZ(M)P lojális barátja. Ez az állítás azért nem felelhet meg a valóságnak, mert célunk semmiben nem egyezik meg egy állampárt-párlállam felépítésével. Elég felesleges lenne ezt bizonygatni. Aki egy kicsit is figyel ránk, az tudja, hogy mit akarunk elérni. Tény, hogy nem határoltuk el magunkat meredeken a volt MSZMP-tagoktól, akik annak keretében utálták meg az akkori politikát, azok most végre őszintén politizálhatnak — barátainkként. Ezen alapvetően nem is óhajtunk változtatni, ami korántsem jelenti, hogy a volt MSZMP-sek kontroll nélkül öleltetnek keblünkre. Nem érthetünk egyet az felszabaduló lakását. Például MSZP-vel sem, nagyon sok do- 1986-ban 600 ezer forint körüli Nagyközség Község Társközség Környezetünkért cselekednek Megalakult a Magyarországi Zöld Párt Hatvani Szervezete Országukban, s így Heves megyében is méltatlan helyzetbe került a környezetvédelem az elmúlt években. Még szakmai kérdéseit is átszőtte egy rossz politika. Most a változás korát éljük. Ám az újonnan szerveződő politikai pártok sem a környezet védelmét tekintik elsődleges céljuknak, ezért nem képviselhetik teljes hatékonysággal érdekeinket. A nem éppen tiszta levegőjéről és környezetvédelméről, kultúrájáról ismert mintegy 25 ezer lakosú kisvárosban az M3-as főútvonal átmenő forgalma és a környezetszennyező Cukor- és Kon-. zervgyár üzemeltetése okozta fenyegető környezeti problémák tették szükségessé, hogy megalakuljon a környezetvédő Magyar- országi Zöld Párt Hatvani Szervezete. Az alakuló ülésre nemrég a helyi közművelődési központban Zarkaházi Ildikó népművelő kezdeményezésére került sor, ahol meghívottakként Fábián Tiborné és dr. Szekfű András, a párt választmányának tagjai tájékoztatták az egybegyűlteket a programjukról. Ezután kérdésekre válaszoltak, s megalakították a párt hatvani szervezetét. Elmondták, hogy ez a fiatal kis párt, amely legutóbb 400 tagot számlált, rendkívül sokszínű ösz- szetétellel dicsekedhet, szót kapnak benne a város-, település- és faluvédők csoportjai, a természetvédő mozgalmak szószólói, például a Duna-kör tagjai, madarászok, növény- és állatvédők, de a Független Békeharcosok is. Ez utóbbi a 80-as évek diák békeharcosait jelenti, akik a béke útját a családi és társas kapcsolatok építésén, az előítéletek, az ellenségképek leépítésén át, az erőszak forrásait kiküszöbölve látják elvezetni a nemzetköziségig. Sokféleség jellemzi hát a tagok nézeteit, véleményeit, s így. természetes alapgondolatuk a kisebbség véleményének tisztelete, és tolerancia a mássággal szemben. A párt programjának kiemelt témái túlmutatnak a környezetvédelmi programokon. A kisebbségek jogainak védelmén belül vállalja a nemzetiségek, a cigányság tagjainak egyenrangúvá tételét, valamint annak a kisebbségnek az egyenrangúsítá- sát, akik a többséget jelentik, vagyis a nőket. Utaltak a háztartásban végzett, anyagilag el nem ismert munkára, valamint a nők zömét foglalkoztató szakmákra, hozzátéve, hogy épp ezek a legrosszabbul fizetett munkahelyek. Ide tartoznak az ország 8 százalékát jelentő testi fogyatékosok is. Elgondolkodtató adat, hogy számuk egy ötezer lelkes faluban mintegy 400, s még inkább az, hogy alig-alig találkozni velük. Az is véletlen, hisz az ország nem úgy van berendezve, hogy ők is mindenütt tudjanak mozogni,és otthonosan tudják magukat érezni, ahelyett otthdft| ülnek bezárva, az emberi kapcsolatoktól eltiltva, megfosztva, kirekesztve. Pedig ez a szerencsétlenség mindanyiunkkal megtörténhet... A Magyarországi Zöld Párt vidéki párt igyekszik lenni, amelyet kívülről nem irányítanak, fölülről csupán programot adnak, de a helyi gondokat és azok megoldását minden szervezetnek magának kell megfogalmaznia és végrehajtania. Az alá- és fölérendeltség helyett a párton belül is az egyenrangúságot tartják kívánatosnak, így elnökség helyett egyenrangú választmányuk van, amely 15 tagú, s a női tagok száma itt is túlmutat — mesterséges beavatkozás nélkül is — a 30 százalékon. A feladatoknak egyenrangú felelősei vannak. Egyedülálló a felsőbb szervezet másik eleme, az ún. bázis képviselet. Ide az ország 8 régiója és minden 100 tagot elérő szervezet küldhet képviselőket — az egyenrangúság jegyében — egy férfit és egy nőt. Az országos költségvetésből kapott támogatást egy budapesti információs iroda fenntartására fordítják, amely információkkal és koordinációs tevékenységgel segíti a munkát. A tájékoztató után a jelenlevők kérdéseire válaszoltak, majd megalakították a Magyarországi Zöld Párt Hatvani Szervezetét, 16 taggal, és megválasztották a két ügyvivőt, akik a munka koordinálását végzik. Ezek: Viktor Péter, a GATE tangazdaságából, és Perlaki Gyula közgazdász, vadásztársasági elnök. Megállapodtak, hogy a következő találkozón vitatják meg és fogadják el a részletes programot. Az elhangzottak reményt jelentenek arra, hog a hatvani „szmog-sivatagban” a „zöld-oázis” első csírája gyökeret ver, s növekedve, erősödve majd gyümölcsei is beérnek egyszer. Szabó Sándor Demokrata Nyugdíjasok Pártja Reformot a nyugdíjakban! A Demokrata Nyugdíjasok Pártja — egri székhellyel — megalakult. Bejegyeztetésünk folyamatban van. Minden nyugdíjas tisztában van azzal, hogy a jelenlegi nyugdijak nem a hosszú évekkel és becsületes munkával eltöltött időt tükrözik. A valóságtól elszakadó, lélektelen törvényekkel alátámasztott nyugdíjak ezek. Még elszomorítóbb, hogy a nyugdíjasok középrétegét sújtja legjobban, akik a munkából, a nemzeti jövedelem gyarapításából leginkább kivették a részüket, sokszor erejüket sem kímélve. Ebbe a kategóriába esnek általában a valamikori jól képzett szakmunkások és szellemi dolgozók. Az igazságtalan nyugdíj- rendszer által megállapított nyugdijak értékét tovább csökkenti az állandó infláció. Kilátástalan helyzetünk érdekében kényszerültünk arra, hogy saját pártunkon keresztül, saját magunk intézzük sérelmeinket. Pár száz forintos állami könyör- adományokból nem tudunk megélni. Meghirdetjük a nyugdíjreformot. Ennek az alapja az értékteremtő munka legyen! Kizárva minden kiváltságot, kiskapukat és manipulációkat! A régi nyugdíjak teljes átreformálása és újra megállapítása útján! Felhívjuk azokat a nyugdíjasokat és nyugdíj előtt állókat, akik állásfoglalásainkkal egyetértenek, támogassanak bennünket, javaslataikkal, konkrét ellenőrizhető esetekkel. Továbbá bélépési szándékaikkal jelentkezzenek az alábbi címen: Kiss Jánosné Eger, l.ltp. 3. ép. I. em. 4., vagy: Eger, Rákóczi u. 44. IV.em. 31., levélben, illetve Egerben a 11-355-ös telefonon. Felhívjuk továbbá a Demokrata Nyugdíjasok Pártjába belépő jelentkezőket, hogy jelentkezési szándékukkal egyidejűleg „Ajánlási szelvény”-üket más pártnak vagy személynek ne adják át! Csak személyesen Kiss Já- nosnénak. log miatt. Ezekből most egyet emelünk ki: ez a kormány pénzügyi politikája. Miért támadjuk a pénzügyi politikát? E tárgykörről nagyon hosszan lehetne értekezni, igyekszünk viszonylag röviden összefoglalni. Az örökké bánatos Békési úr Isten segítségét kérte, s úgy látszik meg is kapta, mert az Országgyűlés elfogadta azt a teljesen irreális, jogtalan és becstelen törvényt, miszerint az öt évnél korábban felvett hitelekre adót vet ki. Mernénk fogadásokat kötni bárkivel, hogy ezt még egyetlen kormány sem merészelte megtenni. Ismét összefonódik a politika és a gazdaság. Egy politikai intézménnyel védetnek meg egy gazdálkodó egységet. (Ld. Országgyűlés — OTP). Régen (?) még több példa volt erre. A gépkocsi műszaki vizsgáztatásánál a biztosítás befizetésének igazolása elengedhetetlen volt. A vállalatok a mai napig CASCO biztosítás fizetéséhez kötik a kilométerpénzek kifizetését. További példákat bárki kereshet még. Térjünk vissza a hiteladóhoz. Az OTP a hitel megadásának időpontjában saját jól felfogott gazdasági érdekei figyelem- bevételével állapította meg a kamat mindenkori mértékét. Mutatja ezt az, hogy a kamatmértékek állandóan emelkedtek. Több millióan vették tudomásul, hogy az állam nem mindenkinek építhet lakást, némelyek pedig nagyság és minőségbeli megfontolások miatt fogtak hozza életük nagy művéhez. Ne beszéljünk most arról sem, hogy a nagy mű megépítése hány ember fizikai megrokkanásával járt, hogy hány család ment ebben tönkre. Az akkori kereseti viszonyok közepette a fokozatosan emelkedő kamatok így is sokakat riasztottak vissza. Nos, akik mégis építkeztek (több mint egymillióan) azok tuaták, hogy mit vállalnak. Nem kellő az építőanyag választék úgy mennyiségben, mint minőségben. Országjáró túrák a semmiért, korrupció minden mennyiségben, kiskirályt játszó — ám könnyen megvesztegethető — tanácsi apparátus tudálékos beosztottakkal, és még sorolhatnánk. Tudják, mit vállalnak? Nem! A legmerészebb fantáziában sem fordult meg, hogy egy magát reformernek valló kormány utólag ilyen sarcot vethet ki. Aki ezt a kezdeti híresztelések után elhitte, az vagy látnok volt, vagy hülye. Épelméjű emberek meg most is kételkednek. Az OTP egy önálló vállalkozás volt (hittük mi midannyian), de ha nem, akkor most már ideje lenne, hogy saját lábára álljon, s ne a miénkre. Hadd említsünk egy példát. Valaki 10-15 vagy akárhány évvel ezelőtt beugrott egy lakótelepi lakásba, aztán az évek múltával rájött, hogy ez nem neki való. Nem való neki, mert át- hallik a szomszéd szuszogása, mert nőttek a gyerekek, mert szereti az állatokat, mert, mert, mert... örökölt vagy vett egy telket, és elkezdte az utánjárást. Ebből most hagyjuk ki az építési engedély és az anyagok beszerzésének kálváriáját. Folytassuk ott, hogy emberünk elment az OTP-hez. Elmondta, hogy pénz kéne „magánerős” építkezéshez. Az OTP igazán kedvező ajánlatot csak akkor tett, ha emberünk neki ajánlotta fel megvásárlásra összeget adott egy 54 négyzet- méteres lakásért, aminek szabadpiaci ára már akkor 800 ezer forint körüljárt. Javasolhatnánk, hogy az OTP utólag kamatos kamattal együtt térítse meg ezeket az ügyleteket, s ebben az esetben kérje a hitelmegadóztatását. Másik javaslatunk az lehetne, hogy minden fizetésre kötelezett értesítse az OTP-t, miszerint a régebben megállapított kamatszázalékot önkényesen 1 százalékkal csökkenti. Magyarázatként hozzá lehet fűzni, hogy erre az egyoldalú manipulációra azért került sor, mert a fizetése korántsem követte az inflációt, s a beígért bérreform még a távoli horizonton sem jelentkezik. Mi mégsem ezt javasoljuk. Javaslatunkkal csatlakozunk a szociáldemokraták nagyszerű ötletéhez. Terjesszük el az állampolgári engedetlenség mozgalmát. Senki ne fizesse be ezt a sarc jellegű hiteladót, mert ha ebbe is beletörődünk, akkor holnap kitalálják az öt évvel ezelőtt vásárolt bilik, bútorok, cipők, könyvek és egyebek utólagos megadóztatását. A pénzügyi politikát természetesen nem csak a hiteladó bevezetése miatt lehete támadni. A januárban beindított áremelések még sokára érnek véget. Magyarázatként azt kaptuk, hogy így beindul a valós piac. Egy valós piac beindulásánál nem központilag határozzák meg az árakat. Hozzátehetjük még, hogy valós piac csak árufedezet, illetve bőséges áruellátás esetén alakulhat ki. Itt tehát megint egy valóságtól elrugaszkodott magyarázatot kaptunk. Békési úrnak nagyon jó állást lehetne kreálni bármelyik bankunknál, de akár a Pénzügyminisztériumban is — portásként. A pénzügyek dolgában nem érthetünk egyet Németh Miklós esetleges felmentésével sem. Ennek a kormánynak ugyanis ő a feje, így bármi történik is, neki arról tudni kell, különben nem ott a helye. Azt már csak szinte félve meijük megkérdezni a kormánytól, ugyan hallottak-e már arról, hogy az adósságot azokkal kéne visszafizettetni, akik élvezték annak gyümölcsét?! Jutott-e már eszükbe, hogy legalább egy töredéket az egészből törleszhet- nének a múlt elvtársai? Úgy gondoljuk, ha ezek az emberek a minimum nyugdijat kapnák, úgy legalább hátralévő éveikhez közelebb kerülhetnének azokhoz, akiknek egész életükben „szolgálatára” álltak. Egy bíróság előre kimondhatná, ha ezek az emberek üzletben vagy piacon élelmiszerlopáson éretnének tetten, úgy büntetlenséget élveznének. Nekünk megérné a látvány! Egy elszegényedő társadalom már nehezen viseli el a kísérletezgetést. Nem tudjuk, kik fogják a következő kormányt alkotni, de az biztos, hogy nem lesz könnyű dolguk, esetleges bukásukat pedig óhatatlanul elődeik okozzák. Támadhatnánk továbbá a Belügyminisztériumot, de ebben illetékesebb a SZDSZ és a Fidesz. Köszönet nekik. Hangunkat a továbbiakban is hallatni fogjuk, de egyelőre azt kérjük, hogy az MSZDP javaslatához kapcsolódó véleményünk értelmében ne fizessenek sarcot! Magyar Demokrata Fórum Egri Szervezete nevében Berták Gvula Vita A segítőkészség magasiskolája Egy ízlésesen kivitelezett szórólapot találtam a postaládámban. Szarvas Béla, az MDF képviselőjelöltje küldte, megismertetve magát a Választópolgárral. Érdeklődéssel olvasgattam, ám a meglepetéstől és a felháborodástól nem kaptam levegőt, amikor elolvastam az utolsó oldal következő mondatát: „Erdély népeinek megsegítése érdekeben december utolsó hetében több gépkocsiból álló konvojt vezettem a Székelyföldre.” Döbbenetemet az okozta, hogy én, mint a konvoj tagja, ismerem ama konvoj igaz történetét. Tudom azt, hogy a konvoj által szállított élelmiszert és gyógyszert nem az MDF „adta”, hanem az önzetlen egri polgárok. Tudom azt, hogy a gyűjtésben az összes egri politikai szervezet együtt vett részt, bár Szarvas Béla személy szerint nem. Tudom azt, hogy a konvoj vezetésére őt senki nem kérte fel. De sok minden mást is tudok: például azt, hogy az a konvoj Szarvas Béla „vezetésével” az útközben lerobbant gépkocsikat nemes egyszerűséggel otthagyta. Vagy azt, hogy amikor a konvoj egyik gépkocsija karambolozott egy román Dáciával, a román gépkocsi utasait sérülten (közte egy koponyatörött) és a két összeakadt, mozgásképtelen autót az ó utasítására a konvoj szintén otthagyta. Nem rajta múlt, hogy két f épkocsi a konvojból (az egyik özülük MDF-es) visszamaradt segíteni a balesetnél. Azok az emberek nem Rá, hanem a lelkiismeretükre hallgattak... Történt mindez egy olyan országban, ahol akkor nem volt közigazgatás, közbiztonság, rendőri szervezet, viszont bármikor lőhettek. Egyébként egy állítás valóban igaz az idézett mondatból: az, hogy több gépkocsit a Székelyföldre vezetett. Összesen hármat. A többi kilenc gépkocsi — Bak István kereszténydemokrata és az én vezetésemmel — Marosvásárhelyre jutott el. Ennyit Szarvas Béla MDF-es képviselőjelölt segítőkészségéről... Nem hoztam volna mindezt nyilvánosságra, ha nem hivalkodik romániai „hőstettével”. E konvoj kapcsán barátunknak nincs sok dicsekedni valója! 5 ha lenne is — ízléstelen! Tarjányi Gyula szociáldemokrata Válasz Tarjányi Gyulának Taijányi Gyula a maga módján megkezdte a választási kampányt. Én tisztelem Taijányi szociáldemokrata világnézetét, s így nem törekszem semmire sem rábeszélni, de annyi engedtessék meg nekem, hogy közöljem: lendületes írását elolvasva az jutott eszembe, hogy Jézus egyszer, amikor szokás szerint kígyót-bé- kát kiabáltak rá, így sóhajtott fel: „Uram, bocsáss meg nékik, nem tudják, mit cselekszenek.” Nekünk, keresztényeknek, ez az irányadó. Erre nem is vesztegetve több szót, megragadom az alkalmat,hogy mar most közre bocsássák egy szerény javaslatot, amelyhez, nincs kétségem. Tarjányi Gyula és vele a szociáldemokrata párt is csatlakozni fog. Az idei március 15-e, második szabad nemzeti ünnepünk, a választási kampány finisébe esik. Mi minden fogja ezt az ünnepet megelőzni, arra következtetni lehet Taijányi Gyula elvi jelentőségű megnyilatkozásából. A Magyar Demokrata Fórum egri tagságának megbízásából felhívom a választási kampányban résztvevő valamennyi pártot, hogy március 15-ét, a nemzeti ünnepet együttesen és teljes egyetértésben rendezzük meg, erre az egy napra félretéve minden választási szempontot. Már legalább egy hónappal előbb hozzunk létre egy rendező bizottságot, amelybe minden párt delegál egy vagy két megbízottat, s ez a rendezőbizottság méltó módon tervezze és rendezze meg a nemzeti ünnepet. Szarvas Béla Amint ezt a pártokkal való megbeszélésen közöltük: a személyes jellegű vitákban lehetőséget adunk a válaszra, ám ezzel — az adott témakörben lezártnak is tekintjük a disputát.
