Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-04 / 3. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. január 4., csütörtök GAZDASÁG-TÁRSADALOM 3. Hevesi pártkörkép Nem próbálták Kádár Jánosra kenni Czinege nagyon szerette a reprezentációt A Magyar Néphadsereg züllesztéséről faggatták a két volt KB-titkárt Megszokhattuk, hogy Magyarországon a főbb politikai események és csatározások Budapesten és a nagyobb városokban zajlanak. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy képet adjunk a vidéki politikai élet fejleményeiről. Ezúttal megyénk egyik kisvárosában — Hevesen — jártunk, ahol az ott működő politikai szervezetek tevékenységéről próbáltunk meg tájékozódni. Folytatódik a Magyar Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgáló bizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP központi bizottsági titkárokat hallgatta meg. A honvédelmi vizsgáló bizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembe találta magát. A két egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni: a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésében? A bizottság rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve tapasztalt visszaélések elkövetésére. Korom Mihály 1963 őszétől 1966-ig, majd 1978-tól 1985-ig tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatáskörébe tartozott a Magyar Néphadsereg pártirányítása, ellenőrzése is. A bizottság tagjai — közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Varga Lajos Pest megyei, Reidl János Somogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló kb- titkár kompetenciáját firtatták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy Czinege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoztak. Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az illetékes kb-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács mellett működő, valamint az ország- gyűlési honvédelmi bizottság volt illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár János, az egykori MSZMP első titkára volt. Ennek ellenére sem Kádár János, sem a Központi Bizottság, sem annak titkársága soha belső utasítást a honvédelmi tárcának, a hadseregnek nem adott. Czinege Lajos konkrét, a Bokor-könyvben is említett ügyeiről — lakásépítésről és cserélgetésről, a kaszópusztai „vadász- paradicsom”-ról, a nagystílű vendéglátásokról — Korom Mihály úgy vélekedett: a volt honvédelmi miniszter nagyon szerette a reprezentációt, de szerinte nem ítélhető el. Kaszópusztán ő maga sohasem járt, de volt igazságügy-miniszterként sem tudta bűncselekménynek, csupán csak hibának minősíteni. Ez a beruházás honvédelmi munka címén zajlott. Viszont szinte nem telt el úgy év, hogy Czinege Lajos lakásügyeivel ne kellett volna foglalkozni — mondta egyebek között Korom Mihály. A vizsgáló bizottság minden erőfeszítése ellenére sem tudta kideríteni: végül is mi volt az a lakásügy, ami állandó „gondot okozott” a felügyelő kb-titkár- nak. Korom Mihály hangsúlyozta: Czinege Lajosnak ezek az ügyei eltörpültek a hadsereg fejlesztésében szerzett érdemei mellett. Felmentésének kérdése sohasem merült fel. Végezetül Korom Mihály kifejtette: felelősnek érzi magát, főként azért, mert nem lépett fel kellő határozottsággal a „stabilitásszemlélet” ellen, az ellen, hogy ilyen vezetői funkciót ilyen hosszú ideig — 25 évig — egy személy töltött be. Biszku Béla, aki 1962 és 1978 között volt kb-titkár, rendkívül szűkszavúan válaszolt a kérdésekre, arra hivatkozva, hogy nem ismeri a bizottság rendelkezésére álló anyagot, és szüksége lenne a korabeli dokumentumokra ahhoz, hogy pontosan és felelősségteljesen válaszolhasson. Konkrétumként annyit mondott el: a nyilvánosságot rosszul tájékoztatták Kárpáti Ferenc jelenlegi honvédelmi miniszter korábban hozzá intézett leveléről, amelyben Czinege Lajos hibáira, ügyeire hívja fel a figyelmet. Kárpáti Ferenc 1969-ben áthelyezését kérte Czinege Lajos vezetői tevékenysége miatt, s ezért személyesen is beszélt Biszku Bélával. A másik konkrét válasz az 1968-as csehszlovákiai bevonulással függött össze. Biszku Béla tájékoztatásából kiderült: a bevonulásra a magyar honvédelmi miniszternek minden bizonnyal a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka adott parancsot. Az akkori magyar politikai vezetés döntési lehetősége korlátozott volt. A vezetés a politikai rendezést szorgalmazta, ám, ha nem teljesítette volna a parancsot, az politikai és gazdasági retorziót vonhatott volna maga után. A meghallgatás befejeztével végül is abban állapodtak meg: ha az egykori kb-titkár rendelkezésére bocsátják a bizottság anyagait és kérdéseit, akkor Biszku Béla hajlandó írásban válaszolni. MDF: „Az emberek félelmei ma is nehezen oldódnak...” A Magyar Demokrata Fórum Hevesi Szervezete nevében Pongrácz József, elnökségi tag nyilatkozik: — A Magyar Demokrata Fórum Hevesi Szervezete 1989 januárjában alakult. Alapító tagjai zömében olyan ellenzéki értelmiségiek, akik a demokrácia eszményének helyi megvalósítását tűzték ki célul. Ezután olyan időszak következett, amikor tennivalónk igen, de létszámunk alig gyarapodott annak ellenére, hogy sokan szimpatizáltak velünk. Ezt meg kellett értenünk, hiszen Heves városa tíz-tizen- egynéhány éve még a feudál- kommunista kiskirályok szilárd bázisa volt. Később ezt fokozatosan felváltotta egy szalonképesebb, tanultabb, a marxista eszmerendszerhez támasztott ranglétrán felkapaszkodó fiatalabb generáció. De a hatalom lényege nem változott. Az emberek féltek és félelmeik ma is nehezen oldódnak. A nagypolitika kedvező változásai meghozták létszámunk fokozatos emelkedését, amely ma a harmincat közelíti, de szinte hétről-hétre emelkedik. Ami külön öröm számunkra, hogy új tagjaink nagy része munkás, kisvállalkozó és gazdálkodó. — Hogyan képzelik el szerepüket a helyi politikában? — A helyi politikában elsősorban a népakarat érvényesítését kívánjuk elősegíteni. Ennek érdekében felhívással fordultunk Heves és környéke polgáraihoz, hogy jelezzék számunkra, milyen problémák megoldását tartják fontosnak a város és környéke fejlődése szempontjából. Kikértük véleményüket a város jelenlegi vezetéséről is. Ennek jegyében gyűjtöttünk aláírásokat a teho ellen, és szerveztünk egy eredményes teho-ellenes gyűlést. Természetesen vélemény- formáló erőként is jelen akarunk lenni. Az erdélyi menekültek problémáinak vegyes fogadtatása késztetett minket arra, hogy meghívjuk az Erdélyi Szövetség és a Romania Libera vezető képviselőit, akik egy lakossági rendezvényünkön kifejtették véleményüket, feltárták problémáikat, helyzetük rendezetlenségét. A félelem görcseit igyekeztünk oldani az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepségünkön, az azt követő gyertyás felvonuláson és az áldozatok emlékére mondatott szentmisén. Mivel egyedüli ellenzéki szervezetként működünk a városban, ránk hárul az a feladat, hogy közbelépjünk, ha valakit politikai meggyőződése, cselekedete miatt egzisztenciális veszély vagy retorzió fenyeget. Figyelemmel kísértük a volt MSZMP Városi Bizottsága vezetőinek és munkatársainak elhelyezkedését. Ha vannak is itt- ott kérdőjeleink, összességében megfelelőnek ítéljük a folyamatot, de nem tartjuk lezártnak. Ezért továbbra is szemmel kísérjük azt. A helyi tanács vezetése, felismerve a realitásokat, meghívja képviselőinket a vb- és tanácsülésekre, melyek any agák előzetesen megküldi. A tanács elnöke kerekasztal-beszélgetésre hívta meg a helyi pártok és szervezetek képviselőit, hogy kikérje véleményüket a pártház hasznosítása dolgában. Itt konszenzus alakult ki abban, hogy egészségügyi intézményként, elsősorban szülőotthonként való működtetése felel meg a lakosság igényeinek. A helyi MSZP alapszervezet vezetőjével ez volt az első találkozásunk, kapcsolatot még nem alakítottunk ki. A másik jelentős politikai-társadalmi szervezettel, a Hazafias Népfronttal való kapcsolatfelvételt egyelőre elutasítottuk, mert még nem látjuk biztosítottnak pártsemlegességét. A novemberi népszavazáson tagjaink a szavazatszedő bizottságok többségének munkájában részt vettek. A közeljövőben legfontosabb munkánk az ország- gyűlési választásokra való felkészülés lesz. MSZP: „A vezetés társadalmi munkában végzi dolgát...” Szőke Emil az MSZP helyi — jelenleg egyszemélyes — választási irodájának vezetője a szocialista párt ottani feladatairól beszél: — Nemrégiben zajlott le Hevesen egy tanácskozás, ahol a párt új strukturális építkezéséről döntöttek. így hát megfogalmazódott az igény, legyen a helyi tagságnak egy koordinatív szervezete, ám nem testületi jelleggel, s természetesen nem társadalmi munkában. Ebben a tanácsban a helyi pártalapszerve- zetek titkárai és (vagy) azok delegáltjai kapnak helyet. Vezetése rotációs rendszerben váltja egymást, jelen pillanatban a vezető tisztet Kozma György tölti be. Ezentúl egy választási iroda is működik majd, s ez a választásokra való felkészülést végezné és egyeztetné. Mikor megtörténik a vagyon elszámolása, az ingatlanok leadása, csak azután lehet megfogalmazni és megteremteni a párt működési feltételeit, helyben: új körülmények között és új eszközökkel. — A politikai „körülményeken” kívül milyen új körülményekkel kell számolniuk? — Például azzal, hogy míg régebben nagyobb apparátus volt, addig most a társadalmasítás gyakorlatára kell építeni. A vezetés társadalmi munkában végzi dolgát, s itt helyi szinten csak a befolyt tagdíjakból és az esetleges adományokból, vállakózásokból nyert pénzzel lehet gazdálkodni. A legfontosabb változások tehát: az apparátus leépítése, az anyagi források radikális csökkentése, és az objektumok átadása. Mindez a pártszerveződés időszakában történik, ami eléggé zavaró. Arról nem is beszélve, hogy közelednek a választások, s a propagandatevékenység mellett a személyek kiválasztása is fontos. — A városban létezik-e kapcsolat a különböző pártok között? — Az együttműködés egyféle formája volt a párt ingatlanáról folytatott vita, eszmecsere. Az a lakossági fórum, amelyen tisztázódott az igény, hogy a pártszék- házat egészségügyi célokra kell hasznosítani. Egyelőre a politikai szükségletek ennyi együttműködést kényszerítettek ki. Szövetkezeti és Agrárpárt: „A vidéki Magyarországért...” A napokban jegyzik be a magyarországi szövetkezeti és agrárpártot. Célkitűzéseikről Budai Sándort kérdezzük, aki egyébként egyike az (országos) ügyvivő titkároknak. — A párt szervezése folyik, természetesen vitákkal. A nemrég lezajlott TOT kongresszuson tisztázódott, hogy az Agrárszövetséggel együtt kívánunk jelölteket állítani, s ez nyilván választási szövetséget is jelent. Az Agrárszövetséggel ellentétben azonban mi úgy vélekedünk, hogy egy jogállamban pártként kell képviselni az érdekeket, különben a programjaink hasonlóak, csak a formában van eltérés. — Mi ez a program? — Elsősorban a „vidéki Magyarország” érdekeit kívánjuk képviselni az itt lakó embereknek kívánunk méltó életet kiharcolni. Nem vagyunk hívei egy felülről történő földosztásnak, sem a szövetkezetek szétverésének. Sokszínű tulajdonformára van szükség; így magántulajdonra, vállalkozási közösségekre, ám meg kell mondani azt is, hogy nem a szövetkezetek és azok tagjai tehetnek a bajokról. Természetesen a veszteséges téeszeket nem kell mindenáron fenntartani. De beszéltem én nemrégiben egy paraszt emberrel, azt mondta, ő maga nemigen tudna mit kezdeni a visszakapott földjével... A választásokig nagyon kevés időnk maradt, most folyik a pártszervezés, s most erre összpontosítunk. Mégis van négy alapkérdés, s ezekkel akarunk foglalkozni részletesen. Ezek a sarkalatos kérdések a következők: a kistelepülések sorsa, a földkérdés, a vidéki infrastruktúra, valamint az önkormányzati törvény. Januárban készül el teljes egészében a programunk, ám ebben a négy témakörben mi is illetékesek vagyunk, hiszen mi ezen problémák körében élünk. HNF: „Nem fogjuk hagyni, hogy mások döntsenek helyettünk... A Hazafias Népfront Hevesi Szervezete nevében Gottschalk Róbert fejti ki véleményét: — A legfontosabb, hogy a Népfront egy történelemmel rendelkező szervezet, amely történelemből mi sok mindenre büszkék vagyunk, mégis a Népfront mozgalom — itt Hevesen is — teljesen más, mint akár csak egy évvel ezelőtt is volt. Azt hiszem ezt látják az emberek is. Az elmúlt évtizedek tevékenységeit nem kell bemutatnom és a benne résztvevőket sem. Sajnos ez az a történelmi kölönc, ami nehezíti és visszahúzza a mai, már teljesen másként gondolkodó és másképp dolgozo szervezetünket. A ’30-as években a Népfrontba tömörülő emberek békét akartak. Tették ezt ideológiai-politikai meggyőződéstől függetlenül, valószínűleg úgy, hogy ők sem voltak mindenben közös nevezőn. Ma a mozgalom résztvevői szintén csak egy kérdésben egységesek, mégpedig a békés átmenet kérdésében. Minden tevékenységünket ennek érdekében fejtjük ki. Először is szeretnénk újra megnyerni az embereket — nemcsak a mi mozgalmunk számára, de egyáltalán az újbóli közéleti tevékenységre is — ami sokkal nehezebb mint a bizalmat eljátszani. A hitükben megrendült embereket tehát megpróbáljuk tájékoztatni a városban történő eseményekről, változásokról. Úgy ítéljük meg, hogyha tudják mi történik városunkban, akkor nem is lesznek közömbösek iránta. Ezért az elmúlt évben a TIT-tel közösen egy gondolkodó fórumot indítottunk, ahol aktuá- 1 is napi politikai kérdéseket vi- tattunlc meg, politológusok, történészek segítségével. Ez év júniusától egy sajtóterméket indítottunk — amit mi lapnak nevezünk a Hevesi hangokat, amelyben szintén a város életével foglalkozunk! — Miben változott eddigi „hagyományos ” szerepük ? — Több kezdeményezést is tettünk, így meghirdettük a város régi képeinek gyűjtését, egy II. világháborús emlékmű felállítását, a kis jövedelmű, magányos, nyugdíjasok meglátogatását és egy-két, a várost érintő kérdésben lakossági aláírások gyűjtésével állásfoglalást juttattunk el a tanács illetékeseihez. Úgy érezzük — Hevesen is — kinőtt a Népfront a fásítás,a választásokat névleg lebonyolító, apártnak maximálisan alárendelt szervezetből. Ma — bár mozgalom vagyunk — van tagdíjat fizető tagságunk, működési és szervezeti szabályzatunk, amely kis átalakítással alkalmas arra, hogy bármikor bejegyeztessük önálló és független szervezetként magunkat. Nem fogjak hagyni, hogy mások döntsenek helyettünk. Igaz, az utóbbi időben csökkentek is a bennünket ért támadások. Ha a Parlament nem szavaz meg részünkre — mert nem vagyunk párt — költségvetési támogatást, akkor legfeljebb nem lesznek függetlenítetttisztségviselőink, deamozga- lom akkor is működni fog. — Mennyire működik együtt a népfront a város más politikai szervezeteivel? — Együttműködésre sajnos még nincs lehetőség. Az MSZP még most erősödik, remélem, ha készek lesznek az együttműködésre, akkor ezt jelezni fogják nekünk. Az MDF-et már megkerestük, keresve egymás megismerésének lehetősegét, de elég merev elutasításban részesültünk. Szerintünk mi még mindig a „régi hatalmi struktúra lenyomata” vagyunk. Ennek ellenére mi fenntartjuk együttműködési készségünket, és na megváltozik rólunk a véleményük, mi bármikor fogadókészek vagyunk. Viszont újból kezdeményezni nem fogunk. Havas András Képviselői indítvány: október 23-án beiktatás Mindig a nép válasszon koztarsasagi elnököt Csehszlovákiai „árnyékgazdaság” Fekete Még a jelenlegi Országgyűlés módosítsa az alkotmányt úgy, hogy mindig a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt. Sőt, szeptemberre tűzze is ki az elnökválasztás időpontját, mert ily módon — még kétfordulós választás esetén is — október 23-án, a köztársaság kikiáltásának napján beiktathatják hivatalába a Magyar Köztársaság elnökét. Ezt indítványozza Király Zoltán és Raffay Ernő, Csongrád megye két képviselője. Az új Parlament természetesen saját belátása szerint dönt majd ebben a kérdésben. De — hangsúlyozta Király Zoltán — nem biztos, hogy az elnökválasztás nem fullad szűk pártérdekeken alapuló ádáz, és kevéssé érdemi vitákba. Ez esetben tehát a nép bölcsessége többet jelenthetne. S ha a jelenlegi Parlament szeptemberre kitűzné az elnök- választás időpontját, ez nem sértené az új Országgyűlés jogosultságát, viszont elegendő idő állna rendelkezésre a kiválasztódásra és kiválasztásra. Király Zoltán véleménye szerint attól sem kell félni, hogy a nép diktatúrára hajlamos elnököt választ majd, hiszen már a többpártrendszerű Parlament és az általa választott kormány erős kontrollja nem adna diktatúrateremtő alkalmat a köztársasági elnöknek. (MTI) Az árnyékgazdaságnak nevezettjelenség Csehszlovákiában is jelen van, mértékét egyes szakértők a nemzeti jövedelem mintegy 3-3,4 százalékára becsülik. A nyugati világban a „párhuzamos gazdaság” a munkanélküliséggel, a bevándorlók olcsó munkaerejének beáramlásával és bármilyen munka elvégzésére való hajlandóságukkal áll összefüggésben. Csehszlovákiában (és más szocialista országokban) az okot a keresletnek a kínálattal szembeni túlsúlya, gyakran a szolgáltatások nem kielégítő volta, vagy az egyes hiánycikkek megszerzésére irányuló törekvése jelenti. Számítások szerint e tevékenységek minimális mértéke Csehszlovákiában 18-20 milliárd koronát tesz ki és enyhén emelkedő tendenciát mutat. Legfontosabb forrását a kézi munka különféle formái, különösen építkezési munkák, beleértve a kalákában végzett munkát is, jelentik. Számos formája áll kapcsolatban az ellátási hiányosságokkal, spekulációval, vagy más negatív jelenséggel. Az árnyék- gazdaságba nagy jövedelmek áramlanak be különféle szolgáltatások nyújtása fejében is. Az egészségügy és a lakásgazdálkodás hiányosságai egyes állampolgárokat csúszópénz fizetésére késztetnek. Az 1988-as év végéig a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 41 ezer engedélyt adtak ki magánszemélyeknek különböző szolgáltatások végzésére. Ugyanakkor még ez a mennyiség is kevésnek bizonyul. Sajnos a kibontakozást nagy mértékben fékezi a progresszív adórendszer. (Példaként elég megemlíteni, hogy 100 ezer koronás évi bevételnek gyakorlatilag a fele megy el adóba.) Éppen ezért számos állampolgár e tevékenység révén csak igen kis jövedelemre tesz szert. Mások pedig a kisvállalkozásokról szóló, előkészítés alatt álló törvény életbelépésére várnak. * Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Csehszlovákiában a fekete gazdaságból szerzett jövedelmek folyamatosan növekednek. A szakemberek azt vallják: ha a jövőben meg akarjuk fékezni e folyamatot, fel kell számolnunk a fő okot — a kereslet és kínálat közötti összhang hiányát. Frantisek Masek Egy prágai házi kötődében
