Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-19 / 16. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. január 19., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A honatya már nem a helyi érdekek szószólója Milyen összetételű lesz rm az uj magyar Országgyűlés? Háromféle jelölési mód a választásokon Minél inkább közeledik az or- szággyűlésiképviselő-választá- sok időpontja, annál gyakrabban hallhatja-olvashatja az állampolgár ezeket a fogalmakat: egyéni választókerület — független jelölt; területi választókerület (a főváros, illetve a megyék) — területi lista; országos lista. Ezek a fogalmak az országgyűlési képviselők megválasztásának módját takaiják. Már tavaly októberben, az alkotmány és a választójogi törvény módosításának időszakában kitűnt: a jogállam és a parlamenti demokrácia megteremtésének folyamatában nyilvánvalóan olyan politikai képviseletre van szükség, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje növekszik. Ugyanakkor rendkívül nehéz egy több évtizedes szemléletet és gyakorlatot egyik napról a másikra megváltoztatni. Nevezetesen: az országgyűlési képviselő az átalakuló parlamenti demokráciában már nem a helyi érdekek szószólója, érvényesítője, hanem — ahogyan a módosított alkotmány fogalmaz — tevékenységét a köz érdekében végzi. Mindezeket figyelembe véve a választójogi törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Eszerint választ majd márciusban az ország 172 képviselőt egyéni választókerületben, 152 parlamenti képviselői helyet a területi listákon szerezhetnek meg a pártok, további 58 mandátum sorsa pedig az országos listákon dől el. A háromféle jelölési módról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Itt két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. Az egyéni választókerületek száma 176, a legtöbb Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében (4). Az egyéni választókerületben induló jelöltek közül — akár függetlenek, akár egy, esetleg több párt vagy szervezet színeiben indulnak -a szavazópolgároknak egy személyre kell félreérthetetlenül voksolniuk. Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület polgárainak rf>bb mint a fele szavazott. A választáskor a szavazópolgárok még egy szavazócédulát kapnak majd, ez lesz az úgynevezett területi lista. Ezeken a listákon csak a pártok indíthatnak jelölteket. Ilyen területi listát az a párt állíthat, amely a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében két egyéni választókerületben állított jelöltet. A területi listák alapján 152 képviselői helyen osztozhatnak majd a pártok. A területi választókerületeket figyelembe véve a legtöbb mandátumot Budapesten (28), Pest megyében (14) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11), míg a legkevesebbet Nógrád, Tolna és Vas megyében (4-4) lehet megszerezni. Amikor a választópolgár a területi listára szavaz, lényegében egy pártra adja le voksát. A pártokra leadott szavazatokat országos és területi szinten összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján állapítják meg, hogy melyik párt hány képviselői mandátumot szerzett meg. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgárok több mint fele szavazott. A harmadik jelölési mód az országos lista. Ilyen listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a 20 területi választókerület (Budapest és a 19 megye) közül legalább hétben állítottak listát. Ezekre azonban a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak. Az országos listán megszerezhető 58 mandátumot rendkívül bonyolult arányszámítási rendszer alkalmazásával töltik be. Senzoros — ámde 3,7 millió forint Világszínvonalú traktor a magyar mezőgazdaságnak A Rába Magyar Vagon és Gépgyár az amerikai J.I.Case céggel kötött marketing szerződése alapján termékei ellenértékeként 50 db Magnum 7130-as típusú, 175 lóerős, nehéz univerzális traktort impor- tál.Ez a traktortípus a maga nemében a világon az elsőnek számít, senzoros komputeres vezérlése univerzális felhasználási területe miatt. A traktor első darabját több hónapon keresztül hazai viszonyok között eredményesen próbálták ki és ezért meri ajánlani 3,7 millió forintért a Rába a hazai felhasználóknak, illetve termelési rendszereknek. (MTl-Fotó:Matusz Károly) Felületkutatás Magyarországon A csúcstechnológia egyikfeltétele Az anyagok felületével naponta találkozunk. Amikor különböző anyagok egymásra hatnak, legtöbbször felületükön játszódnak le a jelenségek. Ugyanakkor az anyagfelületek sok jellemzőjükben eltérnek az anyagbelsőktől. Érthető ez, ha meggondoljuk, hogy kifelé nem önmaga molekuláival, atomjaival érintkezik egy-egy anyag, hanem más közeggel. Féloldalasán működnek a közöttük fellépő kölcsönhatások, hiszen a határfelületi részecskék csak befelé hatnak. Ugyanakkor aktívan érintkeznek egy másik közeggel, a levegővel vagy vízzel, amely kémiailag is hathat rájuk. Különösen fontos tudni, milyen az egyes anyagok felülete, hiszen a mai technológiák sokasága kapcsolódik a felületi jelenségekhez. Hogyan alakult ki ez a tudomány? A felületi jelenségekkel már régóta foglalkoznak a kutatók. Különösen azóta, mióta a mak- rotulajdonságok vizsgálatán túl a mikrotulajdonságok megismerése a cél. Néha nem is a felületvizsgálattal foglalkozó kutatók találtak olyen módszert, amely ma már a felületkutatásban nélkülözhetetlen. Az ötvenes években például Siegbahn ás munkatársai észlelték, hogy röntgensugárzásnak kitett vastag anyagmintákból kilépő fotoelektronok között kellően precíz berendezések segítségével jól megkülönböztethetők azok, amelyek a felületről vagy csupán néhány atomnyi vastagságú rétegből energiaveszteség nélkül lépnek ki.Ezen fotoelektronok energiájának pontos mérésével nemcsak a felületi rétegben lévő elemek koncentrációja, hanem sok esetben azok kémiai kötési állapota (például tiszta fémes vagy oxidált állapot) is meghatározható, annak ellenére, hogy a fotoelektronok nem a kémiai kötéseket létrehozó külső, hanem belső atomi héjakról származnak. Ez a módszer a felületkutatás alapvető módszerévé vált. A felületkutatás tehát egy úgynevezett interdiszciplináris tudomány. Kémiai, fizikai módszerekkel is folytatható , s újabban például a számítógép alkalmazása is új eredményekhez segíti a tudósokat. Jelentősége egyaránt fontos a fizikában, a kémiában, a biológiában és a műszaki tudományokban. Ráadásul az elért eredmények igen közvetlenül hatnak az ipar és a mindennapi gyakorlat sok területén. Az anyagok kölcsönhatása, amely a felületen megy végbe, nagy szerepet játszik az életfolyamatokban, a legkülönbözőbb technológiákban, például a félvezetők gyártásakor. A felületkutatás eredményei nélkül nem állna a mai színvonalon a mikroelektronika, a korrózióvédelem, a katalizátortechnika, a szerszámélek élettartamának növelése, a kopásálló felületek létrehozása, kenési problémák megoldása,és a modern energetika, amely atomerőművekből, napelemekből táplálkozik, és sok más terület. Összefoglalóan: a felületkutatási eredmények nélkül ma nem lenne modem csúcstechnológia egy sor területen. Új eljárás: tribológia A tudományterület az utóbbi időkben minőségileg új szakaszába érkezett, hála két körülménynek. Az egyik a komputeri- záció, amelynek a segítségével az itt szükséges nagyszámú matematikai formalizmus gépi úton, szinte egyszerűsítések nélkül megoldható. S e megoldásokhoz szükséges paraméterek az analitikai, szerkezetvizsgálati módszerek fejlődésének eredményeképpen pontosabban állnak rendelkezésre. A technológiai kutatások szintén a komputerizáció segítségével léptek új szakaszba. Az úgynevezett technológiai szimulációs programoknak köszönhetően a különféle technológiai variánsok a számítógéppel előre lejátszhatók, és megtakarítható a nagy anyagfelhasználású előkísérletek jelentős része. Ismeretes, hogy a félvezetők, integrált áramkörök gyártásánál mesterségesesn ültetnek be, implantálnak idegen atomokat. Ilyen technológiákban a folyamatokat leíró egyenleteket egykét dimenzióban alapelvekre visszavezetve, ötven száz lépés után is jó közelítéssel megjósolható a megvalósuló kísérlet végén milyen tulajdonságú anyagot kapunk. Ha ez nem megfelelő, el sem végzik a költséges kísérletet. Említettük már, hogy kifejlődtek a felületkutatás különleges módszerei. Az alkalmazott eljárások attól is függenek, milyen mélységig kíváncsiak a kutatók a felület tulajdonságaira. A vizsgálatok előkészítése érdekében például olykor különböző sugárzásokkal meg kell tisztítani, le kell maratni a felületeket, mert azok a levegővel való kölcsönhatás következtében szennyezettek. Arról is gondoskodni kell, hogy a vizsgálat közben ne szeny- nyeződjék az anyag, mert ez is meghamisítja az eredményt. Például igen nagy vákuumban kell végezni a kísérletet. Ehhez természetesen megfelelő berendezések szükségesek, amelyek előállíthatják ezt a nagy vákuumot. Az eddigi kutatási eredmények szépen fejeződnek ki például egy új eljárásban, a triboló- giában. Manapság a legfejlettebb technológiákhoz gyakran van szükség arra, hogy olyan alkatrészeket, szerszámokat állítsanak elő, amelyek egyidejűleg sokszor egymásnak ellentmondani látszó követelményeknek kell, hogy eleget tegyenek. Legyen például egy alkatrész szívós, nem törékeny, de ugyanakkor kemény és kopásálló is. Ezenkívül elváiják tőle, hogy a felülete korrózióálló legyen, s ne kerüljön túl sokba. Ilyen követelmények teljesítéséhez a test legnagyobb részét kitevő anyag hordozza az egyik tulajdonságot, például a rugalmasságot és szívósságot, s a felületét alakítják úgy, hogy kemény, kopás- és korrózióálló legyen. Korábban is volt ilyen technológia, például a vonatkerekek felületi edzése, cementálása izzó grafitágyban. A mai technológiákban ion-implantációval vagy a felületre felvitt anyaggal dolgoznak. Utat az iparhoz! Néhány magyar kutatóhely komoly elismerést vívott ki magának a nemzetközi tudományos életben, a felületkutatás terén. Sokáig nem volt országos program a felületi kutatásokra. Éz veszélyeztette a kivívott pozíciók megtartását, s a már említett csúcstechnológiák tudományos alapjait. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia nemrég közös pályázatot hirdetett meg, amire — noha egyelőre nem túl nagy összegek odaítéléséről van szó — már eddig is meglehetősen sok pályamunka érkezett. Ezek elbírálása folyik, s remény van arra, hogy a magyar felületkutatás nem veszti el kezdeti, eredményeket is hozó lendületét. Remélhetőleg azt is elősegíti a pályázat, hogy a kutatóhelyek és az ipar közötti tudományos kapcsolat ne esetleges legyen. A cél: a tudományos eredmények ezen a területen is hamar találják meg az utat ahhoz, hogy a világpiacon is jól értékesíthető termékekben öltsenek testet. Gőz József A mesterlegények művelődését szolgálta Katholikus Legényegyleti Olvasótár 1845-46 telén Kolping Adolf (1813-1865) német katolikus lelkész, aki eredetileg cipészsegéd volt, az iparostanoncok és segédek művelődése, erkölcsnemesítése céljából megszervezte az első katolikus legényegyletet. Ezt követően a legényegyleti mozgalom hamarosan kilépett német honból, s világszerte gyökereket vert. Hazánkban az első egyletet Kolping személyes támogatásával 1856-ban Pesten hozta létre Szabóky Adolf. Az ezt követő években több városunkban elindult a szervezés. Az egri egylet létrehozása Tóth István nyomdász nevéhez fűződik 1860-ban. A derék betűszedő, akit az egylet titkárává választottak, 1864-ben az iparostanoncok és segédek művelődése érdekében „Katholikus Legényegyleti Olvasótár” néven kiadványsorozatot indított. Az első füzetben olvasható előszó szerint az olvasótár „főleg az iparűző ifjúság részére olyan olvasmány akar lenni, mely által maguknak hasznos ismereteket szerezve, szabad óráikban lelket, s szívet nemesítő mulatságot is találjanak, hogy így erkölcsi művelődésüket lehetőleg tökéletesíthessék.” A második füzet két évvel később, 1866-ban látott napvilágot. Sajnos több kiadvány bizonyára anyagi okból nem jelent meg. így e hasznos vállalkozás félbeszakadt. A megjelent két kötet rendkívül gazdag és hasznos olvasnivalót tartalmaz, a kiadványnak az első kötet előszavából idézett célkitűzéseknek megfelelően. Az első füzet tartalmazza a mozgalom alapítójának, Kolping Adolfnak rövid életrajzát, amelyet a szerkesztő és kiadó készített. Ugyancsak ebben a füzetben olvashatunk tömör összefoglalást a legényegyleti mozgalom 1864-ig terjedő történetéről. A két kötet anyagainak többsége erkölcsnemesítő vers, elbeszélés és színmű. A költemények többségének szerzője az ismert papköltő Mindszenty Gedeon volt (például Diadalének, Legénydal, stb.). Rajta kívül olvashatunk verset, Benőfy Somától, Tárkányi Bélától, Pájer Antaltól, és más, ma már ismeretlen poétától. Az elbeszélések, korabeli szóhasználattal beszé- lyek,főként Vincze Alajos alkotásai. A kötetekben két színmű olvasható. A szerkesztő egy külföldi szerző, Polgárerény című darabját dolgozta át, amely az iparos életről szól. A másik munka M.P.-től való, címe: A nagylelkűség. Mindkét kötetben több hasznos, rendkívül olvasmányos ismeretterjesztő cikket találhatunk. Monte-Dégói Albert Ferenc rövid vázlatot készített a kézműipar történetéről. Sellyey Béla érdekes cikket közölt a levelek továbbítására is alkalmas angol találmányról, a légmozdonyról. Cikket olvashatunk az akkortájt gyorsan terjedő fényképészetről is. A fiatalság szórakoztatására a szerkesztő sok nevetséges történetet, korabeli szóhasználattal adomát adott közre, amelyek főként Sziklay Jakab gyűjtései, illetve írásai. Ezenkívül található a füzetekben sok találóskérdés és tréfa is. A kiadványok nagy értéke, hogy közölték a legényegyletek fontosabb adatait és képet adtak a mozgalom érdekesebb eseményeiről. Például megtudhatjuk, hogy 1845-től 1866-ig a világon már 414 egylet működött. A füzeteket rendkívül gazdag illusztrációs anyag teszi szemléletesebbé. Többek között látható a kötetekben Szabóky Adolf, Kolping Adolf, Lengyel Miklós kanonok, egyleti elnök arcképe. Nagy érték és talán egyedülálló a legényegylet első székházáról készített rajz. Az épület a Csonkamecset-téren állott (ma a Heves Megyei Művelődési Központ székháza). A második füzet végén látható Zass- kovszky Ferenc, neves egyházi zeneszerző és karnagy kottája, amelyet jelenleg ismeretlen költő, Vándorinduló című versére komponált. A ma már szinte könyvtári ritkaságszámba menő kiadványokat az érseki líceumi könyv- és kőnyomdában készítették, rendkívül ízléses kivitelben. Szecskó Károly
