Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-19 / 16. szám
4. TUDOMÁNY VILÁGA — HÉTVÉGÉRE AJÁNLJUK NÉPÚJSÁG, 1990. január 19., péntek Honnan származik az ősember? Milyen módszerekkel dolgozik ma világszerte a régészet, a történettudomány? Hogyan hasznosítják a természettudományos módszereket, eszközöket? Nos, ezek a kérdések sokakat foglalkoztatnak a tudósok, a kutatók közül nemcsak Európában, hanem más kontinenseken is. Az eredményekről, az újdonságokról adunk most közre néhányat az izgalmas témakör iránt érdeklődő olvasóinknak. Csészéket, edényeket, kanalakat találtak Átmeneti alak lehetett — Segit az evolúció felde- rítéssében Új ősemberlelet Négy-öt méterrel a föld alatt — Segített a műszer Szübarisz városa előkerült Az etiópiai Awash folyó mentén Bodo dArban egy, a Homo- nembe tartozó korai emberféle (Hominida) maradványát fedezték fel. A lelőhelyen 1976 óta folytak terepi munkák. Ez idő alatt koponyatöredékeket, ezenkívül bőséges őslénytani és régészeti leleteket találtak. A koponyatöredékek egy arckoponya nagyobb részéből, egy majdnem teljes agykoponyából és számos kicsi csontdarabkából állnak. Olyan pontosan illeszkednek egymáshoz, hogy bizonyosan ugyanattól az egyedtől származnak. Maga a koponya durva felépítésű, az arckoponya figyelemre méltóan nagy és robosztus. Szerkezete, arányai egyaránt hasonlítanak az ember közvetlen elődjéhez a Homo (Pithecanthropus) fajhoz és az archaikus Homo sapienshez. Átmeneti alak lehetett a két Homo-faj között. Minthogy az emberi fejlődésnek erről a szakaszáról Afrikából kevés az adatunk, a lelet jó szolgálatot tehet az evolúció e fontos állomásának a felderítésében. Etiópiában Australopithecus maradványok is vannak. Ezek — bár szintén az emberfélék csoportjába tartoznak — csak a törzsfejlődés oldalágát képviselik. A koponya közelében bőségesen fordultak elő bazaltból készült szerszámok, vízilovak csontjai, köztük teljes vázak is. A kőeszközök és csontok együttléte azt sugallja, hogy őseink e helyen darabolhatták fel zsákmányukat. A leleteket egy 5-6 méter vastag homok-kavicskő réteg tartalmazza. Kora az őslénytani és régészeti adatok alapján közép-pleisztocén (700-125 ezer év). A koponya kora az Utóbbi értékhez áll közelebb. Szübarisz dél-olaszországi ókori görög kolónia nagy fényűzésben, pompában és semmittevésben élő, elpuhult lakóiról volt nevezetes. A városból kitiltották a zajos mesterségeket, még kakast sem volt szabad tartani. Tanulmányaik mind azt célozták, hogy az életet könnyebbé, édesebbé tegyék. Még ételkülönlegességeiket is szabadalmakkal védték. Mindezt megengedhették maguknak, mert Athént is beleértve, Szübarisz a leggazdagabb görög városokkal vette fel a versenyt. Sok ókori író emlékezik meg róla, a dekadencia, a luxus példaképeként, mint valami anti-Spártáról. Elég pontosan leírták a helyét is: a Tarentói- öböl partján feküdt, a Crati folyó környékén. Sokáig mégis sikertelenül keresték a régészek, míg végül megtalálták. Az eredmény egy új műszernek köszönhető, amelyet mesterséges holdak számára készítettek, hogy vele mélyen a föld Az ősember maradványait sokáig csak a karsztbarlangokban kutatták. Egy Jereván melletti bazaltbarlangban több, mint kétezer obszidiánból és bazaltból készült szerszám és fegyver került elő, tűzhelynyomok, szeneseden növényi és állati maradalatt rejlő érckészleteket kutathass annak fel. Ugyanez a műszer, a céziumos magnetométer, régészeti feltárásokra is alkalmas, ugyanis rendkívül érzékeny, és 6 méter mélységig kimutatja az eltemetett tárgyak okozta mágneses erőtérváltozásokat. Az eddigi műszerek nem tudtak ilyen mélységig hatolni. Szübarisz maradványai pedig, mint kiderült, 4-5 méterrel a föld alatt, a tenger szintjénél mélyebben nyugszanak. De nemcsak azért nem találtak rájuk. I.e. 520-ban Croton lakói elpusztították Szübariszt, és fölé Thurii görög város épült. Erre azonban csak most — utólag — derült fény. Jelenleg Thurii is a föld alatt van, természetesen sokkal közelebb a felszínhez, s építményeinek egy részéről már régebben tudtak; az eddig is használt magnetométerek kimutatták őket. A régészeket ezek a leletek erősen zavarták, mert túl fiataloknak találták őket ahhoz, ványok — orrszarvú, ősszarvas és őslócsontok — mellett. A leletanyag gazdagsága a dél-francia- országi barlangokéhoz hasonlítható. Pontos korukat nehéz lesz meghatározni, de annyi bizonyos, hogy a mousteri kultúra körébe tartozó vadásznépség hogy Szübariszból valók lehessenek, bár ott, a Crati folyó mentén találtak rájuk. Végül is a céziumos műszer által irányított fúrások megoldották a problémát: ez alá a réteg alá hatoltak, és kétségkívül Szübarisz idejéből származó edény- és tetőcserép darabokat sikerült felszínre hozniuk. További sok száz fúrással megtaláltak két folyóágat, délen a Crati régi ágát, északon nyilván a Szübarisz folyóét, amelyről az ókori írók megemlékeznek. Sikerült kijelölni a főbb épületek helyét is. A régi írások szerint a város mélyedésben feküdt, de a fúróminták azt mutatják, hogy a Crati-síkságnál magasabb dűne- szegélyen terült el, s ez süllyedt le körülbelül 3 méterrel, és került napjainkban még mélyebbre, 4,2-4,5 méterrel a felszín alá. Sok nehézséggel kell még megküzdeni, de az ásatások tovább folynak, s bizonyos, hogy sok szép és értékes leletet fognak a felszínre hozni. maradványai. A telep több nemzedék kőeszközkészítő műhelye lehetett. Néhány kilométerrel Jerevántól északra, a Razdan folyó kanyonjában, egy hasonló sziklabarlang bejáratánál további ősembemyomokat találtak. Ott régebbi, gondosan megmunkált őskori véső került elő. Templomok a kőkorszakból Jütlandban, Dániában olyan épületeket tártak fel, amelyek minden valószínűség szerint templomok voltak az új kőkorszakban. Korukat mintegy 4 ezer évre becsülik. Ezek áz építmények új fényt vetnek az akkori évezredek kultúrájára, amelyekre az Északi- és a Keleti-tenger partvidékén a megalit (faragatlan nagy kövekből készült) sírok jellemzőek. Már régebben, 10-15 évvel ezelőtt felfedeztek Jütland északi részén két, az újabb kőkorszakból származó építményt, amelyeknek a jelentőségéről azóta heves vita folyt, eredménytelenül. Legújabban azután négy, az előbbiekkel azonos típusú épület került elő. Ezek vizsgálata nem hagy kétséget affelől, hogy templomokról van szó. Az eddigi leletek, bár Jütland északi részén nagy területen vannak elszórva, feltűnően hasonlóak és ugyanazon ősi hitre engednek következtetni. Négyzetes építményekről van szó, alapterületük 20-30 négyzetméter, az egyik oldalukon nyitott előcsarnok van. Ezeknek az épületeknek — a lakóházaktól eltérően — palánkfalai voltak, és külső felületük kővel- volt bontva. Kivitelezésük rendkívül gondos volt, a falak ellentálltak az időjárás viszontagságainak. A templomokra gyakorolt kultuszra vonatkozóan alig vannak támpontok. Annyi bizonyos, hogy nem halott kultuszról volt szó. A templomokban égetett agyagból készült edényeket, csészéket és kanalakat találtak. Az edények feltehetően az istenség számára tartalmaztak áldozati ajándékokat. Jereván mellett került elő. Mikroszkóp alatt: a sejtközi anyag A wisconsi egyetemen, USA-ban a kutatók először hagyományos eljárással megállapították, milyen életkort ért el a „Shanidar-3-neandervölgyi”, aki 45.000-50.000 évvel ezelőtt az észak-iraki Shanidar-barlangban halt meg. Tüzetesen megvizsgálva a csontvázat és annak elváltozásait, 40-50 év közöttieknek ítélték. Ezután a makroszkóp alatt a sejtközi anyag állapotát elemezték. Ezzel a törvényszéki orvostudományban is alkalmazott kormeghatározási eljárással 42 éves kort kaptak. Mivel a két eredmény jól egyezik, ezután elődeink halálozási korát parányi fosszilis maradványaik alapján akkor is meg tudják majd állapítani, ha a nagyméretű, mikroszkopikus elemzésre már nincs mód. Jereván mellett került elő Maradványok a bazaltbarlangban ) Moztpremíerek 9 és fél hét a címe annak az amerikai filmnek, melyet Kim Basinger és Mickey Rourke főszereplésével láthatnak az egri Vörös Csillag moziban délután 5 és este 7,9 órakor. Elizabeth egy New York-i galéria munkatársa, s egy kortárs festő kiállítására készül. Egyik kolléganőjével, Mollyval együtt bérel egy lakást. Mindketten magányosak, együtt járnak vásárolgatni, és az estéket is közös társaságban töltik el. Egyik bevásárlási kőrútjuk alkalmával Elizabeth megismerkedik Johnnal, aki meglepi azzal a méregdrága kendővel, amelyik nagyon megtetszett neki a piacon... Szintén itt tekinthetik meg a Hagyjátok Robinsont! című zenés magyar-kubai filmvígjátékot. Defoe, a hatvan körüli író egy londoni kocsmában megismerkedik egy kerekarcú, kissé köpcös matrózzal. Magához hívja, hogy kifaggassa kalandos utazásairól. Leülteti dolgozó szobájába, és a matróz Robinson egy üveg rum mellett hatásos mesébe kezd hajótörésről, szigetről, Péntekről, aki nő, és kannibál. Defoe rájön, hogy Robinson végig hazudott neki. Magába roskadva nézegeti jegyzeteit, már- már indulatosn összetépi, amikor felötlik benne egy regény körvonala. Izgatottan ül íróasztalához, és írni kezdi halhatatlan regényét, a „Robinson Crusoe élete és különleges kalandja” című művét... A Tímár Péter rendezésében és Mikó István főszereplésével készült produkció délután 3 órától tekinthető meg. Az Ijfúsági Házban vetítik a Call Girl ötszázért című amerikai filmet. Claudia temperamentumos luxuskélyhölgy gyilkosság gyanújába keveredik, ügyvédje azt a stratégiát választja, hogy bebizonyítsa: védence elmebeteg. A nő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy beszámíthatónak minősítsék... £laudia szerepében Barbra Streisand-dal vasárnap délután 3, 5 és este 7 órakor találkozhatnak. Pénteken 5 és 7 órakor pedig A kis Vera című szovjet alkotást tűzte műsorra a Prizma. Vera húszéves, szép, érzékeny mai lány, csavarog, dohányzik, iszik, lefekszik a fiúkkal. Amikor vőlegénye bevonul, megismerkedik egy egyetemistával, és Vera gyereket akar tőle... B. Kopp Judit faszobrai az Ifjúsági Házban A kiállítási naptárban egyre gyakrabban szerepelnek azok a művészek, akik eddig éppen témáiknál fogva, szellemiségük, netán a megnyilvánuló istenhitük miatt nem juthattak az őket megillető, kellően nagy nyilvánossághoz az országhatáron belül. Ezek közétartozik B. Kopp Judit is, aki 1988-ban már öt alkalommal is jelentkezhetett munkáival, háromszor Budapesten, kétszer vidéken. Mint most is, az egri Ifjúsági Házban, olyan környezetben, ahol elfogultságok, fenntartások nélkül fogadják be a művészeket, témakörtől, szemlélettől függetlenül. Csak az értékre figyelve. A bénultságtól és a félrene- veltség kényszerei alól lassan szabaduló közönség és közösség értően válaszol ezen a tárlaton is a művész témáira: itt fában faragva jelenik meg a betlehemi Szent Család a három angyallal és a csillaggal, amely nemcsak a Háromkirályoknak jelezte az örömhírt, a Messiást, hanem a nemzedékek egész sorának, hiszen a misztériummá nőtt esemény, a hittételekké nőtt evangéliumi tanítás, Jézus szenvedéstörténete, az Olajfák Hegyén lejátszódó világtörténelmi dráma — nagy témák. A bibliai események művészi alkotásokká nőnek-növekednek itt fából, a rusztikus vonásokkal megelevenedő szereplőkkel együtt érzékeltetve azt a lelkiséget, amely kiírthatatlanul bennegyökerezik a nép lelkében. És annak a művésznek a tudatában is, aki a népből, a nép hitéből, a nép lelkiségéből táplálkozik. Nem lehet meghatódás nélkül szemlélni azt a természetességet, ahogyan a fa, mint anyag, adott terjedelmével eleve megszabja a kompozíciót és terjedelmét. De azt a hangulatot is felnagyítja, amely a művész áhítatából és alázatából táplálkozik. Beleélési készségünkkel hívjuk ide, a fából készült alkotások mellé azokat a szobrokat is, amelyek terrakottából születtek, vagy főleg azokat, amelyek az ország mintegy harminc templomában „segítik” az evangelizáci- ót. Hitben fogant patetikus művészet mély tartalmakkal. Programbörze Kiállítások, tárlatok A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őszi tárlatának anyagából rendezett kiállítást szombaton délelőtt fél 12- kor nyitják meg az érdeklődők előtt a Hatvani Galériában Az egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájában Zétényi Zoltán alternatívzenei fotótárlata látható. Csonka Erzsébeté s Ferenc Tamás közös tárlatának az egri volt oktatási igazgatóság adott otthont. A bemutatót a Megyei Művelődési Központ és a Hevesi Szemle galériája rendezte. A gyöngyösi Mátra Múzeumban a város történetét a honfoglalástól napjainkig, valamint a Mátra kincseit felvonultató összeállítás várja a látogatókat. Szórakoztató és ifjúsági rendezvények Az egri Ifjúsági Ház MÁS alternatív zenei klubjának következő koncertje szombaton délután 6 órától látható. Közreműködik: a Satöbbi, az Irgalmatlan nővérek, és a Panoráma együttes. Ugyancsak itt, szombaton délelőtt fél 11-től farsangi kellékeket és álarcokat készíthetnek az ügyeskezű gyerekek a Játszótér programjának keretében. A hét vége időjárása A hét végén megyénk területén változóan felhős lesz az ég és néhány órára a nap is kisüthet. Szombaton gyenge szitáló eső, a Mátra magasabb részein hószál- lingózás lehet. Sem a hegyekben, sem pedig a vögyekben és a Mátra alján nem kell számítani jelentékeny mennyiségű csapadékra. A szél mérsékelt erősségű lesz. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet -4, +1 fokig süllyed. A nappali maximum szombaton +2, +7, vasárnap +1, +6 fok között alakul. Jövő heti előrejelzés A jövő hét elején Heves megyében száraz marad az idő. Az éjszakai lehűlés kissé erősödik. A hét közepén nedvesebb léghullámok érik el a Mátra térségét, és ennek következtében megyénk területén havazás valószínű. A hőmésékleti minimum eleinte 0, -5 majd -7, -2 fok között, a nappali maximum -1, +4 fok között várható. Hátizsákkal októbertől áprilisig A Heves Megyei Városi Természetbarát Bizottságok és a Magyar Úttörő Szövetség Heves Megyei Elnöksége indította azt a mozgalmat, amelynek elnevezése a címben szerepel. Január 20- án, szombaton az érdeklődők a következő útvonalakra indulnak: Szarvaskő — Keselyőbérc — Baktai tavak — Ráchegy — Gyermekváros. A 12 kilométeres táv során Lovász József és Nemes Gyula vezetik a túrát. Indulás 9.45-kor az egri vasútállomásról. A gyöngyösiek a Mátrába indulnak ugyancsak ezen a napon. A kalauz Bratu László és Pálmai Béla lesz. A 8 kilométeres túra állomásai: Pipishegyi szánkópálya — Vitorlázó repülőtér — Szent Anna- tó—Sárhegy — Cseply etető—Szőke kút — Gyöngyös. Az érdeklődők 7.50-re jelenjenek meg a gyöngyösi autóbusz-pályaudvaron. A hatvaniak is 10 kilométeres távot teljesítenek ezen a napon a Mátrában. 9.10-kor indul a vonat a vasútállomásról. A résztvevőket Kiss István, Pappné Lipták Edit, és Vérből Tiborné várja. I I I ■ I I I I I I ( 1 ] Ü N "( J < 3 1 ■■ I < * 0 t ( r p f + s ■ < I ■ I
