Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-18 / 15. szám
POLITIKAI NAPILAP HÁLAPÉNZ VAGY FIZETÉS? „Az adórendszer bevezetésével rögtön kiderült, hogy az állam a fizetésünket borravalónak szánja...” (3. oldal) NESZE NEKED „EGRI” EGYETEM! További vita a volt oktatási igazgatóság épületének hasznosításáról. (4. oldal) NEMCSAK A BUGYIK KÖRÜL... A jövő héten kezdődik a per. (6. ólai) KOPOGTATÓCÉDULÁK - ANOMÁLIÁKKAL „Nincs isten, aki rábizonyíthatja mit is tett...” (8. oldal) Németh Miklós kívánsága: Számítunk a strukturális átalakításban Japán további szerepére Kaifu lemond? Kaifu Tosiki japán kormányfő a kíséretében lévő japán újságírók kérdésére válaszolva kedden azt érzékeltette Budapesten, hogy ha a Liberális Demokrata Párt a február 18-án esedékes alsóházi választásokon nem szerez abszolút többséget, akkor lemond — jelentette a Kyodo-hírügvnökség szerdán. Az §12 képviselői mandátum közül minimum 257-re lenne szüksége az LDP-nek. Kaifu Tosiki japán miniszter- elnök és vendéglátója, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerda reggel nemzetközi sajtó- konferenciát tartott a Hilton Szállóban. Németh Miklós elégedetten szólt a Kaifu Tosikivel folytatott tárgyalásokról. A megbeszélések eredményei megfelelnek a kapcsolatépítés jelenlegi szintjének, és segítik a kontaktusok további fejlesztését is. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós azt a magyar kívánságot fogalmazta meg, hogy Japán a jövőben vállaljon nagyobb szerepet Magyar- ország strukturális átalakításában, s örömmel szólt arról, hogy Japán a 24-ek csoportján belül, illetve kétoldalú alapon is kész segítséget nyújtani hazánk szá1 mára. Magyarország nagyra értékeli ezt a gesztust, amelynek már részletei is körvonalazódnak. Németh Miklós ennek kapcsán megismételte azt a gyakran hangoztatott tételt, miszerint Magyarország nem segélyt vár partnereitől, hanem olyan támogatást, tőkét, külföldi szakértelmet, amellyel Magyarország saját maga biztosíthatja a gazdaság privatizálását. Tágabb értelemben Magyar- ország azt szeretné, ha a közép- kelet-európai demokratizálódási folyamatok békés úton mennének végbe, s a gazdasági, politikai helyzet a régióban mielőbb stabilizálódna. Ezt szolgálják a többi között a KGST reformjával kapcsolatos magyar elképzelések. Magyarország arra törekszik, hogy új típusú európai együttműködés jöjjön létre, amely nagyobb biztonságot teremtene Európa népeinek, ugyanakkor ez a stabilitás a világ más térségeinek érdekét is szolgálná. Egy ilyen kooperáló Európa nem törekedne az Egyesült Államok, avagy Japán kiszorítására, éppen ellenkezőleg, a globális érdekek alapján erőteljesen fejlődhetnének a kapcsolatok. (Folytatás a 2. oldalon) Ha hétfőn nem vétózzák meg, a minimum 4800 Ft lesz Kormánystop az általános 10 %-os adómentes béremelésnek Döntés Egercsehi és Recsk sorsáról? Amennyiben a szakszerveze- sejétől a minimális munkabér A minimális bérek új összegétek hétfőn nem vétózzák meg az 4800 forint lehet. Ez, a tanács re a SZOT-hoz tartozó szakszer- Országos Érdekegyeztető Ta- történetében formailag szokat- vezetek képviselői azért jelentet- nács megállapodását a minimális lan döntés született az ÓÉT Par- tek be hétfőig moratóriumot, bér új összegéről, úgy februáréi- lamentben tartott ülésén. (Folytatás a 2. oldalon) A NATO-küldöttség előtt is vizsgáztak Éleslövészeten a gyöngyösi dandár Tatárszentgyörgy kisközség a Duna — Tisza között, amelynek határában a tegnapi napon megtartották — a kiképzési tervüknek megfelelően — éleslövészetüket Mádi János alezredes-parancsnok vezetése mellett a gyöngyösi dandár katonái. A nem mindennapi eseményt színesítette, a harcosok felelősségét csak tovább fokozta, hogy a nemzetközi szerződésben rögzítetteknek megfelelően hivatalosak voltak rá több állam katonai megfigyelői, a NATO (amerikai, angol, francia, kanadai, török, (Folytatás a 2. oldalon) i^dííJ Prédikációs körutat tart hazánkban február elején Tőkés László, aki a magyarországi református egyház zsinata meghívásának tesz eleget. Horváth István mondjon le! A Magyar Szocialista Párt Heves Megyei Koordinációs Tanácsa 1990. január 16-án Gyöngyösön tartotta tanácskozását. Az ülésen az első szabad választásokkal kapcsolatos pártfeladatokat és aktuális politikai kérdéseket vitatták meg. A koordinációs tanács 1990. január 17-én a következő állásfoglalást juttatta cl a Szocialista Párt Országos Elnökségéhez. A párt elnöksége szólítsafel Horváth István belügyminisztert, hogy tisztségéről azonnal mondjon le. A párt nem támogatja olyan kormánytisztséget betöltő tagját, aki elveszítette a társadalom bizalmát. A vizsgálat kimenetelétől függetlenül méltatlanná vált a belügyminiszteri tisztségre. A Magyar Köztársaság alkotmányának hatályba lépése után azonnal intézkednie kellett volna az azzal ellentétes belügyminisztériumi utasítások hatályon kívül helyezése iránt. Ennek elmulasztásával olyan törvénysértést követett el, amely a Magyar Köztársaság kormánya iránti közbizalmat is jelentős mértékben megingatta. Magyar Szocialista Párt Heves Megyei Koordinációs Tanácsa A belső biztonsági szolgálat vezetője már megtette... Horváth József vezérőrnagy, a BM belső biztonsági szolgálatának vezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy a napokban levelet írt a belügyminiszternek, amelyben kérte felmentését, mert a belső biztonsági szolgálattal és személyével szemben megrendült a bizalom. Véleménye szerint a belbiztonsági szolgálat miközben igyekezett az októberben módosított alkotmányhoz hozzáigazítani munkáját, áldozata lett a politikai csatározásoknak. „Miért hívták össze ezt a munkásgyűlést?” Sok hűhó semmiért Önállósodni akar a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyára A vezérigazgató beszéde közben... (Fotó: Szántó György) Egy biztos: tegnap munkásgyűlést tartottak a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában. A kétezres kollektíva több mint hatvan százaléka aláírásával is nyomatékot adott azon követelésének, hogy a továbbiakban önálló gyárként kívánnak dolgozni. Minderről a gyöngyösi gyár igazgatója, Kovácsszegi László január 12-én egy delegáció élén számolt be dr. Balogh Béla vezérigazgatónak. Ekkor kezdeményezték, hogy a vezér- igazgató Gyöngyösön munkásgyűlésen adjon számot a Mikroelektronikai Vállalat helyzetéről, ismertesse a vállalat megmentésének konkrét terveit. Amennyiben a hét pontban megfogalmazott aggályaikra nem kapnak kielégítő választ, úgy kezdeményezik az Ipari Minisztériumban leválásukat. Innentől kezdve azonban már minden bizonytalan. Merthogy a két és fél órás eseménynek túl sok érdemi része nem volt, abban a csarnokban jelenlévők közül jó néhányan egyet értettünk. A vezérigazgató bonyolult pénzügyi fejtegetésekkel próbálta a kedélyeket megnyugtatni — sikertelenül. Szólt arról, hogy hitelező bankjuk döntése érzékenyen érintette a vállalatot, ami szerint a kölcsöneiket vissza kellett fizetni. Aztán mégis kiderült, hogy van még mindig némi adósságuk.Nem normális állapotként értékelte, hogy nem is egy nyugati bank 1-2 százalékos kamattal adott volna kölcsönt, de azt a Magyar Nemzeti Bank veszi fel, s csak 30 százalékos kamatra adja tovább a vállalatnak. Elismerte, hogy joggal ideges mindenki a jelen helyzetben, s a vezetőknek éppen ezért lelki szűrő szerepet is vállalniuk kell. Arra azonban még nem tudott konkrét adatot mondani, hogy 1989-ben mennyi volt a veszteségük, lévén, hogy most készül a mérleg. Az azonban szinte bizonyos, hogy nagy lesz. Belátta, hogy a megalakításakor kialakult módon nem tartható fenn tovább a Mikroelektronikai Vállalat. Az önállósodást viszont szép lassú ütemben , — megfogalmazása szerint ésszerűen, tervszerűen, — kell végrehajtani, ami mégsem jelentene teljes elszakadást. Konkrétumként nem sok minden hangzott el a jövőt illetően, minthogy "mi irányítjuk a folyamatot, s ne a folyamat bennünket. ” Majd annak adott hangot, hogy itt nem vezető, dolgozó, vagy Pest, Gyöngyös ellentétről van szó, hanem arról, hogyha nincs tőkéspiac, akkor a létszám tovább csökken. Ugyanis termékeiket ezen az áron csakis a szocialista piacon értékesíthetik. Nagy taps fogadta a gyöngyösi gyár igazgatójának mikrofon elé lépését. A hallgatóságnak viszont joggal volt olyan érzése, hogy Kovácsszegi László nem kívánja „kártyáit teríteni.”Néhány általános megfogalmazáson túl ő sem jutott. Ekkor már több mint egy órája tartott a munkásgyűlés. Következtek a dolgozók kérdései. Minősíti az eddig elhangzottakat, hogy ezek is majdhogynem egy órát vettek igénybe. A konkrétumok ekkor hangzottak el. íme belőlük egy csokorra való a teljessség igénye nélkül, mind a vezérigazgatónak címezve; "Ön személy szerint felelős-e? Alkalmasnak érzi-e magát arra, hogy kivezesse a vállalatot a válságból? Sok mindenről beszélt, csak arrólnem, hogy támogatja-e a le- (Folytatás a 2. oldalon) „Gondjaink nem csökkentek, csak más tartalommal terhesek” Fontos döntések a Nemzetközi Tőkés László Mozgalom hatvani ülésén Hatvan. Szerda reggel. Városháza kistanácsterme. Intézőbi- zottsági ülés. — A romániai forradalom győzelme kapcsán sokakban fölmerülhet a kérdés: van-e még szükség a Nemzetközi Tőkés László Mozgalomra? Hiszen amit akartunk, kívántunk, az beteljesült. Szabad Tőkés László, és felszabadultak a terror alól Románia népei, közöttük a magyar, német, szerb nemzetiségek! — ezzel kezdte megnyitóját Moldvay Győzőügyvezető titkár tegnap délelőtt, a mozgalom eddigi munkáját számbavevő intézőbizottsági ülésen, majd hozzáfűzte: helytelen az ilyen vélekedés! Gondjaink nem csökkentek, csak más tartalommal terhesek. Most vár igazán sok feladat mind a többezemyi támogatóra, mind az általuk létesített alapítványra, amelyet 1989. december 19-én, az első országos demonstráción a Hazafias Népfront Országos Elnöksége százezer forintos adománya vezetett be. Majd így folytatta: — Gondolok tennivalóink kapcsán elsősorban arra, hogy nem csupán a publicisztika, a politológia eszköztárához kell nyúlnunk a kisebbségek sorskérdéseinek megvitatásában, hanem — a határainkon kívüli magyarságot tekintve — segítenünk kell őket nemzeti identitásuk megerősítésében, a kulturálódás, az oktatás, a közösségi életfeltételeinek javításában. Vagyis az élelmiszer-, gyógyszer- és ruhanemű-szállítmányokat immár felválthatják a könyvcsomagok, vetítőgépek, televíziók, magnetofonok, videolejátszók, mindmind a hozzájuk tartozó filmekkel, kazettákkal. Az ügyvezető titkár véleményével összecsengtek Pádár Béla, Penczner Károlyné, Nagy László, Fehérné Lovász Mária, Hartai Sándorné, Fehér Zsolt, Markó István, Horváth Ferenc, Esztrenga Ilona, Nagy Jánosné hasznos megjegyzései, javaslatai, legfeljebb más-más problémakörre is irányítva az intézőbizottság figyelmét, vagy éppen újszerű ötlettel szolgálva a nemzetiségmentő akció formai gazdagításához. És így alakult ki az egybegyűltek által 1990-re körvonalazott program, amely ugyanakkor nem független a Délsziget folyóirat, illetve a Hatvani Galéria vagy a helyi könyvtár ténykedésétől sem. Mind a kiállító intézmény, mind a hatvani „illetőségű” lap speciális elképzelések, feladatok megoldására képes. (Folytatás a 8. oldalon)
