Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-18 / 15. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. január 18., csütörtök Sok hulló semmiért A gyöngyösi igazgatót lelkes taps köszöntötte Számítunk, Japánra (Folytatás az 1. oldalról) válási szándékunkat. Milyen fejlesztés volt eddig Gyöngyösön, s milyen Budapesten? Amit a gyöngyösi gyár megtermel, abból mi kerül vissza? Miért történhetett meg az, hogy csak raktárra termelünk? Hol vannak a kereskedők? Ugye nem a dolgozók juttatták ide a vállalatot? Mi lesz a félvezető gyártással? Miért hívták össze most ezt a munkásgyűlést? Nagyon szomorú, hogy erre csak most került sor! — Kezdhetjük élőről! — mondta kényszeredett mosoly közepette a vezérigazgató. S bár azt mondta, hogy nem kenyere mellébeszélni, mégis ezt tette. Odáig eljutott a válaszaival, hogy sokáig hitt abban: a Mikroelektronikai Vállalatot a mikroelektronikáért hozták létre. Mint kiderült hiba volt ebben hinni. Kár, hogy nem folytatta tovább. Hitelesebbnek tűnhetett volna, ha beszél KGST kapcsolatunkról, akkor az is kiderült volna, miért sújtja ma büntető adó termékeinket, amelyeket csak ott értékesíthetnek. A Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárának további sorsáról érdemi történések után újra beszámolunk. Kis Szabó Ervin Kormánystop (Folytatás az 1. oldalról) mert az 5100 forintos javaslatukat nem tudták elfogadtatni az ÓÉT többi tagjával, viszont azok 4800 forintos ajánlatában ők nem dönthettek szövetségük felhatalmazása nélkül. A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa a jövő héten hétfőn tartja soros ülését, akkor döntenek majd arról, hogy megelégednek-e a minimális bér jelenlegi 4000 forintról 4800 forintra való emelésével. Ha igen, úgy automatikusan életbe lép az ÓÉT megállapodása, s február elsejétől már eszerint kell fizetni a dolgozóknak. Ugyanakkor az OÉT-en belül a Magyar Gazdasági Kamara kezdeményezésére hallgatólagos megállapodás született arról, hogy a kamara által a közeli jövőben megjelölendő néhány szakágazatban csak április elsejei hatállyal emelik a minimális bér összegét. A szakszervezetek által kezdeményezett általános 10 százalékos adómentes béremelési lehetőség kérdésében viszont a kormány jelentett be moratóriumot. A kormány nevében Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes ígéretet tett arra, hogy a kérdést a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén ismét átte(Folytatás az 1. oldalról) Ugyanezen globális megközelítéssel kezdte nyilatkozatát Kai- fu Tosiki. Rámutatott a kelet-európai reformfolyamat jelentőségére, hangoztatván, hogy mindez a kelet-nyugati kapcsolat- rendszer egészére is hatással van. Mindezen folyamatokon belül történelmi jelentősége van a magyarországi változásoknak, Magyarország „i reformok zászlóvivője”. Látogatásának tapasztalatait összefoglalva a japán miniszterelnök megelégedéssel szólt arról, hogy annak eredményeként ma már jobban érti az Európában zajló történelmi jelentőségű mozgásokat, s személyes benyomásai meggyőzték arról, hogy ezen reformoktól már nincs visszaút. Japán elkötelezett a kelet-nyugati kapcsolatok szorosabbra fűzése iránt — hangoztatta bevezető nyilatkozatában Kai- fu Tosiki. Az új európai rend kialakításában való japán részvételről szólva Kaifu elmondta: Japán a Magyarországnak nyújtott segítség mértékét önállóan állapította meg, bár előzőleg konzultált erről a kérdésről a nyugati tőkés országok vezetőivel — hangoztatta. Németh Miklós egyértelművé tette, hogy a felajánlott japán segítségnyújtást csak az IMF-tár- gyalások sikeres lezárása után konkretizálhatják. Japán nem egy kormányt, nem egy személyt, hanem egy reformfolyamatot kíván támogatni, mert világosan látja ennek világpolitikai jelentőségét — mondta. Kaifu Tosiki szerdán a szállásán találkozott Pozsgay Imre államminiszterrel. A kormányfő ezután a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőivel találkozott. Szerdán este elutazott Budapestről a Kaifu Tosiki miniszter- elnök vezette japán küldöttség. A japán kormányfőt a felsorakozott díszszázad jelenlétében Németh Miklós miniszterelnök búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. (MTI) Eleslövészeten a gyöngyösi dandár Március 19-től Vízum nélkül Olaszországba is! Magyarország és Olaszország között eltörlik a vízumkényszert a 30 napnál rövidebb utazásoknál. Ez a legfontosabb megállapodás azok között, amelyeket tegnap, tárgyalásai végeztével írt alá Rómában Horn Gyula magyar és Gianni de Michelis olasz külügyminiszter. A vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetése 60 nap múlva, március 19-étől lép életbe. SZOT-vagyonátmentés? (Folytatás az 1. oldalról) NSZK-beli), az Észak-Atlanti Közgyűlés delegációja élén Mr. George Bruce szenátorral, a politikai bizottság elnökével. A vendégeket, akik három napig tartózkodnak hazánkban, Bíró József vezérőrnagy, az MN hadműveleti főcsoportfőnöke, a vezérkari főnök első helyettese köszöntötte, majd Németh Barna ezredes, hadtestparancsnokhelyettes adott tájékoztatót a gyakorlat lényegéről, s a látnivalókról. Elmondotta, hogy a magyar hadsereg vezetése a katonákat a védelmi feladatok teljesítésére képezi ki. Ennek célja abban áll, hogy az országba betört ellenséget támadásában meg kell állítani, és a rendelkezésre álló eszközökkel vissza kell szorítani a határainkon túlra. Ezután a lőtér sajátosságaival, valamint a Nem csupán a vendéglátó számára kötelező udvariasság mondatja Francois Mitterrand budapesti útja előtt, hogy „a francia kapcsolat,, Magyarország számára túlnő a kétoldalú viszony keretein. Az ok: Franciaország nyugat-európai integrációkban érvényesülő szerepe. A diplomáciai kapcsolatokat a két ország már 1946-ban felvette, s 1963-ban nagyköveti szintre emelték. Az igazi fejlődés a ’60-as évek végén kezdődött. Kádár János és Giscard d’Esta- ing 1978-ban Párizsban aláírta a Politikai Nyilatkozatot, amely a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fő irányait jelölte ki. A párbeszéd a nyolcvanas évek elején, a nemzetközi feszültség ellenére sem szünetelt, rendszeresek voltak a miniszteri szintű találkozók. Kiemelkedő esemény volt Mitterrand elnök 1982. évi magyarországi, valamint Kádár János második, 1984. évi hivatalos franciaországi utazása. Négy év szünet következett, majd a legfelső szintű párbeszéd új rafelvé teleként Grósz Károly miniszterelnök — az MSZMP főtitkára - 1988. november 17 — 19. között tárgyalt Franciaországban. A két legfelső szintű találkozó közötti időszakban a gazdasági együttműködés fejlődése a megfogalmazott szándék ellenére sem volt kielégítő — francia miniszter nem járt Magyarországon. Kiemelkedően fontosnak tartja azonban mindkét fél, hogy ennek ellenére a két ország kapcsolataiban a politikai párbeszédben nem keletkezett szakagyöngyösi dandárral, pontosabban annak gépesített első megerősített zászlóaljával ismertette meg a jelenlevőket. A feladatot ugyanis ez a zászlóalj hajtotta végre. Azt is elmondotta többek között: a fiúknak 920 darab különböző célt kell leküzdeniük, s ebből a harckocsizóknak 135 jut. T-55-ös típusú harckocsikkal, kétéltűekkel, géppuskákkal, géppisztolyokkal tüzelnek, de lesz kézigránátdobás is. Ezt követően az előretolt századot tekintették meg a vendégek, akik a gyakorlat kezdetével az ellenség felderítő és fedező erőinek próbálkozásait verték vissza a célok leküzdésével. Akciójukat harci helikopterek is támogatták — sikerrel. A delegáció megtekintette a kiskatonákat is fedezékeikben, és beszélgetést folytattak velük. dás. A folytonosságot biztosította a magyar Országgyűlés elnökének 1985. évi franciaországi látogatása, valamint az, hogy 1987 februárjában az FKP meghívására Párizsban tartózkodó Szűrös Mátyást fogadta Mitterrand elnök is. 198 7- 88-ban megélénkült az érdeklődés hazánk iránt. Kovács László külügyminiszter-helyettes 1987. októberi párizsi útja a félreértések eloszlatását, kap- csolatfejlesztési szándékunk megerősítését szolgálta. 1988 márciusában Raimond külügyminiszter budapesti megbeszélései pozitívan hatottak a kétoldalú kapcsolatok alakulására. Konkrét eredmények születtek egyrészt politikai, másrészt gazdasági téren. Mitterrand újraválasztása, a Rocard-kormány megalakítása eredményeként Párizs újraértékelte a kelet — nyugati kapcsolatokat. Emellett a magyarországi társadalmi-gazdasági reformtörekvések, a nyitási politika élénk érdeklődést váltott ki francia politikai körökben. Egyre markánsabban megfogalmazódik a gazdasági együttműködés fejlesztésének szándéka, bár jelentősebb eredmények még nincsenek. Mitterrand elnök ma kezdődő magyarországi látogatása minden bizonnyal új lendületet ad a kapcsolatok sokirányú fejlődéséhez, amelyet már megvalósult vagy egyelőre csak tervezett számos felsőszintű látogatás (kül- ügy-, belügy-, kutatási, ipari, oktatási, környzetvédclmi, közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszteri, tervezési államtitkári, Később a dandár az ellenség főerőinek támadás-elhárítását mutatta be. Természetesen ezt is éles lőszerekkel. Közel fél óráig folyt a „harc”, szóltak a fegyverek, buktak le a célok, bizonyítva, hogy ezen a napon jól vizsgáztak a gyöngyösi katonák éleslövészetből. A gyakorlat végén érdeklődtünk George Bruce szenátornál, aki így válaszolt: — Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a magyar katonák milyen fegyelmezetten, szorgalmasan és lelkesedéssel hajtották végre nem könnyű feladataikat. Hogy jól kezelik a fegyvert, azt a lövészet eredményessége is igazolja. Az tény, hogy a magyar hadsereg nem a világ legkorszerűbben felfegyverkezett hadserege, éppen ezért dicséretre méltó, amit tapasztaltam. Fazekas István Gazdasági és Szociális Tanács elnöki, ÁBMH-elnöki) egészít ki. Rendszeresek a külügyi konzultációk, köztük a külügyminiszteri találkozók az ENSZ- közgyűlés ülésszakain. Ezenkívül Várkonyi Péter külön tanácskozott Roland Dumas külügyi államminiszterrel az 1989. januári párizsi vegyifegyver-konfe- rencia alkalmával, s Horn Gyula is tárgyalt a francia külügyminiszterrel a Párizsi Emberi Dimenziós Konferencia megnyitóján, tavaly május 30-án. Fontos szerepük van a külügyminiszterhelyettesi konzultációknak (1987. október, 1988. szeptember 29., október 26.) a magyar — francia kapcsolatok áttekintésében, a fejlesztési lehetőségek feltárásában. Jók a parlamenti kapcsolatok mind a Nemzetgyűléssel, mind a Szenátussal, rendszeres a magas szintű hivatalos delegációcsere. Első ízben tett látogatást Magyarországon a Francia Nemzet- gyűlés elnöke — Fabius 1989. február 23 — 24-én. Tartalmas programot bonyolított Magyar- országon 1989. július elején a Nemzetgyűlés Költségvetési Bizottságának tájékozódó küldöttsége; s az Országgyűlés és Külügyi Bizottság számít a Nemzet- gyűlés Külügyi Bizottságának látogatására. Mindkét házban működik baráti csoport. A Nemzet- gyűlés baráti csoportjának delegációja ez év elején tesz látogatást Magyarországon. 1989. szeptember 15 — 19-én járt hazánkban a Szenátus alkotmány- jogi bizottságának küldöttsége. Az alkotmányos pártokkal és a politikai vezető személyiségekkintik, s annak eredményétől tette függővé válaszát. Döntés született viszont több kritikus terület 16 százalékos adómentes béremelési lehetőségéről. így az idén 16 százalékkal növelhetik adózatlanul a béreket a közszolgáltatók, valamint a munkahelyi vén- déglátásban és a gyermekélelmezésben tevékenykedő szervezetek. Bár ez a döntés most lehetőséget ad a többi között a MÁV és a BKV számára is 16 százalékig a bérek adómentes emelésére, azt is megvizsgáltatják, hogy milyen más intézkedésekkel lehetne e szervezetek gazdálkodási színvonalát javítani, ami lehetővé tenné az ott dolgozók bérének további növelését. Szakértői bizottságnak adják át a szakszervezeteknek azt a javaslatát is, hogy Bátonyterenyét, Égercsehit és Recsket, valamint azok térségét nyilvánítsák foglalkoztatási szempontból kritikus körzetté. A független szakértői bizottság véleménye alapján tárgyal majd e kérdésről ismét az ÓÉT. kel — a szélsőséges elemeket, például Le Pent kivéve — kapcsolataink megfelelőek, s függetlenül attól, hogy kormányzó vagy ellenzéki erőről van szó, párbeszédünk folyamatos. Gazdasági együttműködésünk intézményes és szerződéses keretei kialakultak. (A kettős adóztatás elkerüléséről 1982-ben, a beruházás-védelemről 1987-ben kötöttünk szerződést. A gazdasági kapcsolatok azonban nem tükrözik a politikai párbeszéd kedvező alakulását; a fejlődése mesz- sze elmaradt a két ország lehetőségeitől. Megnövekedett a francia érdeklődés a tőkeberuházás iránt, ám áttörés nem történt. A kulturális együttműködési munkaterveket háromévenként köti a két ország — a legújabb éppen most esedékes. Hű tükre egy-egy ilyen munkaterv a kapcsolatok általános alakulásának; ennek megfelelően 1984 — 87 között a hanyatlás és bizonyos megszorítások jellemezték ezt a területet is, s ezen belül az ösztöndíjas kapcsolatokat is. Pozitívumként említhető a nyelvoktatás terén nyújtott francia segítség egyrészt a magyarországi két tannyelvű gimnáziumok beindításában és a nyelvtanárok képzésében, másrészt az 1985-ben megnyitott párizsi Hungarológiai Központ (Párizs III. Egyetem) fenntartásában. A kapcsolattartást nem köny- nyítik meg a francia vízumrendészeti előírások. Magyar részről szorgalmazzák, hogy Franciaország enyhítse e rendelkezéseket, s így a magyar állampolgárok könnyebben kaphassák meg a beutazási engedélyt. A SZOT jelenlegi vezetői önkényesen, tagságuk megkerülésével megkezdték a szervezett dolgozók közös vagyonának kisajátítását és saját gazdasági hatalmuk átmentését — hangsúlyozza az az állásfoglalás, amelyet a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (FSZDL) szerdai budapesti sajtótájékoztatóján ismertettek az FSZDL képviselői. Elmondták: tudomásukra jutott, hogy a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa szindikátust kíván létrehozni, s ezzel kivonni a szakszervezeti vagyon jelentős részét a tagság közvetlen ellenőrzése alól. A szindikátust 15 millió forintos tőkével hoznák létre, s ebből az összegből 5 milliót a SZOT vinne be. Különösen veszélyesnek nevezte a szindikátusi szerződés tervezetének azon pontját, amely szerint a második lépcsőben történne meg a SZOT tulajdonában álló ingatlan vagyon apportként való folyamatos bevitele. * A fentiekre a SZOT szóvivője közölte: — Ha valakinek, akkor a Liga képviselőinek tudniok kellene, hogy a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsába tömörült szakszervezetek kezdettől fogva elutasítottak mindenféle tulajdonnal kapcsolatos manipulációt. Gyorslista Nyereményjegyzék az 1990. január 16-án megtartott január havi Telelottó tárgynyeremény-sorsolásról. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 forint) B Dacia 1310 TX típusú személygépkocsira szóló utalvány C Wartburg Special típusú személygépkocsira szóló utalvány D Szerencse-utalvány (30 000 forint) E Vásárlási utalvány (9000 forint) F Vásárlási utalvány (7000 forint) G Vásárlási utalvány (5000 forint) H Vásárlási utalvány (4000 forint) A nyertes szelvényeket 1990. február 16-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V, Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék január 22-től megtekinthető az OTP- fiókokban, totó-lottó kirendeltségeken és a postahivatalokban. 5 885 757 d 61 002 663 h 61 209 294 t 61 370 007 e 5 893 410 e 61 010 316 h 61 216 947 d 61 385 313 h 5 901 063 f 61 025 622 h 61 224 600 e 61 392 966 h 5 916 369 h 61 033 275 h 61 232 253 e 61 400 619 h 5 924 022 e 61 040 928 h 61 239 906 f 61 408 272 f 5 931 675 f 61 048 581 h 61 247 559 g 61 415 925 g 5 946 981 h 61 056 234 h 61 255 212 g 61 423 578 h 5 977 593 f 61 071 540 h 61 262 865 h 61 431 231 h 5 985 246 f 61 117 458 d 61 285 824 d 61 477 149 d 5 992 899 g 61 125 111 e 61 293 477 e 61 500 108 e 57 956 769 g 61 132 764 d 61 301 130 g 61 507 761 g 57 964 422 h 61 148 070 e 61 316 436 d 61 515 414 h 57 979 728 h 61 155 723 g 61 324 089 e 61 523 067 g 58 392 990 g 61 171 029 d 61 331 742 e 61 530 720 h 58 576 662 g 61 178 682 e 61 339 395 g 61 546 026 d 58 660 845 g 61 186 335 d 61 347 048 g 61 553 679 e 58 668 498 h 61 193 988 e 61 354 701 h 61 561 332 g 58 676 151 f 61 201 641 f 61 362 354 d 61 576 638 h Mitterrand elnök ma kezdi magyarországi látogatását A „francia kapcsolat”
