Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-17 / 14. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1990. január 17., szerda Pozsgay Imre nyilatkozata Pozsgay Imre az alábbi nyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodának: A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén rám bízta a rá­dió és televízió kormányzati felügyeletével kapcsolatos feladatok egy részét. A ma­gyar ellenzéki politikai élet egyes képviselői és különbö­ző szervezetek bírálták ezt a döntést, mondván, hogy olyan személy nem lehet a nemzeti médiák felügyelője, aki a Szocialista Párt válasz­tási munkájának politikai irányítója. A bírálókat az az ellenőrizhető tény sem za­varta, hogy a felügyeletről szóló rendelet az állammi­niszterre egyetlen olyan fel­adatot sem bíz, amely politi­kai vagy személyi ügyekben számára hatáskört, döntési lehetőséget adna. Ennek el­lenére olyan döntésekkel hozták összefüggésbe a ne­vemet, amelyekben hatás­köröm szerint részt nem ve­hettem. Szomorúan veszem tudo­másul, hogy a bontakozó magyar demokráciában megjelentek olyan politikai erők és szervezetek, amelyek a mólóban lévő régi hazug­ságok helyét nem az igaz­sággal, hanem új hazugsá­gokkal kívánják betölteni. De ez is tény. Kezdeni kell vele valamit. A hamis beállí­tás és rossz látszat ellen is küzdeni kell. Valóságos par­lamentáris viszonyok között és tisztességes nyilvánosság mellett erre megvan az intéz­ményes megoldás, a normá­lis politikai kultúrában pe­dig a szükséges tolerancia. Mivel ez ma még hiányzik, így csak személyes döntést hozhattam. Úgy határoz­tam, kérem a kormányt, hogy a rádió és televízió fel­ügyeletével összefüggő fel­adatok alól mentsen fel, bíz­za azt más kormánytagra. Még a látszatát is kerülni szeretném annak, hogy ne­vem bármiféle összeférhe­tetlen dologgal kapcsolat­ban legyen. Budapest, 1990. január 16. Ötszázmillió dolláros hitelkeret (Folytatás az 1. oldalról) csolatok kiépítésének igényét, s a magyar fél ezt helyesléssel fo­gadta. A magyar — japán plenáris tárgyalásokat követően — ugyancsak a Parlamentben — Szűrös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök fogadta Kaifu Tosikit. Kaifu Tosiki délután előadást tartott a Marx Károly Közgazda­ság-tudományi Egyetemen. Japán megítélés szerint egyéb­ként a demokrácia és a piacgaz­daság megteremtésére irányuló magyar reformtörekvések im­már szilárd alapokkal rendelkez­nek, s a kormányfő mostani láto­gatásával is azt kívánja demonst­rálni, hogy a magyar erőfeszíté­seket Japán és számos más or­szág is helyesli és támogatja. Mindezek alapján a kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország közötti kapcsolatok — az új alapokra építve — nagy len­dülettel fejlődhetnek. A rövid előadást követően a diákok számos kérdést tettek fel a vendégnek. A felduzzadt ma­gyar adósságállomány japán megítélését firtató kérdésre Kai­fu Tosiki meglehetősen tömören és őszintén válaszolt: Magyaror­szág még nem kérte külföldi adósságainak átütemezését, te­hát még egészségesnek tekinthe­tő. Japán továbbra is megbízik Magyarországban, ha azt látja, hogy az ország teljes erejéből a gazdaság építésén, erősítésén munkálkodik. Kaifu Tosiki keddi programjá­nak befejezéseként késő délután szállásán fogadta a Magyar — Ja­pán Gazdasági Klub, a Magyar —Japán Baráti Kör, illetve a Ma­gyarországon élő japán kolónia képviselőit. (MTI) A kínai vezetés igényli Marxistákat a vezető posztokra Az állam és a párt vezető tiszt­ségeit a lojális marxisták kezébe kell adni — írja keddi vezércikké­ben a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja. A pártlap idézi Csiang Cö- min pártfőtitkár kijelentését, amely szerint Kína és a hatalmon lévő kommunista párt léte, sike­re, avagy bukása szempontjából döntő fontosságú kérdés, hogy az állami és a pártvezetés minden szintjén a marxizmushoz hűséges emberek kezében legyen az irá­nyítás. Csak ily módon biztosít­ható, hogy folytatódjék Kínában a szocializmus építése és az or­szág korszerűsítése. A vezércikk utal a tavaly júni­usi „ellenforradalmi lázadásra”, és leszögezi, arra csak azért ke­rülhetett sor, mert megosztottság keletkezett a párt vezetésében. A tanulság az, hogy ha a vezető posztokon politikailag szilárd, a marxizmushoz hűséges emberek állnak, akkor a párt és a rendszer bármilyen nehézséggel és kihí­vással szembe tud nézni. A Zsenmin Zsipao arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a szocia­lista rendszer léte és jövője szem­pontjából döntő fontosságú a ká­derek kiválasztása és az állami és párttisztségek betöltése olyan emberekkel, akik elsősorban és mindenekelőtt marxisták. En­nek megfelelően semmiképpen sem szabad pozíciókba helyezni olyan embereket, akik politikai­lag és ideológiailag nem szilár­dak, még kevésbé olyanokat, akik úgy forognak, ahogyan a szél fúj. TELEX-SZÓFIAI KERÉKASZ­TAL. A bolgár nemzetgyűlés épületében kedd délután meg­kezdődött a nemzeti kerékasztal- tárgyalások első fordulója. A De­mokratikus Erők Szövetségének küldöttségét Zseljo Zselev elnök vezeti, aki tárgyalópartnereit em­lékeztette az ellenzék néhány alapvető, ám máig kielégítetlen követelésére: köztük saját lap alapítására, saját székházra, mű­soridőre a rádióban és a televízió­ban.- CSERNOBILI „KOPOR­SÓ”. Ukrán tudósok tervei alap­ján megerősítik a csernobili sé­rült reaktor fölé emelt „kopor­sót” , s az atomerőmű 30 kilomé­teres biztonsági zónájában nuk­leáris hulladékokat feldolgozó gyárat építenek — jelentették be kedden. Csernobil körzetében 70 millió curie értéknek megfe­lelő sugárzó anyag halmozódott fel, s évtizedekre van szükség an­nak megsemmisítéséhez, ezért épül itt egy feldolgozó gyár — közölte Maszik.- REPÜLŐSZEREN­CSÉTLENSÉG. Huszonegy emberrel a fedélzetén hétfőn San Jósé közelében hegynek üt­között és lezuhant a SANSA Costa Rica-i légitársaság egyik utasszállító repülőgépe. A ka­tasztrófa 10 perccel a felszállás után, a főváros nemzetközi re­pülőterétől 15 kilométerre tör­tént. Az eddigi vizsgálatok sze­rint senki nem élte túl a kataszt­rófát. A gépen a Costa Rica-i utasok mellett amerikai, svéd és kanadai turisták utaztak. BAKU: Páncélozott járművel megerősített katonai biztonsági ala­kulatok tartják fenn a rendet a köztársasági fővárosban. Két nappal azután, hogy az azerbajdzsáni—örmény nemzetiségi villongások 35 halálos áldozattal jártak. (Népújság-telefotó — MTI) Se egypárti, se többpárti befolyást Pozsgay Imre lemondási szán­dékáról értesülve Haraszti Mik­lós, a Szabad Demokraták Szö­vetségének ügyvivője is arra kér­te a Magyar Távirati Irodát, hogy kifejthesse álláspontját az ügy­ről. A szabad demokraták ugyanis kezdettől fogva követ­kezetesen amellett szálltak síkra, hogy a nemzeti médiák működé­sében se egypárti, se többpárti befolyás ne érvényesülhessen. Haraszti Miklós üdvözölte Pozsgay Imre lemondását a nem­zeti médiák felügyeletéről, első lépésként értékelve azt a kiala­kult nemkívánatos helyzet meg­változtatásában. Megítélése sze­rint ezt a koalíciós diktatúra jel­képeként minősíthető felügyelő­bizottság feloszlatásának kell követnie. Ez a bizottság ugyanis — amely a választójogi törvény­nyel szembeszegülve elrendelte a fizetett választási hirdetések mo­ratóriumát —, fizetésért dolgo­zó, kinevezéséből fakadóan egyoldalú és nem minden pártot egyesítő testület. Ily módon al­kalmatlan arra, hogy biztosítsa a pártatlanságot, s még inkább al­kalmatlan a választási kampány levezetésére. A szabad demokraták tovább­ra is fenntartják azt a véleményü­ket, hogy a pártatlanság követel­ményének csak néhány szemé­lyiségből álló, pártokon kívüli testület felelhet meg, amelynek feladata az utólagos erkölcsi vé­leményformálás. A választási kampány levezetését pedig a po­litikai egyeztető tárgyalásokon elhatározott pártközi egyeztető bizottságnak kell átengedni. Am ezek létrejöttét mindeddig meg­akadályozta a felügyelőbizottság léte — hangsúlyozta az ügyvivő. A Szabad Demokraták Szö­vetségének ügyvivője a Magyar Televízióban végrehajtott sze­mélyi döntésekről is szólt. Kije­lentette: ezeket a személyi dön­téseket — beleértve az elnök, az elnökség tagjainak kinevezését, a Tv-híradó és a Hét szerkesztő­ségének élén történt vezetővál­tást — hatályon kívül kell helyez­ni. Mind a Tv-híradó, mind a Hét munkája javítható, ez azonban nem egyes pártok és nem is a kormánypárt feladata. A televí­zió egészének és különböző mű­helyeinek élén is politikai érte­lemben objektív és szakmailag alkalmas személyekre van szük­ség. Mind az újságíróknak, mind szakmai vezetőiknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a véleményalkotás szabadsága alapján olyan szakmai tekintélyt vívhassanak ki maguknak, amely- lyel ellensúlyozni képesek bár­miféle politikai nyomást — han­goztatta végezetül Haraszti Mik­lós. Létrejött a választások nyilvánosságát felügyelő pártközi egyeztető bizottság A választások tévé-, rádió- és sajtónyilvánosságának szabályo­zására pártközi egyeztetőbizott­ságot hoztak létre kedden a párt­ok, a Magyar Televízió, a Ma­gyar Rádió és az MTI képviselői­nek részvételével rendezett kon­zultáción. A kormány által szer­vezett megbeszélésre, amely a múlt heti konzultáció folytatása volt, meghívták a MÚOSZ és a Nyilvánosság Klub képviselőit is. A tanácskozáson született megállapodás értelmében a párt­közi egyeztető bizottság tagjai a háromoldalú tárgyalásokon részt vett MSZMP, EKA és Harmadik Oldal azon tagszervezetei, ame­lyek azóta hivatalosan is párttá alakultak, továbbá három helyet kapnak saját megegyezés alapján az időközben létrejött szerveze­tek. A keddi konzultáció résztve­vői megegyeztek abban is, hogy január 23. és február 23. között a választásokon jelöltet állító min­den párt számára egyenlő, felosz­tott műsoridőt kell biztosítani a rádióban és a tévében. A függet­len képviselők a felosztott mű­soridőből a nemzeti médiákban nem részesülhetnek, propagan­dájukat a regionális műsorsugár­zó eszközökön kell megoldani. Február 23-tól március 23-ig azok a pártok részesülhetnek a felosztott műsoridőből, amelyek országos listát állítottak. Továb­bá azok, amelyek — a jogosultak közül — február 23-ig nem jutot­tak ilyen lehetőséghez. (Emléke­zetes, a múlt pénteki megbeszé­lésen a résztvevők már megálla­podtak abban, hogy január 23- tól és március 23-ig minden hét­főtől péntekig az MTV 1-es csa­tornáján 20.05 és 20.30 között 25 percet; a Rádióban a Kossuth adón reggelente 10, délben és es­te 5-5 percet bocsátanak a párt­ok rendelkezésére.) A választási műsorok elkészí­téséhez a televízió egyenlő tech­nikai feltételeket és költségkere­tet biztosít a pártoknak. A vá­lasztási műsorok készítésével megbízott stábokat — 3-3 rende­zőt, szerkesztőt, vezető opera­tőrt — a pártközi egyeztető bi­zottsággal folytatott konzultáció alapján alakítják ki a két médiá­nál. A stúdióműsorok elkészíté­se során a pártok igénybe vehetik az MTV és az MR által készített jogdíjmentes és fellelhető archív anyagokat, továbbá szabad kezet kapnak a szignál, a háttérdeko­ráció, a grafikai és fotóanyagok felhasználásában. A szignálzene és a párt emblémája a műsor első és záró 30 másodpercében játsz­ható be, illetve jeleníthető meg önállóan a képernyőn. A február 23-a utáni műsorok technikai részleteiről a későbbiekben dönt a bizottság. Hosszas vita után született elvi megállapodás a fizetett politikai hirdetések sugárzásáról. Több párt szorgalmazta: tűzzék napi­rendre a bizottság jogi státusának tisztázását, illetőleg azt, hogy a tévét és rádiót felügyelő bizottság nem bírálhatja felül a politikai egyeztető bizottság döntéseit. (MTI) Megjelent a rendőrség szolgálati szabályzata (Folytatás az 1. oldalról) A szolgálati fellépés esetén a rendőr az intézkedés megkezdé­se előtt köszön, majd vezetékne­vét és rendfokozatát közölve be­mutatkozik. A bemutatkozás mellőzhető, ha az intézkedés jel­lege vagy körülményei miatt az célszerűtlen, illetve a késedelem veszélyével jár. Az intézkedés végét az „intézkedést befejez­tem” szavakkal közli. Az állam­polgárokat nemüknek és életko­ruknak megfelelően a polgári életben szokásos módon kell megszólítani, a rendőr csak gyer­mekeket vagy nyilvánvalóan fia­talkorú személyeket tegezhet. Hivatalok épületeibe, vállala­tok területére, nyilvános vagy a közönség befogadására szolgáló, illetőleg a közönség részére nyit­va álló helyiségbe vagy területre, valamint magánlakásba a rendőr a bűncselekményt elkövető ül­dözése és elfogása, valamint a bűncselekmény megszakítása érdekében felkérésre és segély­kiáltásra, továbbá a lakcím-beje­lentési szabályok megtartásának ellenőrzésére bármikor belép­het. A rendőr szükség esetén erő­szakkal is jogosult a magánla­kásba belépni, ha segélykiáltást hall, illetőleg ez súlyos bűncse­lekmény megszakítása, súlyos bűntett elkövetésének, valamint elfogatóparancs alapján körö­zöttszemélynek elfogása érdeké­ben szükséges. A szolgálatban lévő rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása ér­dekében is csak külön engedél­lyel léphet be a Parlamentbe, a Minisztertanács Hivatalába, a Honvédelmi és a Külügyminisz­tériumba, valamint például sza­vazóhelyiségbe is. A rendőr jogosult és köteles igazoltatni azt a személyt, akinek igazoltatása — személyazonos­ságának megállapítása érdeké­ben — szükséges. A rendőr bűn­cselekmény és szabálysértés el­követésének gyanúja esetén, tár­gyi bizonyítási eszköz felkutatá­sára járművet, csomagot átvizs­gálhat. A személyi szabadságot korlá­tozó rendőri intézkedések: bekí- sérés, elővezetés, előállítás, elfo­gás. A rendőr — a támadásra, il­letve az önmagában való kárte­vésre alkalmas tárgyak elvételére — átvizsgálhatja annak a sze­mélynek a felsőruházatát, akivel szemben a személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedést fo­ganatosítja. A ruházat átvizsgá­lását lehetőség szerint azonos nemű személy végzi. Ha erre nincs lehetőség, akkor a nem azonos nemű személy ruházatá­nak átvizsgálását úgy kell végez­nie, hogy az aránytalan erkölcsi sérelmet ne okozzon. Bűncse­lekmény elkövetőjének üldözése és elfogása, valamint a baleset ál­dozatának elszállítása érdeké­ben a rendőr jogosult közhaszná­latú, közületi és egyéb járművet igénybe venni. Ha a bekísért, az elővezetett, az előállított vagy az elfogott személyen külsérelmi nyom látható, akkor őt, továbbá az ön- és közveszélyes személyt azonnal meg kell vizsgáltatni or­vossal. A sérültet nyilatkoztatni kell arról, hogy a sérülését hol, mikor, milyen körülmények kö­zött szenvedte el. A szolgálati szabályzat rendel­kezik egyebek közt a rendőrök nyilvános szerepléséről is, esze­rint a rendőr a sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján az egyes bűncselekményekről a szolgálati titok megőrzésével, a személyiséghez fűződő jogok tiszteletben tartásával saját illeté­kességének határain belül nyilat­kozhat. Rendkívüli vagy várat­lan eseményekről, egyes kiemelt bűncselekményekről csak a Bel­ügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének hozzájárulásával szabad nyilatkozni. (MTI) Mondjanak le azok, akik. (Folytatás az 1. oldalról) Azt gondoljuk, hogy az eset példa nélküli, és mindannyiunk számára elgondolkodtató! Tudjuk, hogy a választópolgá­rok érdekeinek képviselete nem könnyű feladat, a képviselőtől sok pluszenergiát és időt követel. De a tanácstagok megválasztá­sukkor tisztában voltak azzal, hogy mit vállalnak. Éppen ezért azt kérjük azoktól a tanácstagok­tól, akik rendszeresen nem jelen­nek meg a tanácsülésen és nem képviselik választóik érdekeit, akiknek idejét és energiáját meg­haladja e kötelezettségvállalás­nak való megfelelés, a tanácsü­lésre való felkészülés, hogy mondjanak le tanácstagságuk­ról! Mondjanak le tanácstagsá­gukról, és adják át helyüket az önkormányzati választásokig másoknak. Ezt tartjuk a legjobb megol­dásnak annak érdekében, hogy Eger Város Tanácsa a következő hónapokban ne váljon műkö­désképtelenné, és az ülésein meghozott döntések előnyösen, s ne károsan befolyásolják az itt élő emberek helyzetét és közér­zetét. Egri Szociális Unió ügyvivő testületé f FELHÍVÁS S az Egri Áfész szövetkezeti tagjaihoz! Szövetkezetünk korlátozott számban POLSKI FIAT 126 típusú személygépkocsit értékesít kizárólag tagjai részére. A vásárlás során előnyben részesítjük a célrészjeggyel rendel­kező, vagy a célrészjegyet egyidejűleg jegyezni kívánó szövet­kezeti tagokat. <£<$) <£K Jelentkezni lehet: személyesen az áfész központi irodájában Eger, Knézich K. u. 2. sz. Jelentkezési határidő: 1990. január 19. (péntek) 12.00 óra EGRI ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA r

Next

/
Thumbnails
Contents