Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-17 / 14. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. január 17, szerda 3 GAZDASÁG TÁRSADALOM A csodálatos szemétdomb A szemétdomb általában nem csodálatos. Gyűjtőhelye mindazoknak a dolgoknak, amelyek kikoptak a megszokott használatból, s így elvesztik kapcsolatukat az emberekkel, a használható világgal. Ez az egy szemétdomb kivétel. Először azért, mert pontosan a 24. számú konténer mellett fekszik, és virgonc módon hónapok óta egyre nő. Vele szemben alig pár méternyire egy igen látogatott általános iskola; ablakai pontosan reá nyílnak, s az iskolában arra tanítják a gyermekeket, hogy rend a lelke mindennek. Rend és tisztaság. Pár lépésre a Cifra téri óvoda, az apróságok a szennyes holmik mellett szaladgálnak el, ami nem jó, mert a domb tele van mindenféle bacikkal, csoda, hogy a Köjál még nem intézkedett. Reméljük, hogy majd fog. Pedig a szemétdomb jelenléte nevelő célzatú. A következőkből kitűnik, hogy miért. A konténer rendkívül látogatott. Az északi negyedből olykor megjelenik egy-egy előkelő autó. Kiszáll egy nem kevésbé előkelő hölgy, és finom, kesztyűs kezével kiemel egy nylonzsákot, és a degeszre tömött szemetet zsákostól együtt beleejti a konténerbe. Ez rendben is van. Persze, a távoli vidékek anyagával mihamar megtelik a 24-es bádogdoboz, így történik, hogy kivált nyári idényben nem viszik el időben a konténert, és megkezdődik a békés egymás mellett élés korszaka, nőni kezd a domb. Egy idő múlva már olyan nagy, hogy a Járókelő Polgár megkérdi a Nagy Szállítót: miért nem viszi el ezt is? A felelet így hangzik: Mert ez nem szemét (J. P. felriad: hát mi?), hanem építkezési hulladék. (És valóban akad benne számos kő is.) Figyeljék meg ki hordja ide, jelentsék, és mi majd felszólítjuk, szállítsa el saját költségén. Vannak erre rendszeresítve külön tartályok. J. P. nem figyel meg és nem jelent. Nyilván, nem feljelentős természetű. Meg nyomozni is kellene, tanúskodni is. Hát ezt nem. Nem az ő dolga. Kiderül tehát, hogy a szemétdomb azért van jelen, hogy neveljen, hogy óvva intse a szemét-tulajdonosokat attól, hogy építkezési hulladékot hordjanak ide. Hónapok óta nő a domb, kakas sincs a környéken, hogy hivatását méltón betöltse. S hogy ne legyen egészen dísztelen, beletűztek néhány elszomorodott karácsonyfát is. Az erre a célra létesült vállalat nem viszi el. Azért se. Mai szóhasználat szerint Konfrontáció van jelen az északi városrész és a településtisztasági vállalat között. A Járókelőben semmi angol vonás sincs, nem köt fogadásokat, hogy melyik fél bírja tovább. Nyilvánvaló, hogy a közfelháborodás fog győzni, a vállalat megfizeti a tandíjat, miért nem szögezett használati utasítást a hatalmas bádogdobozra, hogy mi tekinthető szerinte szemétnek, mit nem szabad beletenni. Egyáltalán, mi a szemét? Az értelmező szótár szerkesztői hálásak lesznek érte. Mert a cefre sem szemét, hanem szőlőművelési melléktermék. A hullott gyümölcs sem az, hanem kert- művelési hulladék. Mégis elviszik. A Járókelő Polgárt mindez nem érdekli. A Járókelő Polgár azt szeretné, ha a Cifra tér nem ettől a szemétdombtól volna cifra. A Járókelő Polgárt az érdekli, meddig szúrja a szemét a szemét. Kapor Elemér Ezer megawattnyi kell még Bővítik a hazai erőmű kapacitást Hozzávetőlegesen mintegy ezer megawattnyi erőművi kapacitást kell kiépíteni az elkövetkezendő években — az ezredfordulóig — ahhoz, hogy — átlagosan évi 1,3 százalékos növekedéssel számolva — elegendő villamos teljesítmény álljon a magyar fogyasztók rendelkezésére — mondta Résch Pál, a Magyar Villamos Művek Tröszt termelési igazgatóhelyettese az MTI munkatársának annak kapcsán, hogy az MVMT-nél elkészült az a munkaprogram, amelynek alapján az elkövetkezendő évek erőműfejlesztéseit valósítják meg. Jelenleg Magyarországon 6780 megawatt erőművi csúcsteljesítményt igényelnek az ipari és a háztartási fogyasztók. Ez az ezredfordulón várhatóan mintegy 7700 megawatt lesz. A teljesítménynövekedés előreláthatólag évi 1,3 százalékos lesz. Ezért mintegy 1000 megawattnyi új erőművi kapacitást kell megteremteni az országban az ezredfordulóig. Ezt a teljesítménytöbbletet a lehető legkisebb építési önköltséggel, beruházási ráfordítással a rugalmassági igényeknek megfelelően kell létrehozni. Ahhoz, hogy a növekvő követelményeknek megfelelhessen a villamosenergia-ipar, számba kell venni azokat a kockázati tényezőket, amelyek befolyásolják a szükséges többlet- kapacitás kiépítését. A jelenlegi helyzetet ismerve elkerülhetetlennek látszik újabb erőművi blokkok fokozatos üzembe helyezése. A rendelkezésre álló információk szerint a leggazdaságosabban az úgynevezett kombinált ciklusú gázgőzturbinás erőművek építhetők fel. Az elektromos energia előállítása ezekben a leggazdaságosabb, a költség mintegy harmada az atom- vagy a szénerőművekhez viszonyítva. Azért is kell az említett változat mellett dönteni, mert ezek kisebb — 100-150 megawattos — egységekben is felépíthetők. így fokozatosan követni lehet a növekvő energia- igényeket anélkül, hogy nagyobb beruházásra szükség lenne. A hazai energiaprogram megvalósításánál a kockázati tényezőkkel ajánlatos számolni. Ilyen például az importtól való függőség, amely jelenleg egyértelműen a szovjet energiarendszerrel kapcsolatos. Ezt a függést a szakemberek szerint mérsékelni kell, mégpedig úgy, hogy hazai többletkapacitást építünk ki, vagy megteremtjük a nyugati elektro- mosenergia-behozatal lehetőségét. Tudomásul kell venni azt is, hogy a kombinált ciklusú erőművek esetén még nem állnak rendelkezésre hosszú távú üzemeltetési tapasztalatok. Figyelembe kell venni a meglévő szénerőmű- vi kapacitások rentábilis kihasználásának követelményét is. Hiszen ezeket az erőműveket csak úgy célszerű üzemben tartani, ha a kellő mennyiségű és árban is megfelelő tüzelőanyag rendelkezésre áll. A szakemberek a program kialakításánál minden szóba jöhető változatot megvizsgáltak, s a különböző elemzések alapján is a kombinált ciklusú erőművek megépítése tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak az elkövetkezendő évtized villamosenergiaszükségletének ésszerű fedezésére. Azzal a megszorítással, hogy racionalizálni kell a fogyasztást — megtakarításra ösztönözve a fogyasztókat piaci eszközökkel. Fontos szempont az is, hogy az importból származó energiamennyiséget a továbbiakban nem egy régióból kellene beszerezni. Az erőművi teljesítménytartalék biztosítására alap- erőművek építését szükséges szorgalmazni, elsősorban külföldi tőke bevonásával. Hitel helyett inkább takarékoskodnak — Értékesítésük évi 2 milliárd dollár — Áraikkal a parasztok is jól járnak — Vegyes vállalatot szorgalmaznak a magyarokkal Agrár export-import görög módra A turistáknak, az autóból, buszból vagy a gyalog szemlélődő idegeneknek talán kevésbé tűnik érdekesnek a görög főváros belsejének közelében ötemeletnyi magasságban emelkedő irodaház. Egy a sok közül — mondják sokan — az egymás mellett sorakozó házakból. Pedig ez a modern Athén, a csupa beton, csupa üveg épületsorozat része. A hely nevezetes, hiszen itt találni a legnagyobb görög mezőgazdasági termékeket exportáló és importáló vállalatot, a Kydepet. Nemrég magyar vendégeket fogadtak, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének delegációját, akik az ismerkedés mellett az együttműködés új lehetőségeit keresték. A cég első elnökhelyettese Pe- lidoros Voicidis neves kereskedelmi szakértő, aki a nagy szövetkezeti vállalat történetével kezdi tájékoztatóját. — Cégünk 1940-ben alakult, és negyven mezőgazdasági szövetkezet hozta létre. Akkoriban az volt a feladata, hogy a parasztság által termeit fontosabb cikkekből a fölösleget értékesítse. Aztán abban is segített, hogy ágazati, mezőgazdasági üzemek alakuljanak, amelyek specializálódtak, például donány- vagy olívaolaj-termelésre. Napjainkban szinte az egész görög parasztságot foglalkoztatjuk, hiszen nyolcvankilenc szövetkezeti szövetség tagsága a partnerünk. Búzát, kukoricát, zabot, rizst, gyapotot, napraforgót és olajbogyót, burgonyát, babot, lencsét termeltetünk velük nagy meny- nyiségben. Ezeket felvásároljuk és értékesítjük. Szó esik arról is, hogy a vállalat élén a 350 tagú közgyűlés áll, hasonlóan a magyar szövetkezeti vállalatokéhoz. A már említett nyolcvankilenc szövetséget képviselik. Az igazgatóságot három évre választják, 35 fővel, melynek munkáját az elnök irányítja. — Az elmúlt években arra törekedtünk hogy tevékenységünket határainkon túl is megismerjék — folytatja a helyettes. — Évente 2 milliárd dollár értékű árut adunk el, és jelentős mennyiPolidoros Voicidis: — Vállalatunk Görögország- A cég székháza a modern Athén része ban nemcsak kereskedelmi cég, hanem társadalmi szerepet is betölt (A szerzőfelvételei) séget importálunk is, főleg kukoricát és zabot. Ennek érdekében több mint 2 millió tonna termék elhelyezésére alkalmas, modern raktárhálózatot alakítottunk ki. Ebből 800 ezer tonna befogadására a legkorszerűbb csarnokokat hoztuk létre. Ezek a tárolók a termelés színhelyén épültek, így nincs szállítási költség, ami takarékos és megbízható cégünknek, illetve a partnereknek is. 1981 óta, miután országunk tagja lett a Közös Piacnak, az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdasági miniszterei általevről evre kialakított árakat vesszük figyelembe. Természetesen arra törekszünk, hogy itthon minél kedvezőbb körülmények között vásároljuk meg a termékeket a parasztoktól, hogy jól járjanak. Ez ösztönzőleg hat. Ugyanakkor mindent elkövetünk, hogy költségeinket, kiadásainkat mérsékeljük. Gazdálkodásunk segítésére szoros kapcsolatban vagyunk a Görög Állami Agrárbankkal, amely kölcsönöket folyósít nekünk is, persze szigorú kamatfeltételekkel. így arra kényszerülünk, hogy minél kevesebb pénzt vegyünk fel, mert drága. Inkább a takarékos gazdálkodás a fő tennivalónk, mert ez olcsóbb, minta hitel! Miután nagy kereskedelmi cég lettünk, a hazai kikötőkben, mint Pireusban, Thesszaloniki- ben, Patrában irodákat működtetünk a gyors ügyintézésre. Vállalatunk nem egyértelműen profithúzó szervezet, és a jövőben sem az kíván lenni, hanem célunk, hogy a valós költségeket figyelembe véve vásároljunk a parasztoktól. Tehát árpolitikánkat úgy alakítjuk, hogy az a termelőknek is kedvezoiegyen, előtérbe helyezve a világpiaci ármozf 'ásókat és a szigorú minőség-el- enőrzést. Egyébként igazgató- tanácsunk dönt évente arról, hogy mennyi osztalékot juttatunk vissza a parasztoknak. A ä egy részéből természetesen lázásokat, fejlesztéseket valósítunk meg. Mindezek kölcsönös előnyt jelentenek a cégnek és termelőinknek egyaránt. A Kydep Görögországban nem csupán elismert kereskedelmi vállalat, hanem, mint kiderült, fontos társadalmi szerepet is betölt. Thesszália megyében ugyanis oktatási központot építettek és működtetneK a parasztok szakmai képzésére. Egyre erőteljesebben arra törekszenek, hogy egységbe hozzák a termelést, a feldolgozást és az értékesítést. Ehhez alakítják a feltételeket. Búcsúzáskor az elnökhelyettes a következőkre hívta fel a figyelmet : — A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a nemrég létrejött új szövetség elődjével az utóbbi években szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Delegációk jártak nálunk, és mi is nemrég voltunk Magyarországon. Elhatároztuk, hogy az együttműködést erősítve szorgalmazzuk esetleg görög — magyar agrárkereskedelmi vegyes vallalat alapítását, hogy a magyar élelmiszerekből bizonyos mennyiség eljuthasson a mi fogyasztóinkhoz is. Cserében természetesen mi is kínálunk például mazsolát vagy gyapotot, amelyeket jelenleg tudomásom szerint görög magán- kereskedőktől vásárolnák a magyarok. Jó lenne, ha nálunk szereznék be, ehhez partnerek lennénk. Mi vetőmagvakat is ajánlunk, ezenkívül termeléstechno- lógiat, sőt tudományos kérdésekben is szívesen konzultálunk, a kapcsolataink jövőjét keresve. Mentusz Károly Nyugatnémet—magyar kft. Gyöngyösön Herbei úr optimista Divatékszerüzemet hoznak létre Gyöngyösön, nyugatnémet és magyar tőke bevonásával. Az e célra megalapított kft-t nálunk szokatlanul gyorsan, két hét alatt sikerült bejegyeztetni, s ma már a termelés előkészítését végzik. De hogyan is született meg a vállalkozás? Erről kérdeztük az Alsó-Bajorországből érkezett Waldemar Herbei urat, a frissen alakult cég egyik ügyvezetőjét. — Sokéves tapasztalattal rendelkezünk már feleségemmel együtt, aki egyben az üzlettársam is a bizsuk, kitűzők, órák és különféle divatékszerek gyártásában és forgalmazásában. Többek között Jugoszláviával, a Szovjetunióval, Kelet-Németországgal, de még Albániával is export-import kapcsolatban állunk. Ezért talán nem véletlen, hogy a magyar-bajor gazdasági kapcsolatok élénkítésére létrehozott program során bennünket is megkerestek a német kereskedelmi minisztériumból. — Hogyan találtak magyar partnert elképzeléseikhez? — Ellátogattam a tavalyi BNV-re, hogy üzletemberekkel találkozzam és előzetes megbeszéléseket folytassak. Itt ismerkedtem meg a gyöngyösi Matus Miklós víz-gáz- és központifűtés-szerelő mesterrel. Elképzeléseink egyeztetése után úgy döntöttünk, hogy gyorsan tető alá hozzuk a közös vállalkozást, és ez sikerült is. Négyen vagyunk tulajdonosok: Matus úr és felesége, illetve az én hitvesem és jómagam. Hogy mihamarabb megjelenjünk a piacon, a németországi üzemből egy jelentős mennyiségű árut már Magyarországra szállítottunk és üzletkötőink nyomban akcióba léptek. így mire e sorok megjelennek, Egerben a Centrum áruházban és a Panoger Kft üzletében például már kaphatók is termékeink. Országos hálózatot fogunk kiépíteni, hogy az általunk tervezett és készített bizsuk mindenkihez eljussanak. Tárgyalásokat folytatunk többek között a Skálával, az S-Modellel és több iparcikk kiskereskedelmi vállalattal. — Melyik korosztályt célozták meg termékeikkel? — Az ötéves óvodástól a 85 éves nagymamáig mindenki megtalálja 250 modellünkből az ízlésének és a pénztárcájának leginkább megfelelőt. Úgy tervezzük, hogy a kínálatunkat rövidesen megduplázzuk, így majd mintegy ötszázféle fésűből, hajcsatból, fülbevalóból, karkötőből válogathatnak vevőink. A partnerüzletekben a cégre jellemző, formatervezett állványokon kínáljuk majd cikkeinket, igyekszünk összetéveszthetetlen image-t kialakítani, hogy vásárlóink bárhol felismerjék termékeinket. Állandóan felfrissítjük kollekciónkat a divat változásainak megfelelően, hiszen üzlet- politikánk egyik alapelve hosszú évek óta az, hogy mindig frissek legyünk és a legaktuálisabb színekkel és formákkal hódítsuk meg a vevőket. A teljeskörű kiszolgáláshoz az is hozzátartozik, hogy országos szervizhálózatot építünk ki, képzett szakemberekkel. — A magyar gazdasági helyzet meglehetősen bizonytalan és az életszínvonal folyamatosan esik. Gondolja, hogy ilyen körülmények között sikerül megvetni lábukat a piacon? — Én ebben biztos vagyok, ugyanis termékeink mintegy 70 százalékát nyugatra fogjuk exportálni, ahonnan máris nagy az érdeklődés. Franciaországból, Svájcból, Svédországból, Angliából és az USA-bólkerestek meg bennünket üzletfeleink, akikkel rövidesen üzletet kötünk itt Gyöngyösön. A termelés 30 százaléka marad a magyar piacon, Néhány mintadarab a gyártmánypalettáról: kitűzők gyermekeknek véleményem szerint ez fedezni fogja az igényeket. Termékeink minőségét többek között néhány saját szabadalom is garantálja, például egy bizonyos alumínium-magnézium ötvözet felhasználása. Egy üzletben természetesen mindig van kockázat, de úgy érzem, hogy ebben a mostaniban ez szinte elhanyagolható, így optimista vagyok. Az egyik magyar tulajdonost, Matus Miklóst arról kérdeztük, milyen meggondolásból vágott bele ebbe a vállalkozásba. — Elsősorban azért, mert ma már Magyarországon egyetlen jövedelemforrásból nehéz megélni. De emellett izgatott az is, hogy tapasztalataim birtokában egy számomra új területen kipróbáljam a képességeimet, és engem is magával ragadott Herbei úr lelkesedése. A kezdetek mindenesetre biztatóak, hiszen valóban példátlan gyorsasággal hoztuk tető alá a Ma-He Kft-t, amiben nagy része volt jogtanácsosunk kemény munkájának is. Most a legfontosabb feladatunk, hogy mielőbb fölfuttassuk a gyártást — ez az előfeltétele annak, hogy minél több és jobb üzletet tudjunk kötni itthon és külföldön. (koncz) Hárman az alapítók közül: Waldemar Herbei, Ute Brigit Herbei és Matus Miklós
