Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-17 / 14. szám
POLITIKAI NAPILAP HERBEL ÚR OPTIMISTA „Franciaországból, Svájcból, Svédországból, Angliából és az USA-ból kerestek meg bennünket üzletfeleink, akikkel rövidesen üzleteket kötünk itt, Gyöngyösön.” (3. oldal) GURULÓ SZABADEGYETEM Hatvan és Vásárhely ismét kiállítást cserél. (4. oldal) A GUILLOTINE FÉLÚTON MEGÁLL „Az egyesületi sportstátuszok romba döntötték a magyar sportot.” (fi. oldal) LESZ-E NYILVÁNOSHÁZ EGERBEN? „Az NSZK-ban tíz perc 100 márkába kerül.” (8. oldal) Az exportgarancia összegét is felemelték Ötszázmillió dolláros hitelkeret Japántól Plenáris tárgyalások a Parlamentben Szűrös Mátyás a Parlamentben fogadta Kaifu Tosiki japán miniszterelnököt (Népújság-te- lefotó - MTI) Áremelés után — minimális fogyasztás nélkül Hús van — pénz nincs... (Fotó: Szántó György) Németh Miklós magyar és Kaifu Tosiki japán miniszterelnök vezetésével kétoldalú plenáris tárgyalást tartottak kedden délelőtt a Parlamentben. A megbeszélésen többek közt jelen volt a két külügyminiszter, Horn Gyula és Nakajama Taro. Németh Miklós vendégét üdvözölve kiemelte, hogy Kaifu Tosiki az első hivatalban lévő japán miniszterelnök, aki Magyar- országra látogat. A magyar kormányfő röviden értékelte a magyar — japán kapcsolatokat, majd japán kollégája ismertette azokat a támogatásokat, amelyeket országa kétoldalú alapon, valamint a brüsszeli 24-ek segély- programja keretében kíván adni Magyarországnak. A következő három évben az IMF által a magyar gazdaság rekonstrukciójához nyújtandó hitelekhez kapcsolódva a japán EXIM Bank 500 milliós hitelkeretet biztosít. Ez három részre oszlik: kötetlen hitelekre, az EXIM Bank hitel- garanciáira és az IMF-hitelekhez kapcsolódó hitelekre. A japán kormány a korábbi 200 millió dolláros exportgarancia összegét felemelte 400 millió dollárra. A japán kormány fejleszteni kívánja továbbá az emberek közti kapcsolatokat és a technológiaátadást. A következő öt évben magyar és lengyel gazdasági, környezetvédelmi és egyéb szakemberek, menedzserek képzésére, továbbképzésére Japán 25 millió dollárt fordít. Ez annyit jelent, hogy évente 100 magyar szakembert képeznek ki, illetve képeznek tovább a szigetországElső alkalommal hozták nyilvánosságra a rendőrség szolgálati szabályzatát. Ezzel kapcsolatban Barsi Tomaj belügyi szóvivő elmondta, hogy az állampolgárok személyiségi jogait közvetlenül érintő rendeletet többek között azért is a lakosság tudomására kellett hozni, hogy az állampolgárok is ismerhessék azokat, élhessenek jogaikkal. A rendőrban, japán költségre. Felajánlották, hogy fiatal japán szakemberek jönnének Magyarországra, és különféle területeken, így a minőség-ellenőrzés és a nyelv- oktatás területén működnének, s adnák át tapasztalataikat. A két fél megállapította, hogy a kulturális cserekapcsolatok és az ösztöndíjascsere elmarad a kívánatostól. Kölcsönös a szándék, hogy ezen a területen is fejlesszék a kapcsolatokat. Japán kész megvizsgálni, támogatni a COCOM-intézkedé- sek enyhítését Magyarország vonatkozásában. Németh Miklós felajánlotta, hogy a japán kormánynak is eljuttatja azt a memorandumot, amelyet ebben a tárgyban az Egyesült Államok kormányának már elküldött. A japán fél megígérte, hogy tanulság alapvető feladatairól egyébként alkotmányerejű törvény készül, a most elkészült és nyilvánosságra hozott szabályzat e törvény életbelépéséig marad érvényben. A most módosított szabályzat már figyelembe vette az elmúlt évi alkotmánymódosítást, valamint a Büntető törvény- könyv és a büntetőeljárási törvény módosítását. mányozni fogja ezt a dokumentumot. A magyar miniszterelnök ismertette a politikai, a gazdasági, a kereskedelmi, a pénzügyi, a kulturális és az idegenforgalmi kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó magyar elképzeléseket. A japán fél egyik javaslatra sem adott elutasító választ. A részletek további kimunkálásával szakapparátus foglalkozik majd. A politikai együttműködést illetően a magyar fél szorgalmazta, hogy a jövőben rendszeresen találkozzanak a szakminiszterek, s a külügyminisztériumok között is legyen rendszeres a konzultáció. Japán részről felvetették a törvényhozó testületek, parlamenti bizottságok közötti kap- (Folytatás a 2. oldalon) A szolgálati szabályzat — amely a Magyar Közlöny 2. számában jelent meg — 1. pontjában leszögezi, hogy a rendőrség alapvetőfeladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrség védi a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, felderíti, megszakítja a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányuló tevékenységet, valamint a Büntető törvénykönyvben meghatározott állam, valamint béke elleni bűncselekményeket. A rendőrség védi minden állampolgár élet- és vagyonbiztonságát, a közterületen és egyéb helyeken biztosítja nyugalmát. A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr jogosult és köteles bárkivel szemben szolgálatiig fellépni. A rendőr olyan esetben szolgálaton kívül is jogosult és köteles fellépni, ha a szolgálatban lévő rendőr nincs jelen vagy a szolgálatban lévő rendőrt intézkedésében segíteni kell. A rendőr szeszes ital hatása alatt szolgálatiig nem léphet fel, nem intézkedhet, kivéve a Btk-ban megfogalmazott jogos védelem és végszükség esetén. (Folytatás a 2. oldalon) Hús Nem volt túl nehéz megjósolni azt, miképpen reagálnak az emberek a mostani — ki tudja hányadik — globális áremelésre. Ez a legújabb viszont, hogy úgymondjam, minőségileg új szinten zajlik. Az ezredforduló előtt mi- nálunk úgy alakult a helyzet, hogy a lakosság nagy része már nem csökkentheti fogyasztását, például húsból és sajtból, hanem ezeket a ^stratégiai” termékeket egyszerűen nem veszi meg. Ugyanis nem bírja megvenni... Az egri Csebokszári ABC (Kallómalom út) vezetője Búzái József azt mondta el, hogy hiába van tőkehús az üzletben, az nem fogy, mert az emberek egyszerűen nem veszik. Talán majd a fizetési napokon változik valamelyest a kép. Jellemző, hogy a tavaly évvégi mennyiséghez képest 60 százalékkal kevesebb áru megrendelésére van csak szükség. A töltelékáruknál — szalámik, felvágottak — a forgalom visszaesése ugyancsak tetemes; mintegy 30-40 százalékos. Tejből a csökkenés 50 százalékos, mindezekért a boltvezető sorra mondja vissza a rendeléseket. Megjegyezte azt is, hogy nem csupán a megemelt árú cikkeket hagyják a polcokon a vásárlók, hanem általában minden portékára jellemző a kereslet visszaesése. A gyöngyösi Kócsag úti élelmiszer ABC-ben Tóth Lászlóné üzletvezető tájékoztatott minket. Az elmúlt hónapok, hetek, napok mindannyiunk számára megterhelőek voltak. Gondterhelten figyeltük a napi politikai, társadalmi, gazdasági változásokat. Az országos politika mellett egyre fontosabbakká váltak a saját egri ügyeink is. Ennek kapcsán azonban azt érezzük, hogy a helyi képviselőink nem mindegyike és nem mindig képviseli választóinak, Eger város polgárainak érdekeit. Pedig a még érvényben levő 1971. évi törvény a tanácsokról így rendelkezik: 36. paragrafus (1) A tanácstagi munka a választók bizalmán alapuló, megtisztelő közéleti tevékenység. 38. pragrafus (1) A tanácstag köteles a/ képviselni a választókerülete, ill. a település lakosságának érdekeit... Az elmúlt év során ezen kötelezettségüknek nem egyformán tettek eleget a tanácstagok. 1989Náluk a kenyérforgalom változatlan maradt, és ez nemcsak a mennyiségre, hanem az összetételre is vonatkozik. Az emberek ugyanis nem szívesen veszik a legolcsóbb 14.80-as fehér kenyeret, hanem inkább ráfizetnek néhány forintot — mondván: a kenyér legyen ehető. Tejből 15 százalékkal, sajtból pedig eddig 30- 40 százalékkal fogyott kevesebb, mint az emelés előtti időszakban. Még az is tetézi a bajokat — mondta a kereskedőnő, hogy például legutóbb egy mázsa kivételével csakis fagyasztott hús érkezett a boltba, ám ezt nem főben Eger Város Tanácsa kilenc alkalommal tartott ülést, s hozott olyan döntéseket, amelyek egész városunk lakosságát érintették, illetve az itt élők életét valamilyen módon befolyásolták. Példaként említhetnénk: Eger 1989. évi költségvetése, tanácsi bérlakások eladása, az építendő uszoda helyének meghatározása stb. Az üléseken azonban csak a tanácstagok (ülések időrendi sorrendjében) 69 százaléka (51 fő), 71 százaléka (53 fő), 75 százaléka (56 fő), 62 százaléka (46 fő), 6 7 százaléka (50 fő), 62 százaléka (46 fő), 51 százaléka (38 fő), 71 százaléka (53 fő) jelent meg. A hiányzásokra lehet magyarázatokat és ürügyeket találni. De az 1989. december 21 -i tanácsülés igen zűrzavaros megkezdésére és befejezésére már nehezebben. gadta el, mert ilyen magas árnál joggal várható el az, hogy legalább friss legyen a hús. Az üzletvezetőnő egyébként úgy látja, hogy az emberek még nem szokták meg, hogy ezekkel az új, és rendkívül magas árakkal kell együtt élniük. Mikor például a „szokásos” darab sajtjukat méretik le, kétségbeesetten látják, hogy az az új árfolyamon száz forint körül van... Persze nemcsak az élelmiszer- boltokban, hanem az éttermekben is érzékelhető az új helyzet, Kormos József, az egri Expressz étterem vezetője elmondta, hogy bár a forgalmuk változatlan maradt, ez mégis azt jelenti, hogy az emelkedett árakkal párhuzamosan a vendégkör leszűkült. Az ételek a fogyasztói árak arányában növekedtek, s ez jelentősen megdrágította — elsősorban — a húsételek árát. Elmondta azt is, hogy ezzel szemben ők nem tudnak mit tenni; négyféle levest, két-háromféle főzeléket készítenek naponta, valamint kétféle tésztát is. Ezeket a „hústalan” ételeket azonban az eddigieknél nagyobb mennyiségben bocsátják a vendégek rendelkezésére, hiszen a húst alig buják megfizetni. De — vélte Kormos József —, enni azért kell, és ha valaki betér hozzájuk, és megeszik egy tál főzeléket kenyérrel, az ér annyit, mintha egy liter tejet vásárolna. H.A. A tanácsülést 8 órakor nem lehetettmegkezdeni, mert a tanácstagok több, mint felének távolléte miatt a testület határozatképtelen volt. A tanácsi apparátus tagjai 8 és 9 óra között telefonon körözték a meg nem jelenteket, sőt személygépkocsikkal mentek munkahelyekre, lakásokra a távollévőkért. Kilenc órakor végül is úgy kezdődött el a tanácsülés, hogy még nem volt szavazatképes. Kilenc óra 30 perc körül befutottak az utolsó mozgósítható emberek is. így az első napirend megtárgyalására sor kerülhetett. A második napirendi pont vitája közben azonban tanácstagok távoztak a teremből. A döntésképesség így megint megszűnt. Az ülést be kellett rekeszteni, fontos napirendek feletti döntést el kellett halasztani. (Folytatás a 2. oldalon) Az ellenszegülés leküzdéséig — a bilincs kivételével A kényszerítő eszközökkel kapcsolatban a szolgálati szabályzat úgy rendelkezik, hogy a rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvényt szerezni, és ennek érdekében joga van — előzetes figyelmeztetés után — kényszerítő eszközök alkalmazására. Ilyennek számít: a testi kényszer, a könnygázszóró palack, a bilincs, a gumibot, a szolgálati kutya alkalmazása, az útzár és a fegyverhasználat. A kényszerítő eszközöket — a bilincs kivételével — csak az ellenszegülés leküzdéséig szabad alkalmazni. A fegyverhasználattal kapcsolatban a szabályzat előírja, hogy a rendőr a fegyverét csak végső esetben használja, ha ez feladatának teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges. Hogy az állampolgárok élhessenek jogaikkal A rendőr az intézkedés előtt köszön... Megjelent a rendőrség szolgálati szabályzata Evés helyett... A vegetáriánus eszmék terjesztésének egy sajátos formája hódít ma Magyarországon. A módszer lényege a következő: biztosítsunk széles választékot a húskészítményekből, tömjük meg a hűtőpultokat (csillogjon a vitrin!) és adjunk annyi pénzt a lakosságnak, amelyből nem bírja megvásárolni az árut... Az ellátás tehát tökéletes, és mindezek mellett abszolút zavartalan is, mert a vásárlók nem zavarják meg vásárlásaikkal a csendet. Az éttermekben tésztát vagy főzeléket esznek az emberek, jő sok kenyérrel. Az iskolákban 6 dekára csökkentik a húsadagokat — ez a súly természetesen nyers állapotban értendő — az ételbe szóját kevernek, és nem azért, mert az egészséges, hanem mert a hús megfizethetetlen. Sőt, az lenne a legjobb, ha nem is táplálkoznánk! „Segítsük elő” a költségvetés egyensúlyát. Evés helyett sétáljunk inkább nagyokat; masírozzunk vidáman, a húsospultok előtt... Mondjanak le azok, akik nem tudják képviselni választóikat! Az Egri Szociális Unió nyílt levele a tanácstagokhoz
