Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-15 / 12. szám

POLITIKAI NAPILAP TUNÉZIÁBAN JÁRTA HARLEKIN Lábdobogás, közbekiabálás nem volt... (4. oldal) FALUFÓRUM VERPELÉTEN Hogyan lehet eljutni minden évben közpénzen Nvugat-F.u- rópába? (5. oldal) TÉT A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE „...a mindenki sportjára egy megveszekedett garas sem ju­tott.” (6. oldal) EGYESEKET KIZSEBELTEK - MÁSOKTÓL LAKÁSBÓL, GARÁZSBÓL LOPTAK Tolvajok serénvkedtek Füzesabonyban és környékén (8. oldal) Hazánkba érkezik Japán miniszterelnöke Németh Miklós miniszterelnök meghívására január 15-én, hét­főn hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Kaifu Tosiki japán mi­niszterelnök. A felkelő Nap országától: illő segítséget várunk Németh Miklós nyilatkozata japán lapoknak „Elérkezett az az idő, amikor arra számítunk, hogy Japán már nemcsak óvatosan kopogtatja a kőhidat, hanem rá is lép” — idézi egybehangzóan az Aszahi Sim- bun és a Jomiuri Simbun Né­meth Miklós miniszterelnöknek a hagyományos japán óvatosság­ra utaló, a távol-keleti országból származó mondását. A kor­mányfő pénteken fogadta a ja­pán lapok tudósítóit és Kaifu To­siki miniszterelnök hétfőn kez­dődő magyarországi látogatása előtt elmondta, hogy nagy vára­kozással tekint az első budapesti magyar — japán csúcstalálkozó elé. „Az első japán miniszterelnö­ki látogatástól azt várjuk, hogy Japán a nemzetközi gazdaság­ban betöltött szerepéhez illő se­gítséget nyújt a magyar gazdasá­gi reformokhoz” — idézi Né­meth Miklóst a Jomiuri. A kor­mányfő a lap szerint hangsúlyoz­ta, hogy a műszaki fejlesztés, a vállalatirányítás, a kultúra, ezen belül a zene területén az együtt­működés ugrásszerű kiszélesíté­sét várja. Az Aszahi kiemelte, hogy a magyar kormányfő kije­lentette: Magyarország nemcsak szavakban, hanem tetteiben is tényleges reformokat hajt végre, amelyekről remélhetőleg Kaifu Tosiki saját szemével is meggyő­ződhet. Egy kérdésre válaszolva Né­meth Miklós elmondta, hogy magyar részről is tapasztalták: az Egyesült Államok és Nyugat- Európa némi nyugtalansággal fi­gyeli Japán kelet-európai előre­törését. Ezzel kapcsolatban ka­tegorikusan foglalt állást, hang­súlyozva, hogy Magyarország minden országgal együtt kíván működni és a versenyből Japánt nem szabad kizárni, sőt, „azt sze­retnénk, ha jönnének a japánok” — mondotta. Nemzetközi kérdésekre áttér­ve a miniszterelnök közölte: Nyikolaj Rizskov szovjet kor­mányfővel Szófiában egyetértés­re jutott abban, hogy a szovjet csapatok magyarországi jelenlé­tére sem politikai sem katonai szempontból nincs tovább szük­ség és azok mielőbbi kivonásá­ban állapodtak meg. A KGST jövőjéről — a Jomiuri szerint — elmondta, hogy a szervezet ak­kor fog érdemben átalakulni, ha a Szovjetunió áttér a piacgazda­ságra, amivel a lap szerint azt ér­zékeltette, hogy a KGST reform­jához még hosszú időre lesz szükség. A lapok idézik a kor­mányfőnek az egyes KGST tag­országok gazdaságirányítási módszereiben és fejlettségi szín­vonalában meglévő különbsége­ket vázoló szavait és azt a beje­lentését is, hogy Magyarország­nak szándékában áll az azonos fejlettségi szinten álló Csehszlo­vákiával és Lengyelországgal egy csoport létrehozása a szerveze­ten belül. MISZOT-KÖZGYŰLÉS Szombaton, a Parlamentben tartotta beszámoló közgyűlését az 1988 novemberében alakult Magyarországi Ifjúsági Szerve­zetek Országos Tanácsa. A teljes jogú tagszervezetek száma 27- ről 33-ra nőtt, közülük 25 vett részt a mostani közgyűlés mun­kájában. Itt hangsúlyozták: a MISZOT alkalmas arra, hogy az eddigieknél meghatározóbb sze­repet töltsön be az ifjúság képvi­seletében, érdekérvényesítésé­ben, bár nem kíván a magyar if­júság csúcsszervévé válni. Szor­galmazták a szervezet külpoliti­kai tevékenységének markán­sabbá tételét, illetve a Budapest- Bécs Világkiállítás ifjúsági jelle­gű programjaiban való aktív közreműködést. SZDSZ-ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Szombaton a fővárosi V. ke­rületben időközi választásokat tartottak. A szavazásra jogosult 18.533 kerületi polgár közül 7942-en éltek szavazati jogukkal (42,85 százalék). Közülük 4288-an (54,9 százalék) voksol­tak Tamás Gáspár Miklósra, a Szabad Demokraták Szövetsé­gének jelöltjére. Balázs Péter Független jelölt 2625 (33,61 szá­zalék), Szalma Béla ugyancsak független jelölt 898 (11,5 száza­lék) szavazatot kapott. Az ered­mény azt jelenti, hogy Tamás Gáspár Miklós jogfilozófus, az ELTE docense lett a 14. számú budapesti választókerület parla­menti képviselője,. AZ MSZMP FOLYTATJA Január 27-én, az Építők Ró­zsa Ferenc székházában folytatja XIV. kongresszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt - erről döntött egyebek között a párt el­ső ízben összehívott Központi Bizottsága szombaton. Döntöt­tek arról is, hogy a jelenleg 82 ezer tagot számláló MSZMP részt vesz a márciusi országgyű­lési választásokon. Célja: a jobb­oldali fordulat megakadályozá­sa, és markáns baloldali képvise­let megteremtésé az Országgyű­lésben. E hónap végén a stan­dokra kerül a párt hetilapja, a Szabadság. Népszavazás lesz Romániában Január 28-án népszavazásra bocsátják a Román Kommunista Párt betiltásáról hozott rendeletet — jelentette be a román televízió szom­bat esti adásában Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsá­nak elnöke. Ugyancsak kikérik az állampolgárok véleményét arról, kívánják-e visszaállítani a büntetőtörvénykönyvbe a halálbüntetést, vagy sem. (A romániai helyzetről bővebben lapunk 2. oldatán olvashatnak) Megkérdeztük: Miért fognak sztrájkolni a Mátra Volán dolgozói? 7| ___jL A Közúti Közlekedési Szak- szervezet 1989. november 25-i kongresszusán született meg az a határozat, amelynek értelmében a közlekedésben dolgozók 1990. január 18-án reggel 7 és 9 óra kö­zött nem veszik fel a munkát. Eh­hez az országos méretű akcióhoz a Mátra Volán is csatlakozik. — Mi ellen tiltakoznak, és mik a főbb követeléseik? — kérdeztük Do- mán Andrásáét, a Mátra Volán sztrájkbizottságának vezetőjét. — Az elmúlt néhány évben a kormány által kialakított szabá­lyozó rendszer sorozatosan hát­rányos megkülönböztetéssel súj­tott bennünket. Ennek követ­kezményeként életszínvonalunk és munkafeltételeink lényegesen gyorsabban romlottak, mind a versenyszférában, mind pedig a közszolgáltatásban. Szakmánk dolgozóinak keresete 20 száza­lékkal csökkent az országos át­laghoz képest, a ránk kényszerí- tett havi 40-50 túlóráért dolgo­zóink nem kapják meg az átlag­nak megfelelő pótlékokat. A mértéktelen túlmunka, az állan­dó feszültség miatt igen nagy­mérvű az egészségkárosodás, en­nek ellenére gépkocsivezetőink számára nem adnak korkedvez­ményt a nyugdíjnál. — Követeléseik között van-e olyan, amely az utazó közönség érdekében történik? — Igen, elsősorban a jármű­park elöregedésének megállítása és cseréje, amely már-már veszé­lyezteti a lakosság ellátását. Tu­datában vagyunk annak, hogy a sztrájktörvény a Mátra Volánnál is csak úgy gyakorolható, ha az a még elégséges szolgáltatást nem gátolja. Kérjük a megye lakossá­gának megértését és szolidaritá­sát. Ha követeléseinket a kor­mányzat teljesíti, remény van ar­ra, hogy a közlekedés színvonala nem romlik tovább. — Hogyan változik a menet­rend a munkabeszüntetés regge­lén ? — Január 18-án, csütörtökön a menetrend szerinti helyi- és tá­volsági buszok tehát 7-től 9-ig nem indulnak. Kivétel: Egerben a helyijáratok csak 7.30-tól 9-ig nem közlekednek, Hatvanban ez időszak alatt csupán egy járatpár indul az autóbusz-állomásról 7.05-kor Hatvan-Külsőre, és vissza 7.20-kor. Még egy fontos tudnivaló: a 7 óra előtti kocsik nem állnak le, a menetrend sze­rinti célállomásukig közleked­nek. Kivétel: a 6.35-kor Egerből Hatvanig közlekedő járat Gyön­gyösön 7.35-től 9-ig várakozik, míg a 6.40-kor Hatvanból Eger­ig közlekedő gépkocsi ugyan­csak Gyöngyösön 7.10-től 9-ig nem indul tovább. A 6.08-as ap- ci járat, amelynek végállomása Eger, Hatvanban 7 és 9 között az állomáson vesztegel majd. A sztrájk utóhatásaként— az egész nap folyamán — számolni kell késésekkel, járatkimaradások­kal. (szüle) A Ford Sierrától a kis Polski-ig Mustrálgattunk, érdeklődtünk, alánéztünk.. Autópiac, Miskolc, 1990. január 14. — áremelés után Vasárnap hajnalban félve indultunk útra Mis­kolcra, a közismert repülőtéri szabad autópiacra. Hajnal volt és hideg, járművünk pedig ködben csúszkált... S bizonytalanok voltunk abban is, va­jon rajtunk kívül lesz-e még valaki a hepe-hupás placcon? Ami mégis kiruccanásunk mellett szólt: ez volt az első hét vége a bejelentett autó-áremel­kedések óta. Az infláció már a piac bejára­tánál érzékelhető volt. Parkolási díj gyanánt ugyanis ötven forin­tot kértek. Érkezésünk pillana­tában azonban már kiderült; nem jöttünk hiába. Igaz, még csak a két egymással szembeni sor telt meg eladó autókkal, ami hozzávetőlegesen száz járművet jelentett, de ide csak percek múl­tával lehetett beállni. Négyen, öten ugyanis mindig várakoztak a bebocsáttatásra. A hangulat: mint mindig. Hangos zeneszó, kolbász és mustárillat, melegítő, bátorító féldecik, szotyola és tökmag. Néhány kisebb becsü­letsértéssel felérő portékaócsá- rolás, avagy Háry Jánosokat megszégyenítő nagyotmondás. Ez Miskolc, repülőtér, január 14-e reggel nyolc óra. Első bátortalan körbepillan­tásunkkor meglepő módon nem egy benzin, hanem inkább egy húsevőt akartak ránk sózni. Á — Miért? Amikor még hét­ezer kilométer sincs benne! — No ezt mesélje el az anyó­sának... Itt tartottak, amikor felfedez­tek bennünket. — Tudja, hol katt ingass a a masináját — fordult felénk a leg­hangosabb —, no maga meg te­gye el azt a tollat, mert ez itt néma művésztelep. Ide tisztességes szándékú emberek járnak, akik nem tévesztendők össze az újság­írókkal. (Folytatás a 2. oldalon) Mi mennyi? (Fotó: Gál Gábor) kosárban békésen szundikáló óri­ás Schnautzer kutyakölykökről váltig állította gazdája, hogy faj­tiszták, ám amikor meglepően ol­csón,csak háromezret kért darab­jáért, ebben többen kételkedtek. Gyakorlatlan autóvásárra já­rókhoz méltóan beálltunk egy hangos társaság közé notesszal, tollal, fényképezőgéppel a ke­zünkben. Égy nyolchónapos Da- cia-kombi volt a vita tárgya: — Uram! Ezért kér 265 ezret? Akkor magának valahol máshol lenne a helye. Egy sor többlettámogatás jár vele Kritikus körzetté minősíthetik: Egercsehit és Recsket Az ország több területén felte­hetően számottevő foglalkozta­tási gondpkat okoz a veszteséges vállalatok felszámolása, illetve a szerkezetváltás. A Mecseki Érc- bányászati Vállalat létszáma pél­dául már ez évben mintegy ezer­rel csökken, s jövőre még több munkahely szűnik meg. Pécset és vonzáskörzetét ezért az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács a közelmúltban kritikus foglalkoz­tatási körzetté minősítette. Pulay Gyula, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztály­vezető-helyettese az MTI érdek­lődésére elmondta, hogy más te­rületeken is tapasztalhatók erő­teljes foglalkoztatási feszültsé­gek. így például vizsgálják, hogy kritikus körzetté minősíthető-e Egercsehi, Recsk és Bátonytere- nye térsége. A kritikus körzetekben fel­használható többlettámogatás összegéről az ÓÉT javaslata alapján a Minisztertanács dönt. A keretösszegek célszerű hasz­nosítását úgy érik el, hogy a helyi érdekegyeztető fórumok hatás­körébe utalják. Ezekben a me­gyei, fővárosi testületekben kép­viseltetik magukat a munkavál­lalók, a munkáltatók, a taná­csok, illetve a központi állam- igazgatás. Ilyen fórumot már lét­rehoztak Pécsett. A foglalkozta­tási alapról és a kritikus körze­tekről kiadott rendelet az idén, január 1-jétől lépett hatályba, és azokra a dolgozókra vonatko­zik, akiknek munkaviszonya 1989. augusztus 31. után szűnt meg. A kritikus körzetekben egy sor többlettámogatást vehetnek igénybe — meghatározott felté­telek esetén — a munka nélkül maradók. Sokakat érdekel pél­dául az állami végkielégítéslehe­tősége. Ezt a támogatást leg­alább tíz, sugárveszélyes munka­köröknél ötéves munkaviszony után a munkakör megszűnése­kor kaphatják meg a dolgozók, amennyiben a felajánlott új munkakörök nem felelnek meg a rendeletben meghatározott fel­tételeknek. A juttatás maximum 24 havi átlagkereset összege le­het. Aki igénybe veszi ezt a támo­gatást, nem szerezhet jogosultsá­got bizonyos más juttatásokra. A kamatmentes áttelepülési kölcsön legmagasabb összege 500 ezer forint, s az új munkálta­tótól igényelhető. E segítség mellett más meglévő támogatási formák is igénybevehetők a la­kásvásárláshoz. Kritikus körzetekben — a más területeken is igényelhető, négy évig kamatmentes, 400 ezer fo­rintos kölcsönön túl — 200 ezer forintig általában műhellyel, ter­melési eszközökkel, azaz termé­szetbeni juttatással is segíthetik azokat, akik vállalkozással kí­vánnak új munkahelyhez jutni. A korengedményes nyugdíja­záshoz ezeken a területeken az általánosnál nagyobb támoga­tást ad a foglalkoztatási alap. Szintén a foglalkoztatási alap terhére vállalják át egy évig a munka nélkül maradókat foglal­koztató vállalatoktól a társada­lombiztosítási kötelezettségét. Nemcsak a kritikus körzetek­ben, de valamennyi térségben joggal igénylik a munka nélkül maradók, hogy az új munkahely keresésével kapcsolatos utazási költségeiket is megtérítsék. Az ÓÉT nemrég úgy foglalt állást, hogy kapják meg ezt a támoga­tást a munkanélküli-segélyre jo­gosultak. Az ÓÉT egyébként ösztönzi azt is, hogy a kormány dolgozzon ki javaslatot a munka­nélküli-segély egyéves időtarta­mát kimerítők szociális biztonsá­gának megteremtésére. Erről a kérdésről hamarosan dönt a kor­mány. Megoldást kellene találni arra is, hogy miként kaphatná­nak munkanélküli-segélyt a tönkrement vállalkozók, sza­badfoglalkozásúak — mondotta Pulay Gyula. (MTI) Tanúsító tények... A rendelet a napi ingázás távolsága által határolt terü­letet tekinti körzetnek, s adott esetben egy-egy ilyen térség nyilvánítható külön támogatásra érdemesnek. Az Országos Érdekegy eztető Tanács előzetes konzultációk alapján ak­kor nyilváníthat kritikussá egy körzetet, ha egy éven belül legalább ezer munkahely szűnik meg ott, s a munkahely nélkül maradó dolgozók 25 százalékát nem tudják megfele­lően foglalkoztatni. Ilyen körzet lehet az a terület is, ahol a munkanélkiili-segélyre jogosultak száma eléri az aktív ke­resők szántának 5 százalékát.

Next

/
Thumbnails
Contents