Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-15 / 12. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. január 15., hétfő A magyar—csehszlovák diplomáciai kapcsolatokban Új kétoldalú viszony Szombaton a magyar Külügyminisztériumban Horn Gyula magyar és Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter ünnepélyes keretek között kicserélte annak a kétoldalú szerződésnek a ratifikációs okmányait, amely a jogsegélyről, a polgári jogi, családjogi és büntetőjogi ügyekre vonatkozó kapcsolatok szabályozásáról szól. A magyar-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások tartalmáról a Külügyminisztériumban Horn Gyula tájékoztatta a sajtó képviselőit, Jiri Dienstbier pedig az újságírók kérdéseire válaszolt. Mint Horn Gyula elmondta: a felek kölcsönösen megállapították, hogy a két országban végbemenő történelmi fordulat eredményeképpen új, kétoldalú viszony jött létre. Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter szombaton a délutáni órákban elutazott Budapestről. (MTI) Budapesten a luxemburgi külügyminiszter Horn Gyula külügyminiszter meghívására vasárnap este kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Jacques Poos, a Luxemburgi Nagyhercegség külügyminisztere. (MTI) Emberáldozatok Bakuban Huszonkét halálos áldozata és 26 sebesültje volt a szombat esti bakui összecsapásnak — jelentette vasárnap a moszkvai rádió belföldi hírszolgálata. Az azerbajdzsán fővárosban — mint a vasárnapi Izvesztyija tudósítói anyagából kiderült — a helyi Népfront felhívására mintegy 70 ezren gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a karabahi helyzet újabb súlyosbodása miatt. A Szabadság téren — az egykori Lenin téren — gyülekező tömeg a „tehetetlennek” minősített köztársasági kormány lemondását követelte. A rádió bakui tudósítója szerint az összegyűltek között röplapokat osztogattak, amelyek pogromra szólítottak fel a köztársaságban élő örmények ellen. Ezután a csőcselék házakat támadott meg a város egyik örmények lakta negyedében. A 22 halálos áldozatról egyelőre nem tudni, milyen nemzetiségűek. Megtorlást a Securitate véres cselekményeiért Két autógyár Magyarországon „Halálért—halált” Bukarestben éjfél után, Temesváron éjfél előtt csendesült le a város a péntek esti tüntetések után. Szombaton reggel mindkét városban a megszokott élet kezdődött: kinyitottak a boltok, s akik nem voltak szabad szombatosok, munkába igyekeztek. Bukarestben a tüntetők elégedetten vették tudomásul, hogy fő követeléseiket a Nemzeti Meg- mentési Front Tanácsa rugalmasan kezelte és lényegében teljesítette. A megmozdulást az váltotta ki, hogy sok helyen a vezető testületekben még mindig olyanok ülnek, akiknek „pettyes” a múltjuk. Nem kívánatos személyeknek tartják őket, különösen az állami hivatalokban. Az a tény, hogy a Front tanácsa „törvényen kívülinek nyilvánította a Román Kommunista Pártot” azt jelenti: ez a Ceausescu-rendszer idején 3,8 milliós tagsággal bíró párt megszűnt létezni, vagyona az állam kezelésébe kerül. Az új politikai pártok máris igényt tartanak a pártvagyon egyes részeire, de az újabb követelések között szerepel az is, hogy végezzenek nagyarányú tisztogatást mindenütt. A jelenlegi vezetők készítsék el életrajzukat s azt nyilvános helyen függesszék ki, hogy „a nép lássa múltjukat”. A halálbüntetés eltörlése is elégedetlenséget váltott ki az országban. Azzal mindenki egyetért, hogy a nemzetközi jogi gyakorlathoz igazodva hozták meg a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa részéről a döntést. Azt viszont ellenzik, hogy azok a Secu- ritate-vezetők, akik a népbe lövettek, békés állampolgárokat kaszaboltattak le, gyermekes anyákat kínoztak és öltek meg — életben maradjanak. A péntek esti tüntetésen Dumitru Mazilu, a Front tanácsának első alelnöke beszédében úgy fogalmazott: "Halálért-halált”. Ezt a tömeg átvette és még az éjszakai órákban felvonulók is ezt harsogták. A január 28-ra kitűzött népszavazás dönt majd arról, hogy visz- szaállítják-e véglegesen a halál- büntetést a büntetőtörvénykönyvben vagy sem. A Securitate bűnös, véres cselekedetei miatt a közhangulat jelenleg olyan, hogy a halálbüntetés visszaállítása várható. Nyugtalanságot és elégedetlenséget váltott ki az is, hogy a se- cusokkal szemben a kormányzat nem lép fel kellő eréllyel. A Nagyszebenben tartott első terroristaperben hozott 9 évi szabadságvesztés, s maga a tárgyalás nem elégítette ki a lakosságot. Ezért követelték, hogy ezek a tárgyalások legyenek nyilvánosak, a televízió közvetítse, s minél előbb a főbűnösöket is állítsák bíróság elé. Sok helyütt tapasztalható, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsainak személyi ösz- szetétele nem a legjobban sikerült. Több megyében személyi cserékre került sor. Temesváron pénteken este a tüntetők követelték a tanács lemondását, amelyet a megyei szerv teljesített is. A városban a következő napokban üzemek küldötteinek részvételével gyűlést tartanak s ott választják meg a front új megyei tanácsát. Az RMDSZ nem alakul párttá A Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos küldöttértekezletét szombaton rendezték meg Marosvásárhelyen. Tizenhét megyéből több mint kétszáz küldött tanácskozott a romániai magyarság időszerű feladatairól és problémáiról. Domokos Gézának, a RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnökének vezetésével rendezett küldöttértekezleten beterjesztették azt a nyilatkozattervezetet, amely programot jelöl és célokat összegez. Az elvi nyilatkozat fontosabb fejezeteit Domokos Géza ismertette. Külön kitért arra, hogy a Nemzeti Parasztpárt, amely a leggyorsabban szerveződő politikai erő, kiterjeszti propagandáját a kisebbségekre, így Székelyiföldön is megpróbál híveket toborozni. Rámutatott arra, hogy a szövetség számára nem fogadható el a jelenlegi választási törvényjavaslat, amely területi képviseleti elvet szorgalmaz. Ebben az esetben ugyanis Kovászna és Hargita megye kaphatna csak képviselői helyeket a többségi elv alapján, ezért az RMDSZ a listás modellt szorgalmazza. Szólt a közelmúltban Kolozsváron tartott tanácskozáson elhangzott javaslatokról s ennek alapján nemzeti kisebbségként határozta meg a romániai magyarságot, nem pedig együttélő nemzetiségként vagy társnemzetként. Megemlítette, hogy a területi autonómiával kapcsolatban többféle értelmezés létezik, és a vita során alakul ki majd a végleges álláspont. Ezt követően hosszabb ügyrendi vitára került sor, amelyben tisztázták a részvétel jogát. Többen ugyanis úgy vettek részt a tanácskozáson, hogy nem rendelkeztek érvényes mandátummal, mivel olyan területről érkeztek, ahol nem volt mód küldöttértekezlet tartására. Minden ilyen küldött számára — többségi szavazással — biztosították a részvétel jogát. Óriási tapsvihar tört ki a teremben, amikor megérkezett a tanácskozásra Tőkés László. A református lelkész elfoglalta helyét az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjainak sorában, és rövid beszédben üdvözölte a küldöttértekezletet. Kitért arra, hogy egyházkerületének elöljárója, a püspökhelyettes, telefonon utasítást adott a lelkészeknek, hogy templomaikban ne adjanak helyet az RMDSZ alakuló gyűléseinek. Felszólalt a tanácskozáson Pálfalvi Attila közoktatásügyi miniszterhelyettes, aki bejelentette: Kolozsváron rövidesen felszabadítják a pártiskola épületét. Oda helyezik át azokat a román osztályokat, amelyeket régi kolozsvári líceumokban, magyar iskolákban indítottak néhány évvel ezelőtt. Ősztől ismét megkezdi munkáját Kolozsváron a Bolyai egyetem, s ehhez az egyetemhez kapcsolódna önállóságát megtartva a többi magyar felsőoktatási intézmény. Rámutatott arra, hogy a diktatúra idején a nemzetiségi oktatás szenvedte el a legtöbb csapást. Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen öt év alatt 90- ről 15-re csökkent a felvett magyar hallgatók száma. Közölte, hogy szorgalmazni fogják a Havasalföldre és Moldvába kihelyezett magyar tanárok erdélyi elhelyezkedését és helyt adnak azoknak a törekvéseknek is, hogy a közelmúltban Erdélybe vezényelt román pedagógusok visszatérhessenek a Regátba, ha erre igényt tartanak. Az RMDSZ — amelynek székhelye esetleg Erdélyben lesz — azért nem alakul át párttá, hogy még nyitottabb maradjon minden társadalmi réteg számára. „Nyomás alatt” Váratlan politikai műsorban szólaltatta meg szombaton késő este a román televízió Ion Iliescut, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökét, Dumitru Mazilut, a tanács első alelnökét és Petre Román kormányfőt. A beszélgetésben beje- lentetették, hogy a kormányzat elkészítette a választási törvényt, amelyet nemsokára közzé tesznek. A péntek esti tüntetés körülményeivel kapcsolatban elmondták, hogy akik tüntettek, azok „nem a román nép egészét” képviselték. Iliescu szerint csak egy kisebb tüntető csoport adott hangot követeléseinek, ami egyébként a demokráciában teljesen elfogadható. Az viszont nem, hogy minden követelést azonnal teljesítsenek. A vezetésnek sokkal körültekintőbben, felelősségteljesebben kell mérlegelnie határozatait, nem pedig úgy, ahogyan azt pénteken este „nyomás alatt” tette. Ezért nevezte elhamarkodott döntésnek például azt, hogy törvényen kívül helyezték a román kommunista pártot. Ebben a kérdésben is sokkal józanabb döntést hozhatna egy népszavazás. Hazai választékként: Suzuki és Opel A piacra 1992-re „gördülnek le” az első személykocsik Szombaton a Duna Intercontinental Szállóban aláírták a Suzuki személygépkocsikat gyártó vegyes vállalat alap-megállapo- dását. A szerződést japán részről Suzuki Osamu, a japán autógyártó cég tulajdonosa, magyar részről Lepsényi István, az Autókonszern Rt. ügyvezető igazgatója írta alá, a szerződés kormánygaranciákat tartalmazó részét Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes látta el kézjegyével. Medgyessy Péter a magyar kormány nevében hangsúlyozta, hogy a leendő vegyes vállalati együttműködéssel a magyar ipar egy igen jelentős területén komoly fejlődés indulhat meg. A vállalkozás nem egyszerűen egy összeszerelő üzemről szólj hanem egy átfogó iparpolitikai koncepció része, amelynek során a magyar gépipar nagyon jelentős hányada új lehetőséget kap korszerű technológia és technika elsajátítására, illetve alkalmazására. Emellett — mint a miniszterelnök-helyettes kiemelte — a magyar-japán kapcsolatok szempontjából is igen nagyjelentőségű a megállapodás. Számos japán üzletember ugyanis éppen az alap-megállapodás kapcsán jelezte, hogy új, kölcsönösen előnyös üzleti lehetőségeket próbál feltárni Magyarországon. A vegyes vállalat a tervek szerint viszonylagos magyar többségi részvétellel jön létre. Az alap-megállapodás aláírásának alkalmával a Suzuki elnök-tulajdonosa hangsúlyozta: abban a reményben úja alá az autó-összeszerelő vegyes vállalat alapszerződését, hogy minél nagyobb arányban fel tudják majd használni a magyar beszállító cégek alkatrészeit. Az Autókonszern képviselője aláhúzta, hogy eddig mintegy 20 magyar pénzintézet, illetve az autó-összesze- reléshez különböző alkatrészeket beszálh'tó cég vesz részt az Autókonszern Rt.-ben. A beruházás azonban ennél tíz-, tizenötször több magyar céget von be a vállalkozásba, és ezért az egész magyar iparra húzóerőként fog hatni. Az alapszerződés kapcsán Fa- zakas Szabolcs miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője elmondotta, hogy az alapmegállapodásban a szerződő felek felsorolták mindazokat a törvényes lehetőségeket, amelyeket Magyarországon a jogszabályok tartalmaznak a vegyes vállalatok működésére. Sem a magyar fél, sem a külföldi aláírók számára nem volt közömbös, hogy a magyar kormány hogyan foglal állást erről a nagy jelentőségű beruházásról. Hazánk kormányáSwift és Kadett Az Autőkonszem Részvénytársaság és a Suzuki japán autógyártó cég Magyarországon, vegyes vállalati formában, japán személygépkocsikat fog Összeszerelni, nevezetesen Suzuki Swift ötajtós, 1000 és 1300 köbcentiméteres motorral ellátott modelleket. A tervek szerint 1992 második felében indulna a gyártás, és ettől kezdve a harmadik év végére évi 50 ezer autót gyártanának, s ebből 30 ezret értékesítenének hazánkban. A Rába szentgotthárdi üzemében 1992-től mintegy 100-200 ezer, 1300, illetve 1600 köbcentiméteres motort gyártanának. Emellett a leendő vegyes vállalat mintegy 15 ezer Opel Kadett típusú személygépkocsit szerelne ösz- sze az 1992-es típusból. nak pozitív hozzáállását, a fejlesztés megvalósításának támogatását garantálja a miniszterelnök-helyettes kézjegyével ellátott kormánygarancia, amelynek alapján különböző adókedvezményekkel támogatja a kormány a beruházást. Szombaton a Thermál Szállóban a General Motors európai képviselete és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői szerződést írtak alá vegyes vállalat létrehozásáról. Ebből a GM 67 százalékkal részesedik majd, a Rába pedig 33 százalékos tulajdoni hányaddal vesz részt. A szerződő felek részéről Romvári Ferenc, a Rába megbízott igazgatója elmondotta: a GM és a Rába már egy bizonyos ideje tárgyalásokat folytat személygépkocsi-motorok gyártásáról, illetve személygépkocsik magyarországi összeszereléséről. Robert Eaton, a General Motors Europe elnöke hangsúlyozta, hogy mintegy másfél éve merült fel a szorosabb gépipari együttműködés ötlete. A részvénytársasági szerződést 60 napon belül írják alá a végleges formájában. Elmondotta: a szentgotthárdi gyáregységben tett látogatása meggyőzte arról, hogy a Rába ottani telephelye alkalmas a gépkocsik összeszerelésére, illetve a személygépkocsi-motorok gyártására. A gyártandó motorok a csúcs- technológiát képviselik, és előreláthatólag a Kadett és Vectra típusú Opel-kocsikba szerelik. Egy elegáns japán volt a portékánál, ami 12 éves múlt. Skoda alig egy-kettő. Egy 0 kilométeres 120 L-esért 300 ezret kívántak kasszírozni. Lada viszont annál több: a Samara 3 ajtóval 0 kilométerrel 420 ezer, az 1500-as 3 éves 310 ezer, az 1300-as 4 éves 270 ezer, a közel 100 ezret futott 1200-as TG-s rendszámú 115 ezer forint. Alku elvétve, üzletkötés még úgy sem. Már lehetünk vagy négyszázan, amikor megérkezik egy kis Polski Egerből. A volán mellől kiszálló hölgy nem meri közölni az árat, férjére mutat. Ő is habozik: kétéves, 180 ezer! Fotós kollégámmal egyszerre döntöttünk: hazamegyünk! Kis Szabó Ervin Autópiac — áremelkedés után Mustrálgattunk, érdeklődtünk, alánéztünk... (Folytatás az 1. oldlról) Válaszra nem sok időnk maradt. Jobbnak láttuk megfogadni a tanácsot: pakoltunk, s innentől kezdve mi is úgy csináltunk mindent, mint a többi „tisztességes szándékú” ember. Mustrálgattunk, érdeklődtünk, alánéztünk. Egy Golf-motoros 0 kilométeres Wartburgnál pedig majdnem el is szédültünk. Gazdája ugyanis nemes egyszerűséggel közölte velünk: alku nélküli ára 400 ezer forint. Hagyományos társa, a „pöfögős” Wartburg sem maradt el modernizált utódjától. Igaz két éves korára futott már harmincezer kilométert, s így kértek érte potom 150 ezret. Amikor sokalltuk, gazdája keserűen any- nyit jegyzett meg, hogy olcsóbb az autó sem lett. Még egy Wartburgot néztünk a viszonyítás kedvéért. Ez hároméves volt, órája 35 ezer kilométert mutatott, szélvédőjére pedig 140 ezer forintot írtak. No, gondoltuk: tendős 33 ezret futott Mitsubhi- siért is. A hároméves Wolksva- gen Jetta 1,3-as benzines kivitelben közel 70 ezer kilométerrel órájában 600 ezer forintba került. A hófehér 1,6-os benzines Ford Siemí-kombi gazdája viszont csak a fülünkbe volt hajlandó elsuttogni a paramétereket. Ezek szerint: a négyéves csoda ötsebességes, nagyon keveset fogyaszt. Eddig mindössze csak ketten hajtották, igaz, mentek vele 139 ezer kilométert. Halkan, de annál határozottabban kértek érte 13 ezer nyugatnémet márkát. Ezek után gyorsan vettünk két pohár szotyolát összesen tíz forintért. Jövetelünktől számítva alig telt el egy óra, de szolid becslésünk szerint az eladásra kínált járgányok száma százzal nőtt. Üzletet eddig még nem kötöttek, igaz, egy huszonötezerért kínált 1500-as Polski Fiától elvittek próbálni. Ült a kocsiban egy srác, aki minden bizonnyal fiatalabb Wartburgot nem veszünk! Nézzük a nyugatiakat. A Toyota Corolla öt éves és 73 ezer kilométert tett meg Miskol- cig. Négyszázkilencven ezerért árulták. Az "egy számmal nagyobb” Toyota, amelyik 1500-as diesel, 4,5 évesen került 680 ezerbe. A másfél éves 1,7-es diesel Nissan 780 ezerért ácsorgott a didergő hidegben. Alkalmi szomszédja, a 3,5 éves Renault 450 ezerért kínálta magát. Ugyanennyit kértek a négy eszÉrkezők — remények
