Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-13 / 294. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. december 13., szerda NDK Tízezrek tüntettek Emléktábla-avatás Egerben (Folytatás az 1. oldalról) ványtáblát, ahol koszorút helye­zett el a Politikai Foglyok Orszá­gos Szövetsége, a Magyar Nem­zetőr Szövetség, az egykori He­ves megyei Központi Munkásta­nácsok, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Kisgazdapárt, az Egri Öregdiákok Szövetsége, vala­mint a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Demokrata Fórum Egri Szervezetének képviselője. Az ünnepség a szomszédos cisztercita templomban folytató­dott, ahol is misét celebráltak a sortűz áldozatainak emlékére. Nem sokkal később egy másik eseményre is sor került. A Sza­baddemokraták Szövetsége, a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt és a Fidesz egri szerve­zetei — külön — emlékeztek az 1956-ban elesett polgárokra. Az egykori sortűz helyén gyertyákat gyújtottak, s középen — az asz­falton — koszorút helyeztek el. Gyertyák — az áldozatokért Atomfegyver előállítására is alkalmas Uránium—Romániának? Egy amerikai nukleáris fegy­verzet-ellenőrzési kutatóintézet ellenzi, hogy az Egyesült Álla­mok a mai helyzetben átadja Ro­mániának azt a magasan dúsított urániumot, amelyet Románia már régebben megvásárolt. Az uránium ugyanis atom­fegyver előállítására is alkalmas dúsítású, és nagy a kockázata an­nak, hogy Románia terroristák­nak adná tovább — mondta az intézet igazgatója az AP ameri­kai hírügynökségnek. Az urániumot Románia a Bu­karest környékén lévő trigai ku­tatóreaktor számára vásárolta még 1978-ban. Abban az évben az Egyesült Államok 38 kilo­grammot le is szállított belőle. A maradék 16,4 kilót a megállapo­dás értelmében az Egyesült Álla­mok tárolja, és bármikor kiadja, amikor a románok biztonságo­san el tudják szállítani. Az illeté­kes amerikai hatóság tavaly meg­adta az engedélyt az urán kiszál­lítására, de az egyelőre ott ma­radt az Egyesült Államokban, merj a románok nem tudták megoldani az elszállítását. Ákik az Egyesült Államokban ellenzik az urán kiadását, emlé­keztetnek arra, hogy Románia minden jel szerint már megsér­tette az atomfegyverek, illetve az atomfegyverek előállításához szükséges anyagok továbbadását tiltó atomsorompó-szerződést. (MTI) A két német állam egyesítése mellett és ellene tüntettek embe­rek százezrei hétfőn este az NDK számos nagyvárosában. Lipcsében, ahol immár 10. al­kalommal került sor a szokásos hétfői demonstrációra, ezúttal is jóval több mint százezren vonul­tak az utcákra. Sok plakáton kö­vetelték a németek egyesülését és több szavalókórus is „a német haza egyesítését” sürgette. A tüntetők egyes csoportjai azon­ban füttyszóval fogadták ezeket a jelszavakat, és az NDK önálló­ságának megőrzése, a szocialista megújulás mellett foglaltak ál­lást. Míg a lipcsei megmozdulást mindvégig az eltérő nézetűek ri­valizálása jellemezte, a Karl- Marx-Stadtban felvonult 40 ezer ember szinte egyöntetűen a né­met újraegyesítést szorgalmazta. A tüntetést lezáró nagygyűlés szónokai támogatták Kohl nyu­gatnémet kancellár tízpontos konföderációs tervét, és követel­ték, hogy még a májusi parla­menti választás előtt rendezze­nek népszavazást a német egység megteremtéséről. Drezdában mintegy tízezren jöttek össze, hogy a környezet­védelem fontosságára hívják fel a figyelmet. A legtöbb szónok azonban itt is azzal foglalkozott, hogy önálló maradjon-e az NDK, vagy az egyesülésre töre­kedjen. Á szociáldemokraták Berlin központjában, az Alexander- platzon mintegy kétezres hallga­tóság előtt ismertették azt az ál­láspontjukat, hogy egyesüljön a két német állam, de mindkettő őrizze meg szuverenitását. Te­kintettel a két fél közötti jelentős erőkülönbségre, többen teljesen illuzórikusnak minősítették ezt az elképzelést. Ugyancsak a szo­ciáldemokraták szervezték a potsdami gyűlést, melyen Kars­ten Voigt, a nyugatnémet SPD is­mert vezető személyisége a két német állam szerződéses együtt­működésének fejlesztése, majd „egymásbanövése” mellett szállt sfläa. Neubrandenburgban és Hal­léban a forradalom békés folyta­tása, Schwerinben az oktatás és a nevelés átalakítása, Magdeburg- ban a nemzetvédelmi hivatal és a munkásőrség teljes feloszlatása mellett tüntettek emberek ezrei. (MTI) Színházjegyeket is árulnak „Világpostái, egyesüljetek!” A világ 662 000postahivatala tavaly 401 milliárd postai külde­ményt továbbított, a forgalom év­ről évre nő — ám a nemzeti pos­ták túlnyomó része ennek ellené­re veszteséges. A helyzet egyik fő oka, hogy a jó öreg posták elma­radtak a hírközlés, a szállítás robbanásszerű fejlődésében, és mindegyre lekörözik őket a ve- télytársak, a magánvállalatok. Az elmaradás korántsem ke­let-európai jelenség, hanem egyetemes: a héten Washington­ban ülésezett posta-világkong­resszus öthetes munkájának ten­gelyében éppen az állott, hogyan újítsák meg a posták szervezetét, technikáját, munkaszellemét, hogy ne veszítsenek el még több ügyfelet — és bevételt. Az egyik riasztó példa éppen a helyszín, az Egyesült Államok, ahol a cso­magforgalomnak immár mind­össze 3 százaléka jut a postára, a többi a magánvállalatoké, ame­lyek a hazai és a nemzetközi le­vélforgalomból is mind nagyobb részt hasítanak ki. Következ­mény: az állami posta évi 12 mil­liárd dollár bevételtől esik el, így díjemelései ellenére veszteséges. Hasonló példák világszerte vannak, s immár hazánkban is megjelentek a nagy nemzetközi cégek, amelyek helybe mennek a küldeményért, s azt páratlanul rövid idő alatt kézbesítik bár­mely kontinensen. — A válasz erre a korszerű pi­aci, üzleti szemlélet, az igények gyors, magas színvonalú kielégí­tése, összegezte a világkonferen­cia tanulságait Oláh László, a Magyar Posta vezérigazgató-he­lyettese, akinek személyében először tölti most be magyar (Eu­rópa képviseletében) az egyete­mes postaegyesület végrehajtó tanácsának alelnöki tisztét. 160 ország 900 küldötte megállapo­dott abban, hogy szakítanak a ré­gi, merev postai szabályokkal, rugalmasan törekednek megfe­lelni a kor követelményeinek, és sorompóba szállnak a vetélytár- sakkal. A Nyugaton indult újítá­sok közül az egyik példa (ame­lyet már hazánk is átvett) a nem­zetközi gyorspostaszolgálat. Lé­nyege, hogy a küldemények so­ron kívül, a vámraktárakban való elfektetést is megkerülve jutnak el 24-72 óra alatt bárhová. Egyes országokban rájöttek, hogy a ki- teijedt postai hálózatot sok min­denre lehet használni: a svéd postákon például színház- és operajegyeket is árulnak... A posták válságos helyzeté­nek is betudható, hogy az öté­venként tartott világkongresszu­sok sorában az utóbbi évtizedek­ben ez volt az első, ahol semmi szerepet nem játszott a politika — mindenki a szakmai kérdések­ről beszélt. A magyar küldöttség egyéb­ként tevékeny részese volt az ak­cióprogram kidolgozásának, amely még szélesebb nemzetközi együttműködést, tapasztalatcse­rét is jelent majd a válság leküz­dése érdekében. A kérdésre, mit várhat a nem éppen elkényezte­tett magyar ügyfél postai ügyek­ben, Oláh László jobb munkát ígért, amelyet elősegít majd a szi­gorúbb ellenőrzés is — lévén az utóbbi immár nemzetközileg is kötelező, amiről tájékoztatni kell a postauniót. Jobb szervezéssel, ellenőrzéssel pénz nélkül is gyor­sítható a munka, de lesz mód a további műszaki fejlesztésre: míg Nyugaton a munka 50 százaléka gépesített, hazánkban még csak 25-30 százalék... Postánk új felemelkedéséhez jó támogatást adhatnak az euró­pai szomszédok. A nyugat-euró­pai országok postauniója jövőre (Kelet-Európából elsőnek) fel­veszi tagjai közé a Magyar Pos­tát. Ez nemcsak jó tapasztalato­kat, technológiát hozhat, hanem végre valamit az ügyfélnek is: alacsonyabb díjszabást az unió valamennyi országába. Heltai András Megkezdte elnökválasztási kampányát Václav Havel nyilatkozata a szovjet tv-nek Václav Havel csehszlovák író a szovjet tv-nek adott politikai nyilatkozatával megnyitotta el­nökválasztási kampányát. Hétfő este sugárzott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az új elnök­nek „mindenkit kielégítő” meg­választásával az utolsó akadályt hárítanák el a csehszlovákai de­mokrácia megteremtésének útjá- ból. Az ellenzék vezéregyénisé­ge síkraszállt az európai katonai tömbök feloszlatása mellett, s úgy vélte, hogy az első lépést a nyugati államoknak kell megten­niük. — Ha a köztársaság elnöké­nek megválasztása a döntő poli­tikai erők, s mindenekelőtt a közvélemény megelégedésére megy végbe, Csehszlovákiában igazi esély alakul ki a szabad vá­lasztások megtartására, a de­mokrácia megteremtésére — mondotta Václav Havel. Méltatta a legutóbbi esemé­nyeket jellemző „nagyfokú böl­csességet, fegyelmet s kultúrát”, s utalt arra, hogy a megmozdulá­sok a csehszlovák társadalom számára fontos győzelmet hoz­tak: a köztársaság elnökének le­mondását és a nemzeti közmege­gyezés kormányának létrehozá­sát. Csehszlovákiának a Varsói Szerződéshez való tartozásáról szólva a politikus a közös euró­A korábbi kormánydön­tésnek megfe­lelően decem­ber 11-én Csehszlováki­ában is meg­kezdték a vas­függöny le­bontását. Elő­ször Dél- Csehország- ban, a cseh­szlovák-oszt­rák határ har­minc kilomé­teres szaka­szán bontják le a műszaki határzárat és távolítják el a drótkerítést. (Népújság-te- lefotó — MTI) pai ház felépítése és a katonai tömbök feloszlatása mellett tört lándzsát. „Ez a célunk, de mi realisták vagyunk. Célunkat nem a Varsói Szerződésből való kivá­lással és az azonnali semlegesség meghirdetésével kívánjuk elérni. Ez kölcsönösen ható folyamatot tételez fel, s véleményem szerint az első lépést inkább a nyugati ál­lamoknak kellene megtenniük” — hangsúlyozta Václav Havel. Kijelentette, hogy a Csehszlová­kiában tartózkodó csapatok ki­vonása „népi követelés”, de ezt sem lehet egyik napról a másikra megoldani, s eléréséhez kétolda­lú és a Varsói Szerződés keretein belül folyó tárgyalásokra van szükség. Moszkva Megkezdődött a népi küldöttek kongresszusa Moszkvában, a Kreml Kong­resszusi Palotájában, kedden délelőtt Mihail Gorbacsov szo­katlanul rövid megnyitó beszé­dével megkezdte munkáját a Né­pi Küldöttek 2. Kongresszusa. Mihail Gorbacsov megnyitó­jában utalt az első kongresszus, május óta végzett feszített ütemű munkára, amely a politikai in­tézményrendszer gyökeres re­formját volt hivatva szolgálni. Eredményesnek minősítette a Legfelsőbb Tanács munkáját e történelmi időszakban, s úgy fo­galmazott, hogy a szovjet társa­dalomban is tudati áttörés való­sult meg: a párt által kezdemé­nyezett átalakítás, a szocialista jogállam megteremtése vissza­fordíthatatlanul a tömegek ügyé­vé vált. Az eddig végzett tör­vényhozói munkából elsősorban a gazdasági megújhodást lehető­vé tévő dokumentumokat emelte ki a Legfelsőbb Tanács elnöke, majd ezzel összefüggésben — hosszú idő múltán először — is­mét az „uszkorenyie” (gyorsítás) kifejezést használta, a reformok ütemének fokozását sürgette, mert az eredmények jelentős előrelépést jelentenének a szov­jet társadalom konszolidációjá­nak irányában. A NKK munkaelnökséget vá­lasztott, amelybe az LT elnökén és elnökhelyettesén kívül csak a 15 köztársaság egy-egy képvise­lője került be. Megválasztották a kongresszus titkárságát is. Itt egy ukrán képviselőről bontakozott ki éles vita, amely már csaknem az ukrán nacionalizmus és törté­nelmi hagyományok boncolga­tásáig fajult. De végül az elnök fellépése, az ukrán képviselőcso­port későbbi állásfoglalását kérő döntése megnyugtatta a kedé­lyeket. Számos félreértés, derültség forrása volt a Kongresszusi Palo­tában egyelőre ideiglenes jelleg­gel felszerelt szavazógép, de eb­ben valószínűleg nem a szállító Philips cég volt a hibás, hanem a honatyák gyakorlatlansága, ide­genkedése a jelentős időmegta­karítást jelentő gépesített szava­zatszámlálástól. De végül is órák múltán megbarátkoztak az új gé­pezettel a küldöttek. (MTI) Lengyelország és a Nemzetközi Valutaalap Csendesen, az éj leple alatt eltávolították a lengyelországi Nowa Huta városban felállított Lenin-szobrot. További sorsáról később döntenek. Az emlékmű az utóbbi időkben a szovjetellenes tünteté­sek célpontja volt (Népújság-telefotó — MTI) Valószínűleg januárban írják alá Lengyelország és a Nemzet­közi Valutaalap megállapodását, amelynek értelmében négy rész­letben mintegy 700 millió dollár készenléti hitelt kapna Varsó az IMF-től, majd további 300 mil­lió dollár hitelt a Világbanktól konkrét beruházásokra a hírköz­lésben, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban. Ebben állapodott meg az IMF képviselője, Michel Camdessus igazgató és a lengyel vezetés, mi­után a nemzetközi pénzintézet képviselője három napon át tár­gyalt, többek között Jaruzelski államfővel, Mazowiecki kor­mányfővel, a lengyel külügy- és pénzügyminiszterrel, Lech Wa­lesával és Glemp lengyel prímás­sal. Az IMF igazgatója szerint a lengyel kormány jövő évi gazda­sági programja nagyon ígéretes, bátor program, aminek megva­lósításához elengedhetetlen az egész társadalom lemondása, megértése, támogatása. Az át­meneti súlyos nehézségek válla­lása nélkül azonban a Valutaa­lap nem látja lehetőségét a len­gyel gazdaság megújulásának. A megállapodás az IMF-fel a felté­tele annak is, hogy Varsó meg­kapja a huszonnégyek ígért pénzügyi támogatását. A végleges megállapodás alá­írásának feltétele az IMF és a lengyel kormány között, hogy december végén a lengyel parla­ment jóváhagyja a rendkívül szi­gorú jövő évi költségvetést.

Next

/
Thumbnails
Contents