Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-07 / 290. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. december 7, csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA ____________5.

E

gészségünkért

A gyógyító

vtz

Már az ősember figyelmét is magára vonta a föld mélyéből korlátlan mennyiségben áramló meleg víz, amelyet ösztönösen tisztításra és fájdalmainak csillapítására használt. Ötezer éves fürdőkultűráról beszélnek az Indus folyó melletti romok. Az antik fürdőkultúrát a rómaiak birodalmuk minden zugába elvitték, minden városban voltak nyilvános fürdők.

Hazánk gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa, 85 helyen majdnem háromszáz gyógyvízforrást tartanak nyilván. Az orvosok szerint a fürdő olyan mint a gyógyszer: megfelelő adagolásban gyógyít, túl és helytelenül adagolva viszont káros. A gyógyvizekben különböző anyagok találhatók oldott állapotban: többek között kálci- um, fluor, magnézium, vas, mész, só és radioaktív anyagok. Az eltérő összetétel s a hőfok határozza meg, hogy milyen gyógyhatású a víz.

De hogyan „gyógyítanak” a vizek?

A vízben oldott anyagok egy része a bőrt izgatja, más részük bejut a bőr felszíni rétegeibe, s megváltoztatva a bőr kémiai ösz- szetételét, hatást gyakorol az egész szervezetre. Nagyon fontos a gyógyvizek hőhatása is.

A meleg fürdő39-40 Celsius- fok hőmérsékletű, amelynek hatására a bőr erei — átmeneti szűkület után — kitágulnak. A szív gyorsabban kezd dolgozni, hogy fenn tudja tartani a megnagyobbodott vérpálya keringését. Ez átmenetileg vérnyomás-emelkedést okoz, mely például a magas vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten káros. Ők langyos vízben kezdjenek fürödni, és csak fokozatosan keverjenek hozzá forróbbat. Nehogy azt higy- gyék az alacsony vémyomásúak, hogy nekik viszont jó a meleg fürdő. Ha hosszabb ideig vannak a meleg vízben, az értágító hatás

érvényesül, és bizony ők is rosz- szul leszenk. Legjobb, ha a fejükre vizes borogatást tesznek.

Sokan kedvelik a gőzfürdőt, mert azt hiszik, hogy itt véglegesen megszabadulhatnak a felesleges kilóktól. Fiatalok, idősek néha órákig kínozzák magukat, és nem gondolnak arra, hogy ebből baj is lehet. Minden gőzfürdőben van nedves és száraz kamra. A gőzkamrában a levegő víztelítettsége miatt a verejték nem tud elpárologni, s így könnyen elájulhatunk. A hőlégkamra levegője viszont száraz, így bőrünkről a verejték könnyen elpárolog. A magas hőmérséklet ellenére itt kisebb a rosszullét veszélye, mint a gőzkamrában. A hőlégkamrában 10-15 percnél, a gőzkamrában pedig 5-10 percnél tovább ne legyünk. Idős, beteg emberek előzetesen kérjenek tanácsot orvosuktól.

A langyos fürdő 35 fokos közömbös víz, nyugtató, pihentető. Mindenkinek ajánljuk, mert a gyógyvíz és a levegő mechanikai és kémiai hatása itt érvényesül a legjobban. Ebben eltölthetünk akár egy órát is.

A hideg fürdő 24-28 fokos, mozgásszervi betegség kezelésére nem alkalmas. A hideg víz hatására a bőr elhalványodik, majd kipirul. A hideg vizes ledörzsölés gyógyír az ideges, kimerült, álmatlan embereknek.

Az edzett, egészséges emberek a hideg-meleg vizes zuhanyokat, a váltott fürdőket kedvelik. Nekik van igazuk, mert a bőrerek összehúzódása, majd kitágulása egészséges. Csak minél fiatalabb korban kell elkezdeni. Az idős emberek az orvosokkal tanácskozzanak arról, hogy ajánlja-e vagy sem ezt az edzési formát?

Gyógyfürdőinkben forró (39- 40 fokos), közömbös (35 fokos) és hűvös (32-33 fokos) vizű medencéket találhatunk. Az előzu- hany után először a melegebb

medencébe menjünk. Ne merüljünk el benne nyakig, hanem csak a fájó testrészünket áztassuk meg körülbelül 5 percig. Utána a közömbös hőmérsékletű medence következik, vagy a zuhany. így nem leszünk bágyadtak, és gyorsabban szokunk hozzá a kinti levegőhöz. Ledörzsölés, száradás után pihenjünk legalább egy félórát.

Ne ijedjen meg senki, ha a fürdő után esetleg fokozódik a fájdalma. Ez az úgynevezett „fürdőreakció”, amely csak 3-4 napig tart. Ennek ellenére mondjuk el orvosunknak. A fürdőkúra igazi jótékony hatása rendszerint nem közvetlenül a kúra befejezésekor, hanem csak néhány héttel vagy hónappal később mutatkozik. Ez a jelenség az idegrendszerre gyakorolt hatással magyarázható.

Néhány olyan hasznos tanács, amelyről még nem szóltunk:

— ne közvetlenül étkezés után menjünk a fürdőbe — köny- nyen rosszul lehetünk;

— fertőző vagy visszataszító látványé bőrbetegségben szenvedők ne látogassák a közös fürdőket;

— fürdés előtt használjuk a WC-t;

— medencébe lépés előtt zuhanyozzunk;

— a hőlégkamrába száraz testtel lépjünk;

— hosszú hajú nők és férfiak csak fürdősapkában vagy kendőben fürödjenek;

— kénes vagy radioaktív fürdők után ne törülközzünk meg, hanem várjunk, amíg testünkről a víz elpárolog, ugyanis a törülközővel letörölhetjük bőrünkről az értékes vegyi anyagokat;

— ha szomjasak leszünk, tejet, tejterméket, gyümölcslevet, ásványvizet igyunk. így nemcsak a kiizzadt vizet, hanem a sót is pótolhatjuk. Fürdőkúra ideje alatt tilos az alkohol és a zsíros, fűszeres ételek fogyasztása.

Dr. Katona Edit

Földrajzból elégtelen

„Zavarban vagyok, ezért újra és újra ellenőriztem az adatokat. Nem hittem volma, hogy honfitársaim ilyen keveset tudnak földrajzból” — nyilatkozta Vlagyimir Andrejenkov akadémikus a Gallup Intézet vizsgálata ismeretében. A szondázást a National Geographie megbízásából végezték nyolc országban, köztük a Szovjetunióban, 1500- 1500 moszkvai és kurszki lakos körében. A teszt szerint a Föld 17 országát, illetve térségét — USA, Szovjetunió, Közép- Amerika, Japán, Kanada, Franciaország, Perzsa-öböl, Mexikó,

Olaszország, Svédország, Nagy- Britannia, Dél-Afrika, NSZK, Egyiptom, Vietnam, Afganisztán, Csendes-óceán — kellett a világtérképen elhelyeznni. A legrosszabb eredményt a szovjet válaszadók érték el, átlagosan 7,4 országot tudtak a helyére tenni. A legtöbb jó választ a svédek adták. Egyébként az amerikaiak földrajztudása is hiányos. A National Geographie Society elnöke így kommentálta a Gallup adatait: „A teszt nyugtalanító tényt közöl. A két szuperhatalom polgárai hiányosan ismerik a Földet, melynek sorsát tulajdonképpen ők határozzák meg.” Valójában a saját országukat sem ismerik: a szovjetek 13 százaléka nem tudta megjelölni a térképen a Szovjetuniót, az amerikaiak 14 százalékának fogalma sem volt arról, hogy hol keresse az Egyesült Államokat. Elgondolkodtató, hogy mindkét ország polgárai közül milyen sok ember számára fehér volt az a térség, ahol katonáik az utolsó véres harcokat vívták. A szovjetek 38 százaléka nem találta Afganisztánt, az amerikaiak 32 százalékának pedig halvány elképzelése sem volt arról, hogy merre is lehetne megtalálni Vietnamot.

Temesi Béla egri olvasónk mielőbb szeretne hallani az oly gyakori és szinte népbetegségnek számító aranyér megbetegedésről. Meglehet-e előzni annak kifejlődését és hogyan? — kérdezi levelében. Van-e olyan orvosság, amellyel gyógyítható vagy csak a műtéti megoldás lehetséges?

Az utóbbi évtizedekben az aranyérbetegség hazánkban valóban népbetegség jelleget öltött. Az 50 év feletti lakosság körében 60-70 százalék gyakorisággal fordul elő. Keletkezésének összetett és sokféle oka van. Ezek között a székrekedést, a táplálkozás minőségét, az egyén foglalkozását, a terhességet, a mozgáshiányt és nem utolsósorban a veleszületett vénafalgyen- geséget emelném ki. Ritkán gondolni kell a végbél daganatos betegségeire is, hiszen mindkettő okozhat vérzéses panaszokat! Az ülőfoglalkozással járó munkakörökben előfordulása jóval gyakoribb! Attól függően, hogy milyen fokú az aranyér, látha- tó-e vagy az ún. anális gyűrűn belül fordul elő, eszerint osztályozható és négy stádiumról, illetve fokozatról szokás beszélni. A legsúlyosabb természetesen az az eset, amikor a terjedelmes aranyeres csomók körkörösen, állandóan előesett állapotban vannak, gyakran kizáródnak, fájdalmasak, vérezgetnek és már nem lehet őket visszahelyezni a végbél nyílás mögé! Ilyenkor mar a gyógyszeres kezelés eredménytelen és műtéti megoldás jön szóba. A vérrögösödéssel járó gyulladt és fájdalmas csomók még visszafejleszthetők, illetve a panaszok csökkenthetők különféle kúpok felhelyezésével, vagy lokálisan kenőcsök alkalmazásával, ülőfürdőkkel, az életmód változtatásával. Sajnos elég gyakran az eredmény csak átmeneti, a javulás nem teljes. Végül is az esetek nagy százalékában műtéti megoldás jön szóba. Úgy gondolom, hogy az aranyérkúpok és kenőcsök mindenki által ismeretesek, így csak néhányat sorolok fel közülük: Reparon, Hemoridés újabban az Aurobin kenőcs, amely igen jól csökkenti a panaszokat. Hármas hatóanyaga: a prednisolon, a lidokain es a pantenol együttesen jó hatású a gyulladt, fájdalmas aranyércsomókra. A népies gyógymódok közül jól bevált a langyos kamil- lás, hypermangános es keserűsós ülőfürdők 20-30 percig történő alkalmazása is. Sajnos olyan gyógyszer, amelyet alkalmazni tehetne szájon át, vagy injekció formájában a megelőzésre vagy gyógyítására, ilyen az orvostudomány mai állása szerint ismeretlen. Ezért még nagyon sokan kénytelenek elviselni e betegséggel járó kellemetlenséget és fájdalmat. Tanácsoljuk a minél több mozgást, sportolást és a megfázások kerülését. Alsó ruházatunk kellően meleg és réteges legyen. A válaszolásom elején említettem a táplálkozás minőségét. Kerülni kell a fűszeresborsos és puffasztó ételféleségeket, a székletet rendezni kell, mert a székrekedés nyálkahártya helyi sérülését, a végbélberepe- dését, vérzést idézhet elő. Enyhe hashajtók alkalmazása is célszerű.

A műtéti megoldás kellemetlen, de hatásfokát tekintve a legeredményesebb. Korábban a

trombotizált aranyeres csomó „leégetésével”, vagy kurtításával oldották meg a sebeszek a beteg panaszát. Legújabban az ún. gumigyűrűs ligaturás eljárást alkalmazzák, amely nem fájdalmas, ambuláns eljárás keretében is elvégezhető és minimális kellemetlenséggel jár a beteg számára. Az eljárás lényege az, hogy a belső aranyeres csomót gumigyűrűző eszközzel leszorítják az „elhal” és a leszorított csomó, illetve gumigyűrű az ötödik-hatodik napon belökődik és természetes úton a végbélből kiürül. Különösen idős, elesett állapotban lévő betegeknél, belső aranyeres vérzéseknél és terhességben különösen hasznos és egyszerű beavatkozás. Ezzel az új eljárással az aranyérműtétek száma 25-30 százalékra korlátozható így preventív jellege és gazdasági haszna sem jelentéktelen. Végezetül azt tanácsolhatom minden aranyérbetegségben szenvedő betegnek, hogy feltétlenül forduljanak orvoshoz, mert a végbéltáji panaszok pontos okát minél hamarabb tisztázni kell! Mert a végbélből jövő vérzésnek nem mindig az aranyér az oka, hanem rosszindulatú daganatok is hasonló panaszokkal járhatnak! Ezért a korai felismerés és gyógykezelés érdekében a végbei manuális (ujjal történő) és eszközös vizsgálata kötelező és sokszor életmentő is lehet. Ez irányú vizsgálatokat hetente egy alkalommal az egri rendelőintézet sebészeti, illetve proktológiai szakrendelésén végeznek szerdai napokon 12 órától.

Az emlékek torzulásai

Az ember néha egészen meglepő módon képes visszaemlékezni régmúlt idők eseményeire, a valaha látottak-hallottak apró részleteire. Például a húszeves érettségi találkozón sorra előjönnek a múlt ködéből a rég elfelejtett emlékek, diákcsínyek. Mindenki tapasztalt olyasmit, hogy egy régi dal, egy szó, egy rég nem látott város vagy emberarc akaratlanul elindítja olyan emlékek láncolatát, melyekről azt hitte, hogy régen elfelejtette. Az emberi emlékezet kapacitása igen nagy; nemcsak a szándékosán megtanultak, hanem az akaratlanul tapasztalt élmények is nyomot hagynak, bevésődnek, az agyban maradnak.

Az emlékezetnek meglepő tévedései is lehetnek. Ebben az írásban az egészséges emberek memóriájának kisebb-nagyobb zavaraival foglalkozunk.

Az emlékek tára felfogható ugyan raktárnak, de nem érintetlenül őrzi a belé helyezett adatokat, élményeket, gondolatokat, érzéseket. Eleven, állandó mozgásban, változásban, kölcsönhatásban álló világ ez.

A mindenkori hangulat, mint egy raktáros, őrködik a kapu előtt. A lehangoltság, szomorúság, valamint a szorongásos feszültség gátlólag hat az emlékezetbe idézésre, nem jönnek elő a megtanult adatok, az ismert nevek — az ember blokkol. Az őr ilyenkor befelé is kevésbé enged:

új adatot is nehéz megtanulni, új eseményt nehéz befogadni ilyen lelkiállapotban. A jó hangulat, vidámság, oldottság ellenkezőleg hat: a nyitott és érdeklődő ember mindenre figyel, és sok mindent megjegyez; emlékezetéből olyan adatok is felbukkannak ilyenkor, melyekről nem is tudta, hogy a fejében vannak. Jó társaságban szinte áradnak a viccek, a szellemes sziporkák.

Áz ember személyisége is befolyásolja az emlékanyag gyűjtését és felidézését. Gyakoribb a „csak a szépre emlékezem” mechanizmusa, de nem ritka, hogy az ember az élet eseményeiből csak a sötét tónusokat, boldogtalanságok sorozatára emlékszik vissza. Mások a sérelmeiket emlegetik, az emberek gonoszságához gyűjtögetnek adalékokat.

Külföldi kísérletekből félelmetes adatok jöttek össze a tanú- vallomások megbízhatatlansá- ára vonatkozóan. A látottak és állották akaratlanul is torzulnak az ember memóriájában, aszerint, hogy mit gondol róluk, milyen szándékot tulajdonít a szereplőknek, és korábbi események, meg a filmekben látottak is belejátszanak a képzettársításba. Például ha két ember hadonászása után az egyik elesik, hajlamos a néző utólag verekedést látni, valójában belemagyarázni.

Akaratlanul is meghamisíthatják az emléket az emlékező- nek a másik emberhez fűződő érzelmei, indulatai, érdekei, szándékai. „Én már tegnap megmondtam, hogy be kellene csukni az ajtót” — bizonygatja valaki. A magnófelvétel, ha készült volna, megmondaná, hogy valójában „kinyitni”-t mondott; ma már másképp látja, ezért visszamenőleg módosult emlékezetének tartalma. „Már húsz évvel ezelőtt is folyton csak kritizált az anyósom” — mondja a meny. Lehet,hogy nincs igaza, és az ő emlékezetét torzította el anyósa iránti régi félelme és ellenszenve. Lehet az is, hogy igaza van — ez esetben talán az anyós kritikáját nem a valós tapasztalat, hanem a gyűlölet szította. Ezt a folyamatot katarim (vagyis az érzelmek által befolyásolt) emlékezethamisításnak nevezi a kórlélektan; ez a torzítás egyáltalán nem szándékos, nem tudatos. Nietzsche igen találóan érzékeltette ezt a folyamatot: „Megtettem, mondja az emlékezetem; nem tehettem meg, mondja a büszkeségem; végül az emlékezetem enged.”

Ha nem jut eszünkbe a keresett szó, ha bizonytalanok vagyunk valamely esemeny felidézésében, ha vitában ellenkező adatokat állítunk, ha túl szép vagy túl sötét a múlt, gondoljunk mindig arra, hogy emlékeink őre nem számítógép, hanem érző—csodálkozó, hitetlenkedő, szerető, szorongó, gyűlölő, vidám vagy szomorú — „ember”: saját magunk. Dr. Ignácz Piroska

Időtakarékos fogkefe

Nürnberg, NSZK: A fogmosásra naponta fordítandó idő felére csökkentését garantálja az a szimmetrikus elhelyezkedésű dupla fogkefe, amelyet a Feltalálók Nemzetközi Vásá- , rán mutattak be 1989. no- ) vember I-jén.

(MTI-PRESS Képszerkesztőmé ség)

Csillognak, villognak az alkalmi ruhák

1. Egyenes vonalú kissé karcsúsított ékalakú kivágású gyöiigyözéssel díszített zsorzsettruha. Ezt a fazont minden korosztály és súlycsoport viselheti.

2. Elegáns bársonyruha, aszimmetrikusan redőzve, egy szép csattban végződő csukással, bevarrott újjal.

3. Ragián ujjú, érdekes szabású, dúsan redőzött zsorzsett vagy dzsörzéruha. Az eleje felsőrésze nincs összedolgozva a szoknyával. Háta egybeszabott, lépéshasítékkal.

4. Szintén ragián szabású, mély karöl- tős, asszimetrikusan gombolódó dzsörzéruha a hátán redőzött nyakmegoldással. A szoknya egyenes vonalú egy áthajtás, redőzött lappal.5. Fiataloknak való együttes. A rövid kabátka bársonyból van, a gallér és a rever fényes anyaggal bontott. A bőszárú pantalló azonos színű brokát. Alatta a rövid ujjú blúz készülhet csipkéből vagy a pantalló anyagából.

6. Csipkével kombinált selyemruha, redőzött derékkal ami a hátán gomboló- dik. A szoknya hat részes lefelé erősen bővülő.

7. Karcsúsított bársony vagy zsorzsett alkalmi ruha, gyöngyözött eleje felsőrészszel. A háta egyenes, a középvarrásból kiinduló lépéshasítékkal.

8. Fiataloknak való a vállat szabadon hagyó, redőzött galléros, karcsúsított rövid kabátka. A szoknya hozzá lehet egyenes vonalú térdig érő vagy bő húzott lábszárközépig érő. Villányi Zsuzsa