Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-06 / 289. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 6., szerda GAZDASÁG-TÁRSADALOM 3. Kikről beszéljenek az utcanevek? Ahogy egy egri helytörténész látja Kubany: Ahol jól gazdálkodik a nagyüzemi gazdaság Sokat vitatkoznak napjainkban az utcanevekről. Élénk eszmecsere folyik arról, hogy kinek, vagy minek az emlékét idézze a város, örökítse meg tábla. Egyáltalán nem olyan könnyen eldönthető ez a kérdés, mint első pillanatban látszik. Az idők folyamán sok olyan elnevezés született, amely nem bizonyult megfelelőnek, sőt, mint megtudhatjuk, olyan is, amelyről nem is tudjuk, hogy kire emlékeztet. Egy egri helytörténészt, Kiss Pétert kérdeztük arról, hogy mi jellemzi a barokk város névadási szokásait. Időtállónak kell lennie — Önnek tavaly jelent meg egy könyve a városi tanács gondozásában, Akikről az egri utcanevek beszélnek címmel. Egy részét cikekk formájában a Népújság olvasói is megismerhették ennek a munkának. Hogyan kezdett ezzel a témával foglalkozni? — Az utcanevekről 1985-től gyűjtöm az anyagokat. Az ötlet onnan eredt, hogy Sebestyén Sándor Egri emlékhelyek című munkájában számba veszi, hogy egyes egri utcákban milyen művelődéstörténeti emlékek találhatók. Kutatásaim során más előzményekre is bukkantam, Bakos József és Fekete Péter Eger és Felnémet földrajzi neveiről írva jegyezte le, hogy milyen utcák örökítenek meg bizonyos ilyen jellegű sajátosságokat. Ezek után határoztam el, hogy megvizsgálom: kik szerepelnek névadóként, annál is inkább, mert az emberek többsége nem tud erre választ adni. Ügy vélem, hogy idegenforgalmi vagy oktatási haszna is lehet vállalkozásomnak. — Tapasztalatai alapján mit gondol, milyen a jó utcanévadás? — Elsősorban időtállónak kell lennie. Úgy látom, hogy törekedni kell a lehetőség szerinti politikamentességre, mert az idő haladtával a túlzott aktualizálás megbosszulja magát. A hagyományőrzésnek vagyok híve, azt tartom szerencsésnek, ha a város tükrözi a múltját, azoknak a személyeknek az emlékét őrzi, akik sokat tettek érte. Akadt olyan korszak, amikor ezt nagyon is szem előtt tartották, az utca arra emlékeztetett, aki ott élt vagy alkotott. Ilyen formában kötötték a minorita templomhoz Gerl Mátyást, mert úgy tudták, hogy ő tervezte. De hivatkozhatnék mondjuk Knézich Károlyra is. A két világháború között még azt is szerették volna, hogy egy táblán néhány mondattal tájékoztassák az érdeklődőt: ki is a névadó. Amikor megbillent az egyensúly — Tehát szerves fejlődést tapasztaltilyen téren. Mégis, mikor billent meg az egyensúly, hogyan kerültek a napi politika szereplői az elnevezésekbe? — Már 1945 előtt utaltak erre jelek, például volt Hitler tér. Majd utána folyamatosan elkezdődött a revízió, először következtek az antifasiszta haladó gondolkodású személyiségek, akiknek nem volt helyi kötődése, így például Bajcsy-Zsilinszky Endre. Ezt követően a külföldi politikusok is sorra kerültek. így Lumumba vagy Beloiannisz. Nem mondom, voltak aránylag szerencsés változtatások is: a Káptalan utcát Kossuthról keresztelték el, ő legalább megfordult itt. — Sokan úgy érvelnek, hogy a névváltoztatás sok bajjal jár, ezért kár is vele foglalkozni... — Álláspontom az, hogyha kevés is az anyagi lehetőség, folyamatosan foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Az Egerben létező közel négyszáz utca több mint felének találó, jó az elnevezése. Csak ott kellene beavatkozni, ahol az ideológia döntötte el ezt a problémát. De az átkeresztelést csak nagyon megfontoltan érdemes végrehajtani. — Olyan nézet is ismeretes, mely szerint a személynevek helyett érdemesebb volna másról — virágokról, foglalkozásokról stb. — elnevezni az utcákat, mert úgy is túl gyakori az a megoldás. Erről hogy vélekedik? — Én nem tartom túl gyakorinak a személynevek szereplését. Még ötven százalékát sem teszi ki az egésznek. Egyébként valóban lehet ilyen módon is gondolkodni, mert a hagyományápolásba az is beletartozik, hogy a helyi jellegzetességek alapján döntenek. Nagyon megfelelőnek tartom például a Mély utca vagy a Homok utca megjelölést. És a folytatás? — Ez a kötet aránylag kis pél- dányszámban jelent meg. Tervezi-e a munka továbbfejlesztését, folytatását? — Az eddigi kutatásaim során föltártam a jelenlegi helyzetet. Mint elmondtam, nem kevés ellentmondásra bukkantam. Köztük olyan meglepetés is ért, hogy akadt elnevezés, amelyről senki sem nyújthatott felvilágosítást: Tóth Józsefről sem a szakiroda- lomban, sem pedig beszélgetéseim során nem tudtam meg semmit. Most úgy érzem, az lenne a szerencsés, ha összegyűjteném mindazokat a jeles személyiségeket, akik valamilyen formában kötődtek a városhoz. Az előbbi logika szerint ez segítséget nyújthatna egy szerves névadási folyamathoz, amikor valóban nemes örökségét őrizné meg ilyen formában is a település. Gábor László A szovjet vezetés mindent elkövet azért, hogy az élemiszer- ellátás problémái mielőbb megoldódjanak. Ezt kívánja elérni azzal is, hogy szabad utat enged a különböző gazdálkodási formák fejlődésének. Az a fontos, hogy hatékonyan, jövedelmezően működjenek. A földek bérbeadása, a családi farmok, a szövetkezetek kialakítása mellett ugyanakkor nagy gondot fordít a nagyüzemi gazdaságok, az agráripari vállalatok, agráripari kombinátok fejlesztésére, erősítésére is. Ezek a nagyüzemek, vállalatok jelentős pénzügyi és technikai eszközökkel rendelkeznek, ezért széleskörűen tudják alkalmazni a legújabb technológiákat, a leghatékonyabban tudják megoldani a mezőgazdasági nyersanyagfeldolgozás problémáját, ami jelenleg súlyos gondot jelent a Szovjetunióban. A több mint 100 ezer hektáron gazdálkodó kubanyi agráripari kombinát földjei Oroszország híres mezőgazdasági övezetében, a Kubanyban (Észak Kaukázus) terülnek el. Az egész közigazgatási körzet erőinek és eszközeinek koncentrálása segítette hozzá a kombinátot ahhoz, hogy óriási méretekben tudta alkalmazni a cukorrépa- és a kukoricatermesztés intenzív technológiáját. Napjainkban itt egy hektáron átlag 467 mázsa cukorrépa, 71 mázsa kukorica terem, a korábbi 350 és 57 mázsával szemben. Az állattenyésztésben — a tenyész- állomány javítása eredményeként — a tejhozam éves átlagban egy tehénre számítva csaknem egy tonna. A kombinát számításai beváltak a saját feldolgozó ágazattal is. Saját üzemei, gyárai vannak, Döntött Hatvan Város Tanácsa: A jövőben közművelődési célokat szolgál az MSZMP volt székháza « Ebéd után kezdődött és estébe nyúlt az a hétfői rendkívüli tanácsülés, amelyet az MSZMP volt hatvani székházának hasznosítása végett hívtak össze. Ami a Kossuth téri épületet illeti, a tanácsvezetés előterjesztésében szerepelt kilenc igény, közöttük a könyvtár, a művelődési központ, az oktatás és egészségügy céljaira történő igénybevétel. A volt KISZ-székházata. helyi pártok elhelyezésére, kereskedelmi célokra, illetve a családsegítő központ használatába kívánták mások vétetni, míg az új-hatvani pártház a Rákóczi úti Általános Iskola teremhiányát enyhíthetné a következő időszakban. Mindezek kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy legtöbb igény bejelentése mögött komoly városi érdekek húzódtak meg, így érthető, ha sok volt a hozzászólás, fűtötté vált a tanácsterem hangulata, s bizony sötét este lett, mire érdemi döntés született, éspedig többségi szavazataránnyal. Úgy tűnik, sőt immár bizonyosság, hogy a város köz- művelődési helyzetének további javítását célzó igény és belátás érvényesült a tanácstagok körében, mert úgy döntött jobb szavazataránnyal a tanácsülés, hogy a könyvtár, a TIT és a Közművelődési Egyesület közös pályázatát érdemesíti előnyben. A volt KISZ-székház dolgában ugyanekkor ama elképzelés győzött, miszerint ezt az épületet később meghatározandó időpontban a különböző helyi pártok és szerveződések vehetik használatba, az új-hatvani pártház pedig a Rákóczi úti Általános Iskola tanteremínségén enyhít. Különben megjegyzést kíván, hogy a tanácsülés állásfoglalása jelen pillanatban még nem kezelhető kész tényként, mivel a hasznosítási javaslatokat, illetve az elfogadott döntéseket a Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kell összegeznie, továbbítva állásfoglalását a pártvagyon hasznosításával megbízott kormány- biztosnak. Azt is fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy valahány létesítménynek, amelyek az új igénylők birtokába kerülnek, továbbiakban önerőből kell megoldaniuk az épületek karbantartását, működtetését, ahogyan ezt már előterjesztésében felvázolta az ülést vezető Angeli József tanácselnök, s ezt a pályázók tudomásul vették. Háromszoros árbevétel! Sikeres magyar-olasz vegyes vállalat Pécsett Háromszorosára növelte árbevételét az első magyar-olasz vegyes vállalat, a pécsi székhelyű SOMAPACK. A korszerű csomagolástechnikai gépek gyártására szakosodott cég az idén már nyugati exportra is dolgozik. A vegyes vállalat legújabb termékei a tubustöltő és a tasakoló automaták, amelyeknek prototípusait most szerelik. Készül a tubustöltőgép prototípusa (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc) Kartell Hivatal alakul Elkészült a verseny- és ártörvény tervezete, a versenygazdaságban nélkülözhetetlen jogszabályokat a következő hetekben társadalmi vitára bocsátják. A törvénytervezetek ezt követően kerülnek a kormány, majd a parlament elé, és léphetnek életbe, esetleg már a jövő év első felében. A törvénytervezetek kidolgozása során sokan, sokféle véleménynek adtak hangot, s nem kevesen szorgalmaztak, hogy az árhivatalból alakuló Kartell Hivatal a korábbi negyven év jótékonykodó árpolitikáját folytassa. Áz új törvények abból indulnak ki, hogy az árakat a vevő és az eladó alakítja ki, ezért korlátozni fogják az államigazgatási jogokat, amelyek eddig az árak alakulásába való beavatkozást jelentettek. A Kartell Hivatal csak olyan esetekben emel majd szót, ha úgy látja, hogy visszaélnék a monopólhelyzetekkel, illetve korlátozzák valamilyen módon a versenyt. A füstöltárut innen viszik ki a kombinát saját bolthálózatába és az ország más városaiba is (APN) amelyekben édesipari termékeket, konzervet, sajtot, töltelékárut, húskészítményeket állítanak elő, teát szortíroznak, csomagolnak. Gyakorlatilag nincs a kombinátban olyan mezőgazdasági termék, amely veszendőbe menne. Ugyanakkora termőterületről az elmúlt öt év alatt másfélszer annyit takarított be, mint régebben. Azzal pedig, hogy a feldolgozást és az értékesítést is maga intézi, éves nyeresége 369 millióról 620 millió rubelre növekedett. Most 340 millió rubeles költséggel egy egész feldolgozó kombinát épült — a kombináton belül. A 8 hektárnyi területen lesz tej- zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem, vágóhídi, húsfeldolgozó, göngyöleggyár, 10 ezer tonna kapacitású hűtőház, stb. Ez a hatalmas méretű komplexum egy sor külföldi partner tőkéjének és szakembereinek bevonásával épül — mondja Mihail Lomacs, az agráripari kombinát vezérigazgatója. — Az építkezést jugoszláv vállalatok végzik, a gépeket, berendezéseket neves nyugatnémet, olasz, svéd, osztrák cégek szállítják. A termelési folyamat, amely a földeken, a feldolgozó üzemekben kezdődik, a kombinát bolthálózatában ér véget. Termékeinket nemcsak Kubanyban adjuk el, szállítunk az ország más városaiba is. Moszkvában saját kereskedelmi központunk lesz. Terveink közé tartozik egy szőrmekészítő üzem is. Mintegy 200 ezer darab vidraprémmel számolunk és a kikészített darabokról majd mi készítünk bundákat, sapkákat, gallérokat. Egyébként a szőrmekikészítő üzem termékeinek egy része exportra kerül, így lesz valutánk is. Számításaink szerint, — mondta beszélgetésünk végén a vezérigazgató a kubanyi agráripari kombinát a korszerűsítés után évenként egymilliárd rubel értéket termel majd. D. Pav- ----------------------------------—tuv A z utolsó lambada Az ember ügy van vele, hogy meg akarja írni élete utolsó NoteszNapját és ehhez megfelelő jelképet keresve rohangál föl-alá á szobában, s akkor -r mint minden nap — megszólal atelevíziőritmusosan mozgatni. (Lambadázó NoteszNap-író fölöttébb erotikus látvány!) Erről aztán azjüt az eszébe, hogy milyen fölösleges a szó, mitöhh NoteszNapot, mert vége annak az évnek, amit _erie. szántunk, nem kell többet idegeskednünk, hogy benne lesz-e kis jegyzetünk a szerdai számban, vagy megint kifelejtik, szóval nem ez kellene, hanem csapni egy bulit. NötészNáp-írők és Nömegheszélt helyre, nágyón sók whiskyt innának és lamhadáznának égési éjszaka. Talán még NoteszNap-olvasó hölgyekkel is flörtölnénk, vicceket mondanánk és másnap reggel szerelmesek lennénk. (Persze, magunkba is — mTrif rendesen.) igen jo dolog ez a iBitiuafls, renűKivtii Dizaimas tánc. r cnutK és nők összeérintik a testüket a szeméremdomhok tájékán é& úgy táncolnak, mintha... Ez izgalmas, magunk is jókat szoktunk „lambadázni” különböző András és Katalin napokon. Lehet cinkosan mosolyogni, hogy ki kivel, lehel átszellemülni, jól fölhúzhatja magát az ember, «ztánvége a számnak,nem történf semmi, lehet menni pohárért. Ilyenkor vad dolgokis eszébe juthatnak a NoteszNap-fróknak, mikor azon tűnődnek, hogyan is lehetne megfogalmazni ezt az érzést. Esterházy Péter Fuharosok című regényére kell gondolnunk, amelyben!) fiafalbősnő fájdalmasan felkiált, űrlapunkhoz nem illő hangnemben nehezménye(„Megbasztak, de nem élveztünk el...”)_________ _________ Szk eptikus emberek lévén, mi is ezt érezzük Magyarországunkon, éppen ezért táncunk a lambada, és erről próbáltunk írogatni NoteszNap fejléccel, élve a ránkszakadt szabadsággal.— _Szóval, jó lenne most egy hub, viszont tartunk tőle, hogy .ez e léggé megszervezhetetlen és reménytelen is — akár az írás. így csak arra kérünk búcsúzóul mindenkit, akinek erre van ainbíció- ja, egyszer, ha vodkát iszik soriéi, gondoljon ránk: Ez volta mi 1989-es Notes/Nap-Magyarországunk. Boldog új évet!________________„____ ._____________________ ( Az ég legyen velünk...) ____________________ H avas András Kovács Attila
