Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-06 / 289. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. december 6., szerda GAZDASÁG-TÁRSADALOM 3. Kikről beszéljenek az utcanevek? Ahogy egy egri helytörténész látja Kubany: Ahol jól gazdálkodik a nagyüzemi gazdaság Sokat vitatkoznak napjaink­ban az utcanevekről. Élénk esz­mecsere folyik arról, hogy kinek, vagy minek az emlékét idézze a város, örökítse meg tábla. Egyál­talán nem olyan könnyen el­dönthető ez a kérdés, mint első pillanatban látszik. Az idők fo­lyamán sok olyan elnevezés szü­letett, amely nem bizonyult meg­felelőnek, sőt, mint megtudhat­juk, olyan is, amelyről nem is tudjuk, hogy kire emlékeztet. Egy egri helytörténészt, Kiss Pé­tert kérdeztük arról, hogy mi jel­lemzi a barokk város névadási szokásait. Időtállónak kell lennie — Önnek tavaly jelent meg egy könyve a városi tanács gon­dozásában, Akikről az egri utca­nevek beszélnek címmel. Egy ré­szét cikekk formájában a Népúj­ság olvasói is megismerhették ennek a munkának. Hogyan kezdett ezzel a témával foglal­kozni? — Az utcanevekről 1985-től gyűjtöm az anyagokat. Az ötlet onnan eredt, hogy Sebestyén Sándor Egri emlékhelyek című munkájában számba veszi, hogy egyes egri utcákban milyen mű­velődéstörténeti emlékek talál­hatók. Kutatásaim során más előzményekre is bukkantam, Bakos József és Fekete Péter Eger és Felnémet földrajzi neve­iről írva jegyezte le, hogy milyen utcák örökítenek meg bizonyos ilyen jellegű sajátosságokat. Ezek után határoztam el, hogy megvizsgálom: kik szerepelnek névadóként, annál is inkább, mert az emberek többsége nem tud erre választ adni. Ügy vélem, hogy idegenforgalmi vagy okta­tási haszna is lehet vállalkozá­somnak. — Tapasztalatai alapján mit gondol, milyen a jó utcanéva­dás? — Elsősorban időtállónak kell lennie. Úgy látom, hogy tö­rekedni kell a lehetőség szerinti politikamentességre, mert az idő haladtával a túlzott aktualizálás megbosszulja magát. A hagyo­mányőrzésnek vagyok híve, azt tartom szerencsésnek, ha a város tükrözi a múltját, azoknak a sze­mélyeknek az emlékét őrzi, akik sokat tettek érte. Akadt olyan korszak, amikor ezt nagyon is szem előtt tartották, az utca arra emlékeztetett, aki ott élt vagy al­kotott. Ilyen formában kötötték a minorita templomhoz Gerl Mátyást, mert úgy tudták, hogy ő tervezte. De hivatkozhatnék mondjuk Knézich Károlyra is. A két világháború között még azt is szerették volna, hogy egy táblán néhány mondattal tájékoztassák az érdeklődőt: ki is a névadó. Amikor megbillent az egyensúly — Tehát szerves fejlődést ta­pasztaltilyen téren. Mégis, mikor billent meg az egyensúly, hogyan kerültek a napi politika szereplői az elnevezésekbe? — Már 1945 előtt utaltak erre jelek, például volt Hitler tér. Majd utána folyamatosan elkez­dődött a revízió, először követ­keztek az antifasiszta haladó gondolkodású személyiségek, akiknek nem volt helyi kötődése, így például Bajcsy-Zsilinszky Endre. Ezt követően a külföldi politikusok is sorra kerültek. így Lumumba vagy Beloiannisz. Nem mondom, voltak aránylag szerencsés változtatások is: a Káptalan utcát Kossuthról ke­resztelték el, ő legalább megfor­dult itt. — Sokan úgy érvelnek, hogy a névváltoztatás sok bajjal jár, ezért kár is vele foglalkozni... — Álláspontom az, hogyha kevés is az anyagi lehetőség, fo­lyamatosan foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Az Egerben létező közel négyszáz utca több mint felének találó, jó az elnevezése. Csak ott kellene beavatkozni, ahol az ideológia döntötte el ezt a problémát. De az átkeresztelést csak nagyon megfontoltan érde­mes végrehajtani. — Olyan nézet is ismeretes, mely szerint a személynevek he­lyett érdemesebb volna másról — virágokról, foglalkozásokról stb. — elnevezni az utcákat, mert úgy is túl gyakori az a megoldás. Erről hogy vélekedik? — Én nem tartom túl gyakori­nak a személynevek szereplését. Még ötven százalékát sem teszi ki az egésznek. Egyébként való­ban lehet ilyen módon is gondol­kodni, mert a hagyományápo­lásba az is beletartozik, hogy a helyi jellegzetességek alapján döntenek. Nagyon megfelelő­nek tartom például a Mély utca vagy a Homok utca megjelölést. És a folytatás? — Ez a kötet aránylag kis pél- dányszámban jelent meg. Terve­zi-e a munka továbbfejlesztését, folytatását? — Az eddigi kutatásaim során föltártam a jelenlegi helyzetet. Mint elmondtam, nem kevés el­lentmondásra bukkantam. Köz­tük olyan meglepetés is ért, hogy akadt elnevezés, amelyről senki sem nyújthatott felvilágosítást: Tóth Józsefről sem a szakiroda- lomban, sem pedig beszélgetése­im során nem tudtam meg sem­mit. Most úgy érzem, az lenne a szerencsés, ha összegyűjteném mindazokat a jeles személyisége­ket, akik valamilyen formában kötődtek a városhoz. Az előbbi logika szerint ez segítséget nyújt­hatna egy szerves névadási folya­mathoz, amikor valóban nemes örökségét őrizné meg ilyen for­mában is a település. Gábor László A szovjet vezetés mindent el­követ azért, hogy az élemiszer- ellátás problémái mielőbb meg­oldódjanak. Ezt kívánja elérni azzal is, hogy szabad utat enged a különböző gazdálkodási formák fejlődésének. Az a fontos, hogy hatékonyan, jövedelmezően mű­ködjenek. A földek bérbeadása, a családi farmok, a szövetkeze­tek kialakítása mellett ugyanak­kor nagy gondot fordít a nagy­üzemi gazdaságok, az agráripari vállalatok, agráripari kombiná­tok fejlesztésére, erősítésére is. Ezek a nagyüzemek, vállalatok jelentős pénzügyi és technikai eszközökkel rendelkeznek, ezért széleskörűen tudják alkalmazni a legújabb technológiákat, a leg­hatékonyabban tudják megolda­ni a mezőgazdasági nyersanyag­feldolgozás problémáját, ami je­lenleg súlyos gondot jelent a Szovjetunióban. A több mint 100 ezer hektá­ron gazdálkodó kubanyi agrári­pari kombinát földjei Oroszor­szág híres mezőgazdasági öveze­tében, a Kubanyban (Észak Ka­ukázus) terülnek el. Az egész közigazgatási körzet erőinek és eszközeinek koncentrálása segí­tette hozzá a kombinátot ahhoz, hogy óriási méretekben tudta al­kalmazni a cukorrépa- és a ku­koricatermesztés intenzív tech­nológiáját. Napjainkban itt egy hektáron átlag 467 mázsa cukorrépa, 71 mázsa kukorica terem, a korábbi 350 és 57 mázsával szemben. Az állattenyésztésben — a tenyész- állomány javítása eredménye­ként — a tejhozam éves átlagban egy tehénre számítva csaknem egy tonna. A kombinát számításai bevál­tak a saját feldolgozó ágazattal is. Saját üzemei, gyárai vannak, Döntött Hatvan Város Tanácsa: A jövőben közművelődési célokat szolgál az MSZMP volt székháza « Ebéd után kezdődött és esté­be nyúlt az a hétfői rendkívüli ta­nácsülés, amelyet az MSZMP volt hatvani székházának hasz­nosítása végett hívtak össze. Ami a Kossuth téri épületet illeti, a ta­nácsvezetés előterjesztésében szerepelt kilenc igény, közöttük a könyvtár, a művelődési köz­pont, az oktatás és egészségügy céljaira történő igénybevétel. A volt KISZ-székházata. helyi pár­tok elhelyezésére, kereskedelmi célokra, illetve a családsegítő központ használatába kívánták mások vétetni, míg az új-hatvani pártház a Rákóczi úti Általános Iskola teremhiányát enyhíthetné a következő idő­szakban. Mindezek kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy legtöbb igény bejelentése mögött komoly vá­rosi érdekek húzódtak meg, így érthető, ha sok volt a hozzászó­lás, fűtötté vált a tanácsterem hangulata, s bizony sötét este lett, mire érdemi döntés szüle­tett, éspedig többségi szavazata­ránnyal. Úgy tűnik, sőt immár bizonyosság, hogy a város köz- művelődési helyzetének további javítását célzó igény és belátás érvényesült a tanácstagok köré­ben, mert úgy döntött jobb sza­vazataránnyal a tanácsülés, hogy a könyvtár, a TIT és a Közműve­lődési Egyesület közös pályáza­tát érdemesíti előnyben. A volt KISZ-székház dolgában ugyanekkor ama elképzelés győ­zött, miszerint ezt az épületet ké­sőbb meghatározandó időpontban a különböző helyi pártok és szer­veződések vehetik használatba, az új-hatvani pártház pedig a Rákó­czi úti Általános Iskola tantere­mínségén enyhít. Különben megjegyzést kíván, hogy a tanácsülés állásfoglalása jelen pillanatban még nem kezel­hető kész tényként, mivel a hasz­nosítási javaslatokat, illetve az el­fogadott döntéseket a Heves Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának kell összegeznie, továbbítva állásfoglalását a pártvagyon hasz­nosításával megbízott kormány- biztosnak. Azt is fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy valahány léte­sítménynek, amelyek az új igény­lők birtokába kerülnek, továbbiak­ban önerőből kell megoldaniuk az épületek karbantartását, működ­tetését, ahogyan ezt már előterjesz­tésében felvázolta az ülést vezető Angeli József tanácselnök, s ezt a pályázók tudomásul vették. Háromszoros árbevétel! Sikeres magyar-olasz vegyes vállalat Pécsett Háromszorosára növelte ár­bevételét az első magyar-olasz vegyes vállalat, a pécsi székhelyű SOMAPACK. A korszerű csomagolástech­nikai gépek gyártására szakoso­dott cég az idén már nyugati ex­portra is dolgozik. A vegyes vállalat legújabb ter­mékei a tubustöltő és a tasakoló automaták, amelyeknek prototí­pusait most szerelik. Készül a tubustöltőgép prototípusa (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc) Kartell Hivatal alakul Elkészült a verseny- és ártör­vény tervezete, a versenygazda­ságban nélkülözhetetlen jogsza­bályokat a következő hetekben társadalmi vitára bocsátják. A törvénytervezetek ezt követően kerülnek a kormány, majd a par­lament elé, és léphetnek életbe, esetleg már a jövő év első fe­lében. A törvénytervezetek kidolgo­zása során sokan, sokféle véle­ménynek adtak hangot, s nem kevesen szorgalmaztak, hogy az árhivatalból alakuló Kartell Hi­vatal a korábbi negyven év jóté­konykodó árpolitikáját folytas­sa. Áz új törvények abból indul­nak ki, hogy az árakat a vevő és az eladó alakítja ki, ezért korlá­tozni fogják az államigazgatási jogokat, amelyek eddig az árak alakulásába való beavatkozást jelentettek. A Kartell Hivatal csak olyan esetekben emel majd szót, ha úgy látja, hogy visszaél­nék a monopólhelyzetekkel, il­letve korlátozzák valamilyen módon a versenyt. A füstöltárut innen viszik ki a kombinát saját bolthálózatába és az ország más városaiba is (APN) amelyekben édesipari terméke­ket, konzervet, sajtot, tölteléká­rut, húskészítményeket állítanak elő, teát szortíroznak, csomagol­nak. Gyakorlatilag nincs a kom­binátban olyan mezőgazdasági termék, amely veszendőbe men­ne. Ugyanakkora termőterület­ről az elmúlt öt év alatt másfél­szer annyit takarított be, mint ré­gebben. Azzal pedig, hogy a fel­dolgozást és az értékesítést is maga intézi, éves nyeresége 369 millióról 620 millió rubelre nö­vekedett. Most 340 millió rubeles költ­séggel egy egész feldolgozó kombinát épült — a kombináton belül. A 8 hektárnyi területen lesz tej- zöldség- és gyümölcsfel­dolgozó üzem, vágóhídi, húsfel­dolgozó, göngyöleggyár, 10 ezer tonna kapacitású hűtőház, stb. Ez a hatalmas méretű komp­lexum egy sor külföldi partner tőkéjének és szakembereinek bevonásával épül — mondja Mi­hail Lomacs, az agráripari kom­binát vezérigazgatója. — Az építkezést jugoszláv vállalatok végzik, a gépeket, berendezése­ket neves nyugatnémet, olasz, svéd, osztrák cégek szállítják. A termelési folyamat, amely a földeken, a feldolgozó üzemek­ben kezdődik, a kombinát bolt­hálózatában ér véget. Terméke­inket nemcsak Kubanyban adjuk el, szállítunk az ország más váro­saiba is. Moszkvában saját keres­kedelmi központunk lesz. Terveink közé tartozik egy szőrmekészítő üzem is. Mintegy 200 ezer darab vidraprémmel számolunk és a kikészített dara­bokról majd mi készítünk bun­dákat, sapkákat, gallérokat. Egyébként a szőrmekikészítő üzem termékeinek egy része ex­portra kerül, így lesz valutánk is. Számításaink szerint, — mondta beszélgetésünk végén a vezérigazgató a kubanyi ag­ráripari kombinát a korszerűsí­tés után évenként egymilliárd ru­bel értéket termel majd. D. Pav- ----------------------------------—tuv A z utolsó lambada Az ember ügy van vele, hogy meg akarja írni élete utolsó No­teszNapját és ehhez megfelelő jelképet keresve rohangál föl-alá á szobában, s akkor -r mint minden nap — megszólal atelevíziő­ritmusosan mozgatni. (Lambadázó NoteszNap-író fölöttébb erotikus látvány!) Erről aztán azjüt az eszébe, hogy milyen fölösleges a szó, mi­töhh NoteszNapot, mert vége annak az évnek, amit _erie. szán­tunk, nem kell többet idegeskednünk, hogy benne lesz-e kis jegyzetünk a szerdai számban, vagy megint kifelejtik, szóval nem ez kellene, hanem csapni egy bulit. NötészNáp-írők és Nö­megheszélt helyre, nágyón sók whiskyt innának és lamhadázná­nak égési éjszaka. Talán még NoteszNap-olvasó hölgyekkel is flörtölnénk, vicceket mondanánk és másnap reggel szerelmesek lennénk. (Persze, magunkba is — mTrif rendesen.) igen jo dolog ez a iBitiuafls, renűKivtii Dizaimas tánc. r cnutK és nők összeérintik a testüket a szeméremdomhok tájékán é& úgy táncolnak, mintha... Ez izgalmas, magunk is jókat szoktunk „lambadázni” különböző András és Katalin napokon. Lehet cinkosan mosolyogni, hogy ki kivel, lehel átszellemülni, jól föl­húzhatja magát az ember, «ztánvége a számnak,nem történf semmi, lehet menni pohárért. Ilyenkor vad dolgokis eszébe jut­hatnak a NoteszNap-fróknak, mikor azon tűnődnek, hogyan is lehetne megfogalmazni ezt az érzést. Esterházy Péter Fuharosok című regényére kell gondolnunk, amelyben!) fiafalbősnő fájdal­masan felkiált, űrlapunkhoz nem illő hangnemben nehezménye­(„Megbasztak, de nem élveztünk el...”)_________ _________ Szk eptikus emberek lévén, mi is ezt érezzük Magyarországun­kon, éppen ezért táncunk a lambada, és erről próbáltunk írogat­ni NoteszNap fejléccel, élve a ránkszakadt szabadsággal.— _Szóval, jó lenne most egy hub, viszont tartunk tőle, hogy .ez e léggé megszervezhetetlen és reménytelen is — akár az írás. így csak arra kérünk búcsúzóul mindenkit, akinek erre van ainbíció- ja, egyszer, ha vodkát iszik soriéi, gondoljon ránk: Ez volta mi 1989-es Notes/Nap-Magyarországunk. Boldog új évet!________________„____ ._____________________ ( Az ég legyen velünk...) ____________________ H avas András Kovács Attila

Next

/
Thumbnails
Contents