Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-06 / 289. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. december 6., szerda Jeleit sem látják✓ egy tudatos antiinflációs politikának Szövetségi kongresszus lesz A mozgalom igen nagy átalakuláson ment át. A SZOT-hoz tartozó 134 szervezet közül mostanáig tíz kivételével valamennyi megtartotta alakuló kongresszusát, illetve küldöttértekezletét. Ez hozzávetőlegesen 3,6 millió szakszervezeti tagot jelent, a tagság közel 85 százalékát. Eddig tíz iparági-ágazati országos szövetség alakult, s további nyolc létrehozása várható. Az üj szervezetek döntő többsége kifejezte, hogy érdekelt az országos szövetség létrehozásában, s ügy ítélték meg, hogy ennek a szövetségnek már kialakultak a feltételei. A koordinációs tanács december 21-én tartja legközelebbi ülését, s akkor döntenek majd az országos szövetségi kongresszus idejéről. (Folytatás az 1. oldalról) az államháztartás reformjára tett lépések. A szakszervezetek szakértői szerint a javaslatban rendkívül sok a bizonytalanság, és több kiszámíthatatlan elemet tartalmaz. Sándor Lászlóval egyetértésben a legtöbben úgy vélekedtek, hogy a jövő évi költségvetési programban még csak a jeleit sem látják egy tudatos antiinflációs politikának. Ezzel összefüggésben jó néhányon kétségeiket fejezték ki amiatt, hogy az infláció vajon azon a 15 százalékon belül tartható-e, amivel a kormány jövőre számol. Utaltak itt a forint hétfőn bejelentett újabb leértékelésének várható hatásaira is. Ilyen bizonytalan infláció- "jóslás” mellett nem lehet érdemben az áremelkedések kompenzálásáról tárgyaim — mondták többen. A kifogások között szerepelt az is, hogy az inflációs előrejelzések mellé a kormány ez esetben sem csatolta semmiféle rétegvizsgálat eredményét. Élesen merült fel: a szakszervezetek az ár- és pénzügyi rendszer semmiféle további liberalizációját nem tudják elfogadni, ha a bérszabályozást a kormány nem szabadítja fel utolsó kötöttségei alól. Ugyancsak jelentős ellenérzést váltottak ki a jelenlévőkben a lakáskérdéssel kapcsolatban leírtak. A felszólalók közül többen sérelmesnek találták, hogy a szak- szervezeti üdültetéshez, a szak- szervezetek áltál fenntartott művelődési intézmények működtetéséhez adott állami hozzájárulás a tervezetben támogatásként szerepel, s ezt a kormányhivatalnokok általában is így szokták emlegetni. Mint rámutattak: itt szó sincs semmiféle támogatásról, hiszen a dolgozók kedvezményes üdültetésével, művelődési lehetőségeik szélesítésével a szakszervezetek vállalnak át államifeladatokat. A vitában elhangzottak nyomán a testület arra az álláspontra jutott, hogy egyre élesebben láthatók egy kibontakozó gazdasági-szociális válság jelei, amelyek ha felerősödnek, veszélyeztethe- * tik az ország kormányozhatósá- gát, bizonytalan politikai helyzetet teremthetnek. Ezért célszerűnek látnák, ha a Parlament decemberi ülésén olyan döntés születne, amely lehetővé tenné a választások lehető legrövidebb időn belüli megtartását, s ha ugyanakkor az Országgyűlés az átmeneti időszakra biztosítaná önmaga és az ország működőképességét. Egyetértve a Magyar Néppárt kezdeményezésével, a szakszervezetek vezető testületé is szükségesnek ítélte egy válságkezelő bizottság létrehozását a különféle pártok és érdekvédelmi szervezetek közreműködésével. A testület ismételten megerősítette egy korábbi állásfoglalását, miszerint kívánatos, hogy az Országgyűlés függessze fel az átalakulási törvény sokak által vitatott szabályait, s ezzel akadályozza meg az állami vagyon értéken aluli kiárusítását mindaddig, amíg az átfogó tulajdonreform megoldásait ki nem dolgozzák, s annak részeként a privatizációs törvényt el nem fogadják. E témákban a testület ellenvélemény nélkül fogalmazta meg álláspontját. S bár a koordinációs tanács ügy döntött, hogy nem tudja támogatni a jövő évi költségvetési törvény tervezetét, azért szükségesnek tartotta, hogy megfogalmazzon olyan alapkövetelményeket, amelyek sarkalatosnak tekinthetők az érdekvédelem szempontjából. így a koordinációs tanács ragaszkodik a bérek liberalizációjához, s ahhoz, hogy az állam egyértelműen tisztázza, melyek azok a feladatok, amelyeket a jövőben is magára vállal. Éz utóbbi annál is inkább fontos, mert ennek ismerete nélkül nem lehet vitázni a jövő évi költségvetésről sem, hiszen ezek a feladatok meghatározzák a kiadásokat is. A testület megállapodott abban: a Parlament ülése után visz- szatémek e kérdésekre, s a szak- szervezetek követendő magatartását aszerint alakítják ki, hogy e követeléseikre milyen választ ad a kormány. Mint mondották: a SZOT-hoz tartozó szakszervezetek készek minden eszközüket bevetni e sarkalatos követelmények érvényesítésére. A társadalombiztosítás jövő évi ügyeinek tárgyalásakor ismételten élesen vetődött fel, hogy a nyugdijak és a szociális ellátások kompenzálásáról csak akkor lehet érdemben tárgyalni, ha megalapozott számítások lesznek a várható inflációról. Emellett leszögezték: a szakszervezetek abban érdekeltek, hogy a bérek és a különféle ellátások, szociális juttatások alakulásáról a lehető legalacsonyabb infláció mellett tárgyaljanak. A legnagyobb vitát az a tervezett változtatás váltotta ki, ami szerint jövőre a társadalom- biztosítás finanszírozná az egészségügyet, viszont kikerülne kiadásai közül a családi pótlék. Ezzel a megoldással elvben sokan egyetértettek, hiszen ez hozzájárulna a társadalombiztosítás és az állam feladatainak szétválasztásához, de ugyanakkor a megoldás módját illetően többen aggodalmuknak adtak hangot. Egyebek között kifogásolták, hogy míg az egészségügy kiadásait a javaslat szerint már január 1-jé- től a társadalombiztosítás fizetné, addig a családi pótlék csak áprilistól — egyes hírek szerint pedig csak májustól — kerülne át az állami költségvetéshez. Módosul az Országgyűlés decemberi ülésszakának programja Módosul az Országgyűlés december 18-ára összehívott ülésszakának korábban már közzétett programja. A testület a decemberi ülésszakon várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg: — tájékoztató az 1990. évi gazdaságpolitikai programról; — törvén yj avaslat az 1990. évi költségvetésről, valamint a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról és a társadalombiztosításról szóló törvények módosításáról, továbbá a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről; — javaslat a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésekre, valamint törvényjavaslatok a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről, az állami kölcsönök kamatainak támogatásáról, továbbá a lakásalap hozzájárulásról; — törvényjavaslat a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről; — törvényjavaslat a postáról és a távközlésről szóló törvény módosításáról; — törvényjavaslat az illetéktörvény módosításáról; — az alkotmány módosításával összefüggő törvény- javaslatok (az ügyészségről, a büntetőeljárásról szóló törvények, a Büntető Törvénykönyv, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet) módosításáról; — törvényjavaslat a vezető állami tisztségviselők, valamint az országgyűlési képviselők munkadíj ár ól; — képviselői indítványok az egészségügyi, valamint a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvények módosításáról; — javaslat az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről; — határozathozatal a népszavazással összefüggő kérdésekről; — Bánffy György képviselő indítványának tárgyalása. (MTI) Jelentős érdeklődés kísérte Pozsgay Imre francia tévészereplését „ Bekövetkezik a szükséges 99 82 százalékos elismerést ért el Pozsgay Imre hétfőn este Párizsban az Antenne-2 televíziós adó „Az igazság órája "című műsorában. A Sofres francia közvélemény-kutató intézet statisztikai mintavétele szerint ez volt a második legmagasabb elismerési százalék az eddig vizsgált 67 adásban. Az adás végén bejelentett statisztika azonban — a műsorvezető közlése szerint — a francia nézők véleménye, és „nem befolyásolhatja a magyar választási hadjáratot”. A magyar államminiszter Ke- let-Európából elsőnek, s a külföldi politikusok között másodiknak szerepelt meghívott vendégként az egyik legnépszerűbb és legnézettebb francia politikai fórumműsorban. Az élő adás stúdióvendégei között ott volt Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára. A francia állami televíziós adó igen sok vendéget hívott meg a Franciaországban élő magyarok közül — Fejtő Ferenctől, az ismert történésztől és publicistától egészen Michel Gyarmathyig, a Folies Bergeres igazgatójáig. Ott voltak a fontosabb francia politikai pártok képviselői. A nézők között volt Nagy Gábor, a Magyar Köztársaság nagykövete is. A több mint egyórás adás rendkívül széles kérdéskört fogott át, a magyar politika és gazdaság helyzetétől kezdve a nemzetközi politika néhány kérdésén és a nemzetiségi kérdésen át az inteijúalany személyes politikai pályafutásáig. A kérdezők egyetlen témát sem hagytak lezáratlanul. A magyar politikai helyzetről Pozsgay Imre derűlátóan nyilatkozott. Bár elismerte, hogy a népszavazás után a politikai élet bonyolultabbá vált, úgy vélekedett, hogy a demokratikus fejlődés útja visszafordíthatatlan, a demokratikus intézmények fokozatosan létrejönnek, s a tavaszra esedékes parlamenti választások meghozzák azt a stabilitást, ami nélkülözhetetlen a politikai és a gazdasági továbblépéshez egyaránt. A leghatározottabban elutasította azt a feltételezést, hogy az új demokratikus keretek között helye lenne bármilyen szélsőséges, vagy éppenséggel fajüldöző, antiszemita politikának, és azt hangoztatta, hogy a politikai folyamatokban bekövetkezik a szükséges letisztulás. Magyarország semlegességének kérdéséről szólva az államminiszter ismét azt hangoztatta, hogy az a nemzetközi politika alakulásának függvénye, s Magyarországon ma nincs olyan jelentős politikai erő, amely vitatná ezt. Lehetségesnek tartotta, hogy egy általános leszerelési megállapodás lehetőségeiből kiindulva a szovjet csapatok már két-három éven belül teljesen kivonulnak Magyarországról. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha sikerülne a konzervatív erőknek Gorbacsovot megbuktatni- ok, kijelentette, az ugyan tragikus következményekkel járhatna, de teljesen nem akadályozhatná meg sem a Szovjetunión belül megindult folyamatokat, s különösen nem Magyarország demokratikus átalakulását. Magyarország — hangoztatta az államminiszter — az elmúlt időszakban már teljesen szuverénül hozta meg döntéseit. Több néző felvetette Erdély, az ott élő magyarság kérdését. Pozsgay Imre nyomatékosan aláhúzta: nem magyar — román vitáról van szó, hanem az emberi jogok érvényesítésének kérdéséről. Ha Romániában demokratikus politikai fordulat következnék be, ha a határok megnyílnának, az emberi kapcsolatok útjában nem állnának akadályok, ez a kérdés önmagától megoldódna. Magyarországnak nincsenek területi igényei — Európa egészének kell elérnie, hogy Romániában érvényesüljenek az általános emberi, ezen belül a nemzetiségi jogok is. A kérdések között — nyilvánvalóan francia belpolitikai okokból — szerepelt az is, mi a véleménye az FKP főtitkárának, Georges Marchaisnak arról a kijelentéséről, hogy Kelet-Európa mérlege, az ismert súlyos hibák ellenére, az elmúlt évtizedekben egészében véve pozitív. Magyar- országra vonatkozóan általánosságban ez nem igaz — hangzott a válasz. A különböző, az adás közben végzett felmérések szerint a nézők többségének meggyőződése, hogy Magyarország képes a demokratikus átalakításra, és véghez is tudja vinni azt. Ugyancsak elfogadta a nézők többsége azt a feltételezést, hogy a magyar politika immár nem függvénye a szovjet politikának, s azt is, hogy Franciaország és az EGK korántsem áll a helyzet magaslatán a kelet-európai országok demokratikus átalakulásának támogatása terén. Az adás Bartók zenéjével ért véget — a stúdiót a nagy magyar zeneszerző képe díszítette, mivel Pozsgay Imre elmondotta: nagyon tiszteli Bartók és Kodály munkásságát, műveit. Gázálarcba öltözött fiatalok is tüntettek december 4-én a Vencel téren, amikor több százezer ember követelte az üj csehszlovák kormány lemondását, szabad választások kiírását és Husak elnök lemondását (Népüjság-telefotó — MTI) Megmozdul Szófia Újabb nagygyűlést hirdetett meg vasárnapra — a BKP Központi Bizottságának december 11-re összehívott ülése előestéjére — a közel húsz bolgár független szervezet és párt képviselőiből alakult „kezdeményező bizottság”. A nagygyűlést a Nevsz- ki-székesegyház előtti téren a kora délutáni órákban tervezik megtartani. Ezt a hírt a bolgár tömegtájékoztatás nem közölte. , Grudi Pancsev, a szociáldemokraták szóvivője az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy mi ellen tiltakozik a vasárnapi megmozdulás, kijelentette: ez a megmozdulás inkább követelő, mint tiltakozó lesz, a másnapi pártplénum figyelmét fel akarják hívni arra, hogy nem mondanak le a BKP és a közélet megtisztításának erőteljesebb folytatásáról, nyomatékosan követelik a BKP vezető szerepét rögzítő cikkely törlését az alkotmányból, a többpártrendszer de jure elismerését, s a szabad választásokat a megfelelő időben. (MTI) NDK: intézkedések PB-tagok ellen Honecker is házi őrizetben Az államügyészség kedden házi őrizet alá helyezte az NSZEP volt politikai bizottságának több egykori tagját — jelentette be Berlinben a legfőbb ügyész helyettese. A bejelentés szerint olyan személyekről van szó, akik október 19. előtt voltak tagjai az NSZEP legfőbb hatalmi szervének. Közöttük van Erich Honecker egykori főtitkár is. Mint Harry Harrland ügyészhelyettes közölte, a lépést „a nép akarata” törvényesíti, s arra az „állam önvédelmének érdekében” volt szükség. A házi őrizetben levő személyek ellen hamarosan bűnvádi eljárást kezdeményez az államügyészség. Ugyanakkor javában folyik az ügyészségi vizsgálat több egykori vezető beosztású funkcionárius — így Günter Mittag, Harry Tisch, Hans Albrecht, Gerhard Müller, Gerhard Nennstiel, Alexander Schalck-Golodkowski, továbbá az NSZEP KB pénzügyi osztályának egykori vezetője, Wildenhein — ügyében. Schalck- Golodkowski külföldre szökött, elfogatásához az NDK kedden nemzetközi segítséget kért, a többiek börtönben ülnek — igaz, egészségi állapota miatt Mitta- got, Tischt és Albrechtét börtönkórházban kellett elhelyezni... Az ADN jelentése szerint számos vidéki városban — így Rostockban, Jénában, Templinben és Lipcsében — helyi lakosok a rendőrség és az ügyészség munkatársaival karöltve akadályozták meg, hogy terhelő akták és dokumentumok tűnjenek el az egykori állambiztonsági minisztérium helyi hivatalainak páncél- szekrényeiből. (MTI) NSZK: jelentkeztek a bankelnök gyilkosai Kivégzésnek tüntették fel A legnagyobb nyugatnémet terrorszervezet kedden bejelentette, hogy a minap emberei végeztek Alfred Herrhausennal, a Deutsche Bank elnökével. A külföldi bűnszövetkezetekkel szoros kapcsolatban álló „Vörös Hadsereg Frakció” a RAF levelet juttatott el egy bonni hírügynökségi irodába. Ebben a bankelnök elleni orvgyilkosságot, Herrhausen szolgálati gépkocsijának távirányítós-fotocellás gyújtószerkezettel való felrobbantását „kivégzésnek” tünteti fel. A RAF a nyugati ipari állam, a monopoltőke „fellegvárai” és fő képviselői ellen visel irtóhadjáratot. Förster karlsruhei államügyész közlése szerint mind ez ideig még nem leltek forró nyomra a banditák országos kutatása során, noha a lakosságtól hat nap alatt összesen 850 bejelentés érkezett. Rendőrségi forrásokat idéző sajtójelentések szerint a belbiztonsági szervek bűnüldöző lajstromán ezekben a napokban két név áll az élen: Horst Meyer és Barbara Meyer. Feltehetően ez a házaspár — mindketten 33 évesek — húzódik meg a gyilkos merénylet sötét hátterében: ők tervezték, irányították és szervezték a merényletet, amelyet valószínűleg három „kivégzőosztagos” hajtott végre. A férfi erősáramú technikus, bonyolult robbantószerkezetek szakértő előállítója, az asszony karatézni tanult. A RAF-nak jelenleg 15-20 főből áll az úgynevezett kemény magva, köréje még 250 személy tömörül. 28 terrorristát név szerint ismernek és köröznek. A RAF szoros kapcsolatban áll a Vörös Brigádok nevű olasz terrorszervezettel is, s a német banditák legutóbb bizonyíthatóan olasz bűntársaiktól kértek páncéltörő robbantóeszközöket. A Bad Hamburgban végrehajtott robbantás ereje Herrhausen páncélozott Mercedesét is a magasba emelte és szétroncsolta. (MTI)
