Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-06 / 289. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1989. december 6., szerda Jeleit sem látják✓ egy tudatos antiinflációs politikának Szövetségi kongresszus lesz A mozgalom igen nagy átalakuláson ment át. A SZOT-hoz tartozó 134 szervezet közül mostanáig tíz kivételével valamennyi megtartotta alakuló kongresszusát, illetve küldöttértekezletét. Ez hozzá­vetőlegesen 3,6 millió szakszervezeti tagot jelent, a tagság közel 85 százalékát. Eddig tíz iparági-ágazati országos szövetség alakult, s további nyolc létreho­zása várható. Az üj szervezetek döntő többsége ki­fejezte, hogy érdekelt az országos szövetség létreho­zásában, s ügy ítélték meg, hogy ennek a szövetség­nek már kialakultak a feltételei. A koordinációs ta­nács december 21-én tartja legközelebbi ülését, s akkor döntenek majd az országos szövetségi kong­resszus idejéről. (Folytatás az 1. oldalról) az államháztartás reformjára tett lépések. A szakszervezetek szak­értői szerint a javaslatban rend­kívül sok a bizonytalanság, és több kiszámíthatatlan elemet tartalmaz. Sándor Lászlóval egyetértés­ben a legtöbben úgy vélekedtek, hogy a jövő évi költségvetési programban még csak a jeleit sem látják egy tudatos antiinflá­ciós politikának. Ezzel összefüg­gésben jó néhányon kétségeiket fejezték ki amiatt, hogy az inflá­ció vajon azon a 15 százalékon belül tartható-e, amivel a kor­mány jövőre számol. Utaltak itt a forint hétfőn bejelentett újabb leértékelésének várható hatásai­ra is. Ilyen bizonytalan infláció- "jóslás” mellett nem lehet ér­demben az áremelkedések kom­penzálásáról tárgyaim — mond­ták többen. A kifogások között szerepelt az is, hogy az inflációs előrejelzések mellé a kormány ez esetben sem csatolta semmiféle rétegvizsgálat eredményét. Élesen merült fel: a szakszer­vezetek az ár- és pénzügyi rend­szer semmiféle további liberali­zációját nem tudják elfogadni, ha a bérszabályozást a kormány nem szabadítja fel utolsó kötött­ségei alól. Ugyancsak jelentős el­lenérzést váltottak ki a jelenlé­vőkben a lakáskérdéssel kapcso­latban leírtak. A felszólalók közül többen sé­relmesnek találták, hogy a szak- szervezeti üdültetéshez, a szak- szervezetek áltál fenntartott mű­velődési intézmények működte­téséhez adott állami hozzájárulás a tervezetben támogatásként szerepel, s ezt a kormányhivatal­nokok általában is így szokták emlegetni. Mint rámutattak: itt szó sincs semmiféle támogatás­ról, hiszen a dolgozók kedvezmé­nyes üdültetésével, művelődési lehetőségeik szélesítésével a szakszervezetek vállalnak át ál­lamifeladatokat. A vitában elhangzottak nyo­mán a testület arra az álláspontra jutott, hogy egyre élesebben lát­hatók egy kibontakozó gazdasá­gi-szociális válság jelei, amelyek ha felerősödnek, veszélyeztethe- * tik az ország kormányozhatósá- gát, bizonytalan politikai helyze­tet teremthetnek. Ezért célszerű­nek látnák, ha a Parlament de­cemberi ülésén olyan döntés szü­letne, amely lehetővé tenné a vá­lasztások lehető legrövidebb időn belüli megtartását, s ha ugyanakkor az Országgyűlés az átmeneti időszakra biztosítaná önmaga és az ország működőké­pességét. Egyetértve a Magyar Néppárt kezdeményezésével, a szakszervezetek vezető testületé is szükségesnek ítélte egy válságke­zelő bizottság létrehozását a kü­lönféle pártok és érdekvédelmi szervezetek közreműködésével. A testület ismételten megerősí­tette egy korábbi állásfoglalását, miszerint kívánatos, hogy az Or­szággyűlés függessze fel az átala­kulási törvény sokak által vita­tott szabályait, s ezzel akadályoz­za meg az állami vagyon értéken aluli kiárusítását mindaddig, amíg az átfogó tulajdonreform megoldásait ki nem dolgozzák, s annak részeként a privatizációs törvényt el nem fogadják. E té­mákban a testület ellenvélemény nélkül fogalmazta meg állás­pontját. S bár a koordinációs tanács ügy döntött, hogy nem tudja tá­mogatni a jövő évi költségvetési törvény tervezetét, azért szüksé­gesnek tartotta, hogy megfogal­mazzon olyan alapkövetelmé­nyeket, amelyek sarkalatosnak tekinthetők az érdekvédelem szempontjából. így a koordináci­ós tanács ragaszkodik a bérek li­beralizációjához, s ahhoz, hogy az állam egyértelműen tisztázza, melyek azok a feladatok, ame­lyeket a jövőben is magára vállal. Éz utóbbi annál is inkább fontos, mert ennek ismerete nélkül nem lehet vitázni a jövő évi költségve­tésről sem, hiszen ezek a felada­tok meghatározzák a kiadásokat is. A testület megállapodott ab­ban: a Parlament ülése után visz- szatémek e kérdésekre, s a szak- szervezetek követendő magatar­tását aszerint alakítják ki, hogy e követeléseikre milyen választ ad a kormány. Mint mondották: a SZOT-hoz tartozó szakszerveze­tek készek minden eszközüket bevetni e sarkalatos követelmé­nyek érvényesítésére. A társadalombiztosítás jövő évi ügyeinek tárgyalásakor ismé­telten élesen vetődött fel, hogy a nyugdijak és a szociális ellátások kompenzálásáról csak akkor le­het érdemben tárgyalni, ha meg­alapozott számítások lesznek a várható inflációról. Emellett le­szögezték: a szakszervezetek ab­ban érdekeltek, hogy a bérek és a különféle ellátások, szociális jut­tatások alakulásáról a lehető leg­alacsonyabb infláció mellett tár­gyaljanak. A legnagyobb vitát az a tervezett változtatás váltotta ki, ami szerint jövőre a társadalom- biztosítás finanszírozná az egész­ségügyet, viszont kikerülne ki­adásai közül a családi pótlék. Ez­zel a megoldással elvben sokan egyetértettek, hiszen ez hozzájá­rulna a társadalombiztosítás és az állam feladatainak szétválasz­tásához, de ugyanakkor a megol­dás módját illetően többen aggo­dalmuknak adtak hangot. Egye­bek között kifogásolták, hogy míg az egészségügy kiadásait a javaslat szerint már január 1-jé- től a társadalombiztosítás fizet­né, addig a családi pótlék csak áprilistól — egyes hírek szerint pedig csak májustól — kerülne át az állami költségvetéshez. Módosul az Országgyűlés decemberi ülésszakának programja Módosul az Országgyűlés december 18-ára összehí­vott ülésszakának korábban már közzétett programja. A testület a decemberi ülésszakon várhatóan az alábbi előterjesztéseket tár­gyalja meg: — tájékoztató az 1990. évi gazdaságpolitikai program­ról; — törvén yj avaslat az 1990. évi költségvetésről, valamint a Központi Műsza­ki Fejlesztési Alapról és a társadalombiztosításról szó­ló törvények módosításáról, továbbá a Társadalombizto­sítási Alap 1990. évi költ­ségvetéséről; — javaslat a lakásgazdál­kodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedé­sekre, valamint törvényja­vaslatok a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetés­ről, az állami kölcsönök ka­matainak támogatásáról, to­vábbá a lakásalap hozzájá­rulásról; — törvényjavaslat a fo­gyasztási adókról és a fo­gyasztói árkiegészítésekről; — törvényjavaslat a postá­ról és a távközlésről szóló törvény módosításáról; — törvényjavaslat az ille­téktörvény módosításáról; — az alkotmány módosí­tásával összefüggő törvény- javaslatok (az ügyészségről, a büntetőeljárásról szóló törvények, a Büntető Tör­vénykönyv, valamint a bün­tetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló tör­vényerejű rendelet) módosí­tásáról; — törvényjavaslat a vezető állami tisztségviselők, vala­mint az országgyűlési képvi­selők munkadíj ár ól; — képviselői indítványok az egészségügyi, valamint a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átala­kulásáról szóló törvények módosításáról; — javaslat az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről; — határozathozatal a nép­szavazással összefüggő kér­désekről; — Bánffy György képvi­selő indítványának tárgyalá­sa. (MTI) Jelentős érdeklődés kísérte Pozsgay Imre francia tévészereplését „ Bekövetkezik a szükséges 99 82 százalékos elismerést ért el Pozsgay Imre hétfőn este Párizs­ban az Antenne-2 televíziós adó „Az igazság órája "című műsorá­ban. A Sofres francia közvéle­mény-kutató intézet statisztikai mintavétele szerint ez volt a má­sodik legmagasabb elismerési százalék az eddig vizsgált 67 adásban. Az adás végén bejelen­tett statisztika azonban — a mű­sorvezető közlése szerint — a francia nézők véleménye, és „nem befolyásolhatja a magyar választási hadjáratot”. A magyar államminiszter Ke- let-Európából elsőnek, s a kül­földi politikusok között máso­diknak szerepelt meghívott ven­dégként az egyik legnépszerűbb és legnézettebb francia politikai fórumműsorban. Az élő adás stúdióvendégei között ott volt Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára. A francia álla­mi televíziós adó igen sok vendé­get hívott meg a Franciaország­ban élő magyarok közül — Fejtő Ferenctől, az ismert történésztől és publicistától egészen Michel Gyarmathyig, a Folies Bergeres igazgatójáig. Ott voltak a fonto­sabb francia politikai pártok képviselői. A nézők között volt Nagy Gábor, a Magyar Köztár­saság nagykövete is. A több mint egyórás adás rendkívül széles kérdéskört fo­gott át, a magyar politika és gaz­daság helyzetétől kezdve a nem­zetközi politika néhány kérdésén és a nemzetiségi kérdésen át az inteijúalany személyes politikai pályafutásáig. A kérdezők egyetlen témát sem hagytak lezá­ratlanul. A magyar politikai helyzetről Pozsgay Imre derűlátóan nyilat­kozott. Bár elismerte, hogy a népszavazás után a politikai élet bonyolultabbá vált, úgy véleke­dett, hogy a demokratikus fejlő­dés útja visszafordíthatatlan, a demokratikus intézmények fo­kozatosan létrejönnek, s a tavasz­ra esedékes parlamenti választá­sok meghozzák azt a stabilitást, ami nélkülözhetetlen a politikai és a gazdasági továbblépéshez egyaránt. A leghatározottabban elutasí­totta azt a feltételezést, hogy az új demokratikus keretek között helye lenne bármilyen szélsősé­ges, vagy éppenséggel fajüldöző, antiszemita politikának, és azt hangoztatta, hogy a politikai fo­lyamatokban bekövetkezik a szükséges letisztulás. Magyarország semlegességé­nek kérdéséről szólva az állam­miniszter ismét azt hangoztatta, hogy az a nemzetközi politika alakulásának függvénye, s Ma­gyarországon ma nincs olyan je­lentős politikai erő, amely vitat­ná ezt. Lehetségesnek tartotta, hogy egy általános leszerelési megállapodás lehetőségeiből ki­indulva a szovjet csapatok már két-három éven belül teljesen ki­vonulnak Magyarországról. Ar­ra a kérdésre, hogy mi történne, ha sikerülne a konzervatív erők­nek Gorbacsovot megbuktatni- ok, kijelentette, az ugyan tragi­kus következményekkel járhat­na, de teljesen nem akadályoz­hatná meg sem a Szovjetunión belül megindult folyamatokat, s különösen nem Magyarország demokratikus átalakulását. Ma­gyarország — hangoztatta az ál­lamminiszter — az elmúlt idő­szakban már teljesen szuverénül hozta meg döntéseit. Több néző felvetette Erdély, az ott élő magyarság kérdését. Pozsgay Imre nyomatékosan alá­húzta: nem magyar — román vi­táról van szó, hanem az emberi jogok érvényesítésének kérdésé­ről. Ha Romániában demokrati­kus politikai fordulat következ­nék be, ha a határok megnyílná­nak, az emberi kapcsolatok útjá­ban nem állnának akadályok, ez a kérdés önmagától megoldód­na. Magyarországnak nincsenek területi igényei — Európa egé­szének kell elérnie, hogy Romá­niában érvényesüljenek az álta­lános emberi, ezen belül a nem­zetiségi jogok is. A kérdések között — nyilván­valóan francia belpolitikai okok­ból — szerepelt az is, mi a véle­ménye az FKP főtitkárának, Ge­orges Marchaisnak arról a kije­lentéséről, hogy Kelet-Európa mérlege, az ismert súlyos hibák ellenére, az elmúlt évtizedekben egészében véve pozitív. Magyar- országra vonatkozóan általános­ságban ez nem igaz — hangzott a válasz. A különböző, az adás közben végzett felmérések szerint a né­zők többségének meggyőződése, hogy Magyarország képes a de­mokratikus átalakításra, és vég­hez is tudja vinni azt. Ugyancsak elfogadta a nézők többsége azt a feltételezést, hogy a magyar poli­tika immár nem függvénye a szovjet politikának, s azt is, hogy Franciaország és az EGK ko­rántsem áll a helyzet magaslatán a kelet-európai országok de­mokratikus átalakulásának tá­mogatása terén. Az adás Bartók zenéjével ért véget — a stúdiót a nagy magyar zeneszerző képe dí­szítette, mivel Pozsgay Imre el­mondotta: nagyon tiszteli Bar­tók és Kodály munkásságát, mű­veit. Gázálarcba öltözött fiatalok is tüntettek december 4-én a Vencel téren, amikor több százezer ember követelte az üj csehszlovák kor­mány lemondását, szabad választások kiírását és Husak elnök le­mondását (Népüjság-telefotó — MTI) Megmozdul Szófia Újabb nagygyűlést hirdetett meg vasárnapra — a BKP Köz­ponti Bizottságának december 11-re összehívott ülése előestéjé­re — a közel húsz bolgár függet­len szervezet és párt képviselői­ből alakult „kezdeményező bi­zottság”. A nagygyűlést a Nevsz- ki-székesegyház előtti téren a kora délutáni órákban tervezik megtartani. Ezt a hírt a bolgár tö­megtájékoztatás nem közölte. , Grudi Pancsev, a szociálde­mokraták szóvivője az MTI tu­dósítójának arra a kérdésére, hogy mi ellen tiltakozik a vasár­napi megmozdulás, kijelentette: ez a megmozdulás inkább köve­telő, mint tiltakozó lesz, a másna­pi pártplénum figyelmét fel akar­ják hívni arra, hogy nem monda­nak le a BKP és a közélet meg­tisztításának erőteljesebb folyta­tásáról, nyomatékosan követelik a BKP vezető szerepét rögzítő cikkely törlését az alkotmány­ból, a többpártrendszer de jure elismerését, s a szabad választá­sokat a megfelelő időben. (MTI) NDK: intézkedések PB-tagok ellen Honecker is házi őrizetben Az államügyészség kedden házi őrizet alá helyezte az NSZEP volt politikai bizottságá­nak több egykori tagját — jelen­tette be Berlinben a legfőbb ügyész helyettese. A bejelentés szerint olyan személyekről van szó, akik október 19. előtt voltak tagjai az NSZEP legfőbb hatalmi szervének. Közöttük van Erich Honecker egykori főtitkár is. Mint Harry Harrland ügyész­helyettes közölte, a lépést „a nép akarata” törvényesíti, s arra az „állam önvédelmének érdeké­ben” volt szükség. A házi őrizet­ben levő személyek ellen hama­rosan bűnvádi eljárást kezdemé­nyez az államügyészség. Ugyan­akkor javában folyik az ügyész­ségi vizsgálat több egykori veze­tő beosztású funkcionárius — így Günter Mittag, Harry Tisch, Hans Albrecht, Gerhard Müller, Gerhard Nennstiel, Alexander Schalck-Golodkowski, továbbá az NSZEP KB pénzügyi osztá­lyának egykori vezetője, Wil­denhein — ügyében. Schalck- Golodkowski külföldre szökött, elfogatásához az NDK kedden nemzetközi segítséget kért, a többiek börtönben ülnek — igaz, egészségi állapota miatt Mitta- got, Tischt és Albrechtét börtön­kórházban kellett elhelyezni... Az ADN jelentése szerint szá­mos vidéki városban — így Ros­tockban, Jénában, Templinben és Lipcsében — helyi lakosok a rendőrség és az ügyészség mun­katársaival karöltve akadályoz­ták meg, hogy terhelő akták és dokumentumok tűnjenek el az egykori állambiztonsági minisz­térium helyi hivatalainak páncél- szekrényeiből. (MTI) NSZK: jelentkeztek a bankelnök gyilkosai Kivégzésnek tüntették fel A legnagyobb nyugatnémet terrorszervezet kedden bejelen­tette, hogy a minap emberei vé­geztek Alfred Herrhausennal, a Deutsche Bank elnökével. A külföldi bűnszövetkezetekkel szoros kapcsolatban álló „Vörös Hadsereg Frakció” a RAF leve­let juttatott el egy bonni hírügy­nökségi irodába. Ebben a bank­elnök elleni orvgyilkosságot, Herrhausen szolgálati gépkocsi­jának távirányítós-fotocellás gyújtószerkezettel való felrob­bantását „kivégzésnek” tünteti fel. A RAF a nyugati ipari állam, a monopoltőke „fellegvárai” és fő képviselői ellen visel irtóhad­járatot. Förster karlsruhei állam­ügyész közlése szerint mind ez ideig még nem leltek forró nyomra a banditák országos ku­tatása során, noha a lakosságtól hat nap alatt összesen 850 beje­lentés érkezett. Rendőrségi for­rásokat idéző sajtójelentések szerint a belbiztonsági szervek bűnüldöző lajstromán ezekben a napokban két név áll az élen: Horst Meyer és Barbara Meyer. Feltehetően ez a házaspár — mindketten 33 évesek — húzó­dik meg a gyilkos merénylet sötét hátterében: ők tervezték, irányí­tották és szervezték a merényle­tet, amelyet valószínűleg három „kivégzőosztagos” hajtott végre. A férfi erősáramú technikus, bo­nyolult robbantószerkezetek szakértő előállítója, az asszony karatézni tanult. A RAF-nak je­lenleg 15-20 főből áll az úgyne­vezett kemény magva, köréje még 250 személy tömörül. 28 terrorristát név szerint ismernek és köröznek. A RAF szoros kapcsolatban áll a Vörös Brigádok nevű olasz terrorszervezettel is, s a német banditák legutóbb bizonyítható­an olasz bűntársaiktól kértek páncéltörő robbantóeszközöket. A Bad Hamburgban végrehaj­tott robbantás ereje Herrhausen páncélozott Mercedesét is a ma­gasba emelte és szétroncsolta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents