Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-06 / 289. szám
POLITIKAI NAPILAP „BEKÖVETKEZIK A SZÜKSÉGES LETISZTULÁS" Pozsgay Imre 82 százalékos elismerést ért el francia tévészereplésével. (2. oldal) KIRŐL BESZÉLJENEK AZ UTCANEVEK? „Csak ott kellene beavatkozni, ahol az ideológia döntötte el ezt a problémát.” (3. oldal) AZ UTOLSÓ LAMBADA vége annak az évnek, amit erre szántunk...” (3. oldal) LESZ BÉRES-CSEPP „...a cégtől oldatot, üveget és dobozt kapnak, és a töltést itt Egerben végzik el.” (8. oldal) A nagyhatalmak már nem akarnak dönteni helyettünk Hazaérkezett Németh Miklós és Nyers Rezső Moszkvából Kedden, néhány perccel 11 óra előtt a Ferihegyi repülőterén leszállt az a különgép, amellyel Németh Miklós miniszterelnök és Nyers Rezső, az MSZP elnöke hazaérkezett Moszkvából. A két politikus részt vett a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek találkozóján. A repülőtéren rögtönzött villám-sajtótájékoztatón Németh Miklós elmondta: a szovjetamerikai csúcstalálkozóról kapott moszkvai értesülések azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy folytatódik a két nagyhatalom közötti együttműködés és párbeszéd a bennünket is közvetlenül vagy közvetetten érintő, húsbavágó kérdésekről. Ugyanakkor — a találkozó jellege és az idő rövidsége miatt — nem volt lehetőség a magyarországi folyamatokról szót váltani, a tanácskozások napirendjén elsősorban a világ nagy térségeinek, gócpontjainak problémakörei szerepeltek. Arra a kérdésre, hogy Magyarország megítélésében várható-e valamiféle változás a két nagyhatalom részéről, a miniszterelnök leszögezte: a legfontosabb alapelvként fogalmazta meg mindkét nagyhatalom elnöke, hogy minden nép szabadon és önállóan dönti el a maga útját. A Rizskov szovjet miniszterelnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésekre utalva Németh Miklós kitért arra: a magyar- szovjet áruforgalomban meglévő feszültségek megszüntetése érdekében kérte, hogy a gondok feltárását követően az áruforgalomban keressék a megoldást, ne pedig hitelmegállapodásokkal. Néhány, Magyarország számára fontos termékcsoportot, így az alapanyagokat, az energiahordozókat és az olajszállítás kérdését külön is kiemelte a magyar miniszterelnök. A megoldási módozatokra vonatkozó magyar kormány-állásfoglalást egyébként írásban nyújtotta át Moszkvában. Ebben a dokumentumban szerepel egyebek között a konvertibilitásra való áttérés a világpiaci árbázis használata mellett, továbbá a vállalati önállóság növelésének, valamint az állami kötelezettségvállalás visz- szaszorításának szükségessége is. Németh Miklós szerint ez a két oldal szorosan összefügg egymással, és fel is tételezi egymást. Ezekről a kérdésekről egyébként a jövő év elején Szófiában megtartandó KGST-értekezleten fognak bővebben tárgyalni. A Rizskowal folytatott megbeszélésen szóba került a jam- burgi közös beruházás kérdése is, ezzel kapcsolatban a miniszter- elnök elmondta: a jövő héten az ipari miniszter és a kereskedelmi államtitkár Moszkvába utazik a részletek megbeszélésére. (MTI) „A kormány jövő évi költségvetési tervezete bizonytalan alapokon áll...” Jeleit sem látják egy tudatos antiinflációs politikának A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának ülése A kormány jövő évi költség- vetési tervezete bizonytalan alapokon áll, tele van ellentmondásokkal, ezért nem tudják támogatni - hangzott el a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának keddi ülésén. A SZOT-hoz tartozó érdekvédelmi szervezetek küldöttei, a szak- szervezetekkel együttműködésre kész pártok munkatársai és országgyűlési képviselők jelenlétében a decemberi parlamenti ülésszak napirendjei közül megvitatták az állami költségvetésre, valamint a társadalombiztosítási változtatásokra benyújtandó kormányjavaslatokat. A vitában felszólalók általában egyetértettek Sándor Lászlónak, a SZOT titkárának vitaindítójában elhangzottakkal, sőt néhányan még nála is élesebben fogalmazták meg kritikai észrevételeiket az állami költségvetésről. Sándor László a törvénytervezettel kapcsolatban elsősorban azt kifogásolta, hogy az bizonytalan alapokon áll, hiszen a kormány még a jövő évi gazdaságpolitikai elképzeléseit sem véglegesítette. Hibájául rótta fel a törvénytervezetnek, hogy abban csak nyomokban lelhetők fel (Folytatás a 2. oldalon) December 8-18 között kézbesíti a posta Nyugdíjak egyszeri kiegészítése A nyugdíjasokat a Minisztertanács döntése alapján megillető egyszeri kiegészítést a december havi nyugdijaktól függetlenül, külön utalványon utalják ki. A kifizetést a posta december 8. és 18. között bonyolítja le. Az egyszeri kiegészítést külön kérelem nélkül, hivatalból utalják át. A posta kéri ügyfeleit, hogy csak abban az esetben reklamáljanak, ha a jelzett időpontig nem kapnák kézhez az összeget. (MTI) Igazodva a társadalmi-gazdasági változásokhoz Lesz-e farmerképzés Egerben? Nincsenek könnyű helyzetben az iskolák, mert gyorsan változó világunkban nekik nem a tegnapra és a mára, hanem a holnapra kell felkészíteni tanítványaikat. Különösen azoknak az intézményeknek kell elgondolkozniuk jövőjükről, amelyek szakmát adnak diákjaik kezébe. Hogyan is fog például alakulni a magyar mezőgazdaság? Erre a kérdésre nehéz ma egyértelmű választ adni, Annyi bizonyos, nőni fog a kisebb, az úgynevezett farmergazdaságok szerepe, de a termelés minden szintjén hatékonyabban kell gazdálkodni. Ezekről a kihívásokról érdeklődtünk Fehérvári Andortól, az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola igazgatójától. Mind elmondta, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a közelmúltban több tájé- kozatót is tartott a tárcához tartozó oktatási intézmények számára, s ezekből az derül ki, hogy nincs még konkrét tervük. Annyi bizonyos, hogy a képzés szerkezetének meg kell változnia. Több olyan szakma is van, amelyhez nem kellene három év tanulás, ha az általános iskolák a helyzet magaslatán állnának. A tervbe vett 9-10 éves általános iskola már ki tudna bocsátani olyan diákokat, akik megfelelően tudnak írni, olvasni és számolni. Nem a közismereti, hanem a szakmai tárgyak kapnának nagyobb súlyt, a gyakorlat és a szakma dominálna. Csődöt mondott — megállapítása szerint — a négyéves szakközépiskolai képzés is, ezért 1991-92-ben ráállnák a technikusok oktatására. Az ötleteket, az újításokat mindenki szívesen fogadja, csak pénzt és földet ne kérjenek a megvalósításukhoz. Szerencsére az egri iskola ez év januárjától jó helyzetbe került, kedvezően alakultak tárgyi feltételei. Egy 23 hektáros tangazdaságon gazdálkodnak, amelynek fele szőlő. Szakköri formában így már komplexebbé tehették az oktatást, gyümölcsöt, káposztát dolgoznak fel, háztartásvezetési ismereteket sajátíthatnak el. Élni kell az oktatási törvény adta szabadsággal, hogy a tantervet minél jobban a helyi sajátosságoknak megfelelően módosíthassák. Erre kapnak is bíztatást, de a gá- tatakat nehéz áttörni. Eddig mintegy „tervutasításos rendszerben” dolgoztak, gyakorlatilag nem kellett gondolkodni, megvolt a tanterv napra, órára lebontva. A változáshoz azonban idő kell. Olyan egyszerű következtetésre is csak az utóbbi időben jutottak, hogy a szőlő- és gyümölcstermelőknek meg kellene ismerkedni a borászattal is. Fel kell ismerni, hogy ezen a tájegységen fontos a mezőgazdaság, építeni kell a történelmi borvidék hagyományaira. Régebben elsősorban a nagyüzemek igényeire figyeltek, pedig az előtt is jelentős szerepet játszottak e környéken is a kisgazdaságok. Ezentúl nyilvánvalóan fokozott figyelmet kell fordítani azokra is. Külföldi tapasztalatokat is fölhasználnak ennek érdekében, az NDK-ban nyaranta három héten át elsősorban precizitást és fegyelmet sajátítottak el a diákok és oktatóik. Felvették a kapcsolatokat olasz partnerokkal is, ahol már lényegesen nagyobb hagyománya van a farm orgazdaságoknak és az önkéntes szövetkezéseknek. Már 1990 nyarán tanulókat is fogadnak ott. A minisztérum elképzelése szerint az egri iskolát továbbképző bázisnak is fölhasználják, hogy majd a hasonló jellegű intézményekből a tanárok és a diákok eljöjjenek ide szétnézni. Már most szinte minden héten akad vendég. Efféle elképzelésekben nem szűkölködnek, de támogatásban annál inkább. Magukra vannak hagyatva terveikkel, ha nem lenne egy esztendeje kapott tangazdaságuk, már veszélybe került volna a gyakorlati oktatás is. Tudniillik a gazdasági változások következtében sok területről kiszorultak a tanulók. Az igazgató véleménye az, hogy az életet be kell vinni az iskolába, a diákoknak meg kell ismerkedniük a termelés, a feldolgozás és az értékesítés folyamatával. Az viszont kapóra jött nekik, hogy a vállalati létszámcsökkentések következtében több kitűnő szakember, kertészmérnök léphetett az iskolai oktatás szolgálatába. A segítségükkel valóban olyan tanterveket dolgoz- natnak ki, amelyek egyszerre szolgálhatják a kis- és a nagyüzemi gazdálkodást^ valóban kialakulhat a farmerképzés is. A tangazdaságban a gyakorlati fogásokat tanulják meg a diákok — itt éppen fát metszenek (Fotó: Gál Gábor) 1250 tornaterem és 1600 szabadtéri pálya hiányzik Készül a sporttörvény Testnevelés órán: népitánc, karate? Az öt hónapja megalakult — pontosabban nevet változtatott — sporthivatal tegnap Pesten először számolt be tevékenysége eredményeiről. Dr. Domonkos Anna és dr. Keczer Tamás, az OSH két elnökhelyettese ismertette azt a munkát, amelyet a hivatal a tervek szerint 1991-ben az Országgyűlés elé kerülő sporttörvény előkészítésére végzett. ”A magyar sport helyzete és fejlesztési irányai ’’című háttértanulmány egy olyan sporttörvény előkészítését szolgálja, amely hosszú időre megállja a helyét. A törvényelőkészítést három munkacsoport végezte: az iskolai sport, a szabadidősport és a versenysport témakörében. Az új sporttörvénynek csak akkor lesz valami értelme, ha szavatolni tudja a tömeges sportolás legalapvetőbb feltételeit. Manapság ugyanis — megdöbbentőek ezek a számok! — 1250 tornaterem és 1600 szabadtéri pálya hiányzik az országban. A tájékoztatón vázolt elképzelések szerint az általános iskolák 1-3. osztályában heti 5 testnevelés óra lenne, a negyedik osztálytól az érettségiig heti 4, a főiskolák, egyetemek első két évfolyamában kettő. S legalább ilyen fontos az iskolák közötti bajnokságok és háziversenyek rendszerének kialakítása. Dr. Keczer Tamás alternatív testnevelési tanterv megalkotását sürgette, majd elmondta, kísérleti jelleggel már készült is ilyen. Ennek keretében a tornaórákon akár népitáncot, karatét, úszást vagy éppen tollaslabdá- zást is oktathatnának a nebulóknak. A lényeg: a képességfejlesztésen legyen a hangsúly. Abban valamennyi előadó egyetértett, hogy váljon össztársadalmi üggyé — mindnyájunk szívügyévé — az ifjúság testi nevelése. Bizalom A múltkoriban egyik vállalatunknál jártam, hogy riportban számoljak be a cég tevékenységéről, az elért eredményekről és az egyre sokasodó problémákról. Az újonnan kinevezett igazgató bőségesen ellátott információkkal, közöttük olyanokkal is, amelyek saját magára vonatkoztak. így — egyebek mellett — elmondta, hogy amikor átvette az egység irányítását, az első dolga az volt, hogy összehívja a közvetlen beosztottait, akiknek beszélt az eddigi munkájáról, önmagáról. Ezt követően pedig felelt mindazoknak, akik vele kapcsolatosan egyéb tényekre is kíváncsiak voltak. Végezetül feltette a kérdést: az általa ismertetettek alapján bíznak-e benne, hisznek- e abban, hogy képes lesz ellátni a kétségkívül nem köny- nyű feladatokat. A válasz igen volt. Amikor arról érdeklődtem, miért cselekedett így, azzal érvelt, hogy nézete szerint semmi esély sincs a majdani sikerekre, ha hiányzik a hit, a bizalom. Ha viszont ezek megvannak, az már jelentős előny, az már valamelyest garantálja a jövőbeli előrelépést. Mi tagadás, ez az okfejtés számomra rendkívül sok tanulsággal járt. Már csak azért is, mert a direktor gondolkodásmódja manapság még egyáltalán nem tekinthető általánosnak. Sajnos. Ha ugyanis az lenne, akkor lényegesen kevesebbeknek kellene csalódniuk. Szükség van-e tehát a feltétlen bizalomra? Úgy vélem, a válasz csak egyetlen egy lehet: igen. A dolog azonban ennél kicsit bonyolultabb, mert nem elég, ha csak az indulásnál van meg a bizalom. Ezt meg is kell tudni őrizni. Különösképpen akkor, amikor egy ország, egy nemzet sorsa, jövője a tét. Mindezek a gondolatok akkor jutottak az eszembe, amikor kormányunk meghozta a lakossági devizaellátmánnyal kapcsolatos döntését, amely — teljességgel érthető módon — óriási felháborodást váltott ki az emberek körében. Érthető módon — mondom —, mert egyfelől ez a „befa- gyasztási” intézkedés ismét visszalépést jelent, másfelől pedig szöges ellentétben áll mindazokkal a kijelentésekkel, ígérgetésekkel, amelyeket korábban tettek az illetékesek. Úgy tűnik azonban, a kormány ügyet sem vet az adott szóra, csak a pillanatnyi érdekekkel törődik. Mert aligha vitatható, hogy a rendelet jóval nagyobb erkölcsi kárt okozott, mint amekkora anyagi előnyökkel járt. Megrendült a hit. Immár nem először. Abban legfeljebb csak reménykedhetünk, hogy talán-talán utoljára. Ha valaki csak néhányak bizalmát veszíti el, már az is elkeserítő. Ha valakik egy népét, egy nemzetét, az tragikus. Igen, mert elherdálni a keservesen megszerzett bizalmat roppant könnyű. Újból megszerezni ugyanakkor iszonyúan nehéz... Sárhegyi István
